Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
Hruscsov szovjet miniszterelnök beszélgetése egy Netv-York-i televíziós társaság vezetőiével (Folytatás az 1. oloalról). ban tartandó népszavazásra gondol, hanem a kelet-európai úgynevezett leigázott országokban. Hruscsov azt válaszolta, hogy minden nemzetnek megvan a maga szuverén kormánya és nem az 6 dolga, hogy ebbe a kérdésbe belészóljon, Rossz címre intézte a kérdést — mondotta Hruscsov. — ami pedig a leigázás kifejezést illeti, ez olyan szemét, amit már rég ki kellett volna dobni a szótárból. Az amerikai újságíró ezután felvetette: nagyon veszélyes lenne, ha a Szovjetunió a nyugatberlini kérdést a saját erejére támaszkodva akarna megoldani, nem pedig az ENSZ többségének akaratára támaszkodva? — Maguk mindent összekevernek — válaszolta Hruscsov — de azért igyekszem feleletet adni. Én azt mondottam, az ENSZ- ben, hogyha a világszervezetben továbbra is egyoldalúan intézik a kérdéseket, az ENSZ továbbra is amerikai pórázon jár, akkor a világszervezet elveszti a népek tiszteletét és az országok nem fordulnak többé az ENSZ- hez. Ha a Szovjetuniót meg akarják alázni, a Szovjetunió az ENSZ nélkül is meglehet. Ha szuverenitásunkat megsértik, saját erőnkkel is megvédjük azt. Én nem akarom úgy megváltoztatni az ENSZ szerkezetét, hogy kiváltságokat biztosítsak a Szovjetunió számára, csak egyenlő elbánást kívánok, ön azt állítja, hogy mi az ENSZ-en kívül akarjuk megoldani a berlini kérdést. A berlini kérdés az E.VSZ-krretén kívül van A berlini kérdés azonban az ENSZ keretén kívül van. Ez a háború maradványa. Ennek a kérdésnek a megoldása azokra tartozik, akik a második világháborúban harcoltak és ezt elismerte mind a négy nagyhatalom. Mi azt akarjuk, hogy mind a két Németbrs.zág kössön békeszerződést. Már csaknem 16 éve volt a háború és még mindig nincs békeszerződés — ez nem normális állapot. Minden normalizálást kívánó ember békeszerződést akar. Azt akarja, hogy békeszerződést kössenek. Ha megkötik a békeszerződést a két Németországgal — mert jelenleg két Németország van —, akkor megoldhatjuk a nyugat-berlini kérdést is. Nyugat-Berlin lakosságának a dolga, hogy milyen rendszert akar. Ha kapitalista rendszerben akar élni, ám tegye. De a megszállást meg kell szűntetni, nehogy ez a kérdés újabb világháborút robbantson ki. Ha ennek következtében azt gondolják, hogy mi atomháborút akarunk, akkor Ön nagyon téved. Mi mindenképpen megkötjük a német békeszerződést. Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok emiaU világháborút robbantson ki. Mi békét és barátságot akarunk minden néppel. Ha Nyugat-Berl'n a saját rendszerében akar élni, rendben van. Mi azonban szocializmust akarunk. Az előbbi az ő ügyük, ez pedig a mi ügyünk. Ügylátszik, hogy itt rosszul értik azt, amit mi akarunk. Több más kérdés után az újságíró azt kérdezte, vajon megállja-e helyét az, amit a szovjet miniszíerelnök egyik .beszédében mondott, miszerint azért jött az ENSZ-be, hogy a béke és barátság cselekedeteinek magvát hintse el. — Csakis azért jöttem — válaszolta Hruscsov. — Azért jöttem, hogy szolgáljam népemet, az igazságot, a munkásokat, a parasztokat és az értelmiségieket. Nagyon köszönöm, hogy találkozhattam az Egyesült Államok lakosságával a televíziós adás keretében. A Szovjetunió békét és barátságot akar minden néppel. Mi azt szeretnénk, ha ez kölcsönös lenne. Ezt előbb-útóbb el is fogjuk érni. Kérem mindazokat, akik hallgatták szavaimat, kövessenek el mindent, hogy megvalósuljon a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása. A Szovjetuniónak megvan mindene. Mi mástól semmit sem akarunk. Ezért békejobbot nyújtunk az Egyesült Államoknak és szeretnénk, ha önök ugyanezt tennék. A szovjet miniszterelnök ezután el akart búcsúzni, de az amerikai újságíró újabb és újabb New York, (MTI): Az ENSZ, közgyűlésének szombat délutáni jj ülésén a felszólalások után a küldöttek szavaztak a Kínai Népköztársaság ENSZ-tggságáról. A nepáli küldöttség indítványozta. hogy ne fogadják el az ügyrendi bizottságnak amerikai nyomásra a közgyűlés elé terjesztett javaslatát, hanem tűzzék napirendre a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdését. A közgyűlés a nepáli indítványt 38 szavazattal .34 ellenében és 26 tartózkodással elvetette. Ezután a guincai küldöttség indítványai bocsátották szavazásra. Guinea azt indítványozta, hegy a közgyűlés vitasson meg minden' olyan . javaslatot, amely a Kínai Népköztársaság ENSZ- tagságára vonatkozik. A guineai indítványt harmincnégyen megszavazták, negy- venketten elutasították, huszon- ketten pedig tartózkodtak a szavazástól. Harmadizh.cn arról a nepáli javaslatról, szavaztak, amely kérte, hogy g közgyűlés a jelen ülésszakon vitasson meg minden olyan javaslatot, amely a| csang- kajsekista küldöttség kizárását és a Kínai Népköztársaság felvételét célozza. Ezt az indítványt 34 küldött szavazta meg, 40 ellenezte és .24 tartózkodott á szavazástól. Végül 4i szavazattal 34 ellenében és 23 tartózkodással jóváhagyták az amerikai sugallatra beterjesztett indítványt, hogy Kína ENSZ-tagságának vitáját. 1 évvel elhalasszák. Valamennyi szavazáson hiányzott egy küldött, mért nem , jelent meg az ülésteremben. . A szavazás után magyar íuő j szerint 22,C8 órákor véget ért a közgyűlés szombat délutáni ülése. A legközelebbi ülést hétfőn, magyar ?öó szerint 15,30 órakor tartják. . . kérdéseket intézett hozzá. Az egyik kérdésre válaszolva Hruscsov bejelentette, hogy csütörtökön este u'azik el New York-ból, s hozzátette: ■ A Szovjetunió aolia nem megy be3e nz ellenőrzésbe leszerelés nélkül — Aki el akar jönni hozzánk, hogy' lássa hogyan él a szovjet nép, jöjjön, szívesen látjuk. Ezután az újságíró még a gyarmati kérdésre terelte a szót és Hruscsov fnegismé'elte, hogy minden gyarmatot fel kell szabadítani. Teljes szabadságot aka: runk — mondotta — minden nép számára. A Szovjetunióban mind a 15 köztársaság teljes szabadságot élvez. Az alkotmány szerint „Az Egyesült Államok nem nyer* hanem ies*ítM „Az Egyesült Államok nem nyer, hanem veszít” — mondotta szombat este Hruscsov szovjet miniszterelnök, a kínai ENSZ- tagság, ügyében megejtett napirendi szavazást kommentálva. A szovjet kormányfő, aki a hét végét immár harmadízben a New York-i szovjet ENSZ-misszió Glen Cove-i villájában töltötte, a kertkapuban összesereglett újságírókhoz fordulva így folytatta: „A Szovjetunió nem azért javasolta, tűzzék napirendre a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának ügyét, mert aggódik Kirn miatt. Még akkor sem sírnánk Kína miatt, ha az ENSZ úgy szavazna, hogy kizár bennünket a világszervezetből. A Szovjetunió helyzetét a világon nem az szabja meg, hogyan végződnek a szavazások az ENSZ-ben, hanem az, hogy miképpen fejlődik a szovjet gazdaság. A kínai kérdés felvetésével az volt a célunk, hogy a világ elé tárjuk mások helytelen álláspontját”. A ,,mások helytelen álláspontjának' leleplezése” teljes mértékben sikerült abban a több napos vitában, amely a szombati szavazást megelőzte. Az egész vitát az jellemezte, hogy az Egyesült Államok küldöttén kívül senki még csak nem is próbált érvelni az ellen, hogy a kínai ENSZ- t&gság a Kínai Népköztársaságot illeti meg. A többi felszólaló — jellemzően Spanyolország, Fülöp-szigelek, Ausztrália és a Csankajsek-klikk delegátusa — nem tett mást, mint rágalmakat szórt a kínai népre és kormányára. Ezenkívül még egyetlen felszólaló foglalt állást a kínai kérdés napirendre tűzése ellen: Nagy-Britannia küldötte. Felszólalásában azonban nem támadta a Kínai Népköz- társaságot, elismerte, hogy a pekingi kormány a kínai nép egyetlen törvényes képviselője. Csupán azt mondotta, hogy a kérdés tárgyalása túlságosan „felizgatná” a közgyűlés küldötteit, ezéri kéri, hogy csak a jövő évben foglalkozzanak vele. A felszólalók nagy többsége élesen állástfoglalt a Kínai Népköztársaságra szórt vádak és rágalmak ellen. Nemcsak a szocialista országok, hanem számos semleges állam képviselője és sokoldalúan kimutatta, hogy minden politikai és gazdasági ok amellett szó', hogy a Kínai Népköztársaság megkapja törvényes helyét az ENSZ-ben. Ghana és Ceylon küldötte odáig nent. hogv azt mondta: EV öv étkezhetik az az idő, hogy az ENk'lZ majd könyörögni fog Kínának, foglalja el székét az ENSZ-ben. Az ;dén azonban nemcsak a vita, harem a szavazás is tanulságos volt. A szavazás eredményének gyors elemzése érdekes tényeket tár fel. Néhány ilyen tény: 1. Az ENSZ tagállamok többségé a K> ’ai Népköz- társaság mellett szu\ ázott, vagy tartérkedo t a szavazástól 2. Az Egyesült Államok szavazatokat vesztett, pedig az ENSZ taglétszáma növekedett. 3. A Kínai Népköztársaaság ENSZ. tagságának visszaadása mellett szavazó tagállamok száma, évről évre növeltszik. 4. Az Egyesült Állata m ok támogatóinak többségé évről évre Csökken. A leglényegesebb azonban nem az, hogy az Egyesült Államok sz évben csupán ilyen csekély többséget szerzett, hanem az, hogy még , e csekély többséget is csak nagy erőfeszítések árán volt képes megszerezni. Az Egyesült Államok és szövetségesei mindent elkövetnek, hogy szavazatokat szerezzenek. A francia küldöttség az afrikai tagállamokat próbálta „megdolgozni” Ezekeri az új afrikai országokat rengeteg politikai és gazdasági szál fűzi a volt anyaországhoz. Erinek ellenére áz űj afrikai államok többsége tartózkodott a szavazástól. Helytelen lenne azonban abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy , ez Egyesült Államok pozíciója összeomlott az ENSZ közgyűlésen. Nem- így van. Az Egyesült Államok, ha nehezen is, de mégis megszerezte a többséget és immár tizenegyedszer, ismét kirekesztette a Kínai Népköztársaságot a világszervezetből. Ez a reális tény. De ugyanilyen reális tény az is, hogy elmúlt az idő, mikor elegendő volt az Egyesült Államok küldöttségének egy gombot megnyomnia és a szavazógép működésbe lépett. Ez a szombatesti szavazás egyik legfontosabb tanulsága. ha akar, ki is léphet a Szovjetunió kereteiből. Az újságíró még a leszerelés kérdéséről is . érdeklődött,; Azt mondta: hogyha Géniben tíz nemzet képviselői nem tudtak megegyezni, hogyan tudnának 99 ország küldöttei megái, agodni? Ezzel arra célzott, hogy Hruscsov rendkívüli közgyűlés' összehívását. javasolja a leszerelés kérdésében. Hruscsov azt ; válaszolta: van úgy, hogy ketten sem tudnak megegyezni. Ügy hogy a résztvevők száma nem számit. A Szovjetunió nevében már ma készek vagyunk aláírni egy egyezményt a leszerelésről, a fegyverek megsemmisítéséről és bármilyen fajta ellenőrzésről. Mert az ellenőrzés'a Szovjetunió érdekeit is szolgálná. — önök azonban — mondotta - Hruscsov — csak a meglévő fegyverzet ellenőrzésére törekednek, ' ennek pedig semmi érielme nincsen. Az amerikai újságíró azt vetette ellen, hogy a nyugati riépek a bizalom légkörének megteremtése miatt akarják az ellenőrzést. Hruscsov erre megkérdezte, hogy mit akarnak tulajdonkeppen ellenőrizni?. Ha nincs leszerelés, akkör nincs mit, ellenőrizni. — Talán a kormányunk ' munkáját akarják ellenőrizni?, Ezt ellenőrizni tudja maga a szovjet nép is. Mi minden fegyvert meg akarunk semmisíteni. Az amerikai újságíró továbbra is makacsul kitartott amellett, hogy a kölcsönös bizalmatlanság megszüntetése végett kell az; el lenőrzés, , ' . , Hruscsov azonban, azt mondta, hogy ő mint minisz'erelnük, sokkal közelebbről és mélyebbről ismeri ezt at kérdést, mint az újságírók. A Szovjetunió soha r>em megy bele az ellenőrzésbe leszerelés nélkül, mert ez nem lenne más, mint kémkedés. Végúlis az újságíró felvetette, hogy mindkét részről megértést’' kell tanúsíani, hogy tárgyalás útján lehessen megoldani a vitás kérdéseket. — Egyetértek — válaszolta Hruscsov.- — Ne avatkozzunk 'be- . le egymás belügyeibe. önök -fejt - lesszék országukat kapitalista ■ alapon, mi fejleszteni fogjuk 'házunkat szocialista alapon. ■ Min- ■ den ország fejlődjék úgy, dho- gyan saját népe kívánja, es akkor megértés lesz és meg lehet .mindent tárgyalni. Az . újságíró : megkérdezte,- hogy béleég|éznék-é a Szovjetunió abba, hogy egyik állam sé szállítson fegyvereket az új, . afrikai országoknak? Hruscsov az- mondta, hogy ezt már régen javasolta a Szovjetunió, a nyugati hatal-,. mák azonban nem fogadták el. A Szovjetunió' bármikor kész -ilyen- szerződés megkötésére. Végül arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió kész-e csúcstalálkozóra összeülni a megválasztandó űj amerikai elnökkel; Hruscsov azt válaszolta, nemcsak kész rá, hanem reméli is, hogy találkozik az elnökkel egy csúcstalálkozó keretében. — A Szovjetunió'minden ésszerű lépésre kész. Önök - válasszák meg elnöküket, válaszszák meg azt, akit akarnak, mi készek vagyunk az ésszerű- ■ tárgyalásra. Ezután a. szovjet miniszterelnök elbúcsúzott a kérdező újságírótól és a televízió nézőitől. Fér fial Abbasz beszéde a moszkvai repülőtéren Moszkva. (TASZSZ): Hétfőn elutazott moszkvából . Férhat, Ab- basz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának elnöke. Abbasz a repülőtéren beszédet mondott. Megállapította, hogy ’átogatása fontos szakaszt jelent a szovjet és az algériai, nép baráti- kapcsolatainak fejlődésében. Azt itt megnyilvánult . rokon- szenv nagy segítséget nyújt az algériai népnek. Az a tény, hogy a szovjet kormány de facto elismerte az Algériai Köztársaság ' ideiglenes kormányát, közvetlen és pozitív befolyást gyakorol az egész algériai kérdésre. Nézete'nk tökéletesen megegyeznek azokban a kérdésekben, amelyeket az algériai nép felszabadító mozgalma hozott felszínre. A francia gyarmati rerd- szert a NATO-államok és elsősorban az Egyesült Államok kormánya politikailag, pénzügyileg, és katonailag támogatja. A francia imperializmus csak e . .támogatásnak ' köszönheti, hogy él- u'asíthatja az algériai kérdés békés mego1 dásának valameny.- nyi kísérletét. Hruscsov ENSZ-közgyűlési- beszédéről Ferhat Abbasz kijelentette, hogy ez a beszéd megfosztja a gyarmatosítókat minden reményüktől és kétségkívül m-""yorsítja a történelem menetét. 2 Szavazás az EKSZ-közgyűlésében Kína ENSZ-tnuságáréi
