Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-02 / 259. szám
Tegnap kezdődőit megyénkben a takarékossági hónap >isí kell tenniük szövetkezeteinknek a takarékosságért? A takarékosság ma már széles tömegmozgalom, — ezt bizonyítja a tömegszervezetek által ’ összehívott ankét is. A munkások és a dolgozó . parasztok nagy többségének van ma már pénze . a takarékban, — amit bizonyít, az a szám is, hogy amíg 1956-ban a betétállomány összege 17 millió forint vöt megyénkben, 1960-ra ez az öáSzeg 120 millióra emelkedett. Az ankét résztvevői megállapították, minden adottság megvan arra, hogy megyénkben . növeljük a takarékos emberek táborát. Ennek nyomán született meg az elhatározás; november legyen takarékossági hónáp. Milyen feladatokat ró ez a földművesszövetkezetekre, a takarékszövetkezetekre? Elsősorban is: minden igyekezetünkkel elő kell segítenünk a takarékossági hónap sikerét. El kell érnünk, hogy ne legyen mozgalmunkban egyetlen olyan választott vezető és dolgozó sem. aki ne rendelkeznék takarékbetétkönyvvel! Törekedjünk arra, hogy novemberben minden írusz-i dolgozó egy betétest szervezzen. — Ez azt jelenti, hogy egy hónap alatt 6 00ü-el nő a betétesek száma. Természetesen elsősorban a takarékszövetkezetek részére gyújtsunk betéteseket, de ahol nincs takarékszövetkezet, ott az . OTP és a posts betéteseinek számát kell növelnünk. Javasoljuk, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol 50 főnél nagyobb a dolgozók száma, ott alakítsák meg a takarékossági hónap keretén belül a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárat. Még több tojást és baromfit! A szövetkezetek tetemes mennyiségű csirkét pulykát és vízi- szárnyásöKát szerződtek le őszi-téli felvásárlásra. Már a korábbi hónapokban esedékes volt egyeseknek a leszerződött baromfi át- ' adása. Azonban ez nem történt meg s így a szövetkezeti szervek messze elmaradtak a terv. teljesítésétől.- E negyedévből már három hét telt cl, de lényeges változás nem történt. A tervezett negyedmillió darab tojással szemben még ötvenezer darabot sem vásároltak fel. Még rosszabb a helyzet a baromfifelyásárlás terén. Az év utolsó három hónapjában legalább hetven vagon, baromfit kell átvenni. Viszont ez ideig még az öt vagont sem vásárolták fel. Pedig a belföldi ellátás és az exportálás, megköveteli a nagyobb mennyiségű áru átvételét. Ebben különösen sokat tudnak segítem a szerződéskötő baromfitenyésztők azzal, hogy mielőbb teljesítik a vállalt kötelezettségüket — átadják a szerződött baromfit. Szakoly faluvégén, ahol a kö- vesút Nyírmiháiydinak tart, cégtábla nélküli bolt hívja fel magára a figyelmet. A vásárlók K isel egymillió Joriut rést-jegyből A felszabadulás4 verseny keretében mozgalom indult a saját vagyon növeléséért Ezen a téren értek el eredményeket a megye fmsz-ei. Eddig közel egymillió forintot fizettek be pl. részjegy címén, és mintegy kétezer részjegyhátralékos rendezte tartozását. Az évi részjegy-befizetési előirányzatukat legjobban teljesítették: Nagyszekeres lös százalékkal, Csenger 113, Nyírbéitek 139, Balsa 221, Nyírtelek 297, Ib- rány 159, Kemecsc 132 százalékkal. Semmit sem tettek saját vagyonuk növelése érdekében Botpaládén, — ahol ez évben még részjegyet sem fizettek be — és igen kevés eredményt értek el Ilozsályban, Nyírgelsen és Győrében. A részjegy befizettetés terén lemaradt fmsz-eknek komoly felvilágosító munkát- kell végezniük a tagok között, hogy mulasztásaikat pótolják. .Ellátásunk további javításának íoiilos íeltéíeíe a termelési szerződések megkötése zódéseket. E munkában jobban vegyék igénybe a választott vezetőség, s főleg a termeltetési cs felvásárlási tagbízottsá- gok segítségét. Hiszen a szövetkezetek választott szervei a tsz-lagokbói es egyéni gazdálkodókból tevődnek össze. Példamutatásukkal, meggyőző szavaikkal nagyban hozzájárulhatnak a szerződéses tervek időbeni teljesítéséhez. Ugyanakkor bátrabban hivatkozzanak a példamutató tsz-ekre és egyénileg dolgozó parasztokra. Többek közt az olyanokra, mint például a nyíregyházi Ságvári és Dózsa tsz-ek, amelyek megkeresés nélkül jelentkeztek az 1989 61. évi termelési szerződések megkötésével. A tervszerűen gazdálkodó, á jövőbe látó termelőszövetkezetek tudják azt. hogy a következő évi termelési tervükbe be kell illeszteniük szerződéses területüket. S így a terület, illetve a várható termés 60 százalékára banki előleget kaphatnak a jövő esztendőben. Márpedig ezt a pénzt jól tudják hasznosítani a munkaegységelőlegek .kifizetésénél. Ugyanakkor a leszerződött területek arányos és magas százaléka rámutat a tsz belterjes gazdálkodására Is, illetve czirányba tereli azt. A szövetkezetek — a gége- nyi, a petneházi. a pátrohai és mások — melyek szerződéskötési előirányzatuknak már nagyobb részét teljesítették, jól hasznosítják a korábbi években bevált szerződéskötési módszereket.- Szükséges, hogy a többi szövetkezetek — főleg amelyek e munkában lemaradtak — felfrissítsék a korábbi tapasztalatokat, azokat gazdagítsák és még jobban hangolják össze az fmsz-1 agranómusek cs .termelési felelősök munkáját. Nem lehet arra várni, hogyha majd átveszik az ez évben megtermelt szerződéses terme! vényekéi, akkor foglalkoznak nagyobb ütemben, szélesebbkörü- szervező és felvilágosító munkával a termelési szefttödések tervszámainak vaióraváltásával. Szövetkezeteink számos, nehéz feladatot megoldottak már és bízunk abban, hogy az 1960/61. évi termelési szerződéskötést is határidő előtt teljesítik. Bánkövi András ióagronórtms Az MSZMP VII. kongresszusának határozata leszögezi: a mezőgazdái ág termelését har- mipc-harminckét százalékkal keil növelni a második ötéves tervben. Márpedig a szerződéses termelésnek fontos es mélyreható szerepe van a mezőgazdasági termelés növelésében. Ösztönzi a terméshozam emelését es ezáltal jo biztosítéka a dolgozók rendszeresebb, fokozottabb ellátásának. A szerződéses termelés erősíti a varos és a faSu kapcsolatát, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Különben ez termelés-szervezési munkánk évről-évre visszatérő jelensége és mind nagyobb szerepet játszik népgazdaságunk tervszerű, arányos fejlődésében. A termelési szerződések feltételei és célkitűzései nem változtak. A dolgozó tömegek élelmezésének, ~ könnyűipar alapanyagának és az exportnak fontos biztosítéka a szerződéses termelés, s ez azt a kötelezettséget rója 3 szövetkezetekre, hogy következetes és eredményes munkát végezzenek az 1966,61. évi termelési szerződések megkötésében. Közel negyvenezer katasztráiis hold különböző növényfajtákat kell le- szerzódniök a szövetkezeteknek. Az előirányzott szerződéses területek tetemes része az új burgonyából, étkezési burgonyából, zöldségből és a gyógynövényekből tevődik össze. A szövetkezeteknek van tennivalójuk a cukorrépa, a csillagfürt és a magkender szerződéskötésében is. A szövetkezeti szervek az eddig elért eredményekkel nem dicsekedhetnek. A hónap közepéig — az előirányzott összterületnek még a 40 százalékát sem kötötték le. Pedig már másfél hónapja folytatják a felvilágosító, propaganda munkát. Tehát a szerződéskötés üteme eléggé vontatott és ezen sürgősen változtatni ken. Hogyan kösse meg kormányunk a jövő évre a mezőgazdasági termékek export-szerződéseit ez év végéig, ha rövideseit nem fejezik be a szerződések megkötését? Szövetkezeteinknek folyamatos felvilágosító, meggyőző munkát kell folytatniok megyénk tsz-ei és egyéni termelői körében és segítsék hozzá őket, hogy mielőbb aláírják a szerJól halad a szerződéskötés Pslnehézán és Laska ion 10 tojás CKutádonUent Most folynak a fóldmüvesszö- voíkezeti tagértekezletek megyénkben. A haremnegyedév munkájáról számolnak be az igazgatóságok elnökei a tagságnak, A beszámolókból kitűnik, hogy bár igen eredményesen tevékenykedtek - kiskereskedelmi és vcndéglátóipari ü/en.ágak, azonban komoly elmaradás mutatkozik több fmsz-nél a felvásárlási tervek teljesítésében, különösén a baromfi es tojáslel- vásárlás területén. A vasmegyeri tagérlekezlctcn például voltak fmsz-i tagok, akik helytelenül látták ezt a munkát es feltételekhez kötötték, hogy eladják a tojást és baromfit. A tagság zömé azonban ügy határozott, hogy családonként 10 tojást adnak el a közeli napokban a földműves- szövetkezeteknek. EZí-tl eiérik azt, hogy éves felvásárlási tervüket tojásból teljesíteni fogják. A petneházi és laskodi' határban szépen zölded mór az őszi árpa, rozs és szöszösbükköny. A faluban a kapások betakarításával foglalkoznak. Vajda Ferenc, a szövetkezet agronómusa is a határba készülődik, hogy helyben segítsen, ott, ahol a legfontosabb a segítő szó, a jó tanács. Még mielőtt, elindulna, a szerződéskötés helyezetéről érdeklődünk. Előszedi a nyilvántartásokat, amikből kiderül, hogy a szövetkezet hatvan hold cukoYrépater- melési szerződéskötési előirányzatának felét, a harmincöt hold magkenderből már húsz holdat és a százötven hold csillagfürtnek az egyharmaeját már leszerződte. A zöldség termelési szerződéskötésben sincs lemaradás. — Nem is nehéz így dolgozni, ha A szerződések közt lapozgatva ráakadunk Pásztor Ferenc, Éles János, Baróczi András és más tagbizottsági tagok nevére. A legtöbben mindenből szerződtek. Özvegy Tóth Józseíné tagbizottsági tag ugyan kevés földdel rendelkezik, mégis szerződött magkenderre. A szövetkezet, — a tanáccsal és a Hazafias Népfronttal összefogva — a termelést igyekszik, megkönnyíteni. Vajda eivtarstói megtudtuk azt is. hogy télen tizenegy előadásból álló oktatást szerveznek a községek dolgozóinak. A r«e~ zógazdasagi előadásokat filmvetítésekkel kívánják még jobban megkedvelteim. Mert nemcsak szerződni kell a termelőkkel. Hanem tanítani is őket, hogyan lehet többet és jobbat termeim mihdannyiunk hasznára, javára... Pelneházán és Laskodon ma már ezztl is , törődnek és ez nemcsak Vajda Ferencnek, hanem minden szzei foglalkozó, buzgolkodc községi vezetőnek becsületére válik... Közös összefogásbói új boitnyílt Szakolyban egymásnak adják a kilincset. Bíró Andrásnénak minden ügyességére szükség van, hogy az üzletben tartózkodók ne sokáig várakozzanak, ki-ki mielőbb kézhez kaphassa a kért árucikket. Naponként két-két és félezer forint értékű áru cserél itt gazdát. Pedig a kis boltnak raktára sincs. De azért kedves a környék lakóinak. Mindjobban életük szerves részévé válik. Igaz, áldoztak is érte,, hogy így legyen. A vezetőség tavasszal szövetkezeti tagértekezletet hívott össze. A tagok a múlt esztendő gazdál- Kodásardl. a mozgalom fejlődéséről. szóló beszámolót még csendesen hallgatták. Azonban amikor a Harmadik bolt megnyitása került szóba, helyeslőén felzügtak. Szilágyi Ferenc elsőnek jelentkezett hozzászólásra és felajánlotta a raktárnak használt régi bolthelyiséget az új üzlet megnyitására. A tagok örömmel fogadták be- bejelentését, ígéretet tettek a részjegyzésre és a befizetésre, hogy az új boltot be is rendezhessék. Másfélezer forint jött össze, a bolt elkészült és a környező utca lakói ma már el sem tudnák képzelni, hogy a falu e részének ne fegyen saját boltja. van Mí^íSífíiír* j fronttal egy ütt — hívjunk össze gazdagyűiést. Arra gondolunk. I .ogy tájékoztatni kell a tsz-eket * -S az egyéni gazdákat a burgonya, alma és más termék árának alakulásáról. Megtörtént és íz nagyban hozzájárult a termeié;, i szerződések megkötéséhez, á az, hogy a termelési tiegbizotisúg — mondja Vajda elvtárs. Minél több annál jobb... S én nem pali aó^köiuia .oui. a n/oij i - — bizottság szívesen segít munkám- 'ban. Még az augusztus hónapban megtartott tanácskozásunkon, melyen a növényvédelmet és az őszi bélaícantást beszéltük meg, javasolták: a termelési szerző- uéckütés elindítása előtt a NépI munkát. Valamennyien azon va- ■ gyünk, hogy határidő előtt teljesítsük a szerződéskötési elő- I irányzatot. j tagjai nemcsak érvelnek a községekben a szerződések megkötése mellett, hanem példát is mutatónak, nagyban elősegítette ezt a %
