Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

• • , Ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság A megyei-Népi Ellenőrzési Bi­zottság hétfőn ülést tartott. Az ülésen Katona Lajos elvtárs, a NEB megyei elnöke számolt be a két NEB-ülés között végzett mun­káról, majd megvitatták a fehér- gyarmati járási NEB brigádvizs- gálatáról készült jelentést, A me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai tegnapi ülésükön tárgyal­ták meg és fogadták el a társa­dalmi tulajdon védelme, a sport­körök gazdálkodásának vizsgálata, a bölcsődék vizsgálata című je­lentéseket. Ezzel együtt fogadták el a közeljövőben vizsgálatra ke­rülő anyagok programját. HARAGOSOK 2500 nö vea részi az Oátéfeeri reittiezveiiveten A városi nőtanács, a kerületi és területi nő tanácsok október hó­napban gazdag programmal fo­gadták a város és a tanyavilág asszonyait, lányait. A Vajda­bokorban 70 hallgató jelent meg a 12 előadássorozatból álló mező­gazdasági akadémia első foglalko­zásán. A Sulyán-bokorban szabó­varró tanfolyam kezdődött 23 hallgatóval, a Rozsrét-bokorban egészségügyi, az ürökösföldön jogi, Felsősimán mezőgazdasági előadásokat tartottak a nőtanács társadalmi munkásai. Októberben alakult meg a tanyai asszonyok továbbképzését elősegítő mezőgaz­dasági bizottság. A jogásznők ba­ráti találkozója a IV. kerületben a nagyvilág asszonyainak életéről szóló előadás és még számos meg­mozdulás szerepelt műsorukban. A rendezvényeken októberben mintegy 2500 fő vett részt. gazdatanAcsadó Már masí válasszuk ki a jövő évi dahanyföldei A dohánytermelés sikerét dön­tő mértékben befolyásolja a ta­laj helyes, időben történt kivá­lasztása. Ennek elmulasztása, vagy késedelme alacsony átlag­termést, gyenge minőséget, ezen keresztül jövedelemcsökkenést je­lent. A dohánynövény majdnem min­den talajon megterem, de eredményesen csak a lazább szerkezetű humuszos homok, vályogos homok, homokos vá­lyog és vályog talajokon ter­meszthetők. Fajtánként! talajigényt a követ­kezőképpen jellemezhetjük: He­vesi (Virginia) dohány termesz­tésére a gyengén savas nem nagy humusztartalmú homok, vá- lyogos homok, vasas-vályogom ho­mok talajok a legalkalmasabbak. A Szabolcsi fajta termesztésére a mérsékelt húmusztartalmú ho­mok, vályogos homok, vasas-vá- lyogos homok talajok igen alkal­masak. A Debreceni dohányok már tápanyag tekintetében igé­nyesebbek. Egyaránt termeszthe­tők mérsékelt humusztartalmú barna homok, vasas-vályogos ho­mok, homokos vályog, mezőségi vályogtalajokon, A Kapadohány humuszban gazdag mélyrétegű barna vasas-vályogos, mezőségi ályog, réti anyag és tözegtaia- jok dohánya. Igen fontos, hogy a kijelölt táblákon belül a talaj lehetőleg azonos minőségű legyen. A táblák alakját úgy határozzuk meg, hogy mind hosszirányban, mind keresztirányban könnyen megművelhetek legyenek. — Már kifogytunk az ötlet­ből, ■ ha a türelem nem is ha­gyott cserbe bennünket... Min­dent megtettünk, hogy kibékül­jenek, de eddig nem sikerült, Még taggyűlést is tartottunk ezért. Hiába... Annyi minden megfordult már a fejemben, s nem tudok elég okos lenni... A legbántöbb az, hogy pontosan a két legjobb tilosunk nem fór össze... Rosszul mondom, mert békésen élnek azok, de egy mukk nem sok, annyit nem szólnak egymáshoz már nem is tudom, hogy mióta... Két kom­munista asszony... Igen — el- hallgat, aztán mégis meggon­dolja magát. — Köszönés nélkül érkeznek, néhány lépésnyire dolgoznak egymástól, s mégis mint a né­mák, olyanok egész nap... Mi­kor aztán vége a műszaknak, szó nélkül, még csak jó éjt sem kívánva mennek haza... Csodálkozik? Én is — elhallgat. — Már nekem idegölő... hogy is lehet így élni? — fordul fe­lém összeráncolt homlokkal. Szünetet tart, gondollzodik, az­tán kezdi visszapergetni a tag­gyűlés néhány epizódját. — Higgye el, még most sem értem... Mondhattam én ott is bármit... — Tóthné a bizalmid, s mégsem szól hozzád?... És amikor a bélyeget viszi, átad­ja, nem mond semmit, s te?..% Te is csak a pénzt nyújtod?... — Érthetetlen, hisz kommunis­ták vagytok, versenyeztek is. Nem értem... — No, és történe­tesen — csak mondom — egy óvatlan pillanatban elkapná Tóthné kezét a gép?... Csak néznéd, nem segítenél?!... Szin­te kirobbant magából. Jól esett ezt látni, pedig olyan vasvilla- szemekkel nézett rám, mintha fel akarna nyársalni... Aztán EREDMÉNYEK, GONDOK Opályiban csak régebben mű­ködött egy egészen k.s téesz, ügy, hogy az idén, amikor termelő­szövetkezeti község lett Öpályi, egy kezdő, tapasztalatlan téesz- ben fogtak a közös munkához a tagok. Talán éppen a tapasz­talatlanság volt az oka annak, begy a kapás területet nem osz­tották fel a tagok között és így eleinte elég gyengén ment a munka. Később azonban rend­bejöttek a dolgok, aratásnál pél­dául már nem nagyon kellett senkit sem hívni dolgozni; igaz, hogy ebben a premizálásnak is része rmlt. Időben kezdtek a betakarítás­hoz is. Már meg is kapták a cukrot az átadott cukorrépa után járó előlegként, mert még szep­temberben elszállították. A uur- gonyaésásban már nem tartot­ták kielégítőnek a tagok rész­vételét, ezért úgy határoztak — nagyon helyesen, — hogy pre­mizáljak a burgonyát ásó tago­kat. Ä termés tíz százalékát kap­ják meg természetben. Az viszont már érthetetlen, hogy miért született az a köz­gyűlési döntés, amelynek értel­mében 15 százalékra emelik fel azoknak a premizálását, akik egy héten öt (!) napon vesznek részt a burgonyaásásban. Mi van e mögött? Talán egyébként nem dolgoznának öt napot egy héten a közösben? Ugyan miért dol­goznának, amikor ugyancsak köz­gyűlési határozat biztosítja min­den tagnak azt a jogot, hogy a szombati napon kívül szerdán (!) is a háztáji gazdaságban dol­gozzék? És éppen most, amikor nemcsak az egész évi munka gyümölcsének, az őszieknek a tix ópályi Jtossnlli Tsz-bcn betakarításáról van szó, hanem arról is, ami ezzel szorosan ósz- szefügg, a vetésről, a jövő évi kenyérről! És miért szántak kei napol a háztájira ? Ahogy a téesz vezetősége el­mondta, azért, mert. tapasztalat­ból tudjak, hogy szerdán a tél falu a szálkái piacon van. Ahe­lyett, hogy meggyőznék az em­bereket arról, hegy most fonto­sabb a betakarítás a piacnál, ..szabadnapot” vezetnek be a piac napjára, „hogy elvégezhes­sék a háztáji tóidon is a mun­kát”. Ugyanakkor magasabb premizálással — 15 százalék — akarják visszacsalogatni az em­bereket a burgonyaásáshoz. Nem a százalék ellen emelünk kifogást, eredetileg is lehetett volna eny- nyi. Csak nehogy megint későn lássák be a tsz vezetői annak a helytelenségét, ami a 13 száza­lék mögött van, mint tavasszal, amikor nem osztották lej a te­rületet a tagok között. A betakarítási problémánál is nagyobb baj az, hogy lassan ha­lad a szerződéses burgonya át­adása, hetven vagonból eddig mindössze 11 vagonnal adtak at. A téesz vezetösege azonban nem ennek a meggyorsításán fárado­zik, hanem inkább azon, hogyan szállítsanak a mezőtúri stand­jukra burgonyát. Szép dolog az, ha a veaető- ség mindent elkövet, hogy a tag­ságnak minél nagyobb legyen a. jövedelme, ae azért úgy kell „el­követni” ezeket a dolgokat, hegy összhangban legyenek az allam iránti kötelezettségekkel. Nem vonjuk kétségbe, hogy a léesz teljesítem akarja a hetven vagont® szerződéses kötelezettsé­gét, hiszen ennél sokkal több áruburgonyája termett, jut tehát még eladásra a szerződés telje­sítése után is. Mi azonban ép­pen ezt- az „utánt” hangsúlyoz­zuk, legyen az első a szerződés és csak második a szabad érté­kesítés, hiszen az állam sem mondta azt a teesznek, amikor kölcsönt kért az építkezésekhez, hegy előbb ez, vagy az jön és csak „utána” a téesz, hanem megadta a szükséges kölcsönt. Nagyon szép munkát végzett a házi építőbrigád; egy istálló ja­vításán kívül nyolc különféle — szabadszállás, hizlaló, fiaztató, szerfás növendékmarha-istálló 'pkését végezte el és még épít egy kukcricagórét is. Felsorolni is sok, de vajon tudtak volna ennyit építeni kölcsön nélkül? Aligha. A gépállomás sem állí­tott fel sorrendet. Vajon lehet­ne több mint négyszáz ho'd őszi vetésük, ha nem a traktor ké­szíti elő a talajt? Gál Béla láson ismerkedtem meg, ő ott volt gondnok... Innen az isme­retség, melyből házasság lett — mosolyog. — Aztán hazajöttünk Tyúkodra, így kerültem a porcs- a..mai kendergyárba... Szokat­lan volt az idegen környezet. Tilos lettem, de én akartam, Hogy nehéz-e? Hát nem köny- nyü. de ha akarat van, akkor minden van, no meg egy kis kézügyesség is kell hozzá... A vasbetonszerelő asszony itt is megállja a helyét. Egyre fel­jebb tornázta a százalékot, s vetélytarsa lett az első tilosnak. Fecskénénck. Hosszú ideig együtt versenyeztek, s nem volt semmi bar. Ha hivatalosan nem is, a vetélkedés azért tart most is, de az a másik megszűnt... — Csak nem úgy, mint ré­gen — vallja. — Pedig a na­pokban arról beszélgettünk, jó tenne egy női szocialista brigá­dot alakítani, hisz a diósok nők. Hiányzik a megértés. És pont kettőjüknél. Ez hat a többire is, Keveset törődnek egymással, különösen Fecskéné és Tóthné­— Két éve nem szólunk —* mondja szemét lesütve, halkan. — Tudom nem dicséretre meltő, de én már próbáltam. Nem si­került. Hogy mi okozta?... — Azt hiszem, én, én voltam a hi­bás... Igen, akkor nekem nem kellett volna szólnom. A mun­kán tűztünk össze... — Meggya­núsítottam — néz maga ele. — Ö, ugye, itthon van, barátok szomszédok közt dolgozik, s úgy láttam, mintha neki több kendert adtak volna, mint ne­kem... Mit tegyek, •megtörtént... De én még akkor kértem, ne haragudjon — néz ram igazán tiszta szándékkal. És akkor Fecskéné meghara­gudott, megsértődött, s azóta nem szól. — Megpróbáltuk már mi bé- kiieni őket — magyarázza Ré­vész Ferencné — de Fecskéné nem hajlandó... Hogyan vélekedik Fecskéné ? — Ha szól. cn szólok, de üzemen kívül nem. — Nem beszélgetünk, hanem dolgozunk... Versenyezni is ak­kor lehet, ha haragszunk — vé­lekedik. Ezek szerint minden munkás­nak haragudnia kellene egy­másra? Nem ez helytelen! — Bánt, hogy megsértettem — nézett maga elé Tóthné. —• De hát nem akartam... Én már szóltam is, de ő nem. Majd bé­kái — vallja. Fecskénének illene is, hisz ■fiatalabb, mint Tóthné. A kát férfi nem haragszik... Csak az asszonyok az önzés, a büszke­ség tartja távol kettőjüket. Va- meadig? Meddig lesz ilyen rideg, barátságtalan a légkör a lcct legjobb tilos között? Meddig töpreng még Almási, a párttit­kár és a többiek, hogy békejob­bot nyújtson egymásnak a két dolgoskezű asszony, s azt cl is fogadják kölcsönösen? Vajon meddig? Mert egyszer ennek meg kell történnie! Farkas Kálmán. KELETMAG YARORSZAO a Magyar Szocialista Munkáspárt Szsbolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a Megyai Tanács lapja. Felelős szerkesztő. Bálint Lajos. Kiadja: a Keletmag:, afország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas Pál. szerkesztőség- Nyíregyhaza, Sttallo tér 21. Tel- 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyházái Zsdanov u. l. Tel: 30-0«. Kéziratot nem őrzőnk meg, ás nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Eióílzet- hetö a helyi postahivataloknál é» kézbesítőknél. Szaboles-Szatmar megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nvuegvhaza, Dórit György U. S. újból elhallgatott. Egy szót nem lenetett kihúzni egyikből sem... Én már nem is bánnám ha... ha történne valami, valami külö­nös, csak kibékülnének... — Vgy sejtem, irigység, ön­zés bujkál bennük... Vagy tá­lán sértődöttség? Magam sem vagyok benne biztos... Hm... Csak egy százaléknyi különbség legyen kettőjük te.jesiiése kö­zött, már kész a baj... Mert képesek még éhen is dolgozni, nnntha muszáj volna... Kegyei csak bedobják a tilóáilásGa az ennivalót, s míg a többiek ha­rapnak, ók már hajtják magú-, kát... Csengetésig szó nélkül, egymásra ügyelve, nem pihen-e a másik?... Almási Sándor a középkora pártiiMr gondterhelten újból maga elé néz. — Egy nap alatt szeretnek megcsinálni az egész havi fel­vet. Persze ez képtelenség, de üzért űzik magukat... Hetek múlnak, egyik hónap kergeti a másikat, s a harag, mint fekete korom, úgy tele­pedett a két fiatalasszonyra. — Tátiméval beszélt, ugye... Mondott valamit? — érdeklő­dik Almást. Igen, hosszas ismerkedés után vallóit. — Én az idegen... a bevándo­rolt... igy van. Fecskéné itthon van, mindenki ismeri, a bará­tokkal, szomszédokkal dolgozik együtt az üzemben már évek óta, s talán ez az a különbség, ami — elharapja. — Nem szé­gyellem én, easmerem, ő az el­ső tilós — s tovább kutat a könyvek között, olvasnivalót keres vasárnapra... Aranyat ér mindkét asszony keze. Képesek két normát tel­jesíteni egy műszak alatt... Tóthné vékony, szőke asszony. Kissé idegen. Mit is tudhatnak róla az üzemben? Mert az nem sok, hogy Tyúkodról jár át férjével, s műszak után otthon egy újabbat kezd fia és kettő­jük boldogságáért? Hajtja ma­gát, hogy egyre vastagabb le­gyen a bontók, s az új otthont még melegebbé, barátságosabbá tegye. Szeptemberben közel két és félezer forintot keresett, s már a televízió vásárlásánál tar­tanak. .. — És az üzemben? És az életrajza, az út?!... Ke­vesen ismerik. Nem volt az si­ma, egyenes, göröngyöktől men­tes... Tizenhárom éves korában már a tokaji hegy tövében szol­gált. Tíz gyermekszáj kérte ott­hon a kenyeret. Segíteni kellett az apának, hisz egyedül nem futotta mindenre erejéből... Az­tán a főváros forgataga,, majd újból a borsodi iparvidék von­zottai, csalogatta. Így került vas- markú, de melegszívű emberek közé a Lenin Kohászatiba, ahol edzett munkássá nevelték, vas­betonszerelő szakmát tanult... Négy évig dolgozott így, s mi­kor az apát elhantolták, Erzsi­ké lett a gyámolitó, akiben bíz­tak. Küldte a pénzt, s most sem feledkezik meg testvéreiről, Kendőjét megigazítja, halvány mosoly játszik szája szögleté­ben. — Férjemmel a munkásszál­---------------------------------- —— — — — — « m « <s a» ja » i MOZI K MŰSORA BÉKE MOZI. Rózsák az állarníiaryésznek. Díjnyertes nyugatné­met film. Előadások kezdete: fél 5. fél 7, fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: Kisfiúk. Űj kedves szovjet ifjúsági film. Előadások kezdete: 4, 6 és C makor. GORKIJ MOZI: Normandia.—Nyemán. Új szovjet—francia Kopro- dukeiós filmalkotás. Előadások kezdete: 4. 6 és C órakor. MÓRICZ ZölGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Fantasztikus utazás. Izgalmas, színes szovjet film. Előadások kezdete: fél 6 és féí 8 órakor. '»agaaaaaaaaaaaaaae—»lieaBeaaaaaoaaaaaaaaaaaaaetia'acaaaeaaagaoaw»«« 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom