Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

\Jutalmat kaptak a Felszabadulási Seregszemlében kitűnt hultúrmunhások 113 százalékra teljesítették ne­gyedéves felvásárlási tervüket a baktalórántházi járás fö.dmű- vesszövetkezetei. A baktalórántházi járás föld- müvesszövetkezeteinek dolgozói — a lakossággal egjüttesen — mindent elkövetnek a felvásárlá­si tervek maradéktalan teljesíté­se érdekében. Tudják, hogy a falu csak akkor kaphat több iparcikket, jobb árut, ha becsü­lettel teljesítik a fel vásárlási tervet, minden áruféleségből. A járás nem is szégyenkezik, mert megyei szinten az egyik legjob­ban teljesítők köze tartozik. Je­lenleg a felvásárlási tervtk tel­jesítése így álakul: burgonyából 116, babból 110, vegyes zöldség­ből 125, káposztából 111, míg al­mából 105 százalékra tel.ieaítet- ték eddig tervüket. Baromi, ter­vüket ugyan még nem teljesítet­ték, de az év végére az is meg­lesz, mivel a szerződött barom­fiakat az év hátralévő egy hó­napjában adják be a dolgozó pa­rasztok. Kishódosról, tűzhelyről és kötélről van szó Bizony messze, nagyon messze van Kishódos. És nagyon ritkán keresik fel, ezért nagyon kevesen tudják azt is, hogy van bajuk, pana­szuk, amit orvosolni lehetne és kell is! Egyik ilyen orvoslásra váró do­log az, hogy a boltban nem lehet ka^ni kötelet, kötöféket, amire pedig a tsz-nek nagy szüksége volna. A boltos már megrendelte nagyon régen, — kötél viszont a mai napig sincs. De lánc sincs! Ez pedig egyik sem hiánycikk — és hiába küldözgetik a megren­delőket, szólnak telefonon —nem kaptak még a mai napig sem. Ja­vasoltuk már azt is a szövetke- _ zetben, hogy kötbérezzék meg a szállítási kötelezettségét nem tel- ' jesitő vállalatot. Igaz, hogy eddig nem tették, de az is igaz, hogy a tsz-nek kötél kell és nem kötbér. Másik bajuk az, hogy nem le­het sem Kishódoson, sem Nagy­hódoson tűzhelyet kapni. Pedig ennek nagy keletje volna, hiszen csak a kisebbik Hodoson vagy Jízen vettek eddig. De hol? El kell érte mean! Zajtába, vagy Csengerbe. Igazuk van azoknak is, akik azzal érvelnek, hogy a citóklista „nem engedi meg’’, hogy Hodoson tűzhely legyen! De az a javaslatuk a hodosiaknak, hogy ha előre befizetik a pénzt, akkor szállítsák azt le az üzletbe! Ebben Édesség kiállítás Kedves meglepetéssel szolgál vásárlóinak a mátészalkai föld­művesszövetkezet. Télapó előtt — mely a gyerekek egyik legkedve­sebb ünnepe — megrendezte a reprezentatív édességkiállítást és a Télapó-vásárt a volt cukrászda helyiségében. A kiállításon a bu­dapesti és a szerencsi csokoládé­gyár valamennyi édestermékét kiállították. Naponta többszáz fel­nőtt és gyermek gyönyörködik a töméntelen édességben, és néni kevesebb, mint 3 ezer forint ér­tékű különböző édesség talál vés-őre. A kiállítás másik érdekssége, hogy november 25-től az édesség- kiállításon bevezették a „Télapó'’ szolgálatot, mely a gyermekek körében igen nagy népszerűség­nek örvend. A Télapó naponta 4—6 óráig ügyeletes szolgálatot tart, D. M. viszont nekik van igazuk. És van olyan javaslatuk is, hogy egy olyan körzeti fmsz-nek, mint a nagyhodosi is, lehetne egy olyan cikklistás boltot létesíteni, amibe „belefér” a tűzhely is. Ebben is nekik van igazuk. Bensőséges ünnepség színhelye olt szombaton a nyíregyházi jldművesszövetkezet kultúrter- íe, ahol a szövetkezeti mozga- >m legjobb kultúrmunkásai, a m vészeli csoportok vezetői és ultúrfelelősei értekeztek. A megbeszélésen értékelték a elszabadulási Kulturális Sereg- :emle elmúlt évi tapasztalatait s megszabták azokat a felada­tat, amelyet a falu szocialista talakulása jelöl a mozgalom elé. . résztvevő kultúrmunkásolc és művészeti csoportok vezetői nagy örömmel fogadták az újabb seregszemle híreit és sorban beszámoltak arról, hogy már valamennyi cso­port megkezdte a próbákat és az a tervük, hogy minél több előadást tartsanak községükben és a környező helységekben. A megbeszélés után az elmúlt év legjobb csoportjainak vezetői díszes okleveleket és értékes tárgyjutalmakat vettek át, amely- lyel a MÉSZÖV Igazgatósága és és a KPVDSZ megyei bizottsá­ga ajándékozta meg a csoporto­APAGYI HARAGOSOK Az apagyi földművesszövet­kezetnél mindössze öten dol­goznak. Az öt dolgozó közül pedig hárman haragszanak egy­másra. Most nem kutatjuk, hogy jo- gos-c ez a harag vagy sem, azt sem, hogy mi végből vesztek össze, csupán a harag tényét vesszük figyelembe. És ez a „haragszomrád” na­gyon furcsa eseteket szül. Egy­mással szemben ülnek a dolgo­zók és végzik munkájukat, munkakörük szorosan össze­függ, tehát elkerülhetetlen, hogy ne szóljanak egymáshoz. Am ők tartják a haragot és nem szólnak egymáshoz. Ha már mégis kell, akkor az egyik „semleges” félnek mondják Kukoricát is kapnak azok, akik a jövő éviién baromfi és tojás szerződést kötnek Államunk azzal, hogy takar­mányt is biztosít a szerződéskötő termelőknek, azt kívánja elősegí­teni, hogy a tsz-ek, tsz tagok és egyénileg dolgozó parasztok is minél nagyobb számban hagyja­nak törzsállományt a jövő évre. Az újabb kedvezmény jelentős segítséget jelent a termelőknek, mert ha a törzsállomány szaporu­latát leszerződik a földművesszö­vetkezettel, kamatmentes előle­get, magasabb átvételi árat és mind e mellett szemes takar­mányt is kapnak kedvezményes áron. Továbbra is lehet szerződést kötni — az elmúlt évekhez ha­sonlóan — nemcsak libára és tojásra, hanem kacsára, pulykára, csirkére és tolira is. A szerződött toll után is magasabb árat kap a termelő cs ha két tépésre köt szerződést, akkor 12 forin­tot, ha háromra, akkor pedig 23 forintot kap a szerződő. FÜREDI MIKLÖS MÉK csoportvezető. Az ősz beköszöntésével a föld­művesszövetkezeti dolguzókra is több feladat húrui. Minden ra- pi kereskedelmi munkájuk mel­lett gondolniuk kell arra is, hogy a jövő évi kenyerük bizto­sítva van-e. A szövetkezet dol­gozói ebben a munkában is be­csülettel helytállnak. Vasárnapi munkaszüneti napjukon a köz­ség azon dolgozó parasztjait ke­resik fel, akiknek van olyan földterületük, amire cukorrépára, vagy más növényféleségre kös­sön szerződést. A legutóbbi szerződéskötési napon igen jó eredményt értek el Petneházán. Egyetlen nap alatt nágyezerhatszaz ol cukor­répára, 200 négyszögöl zöldségre és sárgarépára kötöttek szerző­dést. A brigádok közül a leg­jobb eredményt Kócs Sándor és Molnár József érték el, akik kétezerha száz öl cukorrépára, míg Radgyák Irénke és Fe­kete Miklós pedig 800 öl cukor­répára köttettek szerződést. A szövetkezet magkenderből mar teljesítette tervét, a csillag­fürtnél a lemaradást még ebben a hónapban pótolni akarják meg, hogy mondja el, amit tu­lajdonképpen mondaifi akar. Hát ez az, amit szóvá aka­runk tenni! Milyen munka foly­hat ebben a szövetkezetben ilyen körülmények között? Milyen lehet az ügyintézés, a munka fegyelme, morálja? Milyen lehet itt a vezetés, amelyik megtűri a „haragszom- rádot”? Ha akár jogosan vagy jogta­lanul is megsértették egymást, azt intézzék el munkaidőn kí­vül és ott szólnak vagy nem szólnak egymáshoz, — az saját ügyük. Itt viszont a szövetkezet, a község ügye, hogy a munka zökkenőmentesen és minél gyor­sabban folyjék. Azt javasoljuk, hogy a lehető leggyorsabban béküljenek ki az irodában és ne bosszúságot, ha­nem gyors ügyintézést „adja­nak” a szövetkezethez fordulók­nak! —sa. kát és azok vezetőit, odaadó, lel­kiismeretes munkájukért. Elsőnek a Nyírbátor és Vidéke Körzeti FMSZ színjátszócsoport­jának vezetője, Muskovszki János vette át a SZÖVOSZ Igazgatóságának és a KPVDSZ Elnökségének dí­szes oklevelét és jutalmát, az Országos Műkedvelő Színját­szó Fesztiválon bemutatott „Szélvihar” sikeres előadá­sáért. A fényeslitkei, ököritófülpösi és a lónyai FMSZ-ek ugyancsak jutalomban részesültek a művé­szeti csoportok színvonalas mun­kájáért és az ismeretterjesztő munka jó megszervezéséért. Dicsérő oklevéllel és jutalom­mal tűntette ki a MÉSZÖV Igaz­gatósága és a KPVDSZ megyei bizottsága; Olajos Elzát, a fé­nyeslitkei énekkar. Bay László- nét, a fehérgyarmati tánccsoport, Csíki Júliát, a mátészalkai „Szo­cialista kultúráért” éremmel ki­tüntetett cigány-tánccsoport, Kál­mán Sámuelnét, a tiszaszalkai tánccsoport, Angyal Ilona, a nyírbátori tánccsoport, Kolláth Lászlót, a paposi citera-zenekar, Nagy Zsigmondot, az ököritófül­pösi „Fergeteges” tánccsoport, Muskovszki Jánost, a nyírbátori színjátszó csoport, Faggyas Jánost, a kisvárdai színjátszó csoport és Tenkei Tibort, a dögéi énekkar művészeti vezetőjét. A jutalmazottakan kívül még számos csoportvezető, fmsz-i szakszervezeti bizottság titkára és szövetkezeti ügyvezető részesült elismerő oklevélben. Egy hét alatt 16 ezer torint részjegybefizetés Az év elején úgy értékelték a baktai járás tömegszervezeti munkáját, mint a megye egyik legrosszabbját. Igen sok volt a részjegyhátralékos, de az új ta­gok szervezése is csak vontatot­tan haladt. A járási központ dol­gozói a szövetkezetekkel együtte­sen úgy határoztak, hogy a já­rás becsületét visszaszerzik. Munkájukat szorgalmasan végez­ve mostan nem kevesebbről ad­hatnak számot, mint arról, hogy — míg az év elején még 2 és félezer olyan tagjuk volt, akik csak töredékrészjeggyel voltak tagjai a szövetkezetnek, s ugyanakkor 64 ezer forint hát­ralék részjeggyel is adósok vol­tak — felszámolták a hátralé­kot. Egy hét alatt 16 ezer forint részjegyet fizetettek be Élenjá­ró községek közé számít Petne- háza, Nyírmada, Vaja, Apagy, de a tegnapi napon a ram-icsa- házi szövetkezet is jelentette: teljesítette tervét. A lemaradók­ról nem lehet említést tenni, csak lemaradóról. Az ófehértói szövetkezet még mindig 250 szö­vetkezeti taggal nem beszélge­tett el, hogy a hiányzó 7 és fél­ezer forint töredékrészjegyüket fizessék be, és legyenek egyen­jogú tagok a többi szövetkezeti taggal, akik már rendezték hátralékukat. A járás a mai napon 95 szá­zalékos teljesítéssel zárja az év XI. hónapját és csak 5 százalék adósággal kezdi az utolsó hóna­pot. Dorogi. (io'iiszolgáió fűszer-csemege bolt, iparcikk szaküzlet nyílik Petneházán Pár éven belül nem sok olyan község lesz a megyében, ahol ne nyílna önkiszolgáló fűszer-cse­mege bolt, vagy iparcikk szaküz­let. Az új kereskedelmi formákat a falu dolgozói megkedvelték és megszerették. Igen sok kérelem jött be a MÉSZÖV Igazgatóságá­hoz, hogy új formában működő boltokat szeretnének igen sok községben nyitni. Persze, a kí­vánságok csak részben és folya­matosan teljesíthetők, mert egy­szerre nem lehet valamennyi szö­vetkezeti üzletet átszervezni. A petneháziak — még a tavasszal — úgy határoztak, hogy községük­ben önkiszolgáló fűszerboltot, és az igények jobb kielégítése érde­kében pedig iparcikk szaküzletet nyitnak. A kapott beruházási ke­retet — a szövetkezet dolgozói Váradi József ig. elnök kezde­ményezésére — 8 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával tol­dották meg, míg célrészjegyből is 10 ezer forintot adtak össze a község dolgozói. A község dolgo­zóinak összefogásából rövidesen megnyílnak az új üzletek. A most épülő modern strandjuk mellé a két új üzlet is hozzájárul fejlődő községük arculatának megváltoz­tatásához. 1961-től minden hizlalásra szerződött liba után 10 kiló sze­mes tengerit kap a szerződő kedvezményes áron. Ezen túl természetesen tojásra is lehet továbbra is szerződni, ami után darabonként 8 deka szemes takarmányt kap a szer­ződő, de legalább 500 tojásra kell szerződést kötni. Ezt a takar­mányt is kedvezményes áron kapják a termelők, a tojásért pedig a felvásárló szervek a napi árat fizetik. lési szerződést kötnek. A szerződők, úgy mint az el­múlt évben, ez évben is megkap­ják a szerződési előleget és fel­árat, ezt azonban a következő kedvezménnyel bővíti államunk: Népi államunk újabb segítsé­get kíván adni mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, tsz ta­goknak és egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, akik baromfira és tojásra értékesítési, illetve neve­ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom