Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
Mi történt Kongóban ? (2. oldal) it Jehova kiválasztottal (3. oldal) XV1L ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Ára 70 siller I960. NOVEMBER 27, VASÁRNAP. Kulturálts melléklet 6—7. oldal) ★ Családi vasárnap (9. oldal) A jövő a nagyüzemé! Négy ven forintos munkaegység — befejezték a vetést, szállítják a répát B fuzsériak példát mutatnak A tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezet egy éve alakult A jó vezetés és a tagság szorgalma következtében hamar túljutottak a kezdet nehézségein. így tudták elérni, hogy a tagság már most több mint 40 forintos munkaegységre számíthat, A munkákkal most sincsennek elmaradva. A vetést befejezték, a cukorrépát már több mint égy hete szállítják, épp most fejezték be annak is a szedését. Almájukat is elszállították már, burgonyából 30 vagonnal szállítottak, s 15 vagon burgonyát eltároltak. „Muukanaptényképezés’’ — gépesítés — muuUuerőátcsoportosítás A jó tanácsok aiapján növeli a termelékenységet a Húsipari Vállalat Lapunk november 10-i számában „Belső tartalékok a Húsipari Vállalatnál” címmel közölt cikkünkben feltártuk azokat a hiányosságokat, amelyek a vállalatnál folytatott brigádvizsgálat megállapításai szerint fékezői a termelés emelésének, a jobb munkának. A megyei tanács ipari osztályával egyetértésben jó tanácsot adtunk, intézkedéseket javasoltunk á vállalatnak. A napokban visszatértünk a vállalat munkájára. Megnéztük, hogyan fogadták meg a jótanácsokat, milyen intézkedéseket tettek eddig, örömmel állapítottuk meg, hogy nem volt hiábavaló a belső tartalékok feltárása, mert a vállalat vezetősége azóta okos' intézkedéseket tett. „Munkanap-fényképezéseket” végeztek, s ezeket még mindig folytatják. A termelés legfontosabb mutatószámait naponta értékelik. A termelési tervet nemcsak napokra, "hanem üzemekre is lebontották és a teljesitést a létszámfelhasználással együtt naponta kimutatják. így mindennap tudják, hogy aznapig hol van elmaradás, vagy túlteljesítés, s a vezetőség eszerint intézkedhet. Ahol azt tapasztalták, hogy könnyén túlteljesítették a napi terveket, azokon a helyeken csökkentették a létszámot és olyan helyre csoportosa« tották át, ahol elmaradást tapasztaltak. Mindehhez hozzájárult az is, hogy már korábban elkezdték, s most bevégezték a normák felülvizsgálását, Azokon a reszortokon módosították a normát, ahol azt a gépesítés már korábban is indokolttá tette. Elkezdték és folytatják a gépek kapacitása kihasználásának vizsgálá- sát, s már menet közben átcsoportosításokat hajtanak végre a munkaszervezésben. Az intézkedések következtében nyolc ember munkája vált szabaddá, s még így is jelentősen túlteljesítették a vállalat tervét* Növekedett a termelékenység és az önköltség is jelentősen csökkent. Közös Tisza-csafornát építenek a felsőszatmári tsz-ek A napokban egy termelőszövetkezet elnöke egy Összejövetelen a következőket mondotta: „Ez az év hétpróbás esztendő volt a közös gazdaságoknak, különösen az új termelőszövetkezeteknek.’’ A szélsőséges időjárás, a területileg, létszámban hirtelen és jelentősen megnövakedett gazdaságokat a kezdeti nehézségek gátolták kibontakozásában, de mindezek ellenére derekasan dolgoztak, említésre méltó eredményeket értek el. Tavasszal egy emberként láttak munkához, nyáron a családtagok többsége is kivette részét a növényápolásból, aratási, cséplési munkákból. Ősszel, a sok eső, a nagy sár ellenére gépekkel, lófogattal, sok helyen kézzel, nyakig sárosán vetnek, hogy biztosítva legyen az ország jövő évi kenyérellátása. Akadnak, akik az időjárás viszontagságai által okozott nehézségeket látva azt mondják: „A szövetkezetek az idén nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.” Tévednek, akik ezt mondják. Igaz ugyan, hogy a kedvezőtlen feltételek hátráltatták a közös gazdaságokat, mégis olyan eredményeket értek el, amilyenekkel az egyéni gazdaságok nem dicsekedhetnek. Megyénkben az idén a termelőszövetkezetek több mint 30 000 sertést hizlalnak. Ezen kívül a tsz tagok háztáji gazdaságaiban is sok sertés hízik és vár felvásárlásra. Több sertéshúst adunk a népgazdaságnak mint tavaly, s ennek nagyrészét a szövetkezetek biztosítják. Nem csak sertéshúsból adunk többet. Kenyérgabonából a tervezettől többet értélcesítettek a közös gazdaságok. A tanácsi terület 54,3 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetek több kenyérgabonát adtak a népgazdaságnak, mint; az egyénileg dolgozók. S annak ellenére, hogy többet adtak, bőven jutott a szövetkezetek tagjainak, biztosították a vetőmagot és tartalékoltak is A nagyhalászi Petőfi Termelőszövetkezet a község területének 10 százalékán gazdálkodik. 30 vagon kenyérgabonát adtak a népgazdaságnak, annyit, mint az egyénileg dolgozó parasztok a község területének S0 százalékáról. Ugyanitt az egyénileg dolgozók 1960-ban hatszáz mázsa sertést értékesítettek, a szövetkezet aránylag sokkal többet. Árutermelési tervüket év végére közel kétszeresére teljesítik, 17 zak a számok igazolják, hogy a termelőszövetkezetek több árut biztosítanak, többet juttatnak fogyasztási cikkekből a dolgozó parasztok asztalára, mint a kisparcellás gazdaságok. S ahogy növekszik az árutermelés, olyan mértékben gyarapszik a közös gazdaságok vagyona, a tsz tagok jövedelme. Megyénk termelőszövetkezeteinek döntő többségében a tavalyitól többet ér az idén egy munkaegység. A munkaegység értékének alakulását azonban sok tényező befolyásolja. Ebben az évben megyénk termelőszövetkezetei több mint 75 millió forint értékű beruházást valósítottak meg, g ebből több mint 20 millió forintot saját erőből biztosítottak. Egy ev alatt 630 létesítményt fejeztek be. Ezen kívül a téli és koratavaszi nagyarányú belépések következtében közösbe adott sok ezer szarvasmarha, sertés, juh,, ló, valamint a gazdasági felszerelések, épületek, eszközök értékének esedékes részét is kifizették a szövetkezetek. A közös alap megteremtésére fordított kiadásokon kívül egy tsz tagnak a közösből cs a háztájiból mégis több mint egyezeregyszáz forint átlagkereset jut havonta. A közös gazdaságok fejlesztésére, a termelés megalapozására, az állatállomány megteremtésére kiadott forintok azonban csak a következő években éreztetik kedvező hatásukat. Gépek, munkaeszközök, műtrágya és a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges feltételek megteremtésére kiadott forintok már ebben az évben is növelték a bevételt, jelentősen azonban csak később gyarapítják a szövetkezetek erejét, jövedelmét. A tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai ebben az évben mintegy ezer holdas gazdaságukban 55 fejőstehenet, 55 anyakocát, 184 növendékmarhát és 1080 juhot tartanak. Saját erőből kétszázezer forinttal gyarapították a közöst és visszafizettek négyszázezer forint esedékes hitelt. Különböző beruházásokra, az állatállomány növelésére, a hitelek rendezésére fordított forintokon kívül zárszámadáskor mégis 35 forinttal fizetrek egy munkaegységet. Tar Miklós a családdal 1300 munkaegységet teljesít zárszámadásig Eddig — előlegként — kaptak 7130 forintot, 3450 forint értékű természetbeni járandóságot (gyümölcs, zöldségfélék, tüzelő, sertés, takarmány stb.) 23,21 mázsa búzát munkaegységre, 3,60 mázsát prémiumba és 7,23 mázsa árpát. Zárszámadáskor még számít 13 mázsa búzára, 40 mázsa szalmára, 4 mázsa cukorra, 5 ezer darab cigarettára és 16 ezer forintra. Évi jövedelmük több mint negyvenötezer forint lesz, ami 3750 forintos havi jövedelemnek felel meg. Ezen kívül a háztáji gazdaságban termelt 25 mázsa kukoricát, 20 mázsa burgonyát, és tartanak egy fejőstehenet, 2 növendékmarhát, egy anyakocát malacaival, 6 süldőt és 3 hízót. Vannak, akik azt mondják: ’ „Könnyű a tiszaszalkaiak- nak, már több minit tíz éve gazdálkodnak.” Igaz, a régi, megerősödött, gazdaságilag jól megalapozott szövetkezetekben könnyebben haladnák, rtoilb » jövedelem, mint az újakban. A fiatal gazdaságok is dicséretesen dolgoztak. A milotai Üj Élet Tsz tagjai, annak ellenére, hogy az idén több mint kétmillió forint értékű beruházást eszközöltek, egy munkaegységet 35 forinttal fizetnek. Sorolhatnánk tovább a példákat, amelyek igazolják: a szocialista nagyüzemek már az első esztendőben bebizonyították a kisparcellás gazdálkodással szemben fölényüket, s lényegesen többet termelnek, több árut adnak a népgazdaságnak, nagyobb jövedelmet biztosítanak a szövetkezet tagjainak, mint a kisüzemek. A buji Táncsics Termelőszövetkezet almatermésének 95,9 százaléka volt exportminőségű. Almatermelési érdemeikért háromszázezer forint értékű permetező gépet kaptak, többszázezer forint esedékes hitelt visszafizettek, egy munkaegység értékét a tervezett 45 forintról lényegesen felemelték, havonta rendszeresen fizetnek a tagoknak előleget, s jelentősen növelték a közös vagyon értékét is. A községben egyetlen magángazda sem volt arra képes, hogy olyan jövedelmet érjen el, s ugyanolyan mértékben eszközöljenek beruházást, mint a közösbeliek. A kedvezőtlen időjárás okozta nehézségek hátráltatták a közös gazdaságok munkáját. Mégis szép eredményekkel dicsekedhetnek. Az Erdőhát táján gazdálkodó termelőszövetkezetek többnyire szikes, mezőgazdasági növénytermelésre alig alkalmas területeiken természetátalakító munkát végeznek 1961-ben. A tiszabecsi, milotai, tiszakóródi, tiszacsécsei közös gazdaságok elhatározták, hogy egy 14 kilométer hosszú csatornával megcsapolják a Fel- ső-Tisza vízét, s öntözéses nagyüzemi legelőgazdálkodást és növénytermelést létesítenek 2200 hold nagyságú területen. K számolták, hogy összesen nyolcvanezer köbméter földet kel! megmozgatniuk ahhoz, hogy a főcsatorna és a hozzá csatlakozó csatornarendszerek segítségével megindulhasson a Tisza vize a kiapadt szikesekre és a nagyüzemileg kialakított növénytermelési táblákra. Ilyen hatalmas munkát csak a termelőszövetkezetek parasztságának összefogásával, egyetértésével és szorgalmával lehet elvégezni. A felső-szatmári közös gazdaságok tagjai, többek között a milotaiak, a tiszacsécseiek, akik másfél évtizeddel ezelőtt meg megyénk legszegényebb emberei voltak, most megmutatják, hogy tan erejük, akaratuk átformálni a szegénységet viragzd gazdag nagyüzemekké. Mostani létesítményük a felsotiszai csatorna, amely naponta 86 000 köbméter vizet szállít majd a konyhakerti, kapás- és ipari növényekre, egyik első pillére lesz a kisparaszti gazdálkodásnál szebb, gondtalanabb élet megteremtésének. 1961-ben már megalakítják a fehérgyarmati járás piső vízgazdálkodási társulását is és több termelőszövetkezeti község közösen alakítja ki az úi termelési formát. Az eddigieknél nagyobb területen foglalkoznak majd nagy jövedelmet adó ipari növények, zöldségfélék, gyümölcsök termelésével. Öntözésre álb'tiák be többek között az úi telepítésű milotai diósokat, Jonathán almásokat. szilvásokat és a takarmánynövényeket is, hogy minden eddiginél nagyobb átlagterméseket érjenek el, s jövedelmük megkétszereződjék. Az ön- özőrendszer és a Tisza-csatoma megépítése sok fáradságot, s csaknem 20 millió forintot érő- munkát kövfetel a szatmári termelőszövetkezetektől, de örömmel adják ezt, mert tudják: busásan visszatérül. Nagy Tibor. (Cjlaky)
