Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

Tanácskoztak a fehérgyarmati járás termelőszövetkezeti asszonvai Jól sikerült Tolsztoj emlékünnepséget rendeztek a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Közel száz asszony és lány gryüU egybe a minap a fehérgyarmati köz­ségi pártbizottság helyiségében, hogy női szemmel, nagy felelősséggel meg­vizsgálják: mit fejlődőit a járás, ami­óta a szövetkezeti utat választotta, hogyan vettek ki' részüket a nők az első, nehéz, de jövőt alapozó munká­ból, s milyen feladatok állnak előt­tük. E megbeszélés is bizonyította: a szövetkezeti asszonyokat mindenütt meg lehetett találni, ahol munkáról van szó. Erről adott számot a be­számoló is, amelyet Szilágyi Berta­lan a járási tanács vb. elnökhelyet­tese mondott el. Dicséretre melló as»zou\ok Közei hatvanezer, hold földön gazdálkodnak a fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei. Több mint tízezer téesz-tag, köztük sok sok asszony mutatott példát eb­ben az esztendőben, s érdemel dicséretet azért a munkáért, ameiyet végeztek. A több mint hatezer hold kukorica, az 117? hold bur­gonya, az 1547 hold cukor­répa és a közel háromezer holdnyí napraforgó betakarí­tásában példásan vették ki részüket. Nem egy olyan téesz van, mint a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, ahol Bogdán Margit, Varga Erzsébet és özvegy Szász Ferencné több tízezer forinttal gazdagították a közőst, a ba­romfitenyésztés eredményeként, s munkaegységük meghalad a a 300-at. A növénytermesztési mun­kákban Bereczki Károly ne. Ke­reskedő Katalin, Ponczók Mag­da, Halóka Jánosné, Tyahoi Má­ria, Király Imréné, Papp And­rásáé, Gacsályi Sándorne. Varga Béláné, Balogh Károlyne, Bihari Emma és Kosán Petemé mutat­tak példát. Akik nyitod ízemmel {árnak A termelőszövetkezeti asszo­nyok tanácskozásán tizen nvolcan szólaltak fel. Ezek bizonyítottál!, ijogy a szövetkezet sorsát szívü­kén viseiik az asszonyok, s az eredmények mellett meglátják a hibákat is, dolgoznak azok kija­vításáért. Fábián Sándorne, a fe­hérgyarmati Üj Élet Tsz tagja a tejtermelés fokozásáról beszélt, s hogy egyes asszonyok kimarad­nak a munkából. Péti Zsig- mondné Nagyszekeresről elmon­dotta, hegy a vezetőségnek többet kell törődni a tagokkal, s jobban figyelembe venni a nők vé­leményét. A tiszacsécsei Illés Andrásné elmondotta. hogy családjával együtt dolgozik a téeszben. Eddig 75fi munka­egységük van. Bereczki Károlyné a fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád Tsz tagja arról számolt be, hogy ötven asszony dolgozott a brigád­jukban, s még arra is futotta idejükből és erejükből, hogy a másiknak segítséget adjanak. Ko­vács Zsigmondné hiányolta, hogy náluk Szatmárcsekén nem tartják meg rendszeresen a közgyűlése­ket. Szegedi Endréré a helyt­állásról és az áldozatvállalásról szólt, amely náluk tapasztalható Sonkádon. Brigádjukban húszán dolgoznak, s vannak 3—4 gyer­mekes anyák is, akik hajnaltól késő estig végzik a munkát a határban. Asszony problémák — családi gondok Nem hagyták szó nélkül azo­kat a problémákat sem, amelyek mint családanyákat foglalkoztat­ják, s ezért bírálták a teeszek vezetői:, hogy jobban gondoskod­janak ezek megoldásáról. Eidei Bertalanná arról szólt, hogy ná­luk a fehérgyarmati Győzhetet­len Brigád Tsz-ben mintegy 22 anyának van tüzelő problémája, s javasolta, hogy a bölcsődegon­dokat is oldják meg, mert 3—4 gyermek mellett csak úgy tud­nak nyugodtan dolgozni. Mások azt kérték, hogy javaslataikat jobban vegyék figyelembe. Ezt hangsúlyozta Varga Julianna is, a fehérgyarmati ,Üj Élet Tsz tag­ja. A tiszacsécsei Fóri Istvánná így szólt: „Látjuk, hogy termelőszövet­kezeteinkben hibaként vető­dik fel, hogy a vezetőségbe nem választottak nőket. Egyes helyeken még csak hallani sem akarnak erről. Miért? Mert félnek, hogy az asszonyok jobban meglátják a hibákat, s bele is szólnak. Sok nő dolgozik nálunk is. csak nem könyves tagok, hanem a férjük könyvére dolgoznak, mert téltek, hogy SZIK-t kell utánuk fizetni. Ezen sürgősen változtat­ni kell”. De nem hallgatták e* 1 azi sem, nagy egyes asszonyoknál szakkép­zés hiánya akadályozza a veze­tésben való részvétéit. Enol szólt Varga Jánosn.é, aki heszám -lí ar­ról. hogy a kölesei Kossuth Tsz- K"n több mint 12Ö nő dolgozik, s nagy részük nem rendelkezik megfelelő iskolai végzettséggel, szakmájuk nincs. Arra kérte az asszonyokat, hogy a lélen kez­dődő tanfolyamokra ezért minél többen iratkozzanak be. Jól sikerült a fehérgyarmati járás tsz-asszonyainak tanácsko­zása, melyet a járási nőtanács hívott össze. Megmutatta azt, hegy az asszonyok igenis szivü­kön viselik a szövetkezeti gaz­dálkodást, s mindent meg is tesznek azért, hogy eredménye­ket érjenek el. (—kas.) A Nyíregyházi Felsőfokú Taní­tóképző Intézet nagysikerű em­lékünnepséget rendezett L. N. Tolsztoj, a nagy író és pedagó­gus halálának ötvenedik évfordu­lója alkalmából. Az ünnepségen Melich János­né intézeti tanár értékes emlék­beszéde után az intézet növendé­kei szolgáltattak színvonalas kul­túrműsort. A megnyilvánult nagy, érdeklődésre való tekintettel azt tervezik, hogy néhány nyíregy­házi üzemben megismétlik á Tolsztoj emlékünnepséget. Sorozatos fii mankótok megyeszeríe A „Balada a katonáról” című szovjet filmről megyeszerte film- ankétokat rendeznek a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a KISZ a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség, a Hazafias Népfront és a Megyei Moziüzemi Vállalat ren­dezésében. Mintegy ötvennél több ankétot rendeznek'olyan sorrend­ben, ahogy a filmet az egyes filmszínházak műsorukra tűzik. Megbeszélést tartanak az orosz nyelvtantól vamok vezetői A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságok szervezésében működó orosz nyelvtanfolyamok vezetői november harmincadikén megbe­szélésre gvűlnek egybe, ahol a tanfolyamok vezetésének tapasz­talatait és vezetési módszereket, valamint a következő időszak te­matikáját beszélik meg. Az össze­jövetel legfőbb célja, hogy a nyelvtanfolyamokat az eddiginél is színesebbé, tartalmasabbá és vonzóbbá tegyék. Egy fogadás és akik nyertek . . . A minap a csarodai Vörös Csillag Tsz irodájában sok egyéb közö.t előkerült a munkaegység értékének kérdése is. — Meg- lesz-e a tervezett érték? — hangzott a kérdés, mire kutatni kezdtek az asztal fiókjában, merthogy cda tették el valami­kor régen azt a papírt, amelyen az áll, hogy... No de ne vág­junk a dolgok elé, ugyanis a pa­pír nem került elő, bármennyire keresték is. így a táesz e’róke mondta el, hogy, s mint tó: tént is hát az a fogadás. Mindjárt azzal kezdte az el­nök elvtárs, hogy nem is eg; fo­gadást kötöttek, hanem kettőt, mégpedig mindegyiket egy-egy hordó sörbe. „A/ egyiket már István hentes és kocsmáros. Ké­rek sürgős intézkedést, feltétlenül az utóbbi kocsmárossal szemben is”. Nyírkércs: „A hangulat itt is tartózkodó, a 65 szavazóból mintegy 20-an írták csak alá...” Vaja: „A hangulat tartózkodó, különösen a kisgazdapárt fejt ki • nagy tevékenységet...” Bes se­nyéd: „A hangulat teljesen tar­tózkodó, a nép egyrésze tartóz­kodik mindenféle politikától...” Az intézkedések természetesen nem késtek különböző megtorló terrorintézkedések formájában. Mindezek ellenére: „A hangulat_ tartózkodó...” Sőt! Lepsényi István, nagykállói ta­nár, a frontharcos csoport elnö­ke 1933 július 31-i spicliskedő levelében a következőket írta vi­téz Elekes Gábor megyei titkári­nak: A tanári testület két tagja azt a bátorságot vette magának, hogy a jelenlegi Miniszterelnök Ür politikáját, sőt személyét is éles szavakkal kritizálta. Így dok­tor Székely József tanár a fo­lyó évi március hónapban e'őál- lott külpolitikai feszültség szóvá- tétele során a tanári testület na­gyobb részének jelenlétében a ta­nári szobában ezt a megjegyzést tette: „Ennek Gömbös az oka, ezt ő idézte elő a külpolitikájá­val...” Ugyanakkor Schnitzer Béla tanár pedig azt mondotta; „Göm­bös maga sem tudja, mit akar. vem sokat számít ő.” Árvay Ede tanár, a főigazgató által megbí­zott igazgató az ilyen megjegyzé­seket mosolyogva hallgatja és semmi észrevétele nincs..." Nos, az ostor csattant. Árvay Edét elhelyezték Nagykállóból, s mind dr. Imreit Dénes nagykállói körjegyző irta levelében ugyan­csak Elekesnek, ez a megtorló in­tézkedés: „igen előnyösen hasz­nálható ki a jövőben javunkra.” Százszámra gyűjtötték a pana­szokat is a pártvezetők azzal az ígérettel, hogy majd ők intézked­nek. S ha olykor el is intéztek egyet-egyet. akkor azt nem azért tették, mert a panasz jogos volt, hanem azért, hogy ezzel is meg­próbáljanak valamiféle népszerű­séget szerezni a NEP-nek a la­kosság körében. Háda Mihályné tiszakanyári hadirokkant özvegye, hat gyermek anyja kérelemmel fordult például az özvegyi segé­lyrét. A járási titkár a megyei titkárságra küldte a panaszt a következő kísérőlevéllel: ..özvegy Háda Mihályné tisza­kanyári lakosnak kérését azzal terjesztem be, hogy azt illetékes helyre olyan pártoló javaslattal felterjeszteni szíveskedjék, hogy annak foganatja is legyen. A párt általános erősödése, a kétke­dők leszerelése, a konkolyhintők elnémítására nagyon kívánatos,' hogy lehetőleg minden méltányos kérés teljesítessék. A párt szer­vezkedése nehezen megy (három község többszöri felszólításra sem jelentett még) az emberek bizal- matlankodók, várakozók, mert az előbbi választások alkalmival ettől is, attól is messzemenő ígé­reteket kaptak, melyeknek jó, ha 1 százaléka teljesíttetett. Újabb időben nagy az élénkség a kis­gazdapártiak között, képviselőjük beszámolókat tart, erősödik a Radikális Párt (Dombrádon pél­dául már 240 tagja van) — sőt ismerőseim bizalmas közlése sze­rint vannak a szélsőséges irány­zatnak is hívei, akik suba alatt a párt ellen do’goznak. Ezekkel szemben ígéretek nem, hanem csak pozitívumok nyúj ása segíte­nek. Ka ilyen működéssel nem nzutatja meg a párt a maga erős­ségét, akkor csak compromi tálja azokat, akik még önzetlenül dol­gozni szeretnek...” — írja levelé­ben Wagner járási titkár. A NÉP biztosította maga szá­mára a sajtót is. Egyszerűen úgy. hogy megvásárolta. A megyei pártelnökhöz a következő levelet írta a Felső-Szabolcs szerkesztő­sége Kisvárdáról: „Alulírott Fel- sö-Szabolcs hetilap szerkesztősége azon tiszteletté1jes kéréssel for­dulunk Méltóságodhoz: kegyesked­jék a lapunk anyagi támogatásá­ra eddig is kiutalt havi összeget folytatólag április 1-től szeptem­ber hó végéig kiutalni egy ö'sz- szegben. mert a lap papíros kész­lete teljesen kifogyott...’’. Elképzelhető, hogy az így vá­sárolt újtágpapírosra mi került aztán rá... Nyílván a NÉP mér­téknélküli dicsérete, a fasiszta kormány alázatos talpnyalása — a választók, a- dolgozók hazug t'ci re vezetése. (Folytatjuk.) régen meg is nyertem”, dicsek­szik el elöljáróban, még mielőtt egy szót is szólna arról, hogy mire is fogadtak hát. Még tavasszal, az éves terv tárgyalása után történt mind a két fogadás. Sebestyén Lászlót leginkább a kenyér érdekelte, amikor megtárgyalták az egész község, a téesz egész évi mun­káját, tervét. Nem szorul bő­vebb magyarázatra, hogy nem re­ménykedett bőséges gabonaellá­tásban, hiszen abban tökéletesen kifejeződik: a fogadás szerint egy hordó sört fizet az elnök elv- társnak abban az esetben, ha családjával együtt — hárman — húsz mázsa búzát kapnak össze­sen. Ellenkező esetben természe­tesen az elnök fizet. Hogy meny­nyire nemcsak az ő kételyét fe­jezte ki ez a fogadás, látszik ab­ból is. hogy az egész brigád — amelyben dolgozik — vállalta a sör kifizetését. Nos, ne húzzuk tovább a dolgot, a fogadást az elnök elvtárs nyerte meg, mert Sebestyén László harmadmagával többet is kapott húsz mázsa bú­zánál. Természetesen nem azon igyekeztek, hogy ne kelljen a hordó sört kifizetni, dolgoztak becsületesen egész évben. Meg is lett az eredménye; zárszám­adáskor fizethetik a hordó sört. A másik fogadást — amelynek a papírját az irodában keresték — Székely Istvánnal kötötte ugyanekkor. Ö már nemcsak a kenyeret nézte, hanem az egész keresetet, a munkaegység érté­két. Valamivel reálisabb fogadást kötött, mint Sebestyén — akkor legalábbis még úgy gondolta — Azt mondta, hogy még akkor sem lesz meg 35 forint egy mun­kaegység értéke, ha háztáji gaz­daságból származó jövedeln et is hozzászámítják. Igaz, kicsit még odébb vannak a zárszámadástól, de már elis­merte, hegy elvesztette a foga­dást, fizetheti ö is a hordó sört. Minden betakarítást elvégeztek^ tudják miből, mennyi termett) Ha még ezentúl 500 ezer forint értékű árut értékesítenek, akkor meglesz 32 forint egy munka­egység értéke. Ennyit pedig még fognak értékesíteni; 77 hízott ser­tés, 30 sőre, 7 bika, 400 mázsa Krasznodári napraforgó — 315 forintjával — 160 mázsa burgo­nya és az egész cukorrépatermés feltétlenül kitesz még egy fél­milliót. A hiányzó három forin­tot pedig feltétlenül kipótolja a háztáji. , Hát még ha nem került vol­na vagy 30 hold kukoricájuk víz alá és nem lenne mintegy ezer mázsa kiesésük kukoricából! Vagy legalább a maglóherét sikerült volna megszárítani! Abból is len­ne vagy százezer forint; A tavaly legtöbb munkaegysé­get teljesített Medve László már tíz. éve tsz-tag, őszintén meg­mondja, hogy év eleién is vala­mivel kisebb eredményre számí­tottak, a tavalyinál, főleg a nagy­arányú fejlesztés miatt, de azért meg vannak elégedve és ezt az egész tagság nevében is állítja. Ezen a részen különösen nagy akadály az eső, de a tagság nem ismert rossz időt, ha dolgozni kellett. Lehet, hogy ebben a terület tagok közt történt szét­osztása is szerepet játszott, de úgy dolgoztak, mintha mindnyá­jan fogadást tettek volna. Ha el­kezdtek egy munkát, nem kellett külön szólni az embereknek, ott volt mindenki a maga területén minden hívás nélkül is, a család aprajával nagyjával, ha a munka úgy kívánta. Nem is szégyen­kezhetnek, mert mindent betaka­rítottak. csak 30 hold Dúza el­vetése van hátra a sok eső m atL Az elnök elvtárs pedig büszkén meséli, hogy nemcsak azért fo­gadott ő a két hordó sörbe) hogy ha kell, ilyen áron öntsön reményt a tagság szívébe, ha­nem azért, mert biztos volt ben­ne, hogy megnyeri mind 3 ket­tőt. Gál BéU ,1

Next

/
Oldalképek
Tartalom