Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-05 / 262. szám
A munkaidő — és gfépkiliasznákis helyzete » a Nyíregyházi Cipőipari Vállalatnál „Annyi munkánk van, hogy tem győzzük elvégezni!” — nondja Mester Zoltán, a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat meg- jízott igazgatója. A „nem győz- .ük” azt jelenti, hogy a mére- es részlegben a vállalási határ- dő három-négy hét, a javító •észlegeknél pedig 2—3 hét. S ;hhez hozzájárul az is, hogy a /allalatnak már ebben a ne- lyedévben tízezer pár gyermek- ;ipőt kellene gyártani, amit nem :udnak teljesíteni. Ahol ennyire sürget a munka, vagy mint mondják: „szorít a cipő”, a vezetőség részéről okos, gyors intézkedésekre van szülte ség, hogy a kapacitást minél jobban kihasználják. Ami a vezetőség munkáján múlik, nincs is különösebb hiányosság. Mester elvtárs és Bagi Dömötör műszaki vezető jó munkát végeztek az elmúlt . negyedévben. Megszilárdították a munkafegyelmet, szigorították a minőségellenőrzést, növelték a termelékenységet. Fejlesztés előtt «II a vállalat Már hírül adtuk az újságokban, hogy terv szerint a Nyíregyházi Perlit Vállalat és a ^Cipő Nagyker. kültelki raktárának lelyére telepítik a vállalat gyermekcipőt gyártó részlegét, s a létszámot 400 fölé emelik. Sajnos nagyon elhúzódott az épü- ,et átadása. A termeléshez szükséges gépeket beszerezték, s ezek nagyrészben kihasználatlanul állnak, mert a Cipő Nagyker. makacskodik a kiköltözéssel. Helyes intézkedés veit, hogy a termelésben jelenleg is alkalmazható gépekkel dolgoznak és átszervezték a termelést. Az új vezetőség megszüntette a korábbi szervezetlenséget és az alacsony színvonalat. Műveletekre bontott technológiai utasítás szerint termelnek. A munkások normára dolgoznak. Az átszervezés előtt például a fazonírozás darabbére 8,55 forint vo't, ami egy kombinált gép beállítása után 3,27 forint lett. A keresz- tülvarrás darabbére 10,46 forint volt, ami talpvarrógép beállításával 1,13 forintra csökkent. Tudják, hogy munkájuk úgy jó, ha egy pár cipőt 6 óra 45 perc alatt, vagy ezen belül készítenek él. Az intézkedések helyességét támasztja alá, hogy a harmadik negyedévben a termelékenységet 12 százalékkal növelték, s az átlagkereset 1317 forintról 1340 forintra emelkedett. Vizsgáltuk, hogyan használják ki a munkaidőt és a termelésbe állított gépeket? Azt tapasztaltuk, hogy a géppark nincs megfelelően kihasználva. csak mintegy 10 százalékban! Ennek az az oka, hogy a gépek nagy kapacitásúak. Egy gép például 300 páron végzi el a munkaműveletet egy műszakban, ds a vállalat régi technológiája miatt csak' 30 párt tud elvégezni. Ez több géppel így van. Megvan a jó elgondolás a technológiai főlyamat ésszerű megváltoztatására, de nem tudják megvalósítani, mert nagyon' szűk helyiségben van a műhely* A szalagrendszerű termelés csak a tervekben van meg. A műszaki vezető azt mondja, hegy a jelenlegi helyen nincs értelme nagyobb átszervezésbe kezdeni. Kérdés, hogy mikor kerü'nek új helyiségbe? Ha sokára, akkor bizony mégiscsak hozzá kellene fogni a szalagrendszerű gyártás megszervezéséhez. S addig is az a véleményünk, hogy kétműsza- kos termeléssel nemcsak a gépek, berendezések jobb kihasználását lehetne elérni, hanem azt is, hogy többet lehelne termelni, le lehetne rövidíteni a vállalási határidőket. A munkaidőt csak mintegy 80 százalékban használják ki a dolgozók. A hiányzó 20 százaléknak mintegy felét tétlenkedéssel töltik. Ami abból ered, hogy a félkész gyártmányokat egyik műhelyrészből a másikba kell vinni, vagyis a munkára várni kell. A munka ésszerűbb megszervezésével, a szalagrendszerű gyártás bevezetésével ezen is változtatni lehet, ami a dolgozók keresetének ' növekedését is eredményezheti. A tapasztalatokat összegezve: úgy látjuk, hogy szükséges meggyorsítani a vállalat áttelepítésének ügyét, mert ezzel egy sor hiányosság szüntethető meg: jobb lesz a munkaidő- és gépkihasználás; növekedni fog a termelékenység. Megkezdődött ' a Takarékossági Hónap mm Ünnepélyes megnyíló volt a József Attila Művelődési Házbau Csütörtökön, november harmadikén este a Hazafias Népfront megyei ■ bizottsága és az Országos Takarékpénztár megyei fiókja rendezésében ünnepélyesen megnyitották a Sza- bolcs-Szatmár megyei ^ Takarékossági Hónapot. A műsorral egybekötött megnyitó ünnepségre megtelt a nyíregyházi József Attila Művelődési Ház nagyterme, ahol Saltész István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott beszédet. Soltész István mindenekelőtt arról szólt, hogy milyen nagy jelentősége van a pénztakarékosságnak mindennapi életünkben. A takarékban elhelyezett pénz közvetlenül és közvetve az egyén, A Szovjetunió segítségével építették a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat nyersolaj- sótalanító üzemét. A Szovjetunióból érkező olaj feldolgozásához nagy szükség volt rá. A Szovjetunió adta az üzemépítéshez a tervdokumentációt és a szovjet mérnökök tanácsa szerint rendezték be az üzemet. A képen a 10 millió forintba került sótalanító üzem látható, s előtte dr. Szabó Károly üzemi főmérnök (középen) két munkással beszél. a betétes javát szolgálja — mondotta, majd kitért arra, hogy számtalan példa igazolja ezt. Aki felesleges pénzét betétkönyvbe helyezi, annak kiegyensúlyozottabb lesz az élete, terveit elképzeléseit könnyebben valósíthatja fneg; ha a pénzt nem vonjuk ki a gazdasági vérkeringésből, ezáltal erősítjük a népgazdaságot is. A takarékosság az egyéni érdeken felül így válik hazafias cselekedetté. — Külön öröm a számunkra, hogy az országban először a mi megyénkben rendezhetjük meg a Takarékossági Hónapot. Az utóbbi években elért országos jelentőségű eredményeink elismerését jelzi ez a kitüntetés. A továbbiakban Soltész elv társ az üzemek és tömegszervezetek vezetőségeinek figyelmét hív ta fel az induló mozgalomra: tegyenek meg mindent a Szabolcs- Szatmár megyei Takarékossági Hónap sikeréért. A nagy érdeklődéssel kísért megnyitó előadás után színvonalas műsorra került sor. A debreceni Dongó-együttes érdekes „kérdezz-felelek” játékot épített műsorába, ahol a győztesek között különböző összegekkel takarékbetétkönyveket, értékes tárgy- jutalmakat osztottak szét. (as.) Holtodon is készülőditek i Kohodon november hetedikén, hétfőn este 6 órai kezdettel rendezik meg az ünnepséget, melyen megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeiről, s méltatják annak világformáló hatását. Az ünnepséget az új általános iskolában rendezik meg; az ünnepi rész után a kultúrotthon színjátszói cgyfclvoná- sos színdarabot adnak elő, s fellépnek az általános iskolás tanú- lók is. Ez a kép a sótalanító üzem belsejének egy részét mutatja: a vezérlő termet, fgnéczi József műszertáblakezclő a szovjet leírás szerint pontosan dolgozik. Koszorúzással kezdődik az ünnepség Vajáu eddig jutottak az építéssel: trolibusz-járatot létesítenek a nyolcvan kilométeres távon. Itt is. ott is robbanás rázza meg a levegőt. A kőpor magasan száll a hegyormok felé. Párhuzamos szerpentint építenek a régi mellé, s eltávolítják a sziklaakadályokat az útból. Különös, szokatlan meglepetés volt számunkra Gu’’zul egyik fennsíkos részén egy betonpálya. Mint később megtudtuk: helikopterállomás. A szovjet kormány ezzel is könnyíteni akarja a dolgozók részére a szép üdülőhelyek megközelítését. Nemzefközi strand Nemcsak Moszkvában. már itthon, nálunk is hűvös az idő mostanában. Nem úgy a szovjet „Riviérán”. Ott kora tavasztól november végéig tart a strandidény. Ott-jártunkkor a mi augusztusi kánikulánk uralkodott, megpótolva a tengervíz által visszavert fénnyel; így ha nem is váltunk szerecsenekké, az óvatlanabbak mindenesetre ..levetették” hazai bőrüket. A strandidény javában voltunk oP S nemcsak mi! Szovjet emberek — gyárimunkások és festők, egyetemi hallgatók és mérnökök —, lengyel, csehszlovák, német turisták. A közös programok, együtt töltött napozások hamar meghozták a barátságot a sokaj- kű fiatal között. Artyek, a pionir-város Egyik legszebb emlékem Ar- tyekhez fűződik. A Gurzuffal szomszédos városkában van a pionírok híres nemzetközi tábora. Egyik dé'uíán látogattunk el oda és nem kisebb alkalomból, mint az artyeki pionírtábor harmincöt éves fennállásának az ünnepségére. A káprázatos ünnepség négy óra hosszáig tartott. A fegyelmezett, formaruhás pionírok felvonulása, ünnepi játéka igen emlékezetes marad számomra. Legnagyobb tanulságként azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szovjet nép a legnagyobb áldozatot is meghozza a legdrágább kincsért — a gyermekért. Harmincöt esztendővel ezelőtt négy sátor képezte a tábort, s nyolcvan gyerek volt itt. Ma a minden kényelemmel berendezett pionírváros egy-egy alkalommal ezerhatszáz gyereket fogad be. köztük magyarpkat is; nyáron negyven, télen hatvan nap egy táborozási idény. Amikor a sötétté vált estében megszólaltak a vendégül hivott egyik Fekete tei gén cirkáló üdvözlő égyúlövései. fe'röppentek az ezerszínű rakéták, vége lett az ünnepségnek mindryá- mnk torkát szoro/.gptta valami is olyan jólesően könnyűnek is éreztük magunkat. Hatalmába kerített, úná lett rajtunk az ünnepség varázsa. Samu András (Folytatjuk.) Vaján is készül a község lakossága arra, hogy méltóképpen ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyven- harmadik évfordulóját. Az ünnepség bevezetőjéül november hetedikén délelőtt fél 11 órakor megkoszorúzzák az 1919-ben meggyilkolt tizenhárom vajai kommunista emlékművét. Majd fél 12 órakor kezdődik a megemlékező ünnepség a kultúrotthon ban, ahol megyei előadó beszél a nevezetes évfordulóról. Az ünnepség után a kultúrotthon kultúrcsoportja műsorral emeli az ünnepség színvonalát. Fürdőzők a Fekete-tenger partján. Háttérbei « Medvehegy. ■ ? ’ ' ■> ) • ) • > ^ i [ i i i ; j > t •' ■ I
