Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

Moszkvai ünnepségeit (3. oldaJ) ★ Megújhodás és nagykorosát (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Ara 50 fillér I960. NOVEMBER 9, SZERDA. FB-86 (í>. oldal). ★ SPORT (6. old.) Elérkezett az idő, amikor október eszméi betöltik korunkat és tömegméretekben valósággá válnak Díszünnepség a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei- és városi bizott- sága, a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója alkalma bel va­sárnap este díszünnepséget rendezett a Nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekszi István elvtérs, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, Antal Pál alezredes, a Megyei Rendőrkapitányság vezetője, Oláh László elvtárs, a Fa­ipari Vállalat igazgatója, Szűcs Lajos elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Fazekas János és Jeles László, a munkásmozgalom veteránjai, valamint az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó szovjet hadsereg képviseletében megjelent szovjet tisztek. Az ünnepség résztvevőinek soraiban ett volt a megye poli­tikai életének számos vezetője, a megye termelőszövetkezeteinek, üzemeinek számos élenjáró dolgozója. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Fekszi István elvtárs üdvözölte a meg­jelenteket, majd Benkei András elvtárs tartotta meg ünnepi be­szédét. Benkei András elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség, ked­ves elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy nemzetközi je­lentőségét napjaink élő valósága igazolja. Ma már a Föld sok or­szágában több mint egymilliárd ember dolgozik a kommunista, illetve a szocialista társadalom felépítésén. S bár több nyelvet beszélünk és más adottságok, körülmények között éltünk, még­is, ma ugyanazon az úton hala­dunk együtt kínaiak, lengyelek, magyarok, oroszok, csehek és ko­reaiak. A szocialista tábor nagy családjába tartozunk és az októ­beri szocialista forradalom győ­zelmének eredményeként együtt építjük a kizsákmányolástól mentes, szocialista, kommunista társadalmi rendet. Elérkezett az az idő, amikor Október eszméi betöltik ko­runkat és tömegméretekben valósággá válnak. Ma olyan korban élünk, amikor a népek küzdelmét újabb és újabb diadal koronázza, mert a néptömegek szabadságvágya erő­sebb a tőkés és gyarmati rabság rendszerénél. A mi időnkben az egykor elnyomottak százmilliói rázták le magukról az elnyomás, kizsákmányolás bilincseit. Világ­méretekben valósul meg az em­beriség évszázados törekvése, hogy felszabaduljon a kizsákmá­nyolás alól, s megteremtse a sza­bad életfeltételeit. A mi időnk a győztes proletárforradalmak, a győztes nemzeti felszabadító har­cok kora. A marxizmus-leniniz- mus ma már száz és százmilliók uralkodó ideológiája. Űjabb és újabb milliók válnak híveivé. A marxizmus-leninizmus gyakorlati alkalmazása a szocialista orszá­gokban pedig mindinkább köve­tendő példa a még tőkés rend­ben élő emberiség számára is. Nem kétséges, hogy az a század, amelyben élünk, mint az emberi felszabadulás, a szocializmus és a kommunizmus építésének dicső évszázadaként vonul be az embe­riség történetébe. Ma már a világon minden em­ber tudja, hogy a Szovjetunió döntő tényező az emberiség tör­ténelmének alakulásában. Min­denki tudja, hogy a második vi­lágháború első éveiben fél Euró­pa meghódítása után a fasiszta Németország tartotta rettegésben a világot s elismerten nagy ha­digépezettel rendelkezett. De azt is tudjuk, hogy ezt a Szovjet­unió ereje morzsolta fel, meg­mentve ezáltal a világ emberisé­gét egy soha nem látott borza­lomtól, az embertelen fasizmus barbár uralmától. Esik. Már hajnal óta paskol- ják a cseppek a szálloda ab­lakait, s mi — Uzsgorodra ér­kezett vendégek, csupa jiatal — csak nézzük a szürke — sűrű felhőket: de kár. Ezt gondol­juk, meg azt, hogy most már mi sem lesz az ünnepi demonst­rációból, a szépnek ígérkező felvonulásból, amit a szovjet emberek a történelem egyik legnevezetesebb eseménye tisz­teletére kívántak rendezni. Ügy tűnik, kérlelhetetlen marad az eső... Aztán még jóval dél előtt éledni kezd az Ung-parli Szín­ház tér; hídfő szélességben hömpölyög a mellékutcákból az ünneplők serege. Előző este a városi Filharmóniában rende­zett központi ünnepség részt­vevői most fényes, nylon ka­bátokban rendeződnek sorokba, hogy aztán énekükkel elriasz- szák az ég esőfoltjait. November hetedike van, 1960- at mutat a naptár. A szabolcsi ifjúsági küldöttséggel együtt ál­lunk meg a területi pártbizott­ság árkádjai alatt, s elégedet­ten kémleljük a ritkuló esőt. Néhány perccel az uzsgorodi nép A Szovjetunió a második vi­lágháborúban aratott győzel­mével a szocialista társada­lom megszabadította a világ népeit a fasizmus rabságától és utat tört a szocializmus győzelmének Európa és Ázsia sok országában. A Szovjetunióban elért döntő si­kerek és a felszabadult népek erőfeszítése nyomán létrejött az erős szocialista világrendszer, amely kiváló eredményeket mu­tat fel a kapitalizmussal folyta­tott verseny során. A Szovjetunió hétéves tervé­nek végrehajtása a kommunizmus győzelmét vetiti elénk. A szo­cialista társadalmi rend maga- sabbrendűségére, korunk fejlődé­sének alapvető törvényszerűségé­re támaszkodva mondhatta Hrus­csov elvtárs az amerikai mono­póliumok vezérének a követke­zőket: „Kapitalista urak! Mi el­érjük és túlszárnyaljuk önöket”. Soha a világon ilyen rövid idő Sikeresen fejlődik a szovjet ipar, mezőgazdaság, s a gazdasági alapokkal együtt erősödtek a kul­turális, szociális eredményeik. A Szovjetunióban minden gyermek tanul, gyakorlatilag nincs analfa­ünnepi felvonulása előtt meg­érkezik Benkei András elvtárs is, hogy a már korábban ottlé- vő Szabolcs-Szatmár megyei delegáció tagjaival együtt üd­vözölhesse barátainkat, a Nagy Októberre emlékező kárpátontú- liakat... Hogyan ünnepel a szovjet nép, a szovjet ember egy ilyen nagyjelentőségű eseményt? Ál­lunk a vendégek részére kije­lölt helyen, előttünk végellát- hatatlan menetben haladnak el az egészséges arcú fiatalok, nyu­godt, meleg tekintetű idősek. Tengernyi ötlet váltja ki a cso­dálkozásunkat: jönnek az isko­lások élő termelési bemutató­val, az üzemek dolgozói Lajka- uias rakéta alatt, a színészek, a Nagy Október ismert esemé­nyeit elevenítve meg, majd a szí .pompás öltözékű, izmos sportolók, a friss lépésű tánco­sok, kardból ekét kovácsoló ka­tonák, — s közben egyikünk azt mondja: — Érzietek, hogy az ember szíve egyre szaporábban ver? Kicsit ironikus ez így, de őszinte. Jólesik érezni. És jól­esik látni a szemnek, felfogni alatt nem ért el ország akkora fejlődést, mint a Szovjetunió. Csak szocialista ország érhe­tett ei fejlődésében ilyen si­kereket, csak szocial-sta or­szág népei végezhetnek ilyen nagyarányú aikoto munkát, vihetik sikerre terveiket. Ez magyarázza, hogy a szocializ­mus döntő fölénybe került a ka­pitalizmussal szemben, hogy nagy meggyőző erővel, ugrásszerűen tört előre. Benkei elvtárs ezután a Szov­jetunió nagy tudományos sikerei­ről beszélt és emlékeztetett arra, hogyan ócsárolták egykor a ka­pitalisták a Szovjetunió merész terveit, majd így folytatta: — A szovjet ipar termelése événte 9 százalékkal növekszik és 1970-re eléri az USA jelenlegi termelési szintjét. Az Egyesült Államoknak szembe kell nézni azzal a tény­nyel, hogy 1970-re a Szovjetunió megelőzheti a kapitalista világ vezető hatalmát a termelőeszkö­zök gyártásában. béta az országban. A Szovjet­unióban jelenleg negyvenszer annyi közép- és felsőiskolai vég­zettségű szakember van, mint volt a forradalom előtt. A fő­iskolákon majdnem háromszor az értelemnek ezt az idővel is dacoló áradatot, amely mérték­tartó csillogásával is hosszúem­lékű élménnyé vésődik gondo­lataink legmélyére. És este mindez megismétlő­dik. A Filharmónia nagytermé­ben találkozik a vendég és a vendéglátó: Lipők András elv­társ a Szabolcs-Szatmár me­gyei ifjúság forró üdvözletét tolmácsolja a 43 év előtti szo­cialista forradalomra emlékezte­tő uzsgorodi fiatalságnak. Ritka pillanatok színhelye a kupolás színházterem: igaz barátok ölel­keznek, majd a testvérifjak „találkáját” a KISZ Központi Művészegyüttese, a messzi föl­dön híres Rajkó zenekar tagjai teszik még közvetlenebbé. Még világolnak a színes lam­pionok az Ung partja felől tisz­ta éneket hoz a szél, amikor a belváros megtelik a színházból jövőkkel. Már csillagok villan­nak elő az oszló felhők mögül, szikkadt a megáztatott föld s az esti utcán ukrán, magyar és szovjet fiatalok összekarolt, ka­vargó forgataga adja az életet. Uzsgorod ünnepet ül. Angyal S. annyi mérnököt képeznek ki* mint az amerikai felsőoktatási intézményekben. Az iskolai okta­tásban olyan reform végrehajtá­sát dolgozták ki és valósítják meg, amelynek nincs párja a vi­lágon. A szovjet iskola az életre nevel és olyan embereket nevel a mai ifjúságból, akik gondolko­dásba, műveltségben is példát mutatnak a világ népei előtt. Kedves elvtársak! , Az 1917-ben kezdődött forrada­lom napjainkban is folyik. Á Szovjetunió élő példája áll a vi­lág népei előtt, hogy egyedül a szocialista rendszer képes minden téren a rép érdekeit szemelőtt tartva olyan gazdasági és kultu­rális eredményekre, amelyeket a Szovjetunió elért. A Szovjetunió ma már központi helyet foglal el a nemzetközi érdeklődésben* s a világ legtekintélyesebb, leg­haladóbb országává fejlődött. Példája a népek sorát buzdítot­ta arra, hogy a szocializmus út­jára lépjenek, s buzdítja, hogy letörjék a -rabszolgaság bilin­cseit. Az ENSZ 15. ülésszaka i9 a szovjet békepolitika eredmé­nyességét, sikereit bizonyítja. A Szovjetunió volt az, amely e fó­rumon a világ elé tárta az em­beriséget oly annyira érdeklő le­szerelést, az ENSZ átszervezésé­nek és a gyarmati rendszer tel­jes felszámolásának szükségessé­gét. A beszámoló részletesen ele­mezte ezután a gyarmati rend­szer széthullásának történetét, az ENSZ legfontosabb eseményeit* Kína ENSZ képviseletének prob­lémáit, majd így folytatta: — Nincs számunkra feleme- löbb és boldogítebb tröat, minthogy együtt haladhatunk mi magyarok is a szocializ­mus táborával a jövőért folytatott harcban. Jóleső érzés, hogy elsőnek kö­vettük a szovjet népet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ban. A Magyar Tanácsköztársaság emléke mind forróbban él né­pünk tudatában. S e dicsőséges korszak méltón nemzeti büszke­ségünk. A magyar nép és a szov­jet nép barátsága régi keletű. Százezernyi magyar munkás és paraszt harcolt együtt, vérzett együtt az új életforma megte­remtéséért vívott harcban. A Ta­nácsköztársaság megalakulásával a Szovjetunión kívül elsőnek a világon teremtettük meg a dol­gozó nép érdekeit és leghőbb vágyát kifejező népuralmat, s bár a Horthy-fasizmus véres ter­rorral igyekezett kitörölni né­pünk emlékezetéből a Tanács- köztársaság emlékét, ez nem si­került. 1945-ben a magyar nép ismét odaállt a forradalom zász­laja alá. A szovjet katonák száz­ezreinek önfeláldozása teremtette meg a magyar szabadságot, s 1956-ban ismét szovjet testvéreink (Folytatás a 2. oldalon) Testvérifjak találkozója Feledhetetlen ünnepségen vettek részt Uzsgorodon a magyar fiatalok küldöttei A szocialista világtábor nagyszerű győzelmekkel ünnepli a Nagy Oatóberi Szocialista Forradalom 43. évfordulóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom