Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-16 / 245. szám
Kerítésen át .,. (FÉNYSZÖV — Czékman íelv.) A nyíregyházi Móricz Zsigmond színház (Hammel József felv.) \ z állomás éttermének asz- *■» talai mellett elszórtan ültek vendégek. Erzsi — tizenhatéves, csinos, esőkabátos lány — vidéki szüleihez utazott szabadságra. Mint téglagyári munkásnő, mindössze két hete élt a világváros forgatagában. Egyik napról a másikra hirtelen szakadt el szülőfalujától. Alig várta, hogy újraláthassa a megszokott környezetet. Egyébként unottan kortyolgatta a rosszízű málnaszörpöt. A szomszédos asztalnál jól szabott zakóban, intelligens arcú, kimondottan szép fiatalember ült. Pillantásuk mind gyakrabban találkozott. Félórai pillantás keresés és tekintet elkapása után a férfi előhalászta noteszét és néhány sort írt a kockás papírra: „Hová utazik? Mikor? Van-e kedve megismerkedni velem?” Kedves mosollyal a szája szögletében, határozott mozdulattal nyújtotta a lánynak. Erzsi keze félúton megállt, de aztán győzött a kíváncsiság és átvette az összehajtogatott papírlapot. Elolvasta. Hosszú percekig szótlanul nézett maga elé. Vias- kott: — Illik, nem illik? Mi lesz, mi lehet ebből az ismeretségből? Nem, nem és nem! Igen, igen és igen!! \/ áratlanul, mindent elsöprően T kopogtatott a kaland, a vonzónak ígérkező élmény. Válaszolt a kérdésekre: „Zajta felé a hajnali vonattal. Ha úgy akarja, megismerkedhetünk.” A férfi felállt, udvariasan meghajtotta magát és kezet csókolt: — Dr. Kovács, tanársegéd. Erzsi elkábult a gyönyörűségtől. Még soha férfi nem csókolta a kezét... és ... és ... istenem — tanársegéd! A férfi imponáló természetességgel ült a lány mellé s a sok évi barátság kedves, tartózkodó hanghordozásával beszélni kezdett. Csakhamar elpanaszolta, hogy csalódott házasságában, különválva él feleségétől: — A történtek ellenére hiszem, p ^ PÉTER LÁSZLÓ: Kaland V ‘ J hogy a házasság nem rossz intézmény, csak a benne résztvevő felek szokták elrontani. Habozás nélkül másodszor is megnősülnék, ha ilyen csinos és egyszerű kislány hozzám jönne. Biztosan tudom, hogy ezúttal nem csalódnék. C1 'rzsi hiúságának szerfelett tetszett a szituáció. Egy másodpercig sem gondolt arra, hogy vannak emberek, akik azzal ártanak; hogy mindig tudják mit kell mondani. — íme, egy huszonnyolc éves, értelmes, jól kereső és jóképű férfi, akit egyszerű munkáslány létemre térdre tudok kényszeríteni fiatalságommal, szépségemmel — gondolta. Ügy érezte, ez a pillanat élete első és legszebb győzelme. Ilyen egyértelmű, gondolat kalandozás nélküli örömet csak egyszer adhat az eiet. szeme csillogott, ajka mosolygott, mohón itta a reríi szavaié Az pedig rendkívül meggyőzően, Komolyan, néha alázattal beszelt. Egyre többet arról, hogy kettőjük találkozása nem lenet véletlen, mert az életben egyszerűen nincsenek véletlenek. Aztán a leány hajaszínéről, örömet sugárzó és boldogságot adó kékesszürke szemeiről, szépen ívelt, nedvesen csillogó szájáról, teltkarcsu domborulatairól. Sokat táncollak és még többet ittak: „Természetesen”: rumot! S ahogy a szolgálatkész pincér mind gyakrabban állt meg asztaluk előtt, a férfi úgy részletezte fentről-leíelé Erzsi egyéb testrészeit, egyúttal néhány szubjektív kívánságát is mellékelve. Erzsi egyszerűen .elfe Tanácsi kezelésbe kerülnek a közművelődési könyvtárak Megyénk közművelődési könyvtárai az utolsó években számszerűleg erősen fejlődtek. Ma már egyetlen olyan község sincs, ahol ne lenne letéti könyvtár, sőt nagyon sok olyan tanyai település van, ahol 2—3 esztendeje ugyancsak működik a művelődés e fontos szerve, így értendő, hogy napjainkban a megye területén 330 .közművelődési könyvtári egység létezik és látja el a rábízott művelődéspolitikai feladatokat. Gondolom, nem lesz hiábavaló, ha olvasóink elé tárjuk több mint 300 könyvtár számszerű eredményeit is. Az 1960. esztendő indulásakor a megyének 55 259 olvasója volt, ami a lakosság számarányához képest 9.9%-nak felelt meg. Az 1960. esztendő első felében ez a szám már 51 009 fő, tehát minden okunk megvan arra, hogy év végéig legalább 5—6 ezer olvasólétszám emelkedésre számítsunk. Olvasóink 847 969 kötet könyvet olvastak el az elmúlt évben, Így átlag IS kötet könyv jut egy olvasóra. Ügy vélem, ez szép eredmény abban a megyében, ahol még két évtizede sincs, hogy az analfabéták száma maga* volt. A beiratkozott olvasók kor szerinti megoszlása is figyelemre méltó. 14 év alatt az olvasóink 44.5%-a, 14—18 éves korú 18.7%-a és 18 év feletti 36.8%. Ez a néhány adat is világosan tükrözi, hogy az ifjúság között szélesebb az olvaképedt, megpróbált tiltakozni, haragudni, de aztán megadta magát a körülményeknek és néma lelkesedéssel hallgatta a gördülékeny stílusban, gondosan megválogatott szavakban lüktető meg- kivánást, a soha nem tapasztalt vakmerőségeket. Z áróra következett, de egyikük sem bánta. Néhány perc múlva indult a vonatuk és a közös utazás újabb jók reményével kecsegtetett. A párnás kocsi folyosójának sötétjében a féríi visszahúzta Erzsit. Lassan szembe fordultak. A lány vállait vasmarokként szorították a férfi kezei. Már-már fájt, de jólesett. Ajka félig kinyílt, szemei lecsukódtak. Várta, minden porciká- jával kívánta a csókot. A férfi előrehajolt. A fellobogó, éles fény lassan megkopott szemében. Helyébe már-már gúnyos, magabiztos mosoly ült ki ajka szélére. A prédáját utolérő és karmaiba kaparintó ragadozó győzelmét tükrözte magatartása. Csók helyett a biztos diadal önbizalmat adó várakozásával utazási „filozófiáját” suttogta a lány forró leheletébe: — Szeretem a kalandot. Valahányszor útrakelek, valami újat, érdekeset keresek, ami még nem volt és megtörténte - után soha nem tér vissza. A keresés izgalmát, a megtaiaJss beteljesedesé. és az elválás rövid könnyedségét szeretem az utazásban. Olyan jó, hogy benned ugyanezt akaiu partnerre találtam. l, rzsi egyik pillanatról a má- siiíra kijózanodott. Eitasz.- totta magatói a terűt, elfordult... és s-égyeiite magát, bokáig nézett ki a sötétbe. Szeme előtt \idam táncot jártak és hirtelen eltűntek a mozdony okádta szikrák. Ez az éjszaka örök nyomot hagyhat benne. Ha megtörténik, amit a férfi akar, nehéz lesz hinni az emberekben és őszinte lenni hozzájuk. Drága ár ez egy köny- nyelmű, meggondolatlan isme- ; vétségért. Lassan eleredtek a I könnyei. sasi kedv. A felnőttek számarányát még erősen növelni kell. Természetesen igen erősen javítja az arányt a szakszervezeti-, iskolai- és magánkönyvtárak olvasótábora, miután a közölt adatok csak a közművelődési könyvtárak statisztikai adatait tartalmazzák. Milyen könyvmeunyiség áll az olvasótábor igényeinek kielégítésére? A közművelődési könyvtárakban a könyvek száma 267 620 kötet, egy lakosra tehát 0.4 könyv, illetve 2.5 lakosra egy könyv jut megyénkben. Ez a szám sajnos nem valami biztató, mert egyrészt az országos ellátottsági szám alatt van, másrés; i vannak népi demokráciák, ahol lakosonként már 1—2 kötet az ellátottság. Így hát megyénkben reális terv csak az lehet, ha elindulunk az „egy lakosra egy könyv jusson” gondolat megvalósításáért. Hogy ezen a területen is eredményesen haladunk előre, bizonyítják a számok. Egy évvel ezelőtt még csak 229 930 kötet könyvünk volt és egy év alatt 37 690 kötettel gyarapodtunk. Szép szám ez, melyben a községek áldozatkészsége és államunk erőfeszítése tükröződik. Vannak járások, pl. a ti- szalöki, melyek messze megelőzik a többieket, hiszen évek óta nagyobb összeget biztosított a járási tanács könyvbeszerzésre. Egyes községek is kiemelkedő példát mutatnak. Ilyenek pl. Ra- kamaz, Kölese, Gacsály, de lehetne sorolni járásonként hár- mat-négyet. A legutóbbi esztendőben a mátészalkai járás vezetői nyújtottak példamutató segítséget a könyvtárak támogatására. Követte őket a kisvárdai járási tanács is. Bízunk benne, hogy egyre több lesz az olyan jelenség is, mint a vásárosnaményi és mátészalkai járási pártbizottságok kezdeményezése, ahol külön is megvitatták a könyvtári fejlődés ügyét és messzemenő segítséget nyújtottak ‘ a további fejlesztés érdekében. sajnos valóság ~ az is, hogy a meglevő könyvállományunk jórésze elavult, vagy elrongálódott és ezt különösen a kis községek olvasótábora érzi, viszont annál biztatóbb az a jelenség, hogy a megyei székhely és a járási székhelyek könyvtáraiban az olvasók a megjelent művek százai közül válogathatnak, a folyóiratok és újságok nagy száma áll rendelkezésére a művelődni vágyóknak. A legjobban működő járási könyvtárainkban már jóval tíz százalék felett van az olvasók száma. A beiratkozottak számát tekintve Kisvárda áll az élen 1367 olvasóval, de százalékos arányszámban megelőzi őt Vásárosna- mény, ahol a lakosság 15%-a olvasó. Mi könyvtárosok azért dolgozunk, hogy ezekhez hasonló eredményeket tudjunk felmutatni mielőbb a megye községeiben is. Művelődéspolitikánkban egyre inkább érvényesül az a helyes elv, hogy a kulturális intézmények ahhoz a községhez tartozzanak, amelynek igényelt ki is kell elégíteniük. A járási könyvtárak gondozásában létrehozott letéti könyvtárak tehát a községi tanácsok felügyelete alá kerülnek. Ez mindenekelőtt nagyobb anyagi támogatást jelent a jövőben. Sok helyi tanács már eddig is magáénak érezte a könyvtárat és anyagilag is táipogatta. Nyírmeggyes, Balkany, Tyúkod, Porcsalma, Márokpapi községek tanácsai járnak az élen a könyvtárak segítése területén. El szeretnénk azonban érni, hogy mar ebben az évben is szinte valamennyi községünk tanácsa segítse a könyvtárat anyagilag a költségvetési megtakarításból és a községfejlesztési hozzájárulásból. A könyvállomány növelésén kívül, mely kétségtelenül az egyik legfontosabb dolog, vannak még egyéb tennivalók Is, amelyek az önálló könyvtár működéséhez szükségesek. Mindenekelőtt legyen a könyvtárnak önálló helyisége. Elsősorban a művelődési otthonban: itt elhelyezhetjük a televíziót is, melynek gondozását a könyvtáros vállalhatja, egészséges klubéletet alakítva ki az olvasók táborában. Biztosítani kell a legszükségesebb berendezési tárgyakat, meg kell rendelni néhány legfontosabb napilapot és folyóiratot. Gondoskodni kell a helyiség fűtéséről és világításáról, és a könyvtáros havi tiszleletdíjárol, amelyet ki lehet egészíteni a Klubfoglalkozások vezetéséért járó tiszteletdíjjal is. Mi, könyvtárosok sokat várunk a községi tanácsok segítségétől. Csak a helyi vezetők és könyvtárosok kölcsönös megértése, egymás támogatása ’ útján alakulhat ki jó együttműködés, mely előre segítheti a könyvtárak ügyét megyénkben. Gacsó László, a megyei könyvtár vezetője. CSELÉN YI ISTVÁN GÁBOR: Vasárnap délután Vasárnap volt, vasárnap délután, Lmaban még a munka íze zsongott, agyában még a munka-szülte gondok, szivében tervek, vágyak száza tán ... de most vasárnap volt, a szíve boldog, a pádon ül, mögötte háza áll, apró árnyak futnak a ház falán: kislánya lengő zászlófüzért bontott... Ott ült s ujjával fogta át a könyvet vigyázva, féltőn, és a kis betűk — érezte — nagy, termő rögként görögnek és magvuk már a tengerisbe gyűlt... Tanult, tanulta szebb titkát a rögnek. Vasárnap volt s könyvvel kezében ült.
