Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-20 / 274. szám
Az egymillió forintos előlegosztás alapja ILf OST, AMIKOR a szerkesz- tőséget megkeresem,. egykét olyan gondolatot akarok megírni, amely segítségére lenne a fiatalabb . termelőszövetkezeteknek. Azt szeretném elmondani sUőSorttan is, hogy termelőszövetkezetünk november 7-re nagyobb összegű előleget osztott tagjainak. Az előleg 1 127 000 forint volt, melyből munkaegységenként 18 forint jutott Ez olyan pénzösszeg, amit eddig még termelőszövetkezetünk előlegül soha non osztott Arra szeretnék itt rámutatni, hogy a korábbi években, pan tömbben az 1857-ea évben tsz-ünk 36 forintos munkaegység értékkel zárt az év végén. Ebben az időben járásunkban ez nem a legmagasabb összeg volt. amit osztottak más téeszek, mert voltak olyant*, különösen a gyümölcstermeléssel foglalkozók, akik 60—70 forintot is osztottak munkaegységenként. Ebben az időben egy járási értekezleten kifejtettem az álláspontomat, hogy a jövőben mi is el fogunk érni 45—50 forintos munkaegységenként! részesedést, azonban helyesebb úgy kialakítani a munkaegységrészesedéshez szükséges előfeltételekét, hogy az évről-évre fokozódó tendenciát mutasson. A ZÓTA EZ BE IS IGAZO** LÖDOTT, különösen ebben ae évben, amikoris a mi termelőszövetkezetünknél meglesz a betervezett 50 forint munkaegységrészesedés. Azoknál pedig, akik akkor a nagyösszegű munkaegységrészesedéseket osztották, ma «hhoz viszonyítva sokkal alacsonyabb összegeket osztanak. Ennek okát az egyoldalú pro- fflozásban látorp, amit ki kell küszöbölni termelőszövetkezeteink gazdálkodásából. Vonatkozik ez főleg, a . gyümölcstermelés elvtelen fejlesztésére. Azt javaslom tehát, hogy legyenek a tsz-gaz- dasógok többoldalú jövedelmező üzemek, de a legfőbb irányt az állattenyésztés képezze, ami legfontosabb alapja az állandó és biztos pénzbevételeknek, de a belterjesség fokozásának is. Azért tudnám ezt így . kihangsúlyozni, mert ebben az évben, amikor a szeszélyes időjárás alaposan próbára tette a tsz-veze- tőket, nálunk ma sincs munkaegység értékcsökkenés, sőt még a múlt évihez viszonyítva is némi emelkedés mutatkozik. Pedig a termelőszövetkezetünk taglétszáma és földterülete az év elején több mint 30 százalékkal növekedett, amelyek szétaprózott és elég rosszminőségű területek voltak, ahol nagyüzemi gazdálkodást ebben az évben folytatni' még nem lehetett. Állattenyésztésünket azonban a meglévő takarmányalap mellett fejleszteni tudtuk elsősorban mennyiségileg, de emellett minőségileg is, amit igazol, hogy ebben az évben az államnak 2019 mázsa húst értékesítettünk. Ez a mennyiség 100 kát. holdanként több mint 150 mázsa hús előállítását, illetve értékesítését jelentette. Ez a mennyiség összetevődött 1319 mázsa szrr vasmarha, 600 mázsa sertés és 160 mázsa juhhúsból, I? ZELÖTT NÉGY-ÖT eszten- dővel, amikor még községünk dolgozói túlsúlyban egyénileg gazdálkodtak két-három év kellett ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű húst értékesítettek. A múlt évhez viszonyítva is több, mint 30 százalékkal nagyobb mennyiségű húst juttattunk a dolgozók asztalára, amely a közös gazdaságból származott. Emellett azonban említésre méltó, hogy a tsz-tagok háztáji gazdaságaikból több, mint 150 darab hízott sertést, 30 darab tenyész szarvas- marhát és 250 darab süldőt szerződtek és adtak át az állatforgalmi vállalatnak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az állattenyésztés és növénytermelés szoros kapcsolatát és e kettő közötti helyes arány betartását, ami úgy a belterjesség, mint a helyes vetésforgó összeállításának elengedhetetlen követelménye. Ezt a mi termelőszövetkezetünkbe már sikerült megvalósítani. Mint fentebb említettem termelőszövetkezetünk ez év tavaszán felfejlődött, amelyről szintén kell néhány sort írnom. A BELÉPŐK ZÖME közép- ** paraszt volt, akik eleinte bizalmatlanul indultak szövetkezetünkbe, azonban látva a régebbi tagok szorgalmát egy-két kivétellel hozzáláttak a munkához. A munkalendület elég ió volt már a tavasz folyamán, de ezt még csak fokozta az, amikor a cséplőgéptől a búzát közvetlenül a tagóknak szállítottuk kenyérellátásuk biztosítására. Ezzel egyben megszüntettük azt az eddigi állapotot, ami, az új belépők több mint 50 százalékánál fennállt, hogy a kenyeret a földművesszövetkezet üzletéből vásárolták. A kenyérellátást nemcsak a dolgozó tagok részére biztosítottuk, hanem azok részére is, akik öregek vagy betegségüknél fogva nem tudtak részt venni a szövetkezet közös munkájában. Volt miből, mert kát. holdanként 10 mázsa búza átlagtermésünk volt ebben az évben, amelyből a városi dolgozók részére is. több mint 500 mázsát juttattunk el. A mostani előlegosztást azért láttuk szükségesnek, hogy az eddigi szokás szerinti téli ruházati és egyéb szükségleteiket tagjaink teljes mértékben be tudják szerezni. A Z AZ ELÖLEGOSZTÁS úgy érzem nemcsak anyagiakban erősítette tsz-tagjainkat, hanem önérzetükben is szilárdított, eloszlatta az eddigi’ bizonytalan és bizalmatlankodásokat, amelyek még egyeseknél fennálltak. Nagyobb erőt, akaratot és bizalmat adott a további munkák végzéséhez, közelebb hozta őket a szövetkezetekhez, amit sokkal jobban magukénak éreznek, mint létük, biztonságuk legfontosabb alapját. Beké Sándor, a gacsályi Dózsa Tsz elnöke. ‘ <Színházi MOCSOK. I\ agy sikerű a nyíregyházi A LEGNAGYOBB elismerés hangján kell beszámolnunk a debreceni Csokonai Színház péntek esti bemutató-előadásáról. Shaw: ,,Warenné mestersége” című darabját ragyogó előadásban mintaszerű rendezésben és kiállításban láthatta a nyíregyházi közönség. Shaw darabja irodalmi remekmű. Kegyetlen. iróniával leplezi le a tőkés társadalom aljasságait és figurázza ki az angol társadalom torz alakjait. A szerepek a legnagyobb színpadi feladatok közé tartoznak. Shaw a társadalomról szóló bírálatát egy léha és rossz erkölcsű anya és egy becsületes, az erkölcstelenségtől irtózó dolgozó nő — a leánya — közötti konfliktusba sürűsíti ösz- s ze. Warrenné alakját Szimorjai Éva formálta meg tökéletes egyszerűséggel és művészetének minden színességével. Az utolsó felvonásban a leányával való drámai jelenése döbbenetes erejű volt. Az elismerés zászlaját kell meghajtanunk a leányt alakító Soós Edit előtt, aki őszinte beszédével, meghatóan kedves egyszerűségével valósággal magával ragadta a nézőközönséget. Minden szava szívből jön és szívhez szól. Játéka nemes egyszerűséget sugároz, de vonzó és szugesszív. Nagyon nagy sikere volt. A TÖBBIEKRÖL is csak jót írhatunk. Sárosdy Rezső, a do- logtalan, léha „Don Juan” szerepében kitűnő alakot formált. Nagyon tetszett Kovács Gyula és Novak István is. Mindketten bemutató színházban remekbe formált alakítást nyúj- tóttal:. Crofts-t a züllötterkölcsű és *■ pénzszerzés semmi formájától vissza nem riadó angol arisztokratát Szeitdrő József, a debreceni Csokonai Színház igazgatója alakította. Ellenszenves,undorító, igazi hiéna volt.-Hú kinyitotta száját, úgy éreztük, hogy hátunkon végig fut a hideg. Nagysikerű alakításához mindössze annyi*. megjegyezni valónk van,,hagy talán á kelleténél is jobban domborítoith ki ennek a társadalmi haramiának sötét alakját. Az előadás rendezése és kiállítása fővárosi nívót reprezentált. A nyíregyházi közönség is jól vizsgázott. A klasszikus értékű darab bemutatóját forró siker jellemezte elejétől végig: Felzúgtak a nyíltszívű tapsok és a felvonások végén számtalanszor hívták függöny elé az előadás nagyszerű szereplőit. A SIKER igazi fokmérője, hogy előadás végén a közönség nem rohamozta meg a ruhatá-* rakat, mindenki a helyén máradt és hosszú-hosszú ideig vastapssal köszönte meg a debreceni színészeknek az élménybe ■ illő, klasszikusan szép előadd-.f sát. — A debreceni színház egyik tagja mondotta: —* ezen a bemutató előadáson nemcsak a színészek, hanem a nyíregyházi közönség is kitűnően vizsgázott. Szeretünk NyiregyJ házára jönni. Ilyen forró sikert csak ebben a gyönyörű színház- ‘ ban és “ ilyen kitűnően lelkes ■ közönség előtt lehet elérni. \ (FARKAS PÁL) A Tiszaioki Erőműnél- i. A kisparcellus gazdálkodás csődje, avagy mi a helyset a káposztafronton? Közreadják: HARSFALVI PÉTER, SOLTÉSZ ISTVÁN impozáns, nyolc méter magas szobrot állítottak fel. A nagy sBérfi alkotás még szebbé teszi az Erőmű látképét. .jiü decemberében Barcza földművelésügyi államtitkár úr Öméltósága írásbeli jelentést kért Oltványi Ödöntől, a Mezőgazda- sági Termelők Egyesült Szövetkezete nyíregyházi kirendeltségének vezetőjétől: mi a helyzet a káposztafronton? Oltványi a következő helyzetjelentést adta: „Általánosságban az ez idei’ káposzta termésből megállapítható az, hogy jó közepes termés volt és különösen a hosszú ősz nagyon szépen kifejlesztette a káposztafejeket. Az őszi káposztakereske- delem október hó közepén kezdődött még. A káposzta ára az első napokban 2—3 pengő közölt váltakozott és hétről-hétre lanyhult, úgy, hogy november hó folyamán a káposzta mázsájának ára a vasúti állomáson vagonba rakva 20 fillér mászánkénti árra esett le... A káposztának nagy része, legalább 150—200 vagon még ma is a földben lövőn áll. Ilyen ká- poszLamezők vannak a Rétségen, amely kezdődik Nyírbogdáriy alatt és Demecser alatt áthaladva Gégény, Pátroha, Dombrád. Nagyhalász. Beszterec és Vasmegyer által van határolva. Ezen a területen ottani lakosok bemondása, dr. Kauzsay Ödön kemeosei járásbiró rpegerősítése és . Weisz Ignác gégényi burgonya- és ká- posz'akereskíjdö becslése szerint még ma is legalább 150 vagonra tehető káposzta áll a lábán, | amelyet nem tartott már érdemesnek a mai árak mellett a gazda levágni és mely káposzta ma már fagykárt szenvedett, de ha tövestől felszedve'alkalmas kezelés alá kerülne, ma még nagy részben megmenihető lenne: Amennyiben a káposzta iránti érdeklődés vétel szempontjából teljesen megszűnt, a gazdák nagyrésze a gyengébb minőségű káposztát ma már takarmányozási célra használja fel és a tehenével eteti meg. Részleteiben jelentem. hogy Szabolcs vármegye területén De- mecserben 1Ó0 vagon, Gégénybsn 40, Kéken 40, Pátrohán 50—60, Nyírbogdányban 30 vagont tárol. Ezenkívül a Rétségen a már fentebbi jelentésemben felhozott mintegy 150 vagonnyi káposzta, amely ma is a tövön áll. Tárol továbbá Szabolcs vármegyében Nagyhalász—Ibrány vidékén 20— 30 vagon, Üjfehértó vidékén 30— 40 vagonra tehető káposzta, amely káposzták már szalmatakaró alatt vannak. Szatmár és Bereg vármegyék községei közül Csenger, Ecsed és Fábiánháza környékén tárol mintegy 150 vagon káposzta, amelyet a lakosság értékesíteni nem tud a mai ' körülmények között. ■ Az Ecsedi-lápöti szintén lehet lábon nagyobb mennyiségű káposzta, arról azonban adatokat megtudnom nem sikerült ... A káposzta termelés«. . Kelet-Magyarországon évről-évra sorvad. Amint jelentésemből látni, a gazda nemhogy munkáján . nak az eredményét látta volna ebben az esztendőben káposztá- ból, de az elültetett palánta értékét és az arra fordított munkát nem kapta vissza a gazda, terményéből — pedig a szabolcsi , káposztát annak finom, vékony leveléért nemcsak országosan kedvelték, de valamikor külföld is ezt a káposztái kereste ... ”, ' Barcza államtitkár a jelentéi kézhezvétele után kiküldte Sza-: bolcsba vitéz Szabó István gazdasági akadémia tanárt, a budapesti kertészeti főiskola szaktanárát, hogy felülvizsgálja a jelentés adatait és a vizsgálatról ó-» ■ tegyen jelentést. - A vizsgálatról Oltványi a kö- ' vetkező levelet küldte a főispánnak 1933 január 11-én: „A kiküldőit szakközeg dr. Rg- polti Nagy József szövetkezeti igazgatónk és ügyészünkkel érkezett Nyíregyházára, aki különösén a Rétségen tároló és helyzetjelentésemben is megemlített 150 vagon ma is még lábon álló káposztát kiyá.nta megtekinteni, vár.. lamint megtekinteni a lekuppolt mennyiséget, hogy azok későbbi kísérletezésekre alkalmasak e. Folyó hó 5-én indultunk útnak, < elsősorban felkerestük dr. Kauzsay 4
