Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

Az egymillió forintos előlegosztás alapja ILf OST, AMIKOR a szerkesz- tőséget megkeresem,. egy­két olyan gondolatot akarok meg­írni, amely segítségére lenne a fiatalabb . termelőszövetkezetek­nek. Azt szeretném elmondani sUőSorttan is, hogy termelőszö­vetkezetünk november 7-re na­gyobb összegű előleget osztott tagjainak. Az előleg 1 127 000 fo­rint volt, melyből munkaegysé­genként 18 forint jutott Ez olyan pénzösszeg, amit eddig még ter­melőszövetkezetünk előlegül soha non osztott Arra szeretnék itt rámutatni, hogy a korábbi években, pan tö­mbben az 1857-ea évben tsz-ünk 36 forintos munkaegység érték­kel zárt az év végén. Ebben az időben járásunkban ez nem a legmagasabb összeg volt. amit osztottak más téeszek, mert vol­tak olyant*, különösen a gyü­mölcstermeléssel foglalkozók, akik 60—70 forintot is osztottak munkaegységenként. Ebben az időben egy járási ér­tekezleten kifejtettem az állás­pontomat, hogy a jövőben mi is el fogunk érni 45—50 forintos munkaegységenként! részesedést, azonban helyesebb úgy kialakíta­ni a munkaegységrészesedéshez szükséges előfeltételekét, hogy az évről-évre fokozódó tendenciát mutasson. A ZÓTA EZ BE IS IGAZO­** LÖDOTT, különösen ebben ae évben, amikoris a mi terme­lőszövetkezetünknél meglesz a betervezett 50 forint munkaegy­ségrészesedés. Azoknál pedig, akik akkor a nagyösszegű mun­kaegységrészesedéseket osztották, ma «hhoz viszonyítva sokkal ala­csonyabb összegeket osztanak. Ennek okát az egyoldalú pro- fflozásban látorp, amit ki kell kü­szöbölni termelőszövetkezeteink gazdálkodásából. Vonatkozik ez főleg, a . gyümölcstermelés elvte­len fejlesztésére. Azt javaslom tehát, hogy legyenek a tsz-gaz- dasógok többoldalú jövedelmező üzemek, de a legfőbb irányt az állattenyésztés képezze, ami leg­fontosabb alapja az állandó és biztos pénzbevételeknek, de a belterjesség fokozásának is. Azért tudnám ezt így . kihang­súlyozni, mert ebben az évben, amikor a szeszélyes időjárás ala­posan próbára tette a tsz-veze- tőket, nálunk ma sincs munka­egység értékcsökkenés, sőt még a múlt évihez viszonyítva is né­mi emelkedés mutatkozik. Pedig a termelőszövetkezetünk taglét­száma és földterülete az év ele­jén több mint 30 százalékkal növekedett, amelyek szétaprózott és elég rosszminőségű területek voltak, ahol nagyüzemi gaz­dálkodást ebben az évben foly­tatni' még nem lehetett. Állattenyésztésünket azonban a meglévő takarmányalap mellett fejleszteni tudtuk elsősorban mennyiségileg, de emellett minő­ségileg is, amit igazol, hogy eb­ben az évben az államnak 2019 mázsa húst értékesítettünk. Ez a mennyiség 100 kát. holdanként több mint 150 mázsa hús előál­lítását, illetve értékesítését jelen­tette. Ez a mennyiség összetevő­dött 1319 mázsa szrr vasmarha, 600 mázsa sertés és 160 mázsa juhhúsból, I? ZELÖTT NÉGY-ÖT eszten- dővel, amikor még közsé­günk dolgozói túlsúlyban egyéni­leg gazdálkodtak két-három év kellett ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű húst értékesítettek. A múlt évhez viszonyítva is több, mint 30 százalékkal nagyobb mennyiségű húst juttattunk a dol­gozók asztalára, amely a közös gazdaságból származott. Emellett azonban említésre méltó, hogy a tsz-tagok háztáji gazdaságaikból több, mint 150 darab hízott ser­tést, 30 darab tenyész szarvas- marhát és 250 darab süldőt szer­ződtek és adtak át az állatfor­galmi vállalatnak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az állattenyésztés és növénytermelés szoros kapcso­latát és e kettő közötti helyes arány betartását, ami úgy a bel­terjesség, mint a helyes vetésfor­gó összeállításának elengedhetet­len követelménye. Ezt a mi ter­melőszövetkezetünkbe már sike­rült megvalósítani. Mint fentebb említettem ter­melőszövetkezetünk ez év tava­szán felfejlődött, amelyről szin­tén kell néhány sort írnom. A BELÉPŐK ZÖME közép- ** paraszt volt, akik eleinte bizalmatlanul indultak szövetke­zetünkbe, azonban látva a ré­gebbi tagok szorgalmát egy-két kivétellel hozzáláttak a munká­hoz. A munkalendület elég ió volt már a tavasz folyamán, de ezt még csak fokozta az, ami­kor a cséplőgéptől a búzát köz­vetlenül a tagóknak szállítottuk kenyérellátásuk biztosítására. Ez­zel egyben megszüntettük azt az eddigi állapotot, ami, az új be­lépők több mint 50 százalékánál fennállt, hogy a kenyeret a föld­művesszövetkezet üzletéből vásá­rolták. A kenyérellátást nemcsak a dolgozó tagok részére biztosítot­tuk, hanem azok részére is, akik öregek vagy betegségüknél fog­va nem tudtak részt venni a szövetkezet közös munkájában. Volt miből, mert kát. holdanként 10 mázsa búza átlagtermésünk volt ebben az évben, amelyből a városi dolgozók részére is. több mint 500 mázsát juttattunk el. A mostani előlegosztást azért láttuk szükségesnek, hogy az ed­digi szokás szerinti téli ruházati és egyéb szükségleteiket tagjaink teljes mértékben be tudják sze­rezni. A Z AZ ELÖLEGOSZTÁS úgy érzem nemcsak anyagiak­ban erősítette tsz-tagjainkat, ha­nem önérzetükben is szilárdított, eloszlatta az eddigi’ bizonytalan és bizalmatlankodásokat, amelyek még egyeseknél fennálltak. Na­gyobb erőt, akaratot és bizalmat adott a további munkák végzé­séhez, közelebb hozta őket a szö­vetkezetekhez, amit sokkal job­ban magukénak éreznek, mint lé­tük, biztonságuk legfontosabb alapját. Beké Sándor, a gacsályi Dózsa Tsz elnöke. ‘ <Színházi MOCSOK. I\ agy sikerű a nyíregyházi A LEGNAGYOBB elismerés hangján kell beszámolnunk a debreceni Csokonai Színház péntek esti bemutató-előadásá­ról. Shaw: ,,Warenné mestersé­ge” című darabját ragyogó elő­adásban mintaszerű rendezés­ben és kiállításban láthatta a nyíregyházi közönség. Shaw darabja irodalmi re­mekmű. Kegyetlen. iróniával leplezi le a tőkés társadalom aljasságait és figurázza ki az angol társadalom torz alakjait. A szerepek a legnagyobb színpadi feladatok közé tartoz­nak. Shaw a társadalomról szó­ló bírálatát egy léha és rossz erkölcsű anya és egy becsüle­tes, az erkölcstelenségtől irtózó dolgozó nő — a leánya — kö­zötti konfliktusba sürűsíti ösz- s ze. Warrenné alakját Szimorjai Éva formálta meg tökéletes egy­szerűséggel és művészetének minden színességével. Az utolsó felvonásban a leányával való drámai jelenése döbbenetes ere­jű volt. Az elismerés zászlaját kell meghajtanunk a leányt alakító Soós Edit előtt, aki őszinte be­szédével, meghatóan kedves egyszerűségével valósággal ma­gával ragadta a nézőközönséget. Minden szava szívből jön és szívhez szól. Játéka nemes egy­szerűséget sugároz, de vonzó és szugesszív. Nagyon nagy sikere volt. A TÖBBIEKRÖL is csak jót írhatunk. Sárosdy Rezső, a do- logtalan, léha „Don Juan” sze­repében kitűnő alakot formált. Nagyon tetszett Kovács Gyula és Novak István is. Mindketten bemutató színházban remekbe formált alakítást nyúj- tóttal:. Crofts-t a züllötterkölcsű és *■ pénzszerzés semmi formájától vissza nem riadó angol arisz­tokratát Szeitdrő József, a deb­receni Csokonai Színház igazga­tója alakította. Ellenszenves,un­dorító, igazi hiéna volt.-Hú ki­nyitotta száját, úgy éreztük, hogy hátunkon végig fut a hi­deg. Nagysikerű alakításához mindössze annyi*. megjegyezni valónk van,,hagy talán á kelle­ténél is jobban domborítoith ki ennek a társadalmi haramiának sötét alakját. Az előadás rendezése és kiál­lítása fővárosi nívót reprezen­tált. A nyíregyházi közönség is jól vizsgázott. A klasszikus értékű darab bemutatóját forró siker jellemezte elejétől végig: Felzúgtak a nyíltszívű tapsok és a felvonások végén számta­lanszor hívták függöny elé az előadás nagyszerű szereplőit. A SIKER igazi fokmérője, hogy előadás végén a közönség nem rohamozta meg a ruhatá-* rakat, mindenki a helyén má­radt és hosszú-hosszú ideig vas­tapssal köszönte meg a debre­ceni színészeknek az élménybe ■ illő, klasszikusan szép előadd-.f sát. — A debreceni szín­ház egyik tagja mondotta: —* ezen a bemutató előadáson nem­csak a színészek, hanem a nyír­egyházi közönség is kitűnően vizsgázott. Szeretünk NyiregyJ házára jönni. Ilyen forró sikert csak ebben a gyönyörű színház- ‘ ban és “ ilyen kitűnően lelkes ■ közönség előtt lehet elérni. \ (FARKAS PÁL) A Tiszaioki Erőműnél- i. A kisparcellus gazdálkodás csődje, avagy mi a helyset a káposztafronton? Közreadják: HARSFALVI PÉTER, SOLTÉSZ ISTVÁN impozáns, nyolc méter magas szobrot állítottak fel. A nagy sBérfi alkotás még szebbé teszi az Erőmű látképét. .jiü decemberében Barcza föld­művelésügyi államtitkár úr Ömél­tósága írásbeli jelentést kért Oltványi Ödöntől, a Mezőgazda- sági Termelők Egyesült Szövet­kezete nyíregyházi kirendeltségé­nek vezetőjétől: mi a helyzet a káposztafronton? Oltványi a kö­vetkező helyzetjelentést adta: „Általánosságban az ez idei’ ká­poszta termésből megállapítható az, hogy jó közepes termés volt és különösen a hosszú ősz nagyon szépen kifejlesztette a káposzta­fejeket. Az őszi káposztakereske- delem október hó közepén kezdő­dött még. A káposzta ára az első napokban 2—3 pengő közölt vál­takozott és hétről-hétre lanyhult, úgy, hogy november hó folyamán a káposzta mázsájának ára a vas­úti állomáson vagonba rakva 20 fillér mászánkénti árra esett le... A káposztának nagy része, leg­alább 150—200 vagon még ma is a földben lövőn áll. Ilyen ká- poszLamezők vannak a Rétségen, amely kezdődik Nyírbogdáriy alatt és Demecser alatt áthaladva Gégény, Pátroha, Dombrád. Nagy­halász. Beszterec és Vasmegyer által van határolva. Ezen a te­rületen ottani lakosok bemon­dása, dr. Kauzsay Ödön kemeosei járásbiró rpegerősítése és . Weisz Ignác gégényi burgonya- és ká- posz'akereskíjdö becslése szerint még ma is legalább 150 vagonra tehető káposzta áll a lábán, | amelyet nem tartott már érde­mesnek a mai árak mellett a gaz­da levágni és mely káposzta ma már fagykárt szenvedett, de ha tövestől felszedve'alkalmas keze­lés alá kerülne, ma még nagy részben megmenihető lenne: Amennyiben a káposzta iránti ér­deklődés vétel szempontjából tel­jesen megszűnt, a gazdák nagy­része a gyengébb minőségű ká­posztát ma már takarmányozási célra használja fel és a tehené­vel eteti meg. Részleteiben jelentem. hogy Szabolcs vármegye területén De- mecserben 1Ó0 vagon, Gégénybsn 40, Kéken 40, Pátrohán 50—60, Nyírbogdányban 30 vagont tárol. Ezenkívül a Rétségen a már fen­tebbi jelentésemben felhozott mintegy 150 vagonnyi káposzta, amely ma is a tövön áll. Tárol továbbá Szabolcs vármegyében Nagyhalász—Ibrány vidékén 20— 30 vagon, Üjfehértó vidékén 30— 40 vagonra tehető káposzta, amely káposzták már szalmatakaró alatt vannak. Szatmár és Bereg vár­megyék községei közül Csenger, Ecsed és Fábiánháza környékén tárol mintegy 150 vagon ká­poszta, amelyet a lakosság érté­kesíteni nem tud a mai ' körül­mények között. ■ Az Ecsedi-lápöti szintén lehet lábon nagyobb mennyiségű káposzta, arról azon­ban adatokat megtudnom nem si­került ... A káposzta termelés«. . Kelet-Magyarországon évről-évra sorvad. Amint jelentésemből lát­ni, a gazda nemhogy munkáján . nak az eredményét látta volna ebben az esztendőben káposztá- ból, de az elültetett palánta ér­tékét és az arra fordított mun­kát nem kapta vissza a gazda, terményéből — pedig a szabolcsi , káposztát annak finom, vékony leveléért nemcsak országosan ked­velték, de valamikor külföld is ezt a káposztái kereste ... ”, ' Barcza államtitkár a jelentéi kézhezvétele után kiküldte Sza-: bolcsba vitéz Szabó István gaz­dasági akadémia tanárt, a buda­pesti kertészeti főiskola szakta­nárát, hogy felülvizsgálja a jelen­tés adatait és a vizsgálatról ó-» ■ tegyen jelentést. - ­A vizsgálatról Oltványi a kö- ' vetkező levelet küldte a főispán­nak 1933 január 11-én: „A kiküldőit szakközeg dr. Rg- polti Nagy József szövetkezeti igazgatónk és ügyészünkkel érke­zett Nyíregyházára, aki különösén a Rétségen tároló és helyzetje­lentésemben is megemlített 150 vagon ma is még lábon álló ká­posztát kiyá.nta megtekinteni, vár.. lamint megtekinteni a lekuppolt mennyiséget, hogy azok későbbi kísérletezésekre alkalmasak e. Fo­lyó hó 5-én indultunk útnak, < el­sősorban felkerestük dr. Kauzsay 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom