Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-12 / 241. szám
Sgép lehetőségek megyénk utazni vágyó dolgozó parasztjai előtt közérdekű jegyzetek egy unkáiról Sok embert érintő kérdésről tartottak ankétot a közelmúltban Nyíregyházán, a Bessenyei- klubban. Mint azt már korábban tudattuk: ekkor került sor az IBUSZ parasztutazásainak értékelésére, A társadalmi és tömegszervezetek megjelentjeinek Dezső Sándor, az IBUSZ Igazgatóság kiküldöttje először arról a hatalmas fejlődésről beszelt, antely a felszabadulás óta tapasztalható a bel- es külföldi idegenforgalom terén. Míg 1*143 előtt jóformán beszélni sem lehetett a dolgozók szervezett utaztatásáról,' addig — különösen 1958. ó*a — ugrásszerűen nőtt ft az érdeklődők száma. Jmc: 1958- ban tizenháromezer, 1959-ben 26 ezer, az idén pedig 60 ezer idegen erkezett hazánkba, míg ugyanennyi látogatott külföldre. Fejlődés tapasztalható az utak, és az eltöltött napok számában is. Igen örvendetes változás tapasztalható a belföldi idegenforgalomban. Mig korábban a falvak lakossága alig-alig vett részt a hétvégi turista utakon, addig az idén indított 460 különvonátból 260-at vidékről indítottak az ország legszebb részeire. Szép eredmények mutatkoznak Szabolcs-Szalmár megyében is. Az idén csupán a harmadik negyedévben hat különvonatot szerveztek megyénkben, amelyek közül a legsikeresebbek a Tisza- vasváriból, a Kisvárdáról, az Üjfehértóról induló különvonatok voltak. 1960-ban vonaton 2360, autóbuszon pedig 610 dolgozó paraszt utazott eddig megyénkből hazánk különböző tájaira. Vannak eredmények, de az IBUSZ még jobban kívánja segíteni dolgozó parasztságunk minél szélesebb körű utazását. ElHetven mázsás burgonyatermés a penészleki homokon A penészleki 0,8 aranykoronás homokon nemcsak rozsból volt kísérleti vetés, hanem burgonyát is vitt arra a homokra Ajtay Ödön, amiről azt mondták a helyi termelők, hogy ott meg sem terem. A burgonya vetésterülete 700 öl volt. Kontroll parcellára már nem jutott vetőgumó. A 700 ölbe valót a kisvárdai gazdaság adta, fajtája a Teichmann Vilmos által nemesített Rózsa. A bevetendő területre tavaszi sem, mert ezt a futóhomokot még a gyom sem tudta megszokni. A ritka, szétfolyó homokban az ekét sem tudták 10 centiméternél mélyebbre engedni, mert elsüllyedt a traktor. A penészleki parasztok y azt állították, hogy ebben a talajban jó, ha a vetőmagot visszaad a a burgonya. És most nézzük. mit adott a 400 kiló vegyes műtrágya: katasztrális holdra számítva 70 mázsát, a 700 öl 31 mázsát termett. Nem nehéz sősorban hazánk és megyénk megismertetése a cél, de szép lehetőségek kínálkoznak küliöLdi utakra is. A jövő év elején Kisvárdáról, Mátészalkáról, Tisza- yasváriból, -Baktalórántházáról újabb hétvégi kiránduló vonatokat indítanak Budapestre, a főváros nevezetességeinek megtekintésére, továbbá Egerbe, Li- lafüredre, Zebegénybe. Négy és hét napos autóbuszkirándulást terveznek Csehszlovákiába, amelyen a resztvételi díj egészen minimális. Jelenleg még problémát okoz az autóbusztúrák szervezése — kocsipark hiányában. Mint Hegy- megi elvtárs, a Nyíregyházi IBUSZ-iroda vezetője elmondotta: a jövő év tavaszára a nyíregyházi kocsipark bővítése várható és remény van arra, hogy az utazások lebonyolítására egy külön autóbuszt rendszeresítenek. Ezáltal növelni tudják majd a megyén belüli látogatások számát, amelyeknek a megye megismerésén túl tapasztalatszerzési célja is van. Itt kíván említést, hogy a fővárosba induló csoportok dolgozó paraszt tagjai a városnézésen kívül ellátogatnak a mezőgazdasági gépeket készítő gyárakba. A megbeszélés résztvevői elhatározták, hogy a hallottakról tájékoztatni fogják a falvak lakosságát, elmondják, hogy jóformán fillérekért milyen nagyszerű élményekben lehet részük és kérik a termelőszövetkezetek,- az állami gazdaságok és gépállomások vezetőségeit: legyenek azon. hogy dolgozóik közül minél többen ismerjék meg hazánkat, lássanak világot. (a. s.) „Szabad péntek" az Utasellátónál A gyufásdobozhoz jól lehet hasonlítani a burgonya nagyságát. A termés kétharmada ilyen étkezési nagyságú. — Meddig várjak, mi lesz már azzal a féldecivel?... — Kérem, én előbb jöttem, engem tessék kiszolgálni... Türelmetlen a vendég ilyenkor, „szabad pénteken” a nyíregyházi Utasellátóban. A söntés pénztára és pultja előtt hosszú sor kígyózik. Bejött a miskolci szerelvén}', ontja a hét végére hazaérkező utasokat. A csatlakozásig még van idő, a hosszú út után sokan megszomjaztak. Bányászok, vasutasok, gyári munkások, katonák. Többségük türelmesen vár sorára, de akad köztük olyan is aki már útközben „tankolt”, s amíg a ráadást várja, zúgolódik A Nációnál kassza billentyűi szaporán csattognak, s a csaposasszonyok karja úgy mozog, mint a motolla. Mégsem győzik, hiszen ebben a kis helyiségben most egy gombostűt sem lehetne elejteni. Bizony, nagyobb söntés kellene egy olyan fontos állomásnak, mint Nyíregyháza. A sör ízlik, jó hideg. Talán ez a hely az egyetlen Nyíregyházán, ahol a sörellátás kifogástalan. Ezért a „bennszülöttek” is gyakran be.érnek ide. Nagy keletje van a büféárunak is. Az éhes utasok szívesen fogyasztanak egy kis kolbászt, vagy fasírtot, süteményt is. Kár, hogy a negyedosztályú büfében r. húsárut nem tudják tartósítani: hűtövilrin helyett csak üvegvitrinnel rendelkeznek. De mi ez a lárma? szántás előtt egy katasztrális holdra számítva 250 kilogramm pétisöt, 150 kilogramm kálisót és. 100 kilogramm szuperfoszfátot szórtak ki. Különösebb ápolást a burgonya nem kapott, ugyanabban az időben vetették, mint mások, kapálni sem kapálták többször, már csak azért kiszámítani, hogy az . alig 400 forint értékű műtrágya 45 mázsa többletterméjst hozott, ami 120 forintos áron több,’ mint ötezer forintot jelent. A műtrágya tehát a burgonyánál is kiváló eredményeket produkált. Cs. B. Háromszáz külföldi hallgató egyetemeinken Huligánok, ittas emberek . . . Egy kissé beszeszelt fiatalember nótazni kezd. Az üzlet vezetője máris ott terem: — Kérem, itt nem lehet énekelni. Szíveskedjen eltávozni. — Micsoda? Én azt csinálok a pénzemért, amit akarok! A fiatalember durván szitkozódik, kiabál. Aztán a bicskája után kapkod. Az ügyeletes rendőr nyomban elvezeti. Kint igazoltatja. A hirtelen megjuhászo- do t fiatalembert Szabó János- j nak hívják, 1938-ban született. Sajnos, ilyesmi is előfordul. Mig a vendégek többsége csendesen beszélget, vagy fogyaszt, a nyugalmat hangoskodó huligánok próbálják megzavarni. Különösen azok hangoskodnak, /akiket a pénztárnál, vagy a pultnál nem akarnak kiszolgálni. Ezek vagy megértik, hogy tilos ittas embereket kiszolgálni és szégyenkezve eltávoznák, vagy az üzletvezető, sőt a szolgálatos rendőr kísérete mellett kénytelenek kimenni. , Egyetemeinken és főiskoláinkon évről-évre nő a külföldi hallgatók száma is. Hagyományossá vált immáron a baráti szocialista országok közölti diákcsere. Egyre nagyobb számban tanulnak egyetemeinken és főiskoláinkon az afrikai és az ázsiai országok fiataljai. Jelenleg mintegy háromszáz külföldi tanul felsőoktatási intézményeinkben. Az újonnan érkezőket közös diákotthonokban szállásolják el. Az első évben a magyar nyel! vet sajátítják el, a második fél- ■ évben már a szaktárgyak alapvető szakkifejezéseit is tanulják. Az ösztöndíjasok egyetemeinken mindenekelőtt arra a hivatásra készülnek fel, amelyre hazájukban a legnagyobb szükség van. Így az orvosi és a gyógyszerészi, de nagyrészük a műszaki egyetemeken tanul, hogy a gazdaságilag elmaradt hazájukba visszatérve az ország építésében segédkezzenek. Aki Blahu Lujzát kiszolgálta szakértő felügyelete mellett a kis 14—15 éves tanulók olyan fürgén siklanak az asztalok között, mint «z angolnák. Udvariasak,, figyelmesek. Erről tanúskodik a panaszkönyv is, melyben nemcsak panasz, dicséret is akad szép számmal. „Meglepett a felszolgálók előzékenysége, udvarias kiszolgálása” — írta be ok'óber másodikán Lamp Károly. Persze, azért panasz is akad, „Miért nem üzemeltetik reggel négytől a presszógépet is?” — kérdi egy feketekedvelő utas, egy másik azért panaszkodik, mert a söntésben kevesebb sört mértek. A panaszokat mindenkor idejében kivizsgálják és az illetékesek intézkednek. Nagy sikere van az utastálnak, meg az erdélyi aprópecsenyének. A szakácsnő „remekelt”. A kukorékoló szék Egyszercsak az egyik „szék" kükorékolni, rikácsolni kezd. A zavart vendég idegesen kapkod a kosara felé, s az egész étterein nevetésre fakad. Tréfás megjegyzések röpködnek, a kakasos vendég gyorsan fizet és zavartan távozik. Lassan elhalkul a tányércsörgés, a zsivaj. Indulnak a vonatok, egyre több asztal szabadul. Már csak néhány kései nyíregyházi tanyázik konyakos, vagy borospohara mellett. S amikor eljön a záróra, már csak egy társaság marad, s Bezerédi László, a- fizetőpincér hasztalan sürgeti őket: — Kérem szépen, záróra, tilos már a kiszolgálás... A jókedvű társaság csak az üzletvezető unszolására hajlandó szedelőzködni. Vége a „szabad péntek”-nek. A bevétel csak egy műszakon 11 003 forint. Az igazi „hajrá” azonban csak holnap, „szabad szombaton’ lesz. de nagy itt a forgalom a hé1 köznapokon is. A riporter körülnézett az Utasellátóban. Jót is tapasztalt, rosszat is. Egy biztos: egy ilyen forgalmas állomásnak még korszerűbb Utasellátóra lenne szüksége. S a másik tanulság: akad még tennivaló a vendégek „nevelésében” is... Győri Illés György Hamarosan átadják ezt modern, függőfolyosós bérházat. A nyíregyházi Arany János utcán újabb 32 család talál otthont. (Angyal íelv.) 3 Nincs szabad hely az étteremben sem. Vacsorázó, ponarazgato vendégek ülnek az asztaloknál, átutazók is, helybeliek is. Jó híre van az Utasellátó konyhájának, 5 a kiszolgálásnak is. Olyan régi szakemberek dolgoznak itt, mint Huszár Pista bácsi, vagy Brösztl Máté, akik jó munkájukért nemrég aranyérmet is kaptak a vállalattól. Pista bácsi valamikor Blaha Lujzát is kiszolgálta a Margitszigeten. Az ő és társainak
