Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-29 / 281. szám
defővmot a zenei neveiéiben Hozzászólás egy vitához Reformokra, újításokra, javaslatokra mindig szükség van, ha ezek a reformok ésszerűek, előbbre viszik a kérdéses ügyet, ha elősegítik a szocializmus építését. A Keletmagyarország nov. 24-i számában egy cikk jelent meg, amely a nov. 22-én tartott értekezletről számolt be, s ennek a beszámolónak néhány félreértésre okot adó megállapítását szeretném korrigálni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy t. i. „megállt a zeneiskola fejlődése”. Ha a zeneiskola, mint olyan, nem volna fejlődőképes, akkor nem szaporodna szerte az országban a zeneiskolahálózat, nem volna kívánalom megyénkben a fiókzeneiskolák iránt, nem növekedne a növendékek létszáma évröl-évre. Íme néhány számadat, 1951- hcn az államosított zeneiskolának 130 növendéke volt, most helyben 580 növendéke van, Kisvárdán és Mátészalkán a fiókzeneiskolákban ösz- szesen több mint 300 növendék tanul. s meg sokan vannak, akiket hely hiánya miatt nem tudtak felvenni. Ha nem volna fejlődés- képes a zeneiskola, akkor nem épülne éppen most Nyíregyházán új, emeletes zeneiskolai épület, nem épülne Ceg'éden 14 millió forint beruházással új zeneiskola s így tovább, szerte az országban fejlesztik, fejlődik a zeneiskolák ellátottsága. Ila a zeneiskola fejlődése megállt volna, akkor nem tudnánk évről-évrc mindig nagyobb számban, mindig magasabb művészi felkészültséggel rendelkező zeneiskolai kamarazenei fesztiválokat rendezni, nem tudnánk a nyíregyházi szimfonikus zenekar részére utánpótlásról goiKioskodni, nem tudnánk az ifjúsági vonós és fúvós zenekarunkat éppen most megszervezni, fenntartani, szerepeltetni. Ha ez így volna, akkor nem volna megelégedve az állami szakfelügyelet a zeneiskola működésével, tanításával, társadalmi szereplésével. Mert hiszen mindig szélesebbre, nagyobbra növekszik az a terület, melyet a zeneiskola meghódít, birtokába vesz. A zeneiskola szociális ösz- szetétele annál is inkább nem eshetik kifogás alá, mert ezt az illetékes minisztérium alapján maga a szakfelügyeletet ellátó zeneművészeti szakiskola igazgatósága is ellenőrzi és h vonatkozó rendelkezéseknek érvényt szerez. ) , Igen is jó és kielégítő a zeneiskola szociális összetétele, s ez évről-évre csak javul. A zeneiskola nem kötelező iskolatípus. Az veszi igénybe az ottani tanítást, aki tehetséggel és idővel bírja. Az iskolai túlterhelésről nem a zeneiskola tehet. A zeneiskolában való elfoglaltság az első 5—6 évben legfeljebb heti 2 és fél, három óra. A szolfézs órák összevonásával a feljövete lek számát is a minimál sra lehet korlátozni. Igen boldog volna a zeneiskola tanárikara, ha a növendékek a zeneiskolai elfoglaltsággal és az otthoni gyakorlással együtt heti 8—10 órát tudnának és akarnának fordítani a zenére. Alsófokon a erre nmei is zükség! Növendékeink annyira nem morzsolódnak le. hogy a felvételre előjegyzésbe vet* növendékeket egyáltalában nem tudjuk felvenni. Helytelen a gazdasági szempontból való beállítás is. A zeneiskolában van tandíj, habár nem sok, s koránt sem fedezi a költségeket. Az elmúlt évben 110 000 forint értékű tandíjbélyeg folyt be. A zenei általános iskolában egyáltalán nincs tandíj, viszont személyi és dologi kiadás éppen úgy megvan, mint a zeneiskolában. Mennyivel gazdaságosabb hát? Még egy alapvető tévedést kell eloszlatni. A vita résztvevői egyáltalában nem fogadták el azt a javaslatot, mely a zeneiskolát a zenei általános iskolákkal egy igazgatás alá akarja helyezni. Erre semmi szükség nincs, s ez ellen mindkét érdekelt iskola igazgatója tiltakozott. A nyíregyházi zeneiskola és az ének-zenetago- zatú általános iskola a legszorosabb testvéri együttműködésben dolgozik. Erről példát vehetne e? ország többi ilyen iskolába Semmi szükség sincs arra, hogy az eddigi jó viszonyt és jó munkát holmi erőszakolt reformokkal megbolygassuk és visszavessük. A zeneművészeti szakiskoláknál is külön igazgatója van a zenei gimnáziumoknak és külön igaz- <?ató'a van magának a szakiskolának. Javaslatunk is van: építsék ki a zeneiskolák fölé szovjet mintára a felnőtt dolgozók zeneiskoláját. ahol népzenészek és szórakoztató zenészek is tanulhatnának és vizsgát tehetnének. Je- 'énleg is járnak felnőtt dolgozók, de szórakoztató zenei hangszereket jelen pillanatban a zeneiskolák még nem tanítanak. A zeneiskolák szervezete, tanmenete, működési szabályzata 1952-ből való. s a szocialista esztétika és zenei nevelés kívánalmai és követelményei szerint van lefektetve az ekkor létrejött „zeneoktatási reform” keretében, mely néz. stabilitásához tudtom szerint minden illetékes felettes fórum ragaszkodik. Végezetül ismétlem: ésszerű reformokra, javításokra mindenkor szükség van, de a nov. 22-i értekezlet egyetlen el nem fogadott fenti javaslata nem tartozik ezen reformok közé. Vikár Sándor zeneisk. Igazgató. Egyetemi, főiskolai felviteli vizsgái előkészítő tanfolyamok kezdődnek A művelődésügyi miniszter rendelkezésére az 1960/61-es tanévben is megszervezi a megyei tanács művelődési osztálya a felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsgáira előkészítő esti tanfolyamokat a régebben érettségizett fiatalok részére. Az oktatás 1961. január 3-án kezdődik és júniias 30-án fejeződik be. Megfelelő számú jelentkező esetén a nyíregyházi „Zrínyi Ilona” Leánygimnáziumban, a kis- várdai „Bessenyei György” Gimnáziumban, a nyírbátori, a mátészalkai, a vásárosnamányi és a tiszaiöki gimnáziumban indul tanfolyam. A tanfolyamokon a felvételi vizsga tárgyait oktatják, s a jeA sztyeppék csendjében Magyarul beszélő szovjet film a Gorkif-mozibun Rendelettel szabályozták sík ebadót Az utóbbi időben a vadászoknak sok bosszúságot okozott, hogy a mezőre járó. kóbor kutyák sok apró vadat elpusztítottak, sőt az őzek és szarvasok szaporulatának egy részét is felfalták vagy kiirtották. Megállapították, hogy a kóbor kutyák túlnyomó többsége a német juhászkutya (farkaskutya) ivadéka és korcsa, amelyeknek évi adóját eddig igen alacsony kategória szerint állapították meg. Indokolt volt tehát, hogy szabályozzák a német juhászkutyák és azok korcsainak ebadóját. Számos bírósági tárgyalás is indokolta ezt. Ugyanis a vadászok és a vadőrök — a törvény adta jogaikkal élve — lőtték a kóbor ebeket. A kutya gazdája és a vadőr között sokszor heves vitára került sor. Érthető, hogy a vadászok és a vadőrök általános tetszésére talált a pénzügyminiszternek és a földművelésügyi miniszternek az 1/1960. IX. 15./PM- FM. számú együttes rendelete, amely kimondja, hogy „a német juhászkutyát és korcsát kedvtelésből tartott ebt.t k kell tekinteni”. Ez azt jelenti, hr-gy a jövőben a törzskönyvezett német juhászkutya u‘án évi 120, a nem törzskönyvezett után pedig évi 240 forint ebadót kell fizetni. A törzskönyvezett magyar vizsla évi adója változatlanul 16 forint, míg más fajtájú vizslák évi adója — ugyancsak vá'tozat- lanul — évi 60 forint marad. Az őrző-védő fajtájú törzskönyvezett eb után, amennyiben a Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete á!‘al igazi ban munkakutya vizsgát tett, valamint a vadászvizsgát tett egyéb eb vadászeb után évi 60 forint ebadót kell fizetni. Egyhangú zakatolással száguld a vonat. Csalikov, a zsuravini gépállomás igazgatója elgondolkozva szemléli a tájat. Gondolatai még mindig a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak moszkvai konferenciájánál időznek. Látja magát, amint fellép az emelvényre, ismét érzi a szorongó izgatottságot. Igen, elakadt az első mondatnál, és képtelen volt elmondani beszámolóját. Csak a résztvevők lelkes tapsa, — msly- lyel a zsuravin gépállomás kiváló eredményeit üdvözölték —, segítette át a kínos helyzeten. — Vajon mi lehetett az oka furcsa izgatottságának? — fordul hozzá útitársa, az idős Klavgyija Ivanovna, kedves érdeklődéssel, akaratlanul is kapcsolódva a férfi gondolataihoz.' És a vonat kerekeinek egyhangú zakatolása mellett Csalikov lassan elkezdi a történetet, s úgy mesél Klavgyija Ivanovnd- nak, mintha nem is lenne hallgatója, hanem csupán hangosan gondolkodna. lentkezésektől függően — egy vagy többtárgyas tanfolyamok nyílnak. A jelentkezők kérelmüket a lakóhelyükhöz legközelebb eső fent megnevezett gimnázium gszgatóságához nyújtsák be 1860. december 10-ip. A kérvényhez mellékelni kell érettségi vagy képesítői bizonyítván/i es a munkahely üzemi bizottságának javaslatát. Az előkészítő tanfolyamokra jelentkezhetnek azok a nappali tagozaton továbbtanulni szándékozók, akik 1960-ban vagy régebben érettségiztek, 30. életévüket még nem lépték túl, S igazolják, hogy felvételükkel a munkaadószerv vezetője — munkaviszonyban nem áltök esetében az érettségiztető középiskola igazgatója — egyetért. Munkaadói javaslattal ugyancsak felvé- elüket kérhetik előkészítő tanfolyamra azok a 22. életévüket elért, de 40 évesnél nem idősebb dolgozók, akik az egyetem levelező vagy esti tagozatán kívánnak tovább tanulni. (Művészeti főiskolába, felsőfokú tanító és óvónőképző intézetekbe, valamint a Testnevelési Főiskolára pályázók nem vehetnek részt az előkészítő tanfolyamokon.) A tanfolyamra felvettek részvételi díjat kötelesek fizetni. A részvételi díj személyenként többtárgyas tanfolyamon 450 forint, egytárgyas tanfolyamon (tanfolyamonként) 230 forint. A részvételi díjat az első tanfolyami foglalkozás alkalmával egy- összegben kell befizetni a tanfolyam vezetőjének. A részvételi díjat munkaviszonyban álló dolgozóknak a pártszervezet, a szak- szervezeti alapszervezet és a KISZ-bizottság közös javaslatára az üzemi szakszervezeti bizottság megtérítheti.. Az előkészítő tanfolyamra jelentkezőket a felvételről vagy elutasításról, illetve a további tudnivalókról írásban értesitk. A tanfolyamra történt felvétel a szabályszerű jelentkezést az egyetemre, főiskolára, illetőleg az egyetemi telvételi vizsgán való részvételt nem helyettesíti. Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya A Vinnyica-tcrületi Sztálin kolhozba érkező vendégrek a fejőlányok büszkén mutogatják állattenyésztő telepüket. Valóságos kis városka ez, ahol nemcsak mintaszerű farmok vannak, hanem fürdő, fodrász üzlet, sporpálya, könyvtár, sőt mozi is. A vendégek elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy a lányok mindezt maguk építették szabad idejükben. Mégjob- ban elcsodálkoznak, amikor megtudják, hogy ráadásul még ingyen építették mirdezt. Anyisza Bojko brigádvezetőnő ilyenkor megmagyarázza : — Mi csodálkozni való van ezen? A lányoknak otthonuk a farm, s mindent elkövetnek, hogy otthon érezzék magukat. A kerületben ma száz számra vannak olya"ok. akik társadalmi munkában , űznek valamiféle IJJ EMBEREK hivatást. Sőt a komszo- molisták még előbbre néznek. Már megfordult a fejükben, hogy nem volna-e ideje egészen megszüntetni egyes hivatásokat. Ezeket ezentúl díjazás nélkül társadalmi munkában végez- rék. És végzik is... ... Polina Jaremtyuk kukoricatermelő munka- czapatvezetőnő a Dnyep- ro kolhozban nappal társnőivel együtt a földön dolgozik, este meg a klubban. Azelőtt fizetett vezetőié vút a klubra’'. Jó sok munkaegységet írtak a ^vára, mégis mind'g la- ’-ztra zárta az ajtót. Polina kérte a pártszervezetet, hogy bízzák rá a brigádklubot. Most érdekes műsoros "eteket, előadásokat, hangversenyeket rendeznek a klubban. Polina szervez mindent, kom- szomolista társnőivel együtt. Bebizonyosodott, hogy a brigádklub jó munkájához nem fizetett vezetőre, hanem általános érdeklődésre és kezdeményezésre van szükség. S látni kellene, mekkora hévvel fogtak hozzá a komszomolisták, a fiatalok a múlt átkos nsökevé-yeinek kigyomlálásához, az ingyenélés, a harácsol á s. az iszákossá?, a huligánkodás megszüntetéséhez. A fiatalok m”gbélvegzik és megvetik azokat, akik nem akarnak becsületesen dolgozni, megszegik a szocialista élet alapelvét, mely szerint „aki nem dolgozik, az ne is egyék”. A Komszomol nem azért üzent háborút a társadalomellenes elemeknek, mert sole van belőlük, hanem ezért, mert a mi nagy becsületes munkás családunkban egyetlen erkölcsi torzszülöttnek sem szabad lennie. Meg lehet nézni ma a baskiriai Oktyabrszkij várost. Alig látni ott rendőrőrszemeket. Nem nagy szükség van már rájuk, mert a komszomolisták, s az összes dolgozók a pártszervezet vezetésével társadalmi alapon eredményesen veszik fel a harcot a huligánokkal és az irgyen- élőkkel. Dologban, társadalmi munkában nevelkedik az új társadalom széles látókörű, kulturált, sokoldalúan fejlett, a szellemi és fizikai munkában egyaránt jártas embere. A kommunista párt arra tanítja a fiatalokat, hogy ilyen emberek legyenek. S a Komszomol, amelyre a párt a szovjet ifjúság nevelését bízta, igyekszik eleget tenni f"1"’'' iának. 4
