Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
„ffa élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz“ Mit szólnak a szülök az iskolareformhoz? gyök, szükség volt rám, szívesen tettem eleget a kérésnek. De ha visszaemlékezek arra, hogy a mellémadctt gimnazista fiuk, — akik már időközben hozzáláttak a szakmatanuláshoz, — milyen meglepő ügyességet tanúsítottak, örül a szívem. Én azokat a fiúkat már most szakmunkásvizsgára merném bocsátani. Ds az is biztos, ezek a fiatal fiúk, akik már itt az iskolában életrevalókká válnak, az életben is könnyebben találják meg a helyüket. Üdvös dolog ez a reformtervezet, s hozzám hasonlóan minden bizonnyal valamennyi szülőnek még több öröme telik majd gyermekében. Dr. Jánosi Zoltán ügyvéd sok szülő véleményét fejezte ki amikor elmondotta, hogy az élettől elvonatkoztatott, régi oktatás ezernyi hátrányát a mai szülők a saját bőrükön tapasztalják. Ezt a hiányos képzést a múltban csak tetézte a létbizonytalanság. Dupla nyereség ez az iskolareform a felnövő ifjú nemzedék számára. Ezt követően arról szólt, jó volna, ha a gyakorlati oktatást — amennyiben mód van rá — a legideálisabb módon szerveznék meg, hogy ezáltal a gyerek szakmai fejlődése a tanár és a szülő által egyaránt áttekinthetőbb lehessen.: Majd egy igen jelentős dologra hívta fel a figyelmet: — Hozzánk képest ma már gyorsvonaton halad gyerekeink oktatása. Túlhaladnak bennünket és ez bizony azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyérmék lenézi a szülőt, tiszteletlenné válhat. A pedagógusok tegyenek meg mindent azért, hogy a gyermek értékelni tudja ezt a régen csak álomnak tűnő lehetőséget, még jobban becsülje meg a.nyját, apját, akik nehéz fáradsággal egyre kedvezőbb körülményeket teremtenek a számára. Tóth Imre szavait különös figyelem kísérte, hiszen mint a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat kitűnő szakembere már régebben foglalkozik gimnazisták szakmai képzésével: — Nem tagadom, először a gyerekek is húzódoztak a szakmai oktatástól, de a szülők is Főkönyvelő akar lenni túlterhelésnek tartották a politechnikai képzést. Rövid idő kellett ahhoz, hogy teljes legyen az egyetértés. Ma már hiába csengetjük le a politechnikai órát, a gyerekek nem akarják otthagyni a gépet és azt pedig a szülők tapasztalhatják legjobban, hogy a túlterheltség helyett . testi és szellemi felfrissülést eredményez a fizikai munka. Mi üzemi oktatók nagyon megszerettük a diákokat, alig várjuk őket, Ha mindezt tisztán látják a szülők, s hozzáveszik azt az óriási segítséget, amit az állam nyújt, csak boldogok lehetnek. Faggyas Jenő már évek óta üzemet vezet, sok tapasztalat alapján mondta el, hogy kell ez a reform, Még napjainkban is több olyan fiatal van, aki az életét csak az aktatáskában, az íróasztalban látja, pedig a még jobb élet a szakmai színvonal emelésének a függvénye. Az általa vezetett üzemben is több olyan nagyértékű gép van, amely igényli a nagyobb tudást, s ugyancsak hátráltatja a munkát a máról holnapra betanítottak hiányos felkészültsége. Nem kielégítő a technikusok munkája sem: túl fiatalon, tapasztalat nélkül már felelős beosztásba kerülnek. Mindezekért értékesebbé, korszerűbbé az alkotásra alkalmasabbá kell termi, formálni a jelenlegi iskolai oktatást. Még hárman fejezték ki a szülök egyöntetű véleményét, helyeslését az iskolareformról. Eördögh Imre tanító arról szólt, hogy a korszerűbb oktatásban részesülő fiatal később az élet bármely területén jobban tudja ellátni a feladatát. Kató László a szülőkre háruló felelősséget említette, majd Kajati Sándor a szellemi és fizikai munka közti különbség rohamos megszűnésének említésével támasztotta alá a. figyelemreméltó véleményét: „A mi nagy céljaink eléréséhez egyre jobb felkészültséggel rendelkező szakemberekre van szükségünk.’’ (— angyal -) Téliesítik a A szövetkezetnek — a tervnek negíelelően — huszonhét tshe- ] íe, negyvenkét növendék szarvas- j narhája, huszonöt anyakocája és j 557 juha van. Ezenkívül tizenhét sórét hizlalnak az idén. Sertésből I fatvanhat mázsát értékesítettek s natvanöt hízójuk volt ismét átadásra készen. (A mostani hízó- aílományban, sajnos, betegség ütötte fel a fejét s ebből elhullás is van. Ez népgazdasági kár. de; nekik szerencséjük, hogy az álló- mány biztosítva van.) A jövőévi sertéshizlaláshoz —, egyik fordulóra — van százhar-| mine saját nevelésű malacuk, egy | Eg y számosállatra A négyszáznyolcvan hold közös' szántóterületre kereken száz szá- : mosállat jut. A szövetkeze"! tagok háztáji gazdaságában is körülbelül ennyi a számosállat. A tsz vezetősége nagy gondet fordított az idén a takarmányter- metésre. A pillangós és réti szénákból az első kalászosok lej valóan sikerültek, a későbbieknél szállásokat másik hízócsojjortot vásárlás útján akarnak biztosítani. Az új szőve'kezeinek lényegében nem volt semmi közös istállója. Az idén építettek saját erőből két seités nyáriszállást, állami segítséggel egy fiaz'atót és egy szarvasmarha növendék- szállást.. Az új szerfás létesítményeknél lassan befejezik a télie- sílést, hogy ne legyen gond a téli tartás. A növendékisíállót vályoggal tették alkalmassá a teleltetésre. a fiaztató két végét ugyancsak vályoggal zár'ák le s oldalait zsúppal borították. kösz mázsa széna van minőségi hiba a rengeteg eső miatt. A szövetkezet közös gazdaságában 1000 mázsa lucerna-, réti- és szüszösbükköny széna van 'élire és új termésig bekazlazva. Az állatállományból leszámítva a sertést, egy számosállatra a közösben húsz mázsa széna jut. Silózási tervük kétezer mázsa volt. Ezt silókukoricából teljesiszemestermésre számítanak holdanként s ennél egyedüli gondjuk a termés elhelyezése. 4 háztáji jószágról is gondoskodtak Azok a tagok, akiknek háztáji gazdaságukban szarvasmarha van, egy munkaegységre 5,6 kilogramm szénát kaptak, összesen kilenc- száz mázsa szénát oszto'tak ki. Akik nem tartottak igényt a szénára, mert nincs tehenük, azok pénzben kapják meg a munkaegységre ju(ó takarmány ellenértékét. Tekintettel arra, hogy a háztáji gazdaságokban elsősorban burgonyát termeltek a tagok — ami fontos volt az ellátás szempontjából — a vezetőség a kiosztásra szánt négyszáz mázsa szemeskukorica helyett, mivel lesz j miből, többet is akar adni, hogy j a háztáji jószág abrakban se i szenvedjen hiányt. S teszik ezt ‘ azért is, mert árpából nem ősz- j tottak semmit, és az árpa után | másodhövéiiyként is kukoricát | termeltek. S. A.1 Tutor Ilona, a tiszakanyári Havasi Gyopár Tcrmelőszö- \ ethezet könyvelője. Mezőgazdasági technikumot végzett. Szorga’másán tanul esténként, hogy annakidején sikeres vizsgát tehessen a mérlegképes könyvelés anyagából. (Hammel J, felvétele.) Géptan. Ismerkedés az ekével. A különböző gépek szerkezetével, rendeltetésével s természetesen a kezelésével Is tantermi foglalkozásokon ismerkednek meg. Az esztergapadnál. Már egy-két év alatt önállóan is készítenek kisebb munkadarabokat. (Foto: Hammel.) ÍJj bélyegek A Szakszervezeti Világszövet- :g megalakulásának 15. évfor- ulója, a Kazah-Szovjet Kóztár- iság fönnállásának 40 .évfordulója és Iszaak Levitan kiváló orosz festő születésének 100. évfordulója alkalmából a Szovjetunió postaügyi minisztériuma új bélyegeket hozott forgalomba. Ritkán tapasztalható az a nagy érdeklődés, amely napjainkban a vitára bocsátott iskolareformtervezet iránt nyilvánul meg. Korszerűbbé, céltudatosabbá tenni az oktatást, közelebb vinni az iskolai nevelő munkát az élethez, — olyan nagyfontosságú tennivaló ez, amely az egész társadalom ügye kell hogy legyen. Egyik patinás iskolánk, ( a Nyíregyházi Kossuth Lajos gimnázium szérda esti szülői értekezlete is bizonyította: pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor az iskolai oktatás továbbfejlesztését jelölte ki feladatul. Helyes volt, hogy Sinka Antal iskolai igazgató rövid, tartalmas előadásba sűrítette az iskolareform lényegét, hogy aztán a közel háromszáz megjelent szülő mondja el róla a véleményét, javaslatát. Áttekintően vázolta eddigi eredményeiket, hogy aztán kimondja a legfontosabbat: „Nem arról van szó, hogy a felszabadulás óta alkalmazott oktatás rossz volt, mint inkább arról, hogy a jó tapasztalatokat tovább fejlesszük.” Egyszerű, érthető példákkal bizonyította be, hogy az általános' kulturális színvonal emelése milyen kedvező hatással van a gazdasági színvonal emelkedésére, a még gondtalanabb életre. Adyt idézte: „Ha élet zengi be az iskolát, Az elet is derűs iskola lesz”... Báli Sándor nyitotta meg azt az érdekes vitát, amelyben egyszerű murkás- szülő, diplomás ügyvéd, politechnikai oktató, gyárigazgató, pártmunkás, tanító és fiatal szakmunkásokkal foglalkozók mondták el véleményüket. — Mint szülő, nemrég társadalmi munkára jöttem az iskolába, a garázsépítéshez. Ács vaISyugodtan várják a lelet a szabolcsi tss-ben Bőven Tan takarmány a jószágnak Szabolcs kis község a megye yugati részén, a Tisza partján, a lepj az idei tavaszon választot- ak a közös gazdálkodást. A termelőszövetkezetben százhuszon- álenc család dolgozik nyolcszáz- lüsz holdon, amiből a közös zántóterület négyszáznyolcvan told. A szabolcsi Szabadság Tsz fő lővénytermelési ága a burgonya- ermelés, de emellett jelentős területet foglalnak el a szálas és abrak takarmánynövények, mivel a közös gazdálkodásban az állattenyésztést magas színvonalra akarják emelni. Az’idén még jórészt a tagok által bevitt és a 1 régi kis szövetkezetből származó I vegyes jószág van, azonban szá- míiásuk, hogy ezt az állományt rövid idő alatt kicserélik s egyben nagymértékben gyarapítják a tenyésztésre alkalmas egyedek számát. tették is. Azonban, mint a szé- naféléknél is számítanak a gyarapodás ra, ezért hétszáz mázsa répaszeleíet, a répafejet és a kukoricaszár egy részét még besilóz- zák. Abraktakarmánnyal sem lesz problémájuk. A hizlalást például nem árpával, hanem a múlt évi kukoricával végezték. így az árpa megmaradt a növendék jószágnak. Kukoricából tizenhat mázsa 3
