Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

Befejeződött i» nyírségi ^líTÖniiilcskoiiwrcs'zuv' A termelés munkafolyamatait fi* iparhoz hasonló szinvonulra kell fejleszteni Kender átvétel Az elmúlt napoköar, lezajlott nyírségi gyümölcstermelés: napo­kat méltán nevezhetjük a hazai gyümölcstermelők „kongtesszusá- nak”. A nagyfokú érdeklődés, amely az ország minden részé­ből megnyilvánult „Homckor- szág” kincse, a szabolcsi Jcna- thán alma iránt, azt mutatja, hegy ez. a tanácskozás-sorozat előbbre lendítette * magyar gyümölcstermelés «gyét, amelyből magának a. Nyír­ségnek ugyancsak nagy fel bálunk még mindig inagny a termelési költség A nagyüzemi gyümölcsterme­lés üzemszervezés' keraé.cirol VeÚch Sándor, a Kertészeti Fő­iskola üzemszervezési tanszéké­nek vezetője tartott előadást, amelynek során elemezte a g> ü- möicstermelés állapotát, helyün­ket 2 gyümölcstermelő országok között s rámutatott, hogy nálunk meg mindig magas a termelési költség, aminek je­lentős részét a növényvéde­lem mellett a szüret és a feldolgozás teszi ki. — Feladatunk — mondotta —, hegy a termelés munkafolyama­tait rövid időn belül az ipari­hoz hasonló színvonalra fejlesz- szük. Az Ilona-tanyáa megtaitctt gyakorlati bemutatón nagy tet­szést arattak a különféle beren­dezések, amelyek segítségévei' megkönnyítik a szüretet és a gyümölcs feldolgozását. A nyírségi gyümölcstermelés: napok nagy eredménye, hogy a szakemberek több alapvető kér­désben egy nevezőie jutottak s ez jó arra, hogy az ország me­zőgazdasága előtt álló ragy gyü- mölcstermelési feladatokhoz bát­rabban nyúlhatnak. Nyilvánvalóra vált. hogy egyes részletkérdésekben nem al­kalmazhatók a sable nők, a Nyír­ség gyümölcstermelésének úía nem lehet teljesen azonos pél­dául a Tisza—Duna kézi, vagy a dunántúli termőtájéval. Az FM kísérlet’ és tc.r.gazoasá- gok igazgatósága nevében Ku- zsel Antal kinyilvánít-tta azt a véleményét, hogy gazdaságaik sa­ját erejükből már az őszón hoz­zákezdenek- a szüret, berendezé­sek e’készítésihez s egyten be­jelentette, hegy a gépek es be- | rendezések dokumentumait oár- | mely termelőszövetkezetnek szí­vesen bocsátják renaelsezésére, J amely ilyeneket akar készítem, j A „gyümölcskongtesszus” részt­vevői a buji Táncsics Termelő­szövetkezet gyümölcsösének meg­tekintésével fejezték be ismeret- szerzésüket, ahol Szalóki Sándor, a szövetkezet e nőké fogadta és kalauzolta a vendégeket. A gépeké a jövő a gyümölcsösökben is A tanácskozások résztvevői,! tak a gépesítés eddigi eredmé- amellett, hogy elismerően szól-1 nyeiről, javaslataikkal segítettek A tyukodi termelőszövetkezet szép minőségű kendert szállít a porcsalmai feldolgozó üzem telepére. (Foto: Hammel.) „Otthon érezzük magunkat" A nyíregyházi őszi vásár egyik slágere: divatbemutató a sátorváros felett r 9 Vi's.íri az Állami Áruházban Országos viszonylatban is ne­vezetes őszi vásárokat tartottak a korábbi években Nyíregyhá­záié. Á már hagyományossá vált eseményre az idén október 22- éb és 23-án kerül sor. A kele­ti országrész legnagyobb áruhá­za, a nyíregyházi Állami Áru­ház dolgozói hűek akarnak ma­radni eddigi jó hírnevükhöz: a tavalyihoz hasonlóan idejekorán megkezdték a felkészülést. Iva­nov elvtárs az áruház igazgató­ja néhány érdekességről, újdon­ságról tájékoztatta lapunk mun­katársát. 130 méteres pavilon A nyíregyházi „állami'’ az idei őszi vásáron a már-már „bérelt” helyén, a Szamuelly téren építi fel sátorvárosát. 130 méter hosszú lesz ez a pavilonsor. vé-alakban. Jól illeszkedik majd ehhez a formához 3 pavilon tar­talma is. — Több, viint négymillió fo­rint értékű árut rakunk a pa­vilonok polcaira — közli Iva­nov e.vtárs. Női férfi és gyer­mekkonfekcióárukból az őszi és téli újdonságok valóságos gar­madát találhatja meg r-álunk a vá sá rlöközönség. Aztán néhány előzetes adat: több, mint 1000 darab télikabát, többszáz mikádó, boksz és vik- szos csizma vár majd eladásra. Gyapjú ,és pamut méteráruból 100 ezer forinttal nagyobb lesz az árukészlet, mint tavaly. Mű­szaki; valamint háztartási cik­kekből 400 ezer forint értékűt kínálnak majd a vevőknek. — Most is lesz egy kis „meg­lepetésünk” — árulkodnak az áruházbeliek. Maue'aenek a,.(iivdfp bán“ ■1 vé-alakú pavilonóriás fölött 25 méter hosszú „divatpályái” építenek, ahol a csinos maileké­nek a legújabb ruhaipari termé­keket mutatják majd be. A vásár idején minden nap kétszer a magyar konfekcióipar legfris­sebb készítményeit láthatják a vásár vendégei. Mindkét nap délelőtt és délután tartják a di­vatparádét. Az Állami Áruház egyébként „korán akar kelni”. Már októ­ber 14-én kivonulnak a „sátor- város-alapítók” a Búza térre. 19- re tervezik a pavilonsor felállítá­sát, hogy egy nappal a nyitás előtt már az utolsó tű is a he­lyén legyen. —nyal Mondj álc, hogy holland ipari küldöttség járt nemrég Francia- országban, hogy tapasztalatokat szerezzen. A találkozás során — túl a kötelező udvariassági for­mulákon — felmerült a vendé­gek részéről, hogy nagyon hasz­nos lenne, ha a vendéglátók né­hány fejlett módszert átadnának: legyen versenyképes a holland motorgyártás is a világpiacon. — De hogyan gondolják? — szólt a meglátogatott gyár igazgatója. — Nem azért fektettünk a talál­mányba súlyos milliókat... Nos, ez a történet jutott eszem­be a minap, amikor a kárpát­ukrajnai ipari delegáció egyik tagja „találmánynak” is beillő részletes magyarázatot kapott Nyíregyházán a perlit alkalmazá­sáról az építőiparban, s szakszerű leírást az új szigetelőanyag gyár­tásáról. És persze, az, hogy az ilyen találkozók nem udvariassági látogatások és nem is puhatolózó uz burátok, szaktársak találkozójáról de nem hallgatják él és nem tit­kolják azt sem, ami még nein megy a rendjén. szemlék, hanem a barátság, a segíteniakarás újra és újra meg­nyilvánuló epizódjai, amelyek el­sőrendű célja, hogy mind a ket­ten előremenjünk, gyorsabb le­gyen az építés, s minél hama­rabb maradjanak a hátunk mö­gött a kilométerek, amelyek el­választanak á megépült szocializ­mustól, kommunizmustól, az em­beri jogok maximumának gya­korlásától. • • Ol emlékezetes nap A 'küldöttségről. Hétfőn délután érkeztek és ma délután utaznak haza. Ilyenkor összesíteni szokás az itt töltött napok benyomásait, a legkedvesebbet, a legtöbbet érőt. üt nap nem nagy idő és igen kevés ahhoz, hogy nagyér­tékű, több időt igénylő tapasz­talatcsere alakuljon ki a beszél­getések, üzemlátogatások, a né­peink életet tanulmányozó munka során. És mégis. A megyét járó delegáció tagjai őszinte meggyő­ződésből mondják, .. hogy nagyon sókat tapasztaltak és láttak itt — közöttük jónéhány olyat, amit fel akarnak használni otthon — Ung- váron. Munkácson és Kárpát- ükrajna más vidékein, ahonnan jöttek. Az öt emlékezetes nap útinap­lója tehát gazdag. Szakmailag, politikailag és emberileg is, hi­szen nem lehet egyiket sem a másiktól elválasztani. Kedden az Építő és Szerelő Vállalat munká­jának minőségét dicsérték. Szer­dán az Épíiőanyagipari Vállalat vezetőinek és munkásaim k ad­tak tanácsokat a gyártás meg­javításához, aztán a perlitüzem- ben gazdagodtak. A Keletmagyarországi Fa'pari Vállalatnál pedig —, ahogy Vasz.il Vasziljevics Dulov, a Munkácsi Építő és Szerelő Vállalat igazga­tója mondta — szabályosan büsz­kék voltak rá, hogy a fiatal mun­kások milyen nagy lelkesedéssel us szívvel harcolnak az anyag- megtakarításért, a huliadékanya- gok hasznosításáért. A magyarokról is az elragadta­ss hangján beszélnek. Az embe­rekről, akik nagyon kedvesen látják a vendégeket, mint igaz 'barátokat és testvéreket szokás. És elmondják az eredményeket, Kéz a kézben Csütörtökön a 6. számú Mély­építő Vállalat fogadta szovjet vendégeinket. Abós János főmér-' nők, Deményfalvi Kálmán párt- titkár, Arató István főkönyvelő, harsunyi László többszörös újító, Ötvös Lajos országgyűlési képvi­selő köszöntötte őket és néhány perc alatt mint régi jó ismerő­sök számoltak be egymásnak a tennivalókról, a tapasztalatokról. Aztán irány Tiszaszederkény, a vállalat legnagyobb — több, mint százmillió forintos — munkahe­lye. Megnézték a munkálatokat,' beszéltek az olt dolgozókkal, lát­ták az új iskolát, a munkáslakó­házakat, amelyek mind az utóbbi években nőitek fel a magyar prárin. És a tapasztalatokat össze­gezve elmondták, hogy az építke­zéseink színvonala magas. Nem sokkal marad el —t egyes területe-' ken előbbre is jutott — á szovjet szírivonalt tekintve. Az épületek külsőre nálunk nagyon . szépek, minőségi a belső munka, nagy­szerű a csúszózsalus megoldás, a vasbetonelemek gyártásának fe- szítéses megoldása. Amit tovább kell fokozni: a gépesítés. „A mi szótárunkból kihúzták ezt a szót: kézierő” — említették a szovjet elvtársak és sok hasznos tanéies- csal látták el á mi műszaki gár­dánkat. 1 A látogatás végén újra kicse­rélték a véleményeket, nótaszó. mellett szórakoztak szovjet és magyar építészek, famunkások, szakemberek. Plaszkina elvtárs, n küldöttség vezetője mondta.: „Na­gyon kedves vendéglátókat ismer, tünk meg önökben, akiknél ott­hon érezzük magunkat. Jő szak­embereket, akik tapasztalataikkal még gyümölcsözőbbé tehetik n munkák Népeink kapcsolata erős, mert olyan alapjai vannak, ame­lyek iedönthetétlenek: a' barát­ság és egymás kölcsönös segí­tése.” , . Egyszerű szavak. Azt mutatják, - hogy a szocialista tábor nágvon hasznos tanácsán, a KGST-n ki- - vül még nagyon, nagyon sok ál-- kálóm, mód szolgálhatja és szol­gálja törekvéseink sikerét. Kopka -linói. adatokat kell vállalnia a távlati tervek megvalósítása sora n. A tanácskozások utolsó napján került sor az elmélet: és gyakor­lati szakembereket egyaránt na­gyon érdeklő üzemgazdasági és ezen belül a gépesítési. kérdések megvitatására, majd a Kertészet: és Szőlészeti Főiskola és a nyír- j egyházi tangazdaság dateozói ái- i tál konstruált gyümölcsbetaka- 1 rító gépek és eszközök bemuta- 1 tójára. j az ügyet tovább fejleszteni. V ,1- ! tak termelőszövetkezet' vezetők, i akik elhatározták, hog.v meg az j j idei gyümölcsszüret idejére ké­szítenek egyszerűbb szüretelő be­rendezéseket a látottak alapján. Ivádi Sándor, az FM képv selő­je bejelentette, lépéseket tesznek annak ér­dekében, hegy a látott szü­retelő berendezéseket a nyír­egyházi Gépjavító Vállalat a jövő évre nagyobb mennyi­ségben állíthassa elő. Ismerkedés a gyalupaddal no, meg azokkal a bútormunkákkal, amelyek a Mátészalkai Vegyesipari Vállalatnál készének. A szálkái gimnázium II. osztályos növendékei politechnikai gyakorin.un. „ (Foto: Hammel.) $

Next

/
Oldalképek
Tartalom