Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
Heg jeleni a Szabolcs-Ssaimári Elet első szánta v * Gazda« tartalom, f«uulsá«os írások II kötött taiaiú járásokban n?ár kézzel vetnek - még mindig 40 ezer hold búza vetése van hátra Üj kiadvány látott napvilágot. Szabolcs-Szatmár megyei Takes és a Hazafias Népfront me- ei bizottsága Közös gondozásá- in-1' jelent meg a napokban a sabolcs-Szatmári Élet első szá- a. Beköszöntő cikkében Fekszi •tván elvtárs, a megyei tanács ftöke a következőket írj a — „VI tájékoztató kiadásának rlját — többek között — a mezei tanács a következőkben ha- rozta meg: szélesebb körű tn- isztalatcsere kibontakozásának ősegitése t tanácsok, a tanács- gok és a népfrontbizottságok ózott. Bemutatni a jó határozókat, istnérteini egyes tanácsok, itafias ' népfrontbizottságok és tok, tagjai részéről felmerülő ilges kezdeményezéseket, a ta- ics végrehajtó bizottságok, ál- inüó bizottságok, a tanácstagit jp tapasztalatait. Ismertetni t időszerű tanácstagi, hazafias épfronlbizottsági feladatokat, a \ ülönböző helyeken elért jó ered- tényeket. de ugyanakkor helyein és építően bírálni a fogya- rkosságokat." Ezek a célok, elképzelések vedreitek a Szabolcs-Szatmári Élet ser kesztőbizótfc ágát már az első iám összeállításánál is. HaszA megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetője, P. Szabó Gyula elvtárs az őszi munkák állásáról a következő tájékoztatót adta lapunk munkatársának. — A betakarításban legelőre- haladottabb állapotban a burgonya szedése van, alig egy száza- 'éknyi területen van még a földben a burgonya. Jelentősebb ásatlan terület négy termelőszövetkezetben van. Elmondhatjuk, hogy nosnak ígérkezik Vincze József: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadás előtt című írása, amely a tapasztalatoka' és a legfontosabb tennivalókat tömöríti. Pivarnyik Jánosné: A tanácstagok és népfrontbizettságok téli oktatásáról írt cikket Napjaink egyik igen fontos problémájáról, az iskolareformról Gulyás Emilné írt értekezést, amelyben kimerítő választ ad arra a sok embert foglalkoztató kérdésre, hogy mi a éélja a reformoknak, Dr. Fábián Lajos a köz ségfejlesztési . munka néhány problémája a termelőszövetkezeti községekben címmel írt vita cikket. Járási és községi tanácsaink dolgozóinak munkájához igen hasznos segítséget ad majd Dr. Karasz Zzuzsa: Hová vezetnek a hibák kijavítás nélkül c. írása. Külön érdeme a havonkénti megjelenésre szánt tájékoztatónak. hogy színes, érdekes, rövid írások, tudósítások, hírek és ren- deletísmertetők is megtalálhatók benne. Kétszínnyomású fedőlapja, hozzáértő, ötletes szerkesztése minden bizonnyal növeli majd az új kiadvány népszerűségét. A Szabolcs-Szatmári Élet példányait a megyei, járási tanácstagok (és népfrontbizottsági tagok, valamint a községi tanácsok dolgozói között terjesztik. a kedvezőtlen időjárás ellenére is a legtöbb termelő- szövetkezetben derekasan megküzdőitek a nehéz munkával. Ahol most szedik a burgonyát, már sok helyen usak gombos villával tudnak dolgozni, gépi szedésről, ekével való kiszántásról szó sem lehet. A tarpai határban 5— 600 ember dolgozik naponta a betakarításon. A mostani időjárás mellett nemcsak a legfontosabb, de a legnagyobb erőt is jelenti az emberi munka. — A rizs két héttel a mi megyénkben később érik, mint a délebbre lévő területeken. Ennek ellenére aratatlan terület már alig van, a nagyobb baj a csépléssel van. A kukoricát és a cukorrépát egyformán 88 százaléknyi területről takarították be. A kukoricatörésben különösen sok még a teendő a termelőszövetkezetekben. — Vetés terén búzából vgn még nagyobb terület, amit el kell végezni Elsősorban a szatmári járásokban van elmaradás, ahol a talaj kötöttsége miatt sokkal nehezebb boldogulni az idei időjárásban* A mátészalkai, fehérgyarmati és vásárosnaményi járásokban egyenként több, mint hétezer hold vár még vetésre, a csengcri járásban is többet kell még 4000 holdnál vetni. Összesen közel 40 ezer hold vaa még vetetlen a megyében, A kötött talajú járásokban megkezdték a kézi vetést, holdanként 15—20 kiló maggal többet szórnak el, mint géppel. A homokos talajú járások, ahol már teljesítették az előirányzott mennyiséget, most úgy nyújt? rak segítséget, hogy többet vetnek a tervezettnél. Ha esetleg hiány lenne a szatmári részeken, akkor a homokos vidék azt pótolja* Növekszik a mák szerződéses vetésterülete Kettős hasznot hajt a mák: a szeme kedvelt fogyasztási cikk és rendkívül keresett nemcsak idehaza, hanem külföldön is. gubáját pedig fontos gyógyszerek készítéséhez használják fel. Termelése éppen ezért nem közömbös Uí kovács- és hegeszlő- müiielYt kap Tiszavasvári A Szabolcs-Szatmár megyei pítóanyagipari Vállalat tiszavasári központi javító műhelye térén felüli beruházási póthitelből lég ebben az évben december 5-ig megkapja az új kovács és egesztó műhelyt, mely 117 ezer irintos költséggel valósul meg. k két javítóműhely átadásával a Olgozók munkavédelmi körülmé- j-ei alapvetően megjavulnak, s ■gy&cn a vállalathoz tartozó tég- sgjárak és üzemek részére is yoreabb én jobb munkát tudnak ’égezni. a népgazdaságnak. Az idén jó termés volt a földművesszövetkezeti szervek által leszerződött 15 ezer 660 hold területen, ami bőségesen kárpótolja a termelőket fáradságaikért. Az előirányzatok szerint a tsz-ek és egyéniek mák szerződéses vetésterülete 17 ezer 600 holdra nő. A szerződött tsz-ek a legalább 93 százalék tisztaságú mák mázsájáért felárat kapnak, ha tíz mázsán felüli termést kötnek le, illetve szállítanak. Ez a felár a mák szemnél mázsánként 100 forint, a mákgubónál pedig a 110 forintos szerződéses termelői ár helyett 200 forint. Jó tudni dohánytermelőknek: Védekezés a dohány peronoszpóra ellen klubterem ké«siil a UTÁSZ új irodaháxábnn A terv szerint még ez évben atadasra kerül a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemvezetőségének új irodaháza, » Víz utcán. A nagy, kellő helyiséggel rendelkező egyemeletes épületben az üzem dolgozói klubszobát rendeznek be. Televízió, könyvtár, rádió, kényelmes bútorok szolgálják majd a szórakozást, pihenést. Ide a vállalat minden alkalmazottja eljárhat majd. A klubszobában alkalom nyílik arra is,’ hogy kényelmesen megbeszélhessék az üzem dolgozói a műszaki kérdéseket is, vitákat rendezhetnek. Kiilönvonat indul Nyíregyházáról Prágába Részvételi díj: 910 forint Már is nagy érdeklődés mutatkozik meg az iránt a kirándulás iránt, amelyet az IBUSZ Nyíregyházi Kirendeltsége 1961. február 1—5-ig rendez Prágába. A kirándulók küiönvonaton teszik meg az utat Prágáig, ahonnan Karlovy-Vary és Marienski Lázné, .valamint Plzen felé autóbuszon, utaznak tovább. A programdús prágai útra a részvételi díj 910 forint. A nagy érdeklődésre való tekintettel az IBUSZ • kéri. hogy az utazni kívánók mi- f ’ ibb jelentsék be részvételüket nyíregyházi kirendeltségen. Az egér 200 ezres „menüje" avagy mi az ember egyik legszebb erénye Mindössze két hete hangzott el a Hazafias Népfront felhívása a lakossághoz, amely a Takarékossági Hónap kezdetét jelentette, — s az eddigi eredmények azt igazolják, hogy a pénztakarékosság egyre inkább közüggyé válik megyénkben. A kiegyensúlyozott, gondtalanabb élet egyik legnagyobb biztosítéka a takarékoskodás nemcsak az üzemelt és vállalatok, de az egyének tekintetében is. Bár az utóbbi időben igen komoly eredmény született e téren megyénkben, még mindig fellelhetők olyan jelenségek, amelyek a még nagyobb méretű takarékoskodás alapját vetik meg. Uzsorakamat és szalmazsák Grasselli Miklós, a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat főmérnöke nyilatkozott lapunk munkatársának. Bevezetőben emondta, hogy a vállalat teljes kapacitással megkezdte főszezonját. Az ipar fel van készülve arra, hogy átvegye a száraz dohányt a téeszektől, ál- l'larni gazdaságoktól és egyéni gazdáktól. Nem általános, de még néhány helyen gyakori jelenség, hogy a dolgozók megtakarított pénzüket szalmazsákba rejtik, vagy uzsora- kamatra adják ki. Egy tiszaber- celi lakos például közel 30 ezer forintot adott át magas kamatra egy másik dolgozónak, akitől már több mint másfél éve nemhogy a kamatot, de a saját pénzét sem kapta vissza; Annak tudatában, hogy e cselekedete miatt büntetés is jár,' a pénze veszendőben van... Rakamaz községben született meg a másik nem mindennapi eset: egy almatermelőnek 200 ezer forintját rágott meg az egér. Ugyancsak kényelmetlen helyzetbe került az a 75 éves házaspár, akinek megtakarított és szalmazsákban rejtegetett 50 ezer forintja az egér „menüje” lett. Itt említhetjük meg azt is, hogy jó néhány példa akad a megyénkben arra: miként vált a rejtegetett pénz tűz esetén a lángok martalékává. Veszély és me»nui2vás Az említett szomorú esetek nyomán egyre több ember ismeri fel a készpénzrejtegetés veszélyét. A felsorolt és póruljárt emberek azóta már a takarékpénztár betétes ügylelei. A készpénzt megrághatja az egér. megsemmisítheti a tűz, elveszhet és biztosítani nem lehet. Ezzel szemben a Takarékpénztárnál 'elhelyezett kisebb-nagyobb pénzösszeg biztonságban van, kamatozik. A pénzét a takarékban elhelyező egyén magabiztosabban végezheti munkáját, nyugodtabban hajthatja álomra a fejét. Ezéit válik szinte jelszóvá napjainkban az a mondás, hogy a takarékosság az ember egyik legszebb erénye. S hogy ez a jelszó nem frázis, ezt bizonyítja az OTP megyei íiókjának gyors statisztikája a Takarékossági Hónap első tíz napjáról. Kétezer ember 3 millió foiiot A Hazafias Népfront által indított és irányított takarékossági mozgalom már eddig is igen szép eredményt hozott. Egyre nő azoknak a száma, akik a takarékosság formájául a takarékbetétet választják. A Szabolcs-Szatmár megyei Takarékossági Hónap első tíz napja alatt újabb kétezer dolgozónak nyitottak betétkönyvet. Ezáltal 60 ezerre nőtt a Szabolcs- Szatmár megyei betétesek száma. A betétkönyvvel rendelkezők számának növekedése nyomán természetesen emelkedett a betétállomány is. Az eltelt tíz nap alatt újabb 3 millió forintot helyeztek el a lakosok takarékbetétben és így a megyei betétállomány meghaladta a 117 millió forintot. Nemes Gyula tudósító Holnap nyílik az újjáalakított „ki* etemege“ a Vörö*had*ereg utcán Megszépült, új, modern, önkiA dohány beszállításának tőidénye november vége és december. A vállalat az átvételt ütemterv szerint végzi, a* átvétel időpontjáról a termelőket értesíti. E tudnivalók után arról beszélt, | hogy a dohánytermeléssel foglalkozók végezzék el az esedékes agrotechnikai munkákat, ami a jövő évi jó termés érdekében szükséges, másrészt ezúttal védekezést is szolgál a hazánkba „érkezett” dohánybetegség ellen. — A dohány peronoszpóra „nicotiánáe”, vagy mint általában nevezik „kék penészt tengerentúlról származik. Ez évben „érkezett” hazánkba Németországból. Terjedése gyors — mondia a főmérnök. — Nálunk, a m1 megyénkben szerencsére már a betakarításkor jelentkezett, úgy hogy kisebb kárt okozott. Megfigyelések szerint ködös idő után és főleg mélyebb fekvésű területeken okoz kárt a zöidpe- nész. Arra a kérdésre, hogy mi az új dohánybetegség elleni védekezés módja, a főmérnök így tájékoztatott: — Fontos, hogy most az őszi talajmunkáknál mindenütt mélyen szántsák le a dohányföldeket, hogy a dohánykóró és levélrészek jól a föld alá kerüljenek. Ez egyébként is hasznos, mert jó ágyat jelent a vetőmagnak és jelentékeny tápanyag halmozódik fel a talajban. A továbbiakban a melegágyban történő palántanevelésnél kell majd ügyelni, figyelni a peronoszpóra esetleges jelentkezését. Egyébként az új dohány betegségre vonatkozó tudnivalókat minden termelő részletesen megkapja a vállalattól és szükség szerint esetenként az újságon keresztül is tájékoztatni fogjuk majd a termelőket a védekezésre való felkészülésről. Korea lom korlátozó« a lunyogmatolcsi Szamos-hídon A híd átépítése miatt a forgalom szünetel a tunyogrnstolcsj Szamos-hídon. A forgalom 1960. november 22-én 0 órától, 1960. november 26-án reggel nyolc óráig szünetel. A közúti járművek ezalatt a vásárosnaményi és a kisari Tisza-hídcn, valamint a csengeri Szamos-hídon közlekedhetnek., A vasúti forgalom Tunyogma- tolcs-Alsó és Fehérgyarmat között 1960. november 22-én 2 óra 38 perctől, november 25-én 19 óráig szünetel. Fehérgyarmat és Zajta között, a helyi forgalom lebonyolítására a vonatok menetrend szerint közlekednek, míg a Mátészalkára, vagy továbbutazók számára Csengeren keresztül vonatpótló autóbuszok állnak rendelkezésre. Az utazni szándékozók elindulás előtt az állomásokon kérjenek bővebb felvilágosítást. 3 munkaórát ajánlottak te';. de közel háromszázat do’eoztak itt. A társadalmi munkával eei Ott több mint 80 ezer forintba került a szépítkezés. Átalakították a régi berendezéseket, neonfény- nyel látták el az üzletet, van mélyhűtő és hűtőgépjük, s* >ka- szeletelőjük. s új portált kaptak. Az Ingatlankezelő Vállalat a bolt átalakítási munkájával egyidöben felújította az épületet is. Az átalakított és megszépült „kis Csemege” szombat reggeltől all a vásárlók rendelkezésere. szolgáló fűszer-csemege üzlettel i bővül a nyíregyházi bolthálózat. IA Szabolcs-Sza.már megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vallalat !gondoskodásában átalakítottak a Vöröshadsereg utca elején levő I kis Csemege üzletet. Érdekes és í dicséretre méltó, hogy az ónki- j szolgáló bolttá való átalakítási (munkákban maguk az üzlet dolgozói és vezetői is részt vettek. Nagy Mihály, a bolt vezetője és helyettese, K;s,s János — ak: ért az asztalos munkákhoz is — 150
