Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-14 / 243. szám
Nyugati provokációs manőver miatt félbeszakadt az ENSZ szerda délutáni ütése (Folytatás az 1, oloalról). vényre lépett és kérte, hogy az elnök utasítsa rendre a Fülöp- szigeti delegátust. „Független, szuverén nemzeteket, amelyek tagjai az ENSZ-nek, nem lehet sértegetni” — mondotta. Az elnök azonban nem volt hajlandó rendreutasítani a Fii- löp-szigeti küldött rendreutasítá- delegátusa másodszor is ügyrendi javaslatot tett, követelve a Fülöp-szigeti küldött rendreutasítását. Az elrök azonban kijelentette, hogy a Fülöp-szigeti delegátus nem sértett meg senkit, csupán politikai kérdést tárgyalt. Erre maga Hruscsov kéri szót Amikor Kongó küldötte beszélt, egy táviratról, amit szenvedő társaitól kapott, az elnök megállította — mondotta. Hogyan lehetséges, hogy ez az amerikai báb, aki a gyarmatosítókkal szimpatizál, nyugodtan sértegethet független országokat. Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, hanem a Szovjetunió népeinek erejéből az igazságot hirdetjük és ezt Ön, elnök úr, semmiképpen sem akadályozhatja meg. Az elnök egy szót sem válaszolt Hruscsovnak. Ezután a Fülöp-szigeti delegátus folytatta beszédét és hangoztatta, hogy nem akarja megbántani senkinek az érzékenységét. Elővette előre megírt beszédét, de kihagyott belőle minden olyan célzást, amelyet a kelet-európai népekről szólt volna. Ezáltal a Fülöp-szigeti küldött beszéde végeredményben imperialista ellenes felszólalássá vált, úgy hogy felszólalása végén Hruscsov, az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista küldöttség is megtapsolta a Fülöp-szigeti delegátust. Ezután egymásután szólaltak fel Etiópia, Nigéria, India, Kuba küldöttei, és a közgyűlés szónoki emelvénye a gyarmatosítás elleni tiltakozás hatalmas fórumává vált. A hangulat láttád Anglia delegátusa még egyszer szót kért és azt mondta, hogy ő ugyan a politikai bizottság elé akarja vinni a kérdést, de ha a közgyűlés úgy határoz, hogy a problémát a közgyűlésen tárgyalják meg. Anglia konstruktív módon fog részt venni a vitában. A brit delegátus tehát finoman visszavonult. Ezután folytatódtak a gyarmatosítás ellenes felszólalások, Marokkó és Ciprus küldöttének beszédével. Hruscsov ezután harmadszor is szót kért. Háláját és örömét fejezte ki, amiért a szónokok egymásután a gyarmati rendszer felszámolása mellett foglaltak állást. Ezt az örömöt — mondotta — millió és millió ember fogja osztani, aki jelenleg még gyarmati elnyomás alatt cl. Hruscsov ezután bírálta Anglia álláspontját, majd a Fülöp-szigeti felszólalással kapcsolatban a következőket mondotta: — Eleinte tiltakoztam a Fülöp-szigeti küldött felszólalása ellen, később azonban tapsoltam neki. Miért tettem ez? A Fülöp-szigeti küldött nem rossz ember. Sok évig szenvedett a spanyol gyarmatosítók, később pedig az amerikai gyarmatosítók igájától. Ő azért megérti, mit jelent a gyarmatosítás. Amikor a keleteurópai népeket rágalmazta, nem szívből beszélt, hanem mesterének, az Egyesült Államoknak a megbízásából. Az amerikai küldött nem lépett a szószékre, — folytatta Hruscsov ■— hanem maga helyett a Fülöp-szigeti delegátust küldte a csatába. A Fülöp-szigeti küldött végül is szívből beszélt és én szívből tapsoltam neki. Remélem, Végül kijelentette, büszke arra, hogy a szóbanforgó javaslatot a Szovjetunió tehette, majd rokon- szenvét nyilvánította Afrika népei iránt. Már-már úgy látszott, hogy ezután szavazásra kerül a sor, amikor az Egyesü’t Államok küldötte kért szót. Az amerikai küldött azon a címen lépett a szószékre, hogy meg kívánja indokolni szavazatát. De mar bevezető szavaival a kelet-európai népek szabadságát kezdte rágalmazni. Románia küldötte erre újra szót kárt és bejelentette, hogy élesen tiltakozik az amerikai küldött eljárása ellen. A népi demokratikus országoknak ugyanolyan jogaik vannak az ENSZ-ben, mint az Egyesült Államoknak. Az amerikai küldött nem az Egyesült Államok szenátusában beszél, ezt meg kell értenie — mondotta. A román küldött azonban nem tudta befejezni szavait, mert a közgyűlés elnöke váratlanul berekesztette az ülést. Az MSZMP hadsereg-pártbizottságának aktíva értekezlete t Október 12—13-án az MSZMP hadsereg pártbizottsága pártaktíva értekezletet tartott Budapesten. A tanácskozáson résztvet- tek dr. Münnich Ferenc, a Mi üsztertanács elnöke, Marosán György, a Központi Bizottság titkára, Biszku Béla belügyminiszter. a Politikai B'zottság tagjai, a Központi Bizottság több tagja, a Magyar Néphadsereg vezetői, parancsnokai és pártmunkásai. Az értekezleten Czinege Lajos altábornagy, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi mi íiszter tartott beszámolót, a Magyar Néphadsereg fejlődésének időszerű kérdéseiről. A beszámolót vita követte, amelyben a Politikai Bizottság nevében Biszku Béla szólalt fel. (MTI) Országos méretűvé vált a tiltakozás Japánban az Aszanuma ellen elkövetett politikai gyilkosság miatt Tokió. (MTI): Aszanuma meggyilkolásával egycsapásra eltűnt Japánban a háromhónapos látszólagos politikai csend. A tiltakozó felvonulások, gyűlések az egész országra kiterjedtek és méreteikben semmivel sem maradnak a májusban és júniusban a japán—amerikai, úgynevezett biztonsági szerződés ellen lefolyt óriásméretű tüntetések mögött. fi Fiilöp-szigefeli végül valóban függetlenek lesznek. Megkérem a Fülöp-szigeti delegátust, látogassa meg akármelyik szovjet köztársaságot és lássa meg,' hogy milyen öröm új életet építeni. Tudom, hogy most nem fog tapsolni nekem, de eljön az az idő, amikor helyeselni fogja szavaimat. Ezután a kolumbiai küldötthöz intézte szavait. Kolumbia delegátusa ugyanis előzőleg a szovjet javaslat ellen foglalt állást. Érdekes — mondotta Hruscsov, — hogy Anglia és Kolumbia hasonló álláspontot foglal el. De ez nem a kolumbiai nép igazi hangja volt. Kolumbia népe egyszer még hallatni fogja itt igazi hangját. Hruscsov ezután Spanyolországgal kapcsolatban azt mondotta: érthető, hogy a spanyolok kimennek a teremből, amikor a gyarmatosítás elleni küzdelemről van szó, h'szen holló a hollónak nem vájja ki a szemét. fiz ENSZ-közgyülés közfelkiáltással elfogadta a gyarmatosítás kértlésépek plenáris ülésen való megvitatására tett szovjet javaslatot (Lapzártakor jelentették.) New York, (MTI): Csütörtökön magyar idő szerint 16,19 órakor megnyílt az ENSZ-közgyülés délelőtti ülése, hogy folytassa a vitát a gyarmatosítás kérdésének napirendre tűzéséről. Mint ismeretes, a Szovjetunió javasolta, hogy a kérdést plenáris ülésen vitassák meg. A nyugati hatalmak ezzel szemben a Politikai Bizottság elé akarták utalni a problémát. Az ülésen elsőnek Sckou Toure, a Guineái Köztársaság elnöke szólalt tel. Elmondotta, hogy eredetileg csütörtökön reggel akart hazatérni, de elhalasztotta elutazását. Az késztette erre, hogy ő az egyetlen afrikai-ázsiai kormányfő, aki még New Yorkban tartózkodik és részt kívánt venni a gyarmati kérdés napirendre tüzesének nagy jelentőségű ügyrendi vitájában. Felszólította a közgyűlést, egyhangúlag fejezze ki az ENSZ- nek azt az akaratát, hogy a szovjet javaslat elfogadásával ismerjék el a gyarmati népek függetlenségének jogát. Wilcox külügyi államtitkár, az Egyesült Államok képviselője kifejezte küldöttségének azt a véleményét, hogy gyarmati népek helyzetének kérdését ugyan a Politikai Bizottságban kellene megvitatni, de késznek mutatkozott hozzájárulni a plenáris vitához is. Ezután Drmsby-Gore angol külügyi államminisztcr szólalt fel. Most már ő is helyeselte, hogy a gyarmatosítás kérdését a Közgyűlés plénuma tárgyalja. A ZePigakuren baloldali ifjúsági szervezet vezetői bejelentették, hogy szerdától szombatig folyamatos tüntetést szerveznek Ikeda mirtiszterelnök rezidenciája előtt. A Sohyo Japán Szakszervezeti Főtanács szombatra tűzte ki Tokió lakosságának általános tiltakozó tüntetését, amelyben százezer ember részvételére számíthatnak. Egyidejűleg az üzemekben 30 perces tiltakozó gyűléseket szerveznek. A tüntetők követelik Ikeda miniszterelnök és a vezető rendőr- tisztviselők lemondását, Ikeda a kormány, a rendőrség és a Liberális Demokrata Párt nevében közzétet nyilatkozatban bejelentette, haladéktalan intézkedések történtek a gyilkosság okainak felderítésére és az ilyen erőszakos tettek gyökeres kiirtására. A nyugati hírügynökségek legújabb jelentése szerint a diákok ezrei bojkottálták csütörtök reggel az egyetemi előadásokat, hogy megtehessék előkészületeiket 3 tömegtüntetésekre. • Várható időjárás péntek estig; Kevesebb felhő, néhány helyen még eső. Időnként élénk szél. Többfelé reggeli köd. _ Hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken ííz- tizennégy fők között. Az ENSZ-közgyülés 15, ülésszaka. A képcn: A magyar küldöttség. a A nyugatnémet militarista körök tovább elesik a helyzetet a két német állam viszonyában Bonn négyszáz rnkétafiteget állít fel az NDK határa mentén nagyhatalom mintegy 11 000 katonája állomásozik. A nyugat- berlini rendőrség lé'száma ma 19 000. Hogy ez a szám mit jelent, azt könnyen meg lehet érteni, ha utalunk arra, hogy a legvadabb náci terror idején is egész Berlinben csupán körülbelül nyolcezer rendőr teljesített szolgálatot. Jóltájékozott köröktől szerzett értesülés szerint a felállítandó terror-csapatok létszáma meghaladja majd a tízezret. Az első egységek kiképzését néhány napon belül máris megkezdik. Politikai megfigyelők szerint az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai egyetértenek a bonni kormány és Nyugat-Berlin szenátusának intézkedésével. Bonn és Nyugat-Berlin szenátusa a három nyugati nagyhatalom hallgatólagos, mégis nyilvánvaló beleegyezésével lábbal tiporja a potsdami megállapodások szellemében megkötött négyhatalmi egyezményt is, amely ! megtiltja, hogy a megszállás időtartama alatt német polgárok lőfegyvert viselhessenek. Nyugat- Berlinben — mint ismeretes — még fennáll a fiegszállási rendszer, ennek ellenére felfegyver- zik az „önkéntesekből” alakítandó szabadcsapatokat. felállításáról van szó. Ezeket az ütegeket atomgyújtófejjel ellátott „Hawk” típusú amerikai ráké ákkal fogják felszerelni. A bonni hadügyminisztérium különleges propaganda csoportja bizalmas parancsban utasította a Bundeswehr egységeinek és a militarista szervezeteknek propagandatisztjeit, illetve propagandistáit, hogy fokozzák az úgynevezett lélektani hadviselést. Ennek a bizalmas parancsnak tulajdonítható, hogy a nyugatnémet militaristák szócsöve, a Deutsche Soldatenzeitung már így ír: „A legcsekélyebb kétségünk sem lehet afelöl, hogy szükség esetén a Nyugat fegyveres erővel tör 'be.” Ugyancsak a lélektani hadviselés jegyében határozta el a — nyugatnémet szociáldemokrata párt vezetősége, hogy ok'óber 24-én és 25-én provokációs célból Nyugat-Berlinben tartja meg teljes ülését. Beilin szenátusa intézkedett, hogy: a szuverén Német Demokratikus! Köztársaság kellős közepén, Nyu-! gat-Berlinben a náci idők hírhedt stahlhelmje, a hitleri rohamsisakos osztagok min'ájára polgárháborúra képezzenek ki önkénteseket”. A frontvárosban z idő szerint a három nyugati Berlin, (MTI): A nyugatnémet hadug)min »: ér u.a .a. éiatámaszpontokat épít ki az NDK határa mentén. Négyszáz rakétaüteg
