Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
Megszokott dolgokról idegen szemmel (Cikk a 3. oldalon.) ★ Séta Burgaszban (2. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM Ara 50 fillér I960. NOVEMBER 17, CSÜTÖRTÖK SPORT (6. oldalon.) ★ Küzdelem a Sárkány-kertben (5. oldalon.) £lőítélei nélkül! Leomlottak a gátak, melyek évszázadokon át, kínai falként akadályozták a nők egyenjogúságának megvalósítását. Törvényt alkotott a nép a nők védelmére. Alkotmányunk ötvenedik paragrafusa kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek”. A férfiakkal azonos munkafeltételek biztosítása, terhesség esetén a fizetett szabadság, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme — mind mind olyan intézkedés, amely azt bizonyítja, hogy államunk kaput nyitott a nők érvényesüléséhez, s azok a rendelkezések, amelyek ma már életjogot nyertek, hozzásegítik a nőket, hogy fokozatosan megszűnjön hátrányos helyzetük úgy a társadalomban, mint a családban, Vannak emberek, — még vezető beosztásban dolgozók is, — alak, ha e problémáról szó esik, csak legyintenek, nem veszik komolyan az egyenjogúság kérdését. Álljon itt ezek meggyőzésére néhány számadat, mely bizonyítja: igenis jelentős szerepet töltenek be a nők a társadalmi életben, a munkában. Vajon nem elgondolkoztató-e az, hogy a megye pedagógusainak több mint a fele nő? Ok nevelik a felnövekvő nemzedéket, tanítják igaz hazafiságra, s formálnak belőlük szocialista embereket? De igen! Figyelemre méltó az is, hogy az orvosok tizenkét és fél százaléka nő. A nők iránt tanúsított bizalmat mutatja, hogy a megye tanácstagjai között több mint 480 lány és asszony, téesz-tag, pedagógus, orvosnő, gyógyszerész, hivatali dolgozó foglal helyett, képviseli a dolgozók érdekeit a tanácsokban. A megyében a bérből és fizetésből élők közül 27 százalék a nő, Ennyien vállalnak a termelés segítése mellett még második műszakot, akik betöltik az anya, feleség nemes hivatását is. Tisztelet és becsület jár nekik, s oly sokszor mégis csak félvállról kezelik ügyüket. Vajon miért? Mi az oka, hogy bár a törvények biztosítják jogaikat, s mégis vannak akadályok, göröngyök azon az úton, amely a teljes eg\en- jogúsághoz vezet? Legfőbb ok a maradi sag. a múlt társadalmi rendszerből itt maradt szellem, mely még él és hat az emberekre, s nehezen tudnak szabadulni tőle. Vannak olyan fa'usi családok, ahol a nő még mindig csak másodrangú személy. Miért? Mert így kezeli a férj, akit sok asszony még mindig urának szólít. Nehéz a megkülönböztetés ellen harcolni. Nagy és nemes feladat vár a ferde nézetek leküzdésében a pártszervezetekre, a nőtanácsokra, azokra a szervekre, akiknek elsőrendű feladatuk a nők nevelése. Ma már könnyebb a helyzetük, hiszen az új arcú falu olyan feltételeket biztosit ehhez, amelyet kihasználva rchamléptekkel haladhatnak előre. Csak az a baj, hogy nem eléggé viselik szívükön ezt az ügyet termelőszövetkezeteinkben sem és elsősorban a pártszervezetek. Nines annyi női téesz-tag nyilvántartva, mint ahány dolgozik. A 4500 tsz vezetőségi tag között is csupán 150 nő foglal helyet. Ennyien próbálnak — úgy ahogy — beleszólni a gazdaság irányító munkájába, képviselni a nők jogait. Pedig nem egy példa van arra, hogy milyen áldozatosan dolgoztak. Nem beszélve arról, hogy sok mczgalom megszervezésében és elterjesztésében dicséretes munkát végeztek, ötletességüket, leleményességüket nem hasznosítják éppen azért, mert egyes téesz-vezetők elzarsóz- nak tőlük. Sajnos előfordulnak törvény- sértések is. S ez már súlyosabb hiba. A Kisvárdai Fémszerelvénygyár magkészítő üzemében az egyik dolgozó nőnek, — akinek három 14 éven aluli gyermeke van, — nem engedélyezték a havi egy napi fizetésnélküli szabadságot, löbb helyen terhes anyákat osztanak be számukra nehéz, s a törvépy által is tiltott munkákra. A Nagy halászi Kender- gyárban csak a szakszervezet közbenjárására helyezték köny- nyebb munkára terhes anyát. Károsan érezteti hatását a nők munkájának megítélésében és elbírálásában a szubjektivizmus is. Nem egy vezetőbeosztásban dolgozó nő panaszkodott, hogy keveseob fizetést kap, holott ugyanabban a munkakörben dolgozó férfi talán nem is látja úgy el a feladatát, mint ő. Mindezen azt mutatják, hogy van bőven tennivaló a nők érdekében. S ezek elsőrangú kérdésként kell hogy foglalkoztassák az illetékeseket! Nem udvariassági, előzékeny- ségi kérdés a nők jogainak elismerése, azok érvényesítése az élet minden területén. Ettől sokkal több. Jogi, ha úgy tetszik emberi kérdés, a szo- rializmus ügye, a marxizmus- leninizmus egyik fontos elve. Még ma is tapasztalható, hogy az üzemekben, hivatalokban, tanácsainknál, termelőszövetkezetekben tartózkodnak a nők vezetöbeoszíásba való helyezésétől, s inkább alkalmaznak százszor férfit, mint egyszer nőt. Ez tarthatatlan s gyökeres változást követel maga az élet. Igaz, az akadékoskodók- nak is meg van a maguk elmélete, nézete. Ez pedig nem más, mint az, hogy rosszabb lenne, ha esetleg otthon a ház körül a családban is meg- cszlanának a terhek, részt vállalna a férj is a takarításból, gyermeknevelésből éa más egyébből. A törvényeket biztosította népi demokratikus államunk. Az szükséges, hegy aszerir.1 éljenek, s alkalmazzák is ezeket szerveink, vezetőink, leküzdve n nőkkel szemben tanúsított előítéleteket, s akkor az egyenjogúság az élet minden területén életjogot nver. Farkas Kálmán Szovjet-mugyai* vízügyi tárgyalások Tíz évvel ezelőtt jött létre az a közös szovjet—magyar műszaki bizottság, amely a határmen- ti folyamszabályozási árvízvédelmi és belvízvédelmi problémák megoldását tűzte ki célú.. Ecdig minden évben tartottak hasznos tárgyalásokat. Kedden Nyíregyháza volt a közös műszaki bizottság tárgyalásának színhelye, és másnap, szerdán Zboray Károly vezetésével magyar vízügyi szakemberek utaztak Kárpát-Ukrajnába. A jelenlegi tárgyalások azért is inkább jelentősek, mert az árvíz- védelmi munka egyik legjelentősebb részét, az előrejelzés tökéletesítését célozzák. Szovjet pedagógus delegáció érkezett megyénkbe $ Kedden, november 15-én öttagú pedagógus delegáció érkezett megyénkbe a Kárpá ontúli Területről. A szovjet pedagógusqk ötnapos szabölcs-szatmári látogatásuk alatt felkeresik a nyíregyházi szakközépiskolákat, ellátogatnak a nyíregyházi XII. számú ?' talános iskolába, az isKola óvodájába. Ezenkívül tanulmányozzák a vidéki gimnáziumok és kultúrházak életét is. Szabolcs-Szatmár megyei pedagógus küEdiltsig elázott Kárpáf-Ilkrajtiáíia Ötnapos látogatásra kedden Kárpát-Ukrajnába utazott megyénk öttagú pedagógus küldöttsége. A küldöttség — melynek vezetője Markovits Miklós elvtárs, a megyei párt- bizottság ágit. prop. osztályának vezetője — az ötnapos kárpát-ukrajnai tartózkodása alatt behatóan tanulmányozza az ottani oktatási intézményeket, hegy a tapasztalatokat nálunk is mielőbb hasznosíthassuk. A lakosság jobb ellátásáról — A falvak iparos igényéről - A kisiparosok munkájának segítéséről es jövőjükről ^ — tárgyalt a KIOSZ megyei választmánya A KIOSZ megyei választmánya kedden a nyíregyházi KIOSZ székházban értekezletet tartott. A m-gye ötezer kisiparosának munkáját, a lakosság javítási-, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítését beszélték meg. Válaszokat kaptak a működésükkel kapcsolatos és jövőjükre vonatkozó kérdésekre. Medgyessi János, a KIOSZ megyei titkára mondott beszámolót a KIOSZ országos vezetősége és a megyei választmány határozatainak végrehajtásáról, egy félév munkájáról. A választmány örömmel vette tudomásul, hogy szervezetük kapcsolata javult a párt és a tanácsi szervekkel. Javult a kisiparosok anyagellátása. A megyei titkárság nagy gondot fordított a mestervizsgáztatásra, a kisiparosok vizsgára való felkészítésére. Megállapították, hogy a vezetőség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a kisiparosok fokozzák a javítási-szolgáltatási tevékenységet, munkájukkal segítsék jobban a lakosság igényeinek kielégítését. Problémák vannak az ipari tanulóképzésben és a kisiparosok nevelésében. A falvakban több kisiparosra van szükség A beszámoló és több hozzászóló is foglalkozott a falvakban mutatkozó kisiparos hiánnyal. A KIOSZ titkársága tanulmányozta a helyzetet és megállapította, hogy a megyében a lakosság jobb ellátása érdekében több, mint 300 új iparengedély kiadása szükséges, főként a javító és szolgáltató iparban. A város külső perifériáján is hiányoznak a kisiparosok. Ez is közreműködik abban, hogy a lakosság sok helyen kontárokkal dolgoztat és elterjedt a kontárkodás. Dr. Mikes István, a Könnyűipari Minisztérium nevében szólt ehhez a kérdéshez és figyelmeztetett arra: nincs olyan rendelkezés, amely tiltja új iparjogosítvány kiadását ott, ahol ezt a lakosság érdeke megkívánja. Tanácsaink ezt tudják, s feladatuk, hogy a falvak kisiparos igényét kielégítsék. Nyitva a szövetkezetek kapnia a kisiparosok előtt Félév alatt 125 kisiparos lépett a megye ktsz-eibe. Az érdeklődés sokkal nagyobb a kisiparosok körében, látják, hogy a szövetkezetben nyugodtan és jobb körülmények között dolgoznak, jól keresnek az iparosok és a jövőjük biztosítva van. A járásokból többen is kérték, hogy a KISZÖV nyissa tágabbra a ktsz-ek kapuit a jói dolgozó kisiparosok előtt, adjanak helyet a belépni szándékozóknak. Czimbalmos elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke válaszában elmondta, hogy nyitva van a ktsz-ek kapuja, de elsősorban a javító és szolgáltató szakmákban. Szívesen fogadják és várják a jó kisiparosokat. Megígérte, hogy a szövetkezetek zárszámadásaira meghívnak kisiparosokat. A KIOSZ titkársága viszont ktsz látogatásokat szervez a kisiparosoknak. Semsei Ferenc, a KIOSZ központjának munkatársa és dr. Mikes István is válaszolt a kisiparosok problémáira. Hangsúlyozták, hogy pártunknak és kormányunknak változatlan az álláspontja a kisiparossággal kapcsolatban. Ugyanaz, amit a VII. pártkongresszuson kifejtettek: a kisiparosok jövője a szövetkezetekben van biztosítva és hogy a kisiparosok munkájára mindaddig szükség van, amíg a lakosság érdeke megkívánja. A megyei vélaszinuny határozatai A megyei választmány az értekezlet tapasztalatait összegezve hozott határozatot a következő hat hónap munkájára. Feladatul tűzték az anyaggal való ellátás további javítását, az irányárak kidolgozásának szorgalmazását és annak segítését, hogy több kisiparos vegyen részt a KETI (Kisiparosok Exportra Termelő Irodája) munkájában. A kisiparosok árismeretének fejlesztése érdekében tájékoztató előadásokat tartanak. A falvak ellátása érdekében széleskörű felvilágosító munkát végez a szervezet a falura menő kisiparosoknak nyújtott kedvezmények ismertetéséről, elősegíti a jól dolgozó iparosok falura ' irányítását. Bővítik és jobban mozgósítják a kontárokat ellenőrző bizottságokat. Ipari ta- nuló-ankétokat tartanak. Üjabb előkészítő tanfolyamokat szerveznek a mestervizsgára készülő kisiparosoknak. A tél folyamán több TIT előadást és szakmai továbbképző tanfolyamot szerveznek. Kitüntetés, jutalmazás Dr. Mikes István, a Könnyűipari Minisztériufn nevében átadta Kecskeméti László nyíregyházi cipész kisiparosnak a „Köny- nyűipar Kiváló Dolgozója” jelvényt és oklevelet. A KIOSZ titkársága oklevelet adott a helyi csoportok versenyében legjobb eredményt elért kisvárdai és mándoki csoportnak. Továbbá pénzjutalmat és értékes tárgy- jutalmakat osztottak ki.
