Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

„ffa élet zengi be az iskolát, Az élet is derűs iskola lesz“ Mit szólnak a szülök az iskolareformhoz? gyök, szükség volt rám, szívesen tettem eleget a kérésnek. De ha visszaemlékezek arra, hogy a mellémadctt gimnazista fiuk, — akik már időközben hozzáláttak a szakmatanuláshoz, — milyen meglepő ügyességet tanúsítottak, örül a szívem. Én azokat a fiú­kat már most szakmunkásvizs­gára merném bocsátani. Ds az is biztos, ezek a fiatal fiúk, akik már itt az iskolában életrevalók­ká válnak, az életben is könnyeb­ben találják meg a helyüket. Üdvös dolog ez a reformtervezet, s hozzám hasonlóan minden bi­zonnyal valamennyi szülőnek még több öröme telik majd gyermekében. Dr. Jánosi Zoltán ügyvéd sok szülő véleményét fe­jezte ki amikor elmondotta, hogy az élettől elvonatkoztatott, régi oktatás ezernyi hátrányát a mai szülők a saját bőrükön tapasz­talják. Ezt a hiányos képzést a múltban csak tetézte a létbi­zonytalanság. Dupla nyereség ez az iskolareform a felnövő ifjú nemzedék számára. Ezt követően arról szólt, jó volna, ha a gya­korlati oktatást — amennyiben mód van rá — a legideálisabb módon szerveznék meg, hogy ez­által a gyerek szakmai fejlődése a tanár és a szülő által egyaránt áttekinthetőbb lehessen.: Majd egy igen jelentős dologra hívta fel a figyelmet: — Hozzánk képest ma már gyorsvonaton halad gyerekeink oktatása. Túlhaladnak bennün­ket és ez bizony azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyérmék lenézi a szülőt, tiszteletlenné válhat. A pedagógusok tegyenek meg mindent azért, hogy a gyermek értékelni tudja ezt a régen csak álomnak tűnő lehe­tőséget, még jobban becsülje meg a.nyját, apját, akik nehéz fáradsággal egyre kedvezőbb kö­rülményeket teremtenek a szá­mára. Tóth Imre szavait különös figyelem kísér­te, hiszen mint a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat kitűnő szak­embere már régebben foglalko­zik gimnazisták szakmai képzésé­vel: — Nem tagadom, először a gyerekek is húzódoztak a szak­mai oktatástól, de a szülők is Főkönyvelő akar lenni túlterhelésnek tartották a poli­technikai képzést. Rövid idő kel­lett ahhoz, hogy teljes legyen az egyetértés. Ma már hiába csen­getjük le a politechnikai órát, a gyerekek nem akarják otthagy­ni a gépet és azt pedig a szü­lők tapasztalhatják legjobban, hogy a túlterheltség helyett . tes­ti és szellemi felfrissülést ered­ményez a fizikai munka. Mi üze­mi oktatók nagyon megszerettük a diákokat, alig várjuk őket, Ha mindezt tisztán látják a szülők, s hozzáveszik azt az óriási se­gítséget, amit az állam nyújt, csak boldogok lehetnek. Faggyas Jenő már évek óta üzemet vezet, sok tapasztalat alapján mondta el, hogy kell ez a reform, Még nap­jainkban is több olyan fiatal van, aki az életét csak az akta­táskában, az íróasztalban látja, pedig a még jobb élet a szak­mai színvonal emelésének a függ­vénye. Az általa vezetett üzem­ben is több olyan nagyértékű gép van, amely igényli a na­gyobb tudást, s ugyancsak hát­ráltatja a munkát a máról hol­napra betanítottak hiányos fel­készültsége. Nem kielégítő a technikusok munkája sem: túl fiatalon, tapasztalat nélkül már felelős beosztásba kerülnek. Mindezekért értékesebbé, korsze­rűbbé az alkotásra alkalmasabbá kell termi, formálni a jelenlegi iskolai oktatást. Még hárman fejezték ki a szülök egyöntetű véleményét, helyeslését az isko­lareformról. Eördögh Imre taní­tó arról szólt, hogy a korsze­rűbb oktatásban részesülő fiatal később az élet bármely terüle­tén jobban tudja ellátni a fel­adatát. Kató László a szülőkre háruló felelősséget említette, majd Kajati Sándor a szellemi és fizikai munka közti különb­ség rohamos megszűnésének em­lítésével támasztotta alá a. fi­gyelemreméltó véleményét: „A mi nagy céljaink eléréséhez egy­re jobb felkészültséggel rendel­kező szakemberekre van szük­ségünk.’’ (— angyal -) Téliesítik a A szövetkezetnek — a tervnek negíelelően — huszonhét tshe- ] íe, negyvenkét növendék szarvas- j narhája, huszonöt anyakocája és j 557 juha van. Ezenkívül tizenhét sórét hizlalnak az idén. Sertésből I fatvanhat mázsát értékesítettek s natvanöt hízójuk volt ismét át­adásra készen. (A mostani hízó- aílományban, sajnos, betegség ütötte fel a fejét s ebből elhullás is van. Ez népgazdasági kár. de; nekik szerencséjük, hogy az álló- mány biztosítva van.) A jövőévi sertéshizlaláshoz —, egyik fordulóra — van százhar-| mine saját nevelésű malacuk, egy | Eg y számosállatra A négyszáznyolcvan hold közös' szántóterületre kereken száz szá- : mosállat jut. A szövetkeze"! ta­gok háztáji gazdaságában is kö­rülbelül ennyi a számosállat. A tsz vezetősége nagy gondet fordított az idén a takarmányter- metésre. A pillangós és réti szé­nákból az első kalászosok lej va­lóan sikerültek, a későbbieknél szállásokat másik hízócsojjortot vásárlás út­ján akarnak biztosítani. Az új szőve'kezeinek lényegé­ben nem volt semmi közös is­tállója. Az idén építettek saját erőből két seités nyáriszállást, állami segítséggel egy fiaz'atót és egy szarvasmarha növendék- szállást.. Az új szerfás létesítmé­nyeknél lassan befejezik a télie- sílést, hogy ne legyen gond a téli tartás. A növendékisíállót vályoggal tették alkalmassá a teleltetésre. a fiaztató két végét ugyancsak vályoggal zár'ák le s oldalait zsúppal borították. kösz mázsa széna van minőségi hiba a rengeteg eső miatt. A szövetkezet közös gazda­ságában 1000 mázsa lucerna-, ré­ti- és szüszösbükköny széna van 'élire és új termésig bekazlazva. Az állatállományból leszámítva a sertést, egy számosállatra a kö­zösben húsz mázsa széna jut. Silózási tervük kétezer mázsa volt. Ezt silókukoricából teljesi­szemestermésre számítanak hol­danként s ennél egyedüli gond­juk a termés elhelyezése. 4 háztáji jószágról is gondoskodtak Azok a tagok, akiknek háztáji gazdaságukban szarvasmarha van, egy munkaegységre 5,6 kilogramm szénát kaptak, összesen kilenc- száz mázsa szénát oszto'tak ki. Akik nem tartottak igényt a szé­nára, mert nincs tehenük, azok pénzben kapják meg a munka­egységre ju(ó takarmány ellenér­tékét. Tekintettel arra, hogy a ház­táji gazdaságokban elsősorban burgonyát termeltek a tagok — ami fontos volt az ellátás szem­pontjából — a vezetőség a kiosz­tásra szánt négyszáz mázsa sze­meskukorica helyett, mivel lesz j miből, többet is akar adni, hogy j a háztáji jószág abrakban se i szenvedjen hiányt. S teszik ezt ‘ azért is, mert árpából nem ősz- j tottak semmit, és az árpa után | másodhövéiiyként is kukoricát | termeltek. S. A.1 Tutor Ilona, a tiszakanyári Havasi Gyopár Tcrmelőszö- \ ethezet könyvelője. Mezőgazdasági technikumot végzett. Szorga’másán tanul esténként, hogy annakidején sikeres vizsgát tehessen a mérlegképes könyvelés anyagából. (Hammel J, felvétele.) Géptan. Ismerkedés az ekével. A különböző gépek szerkezetével, rendeltetésével s természetesen a kezelésével Is tantermi foglalkozásokon ismerkednek meg. Az esztergapadnál. Már egy-két év alatt önállóan is készítenek kisebb munkadarabokat. (Foto: Hammel.) ÍJj bélyegek A Szakszervezeti Világszövet- :g megalakulásának 15. évfor- ulója, a Kazah-Szovjet Kóztár- iság fönnállásának 40 .évfordu­lója és Iszaak Levitan kiváló orosz festő születésének 100. év­fordulója alkalmából a Szovjet­unió postaügyi minisztériuma új bélyegeket hozott forgalomba. Ritkán tapasztalható az a nagy érdeklődés, amely napjainkban a vitára bocsátott iskolareform­tervezet iránt nyilvánul meg. Korszerűbbé, céltudatosabbá ten­ni az oktatást, közelebb vinni az iskolai nevelő munkát az élet­hez, — olyan nagyfontosságú ten­nivaló ez, amely az egész tár­sadalom ügye kell hogy legyen. Egyik patinás iskolánk, ( a Nyír­egyházi Kossuth Lajos gimná­zium szérda esti szülői értekez­lete is bizonyította: pártunk és kormányunk helyesen cseleke­dett, amikor az iskolai oktatás továbbfejlesztését jelölte ki fel­adatul. Helyes volt, hogy Sinka Antal iskolai igazgató rövid, tar­talmas előadásba sűrítette az is­kolareform lényegét, hogy aztán a közel háromszáz megjelent szülő mondja el róla a vélemé­nyét, javaslatát. Áttekintően vá­zolta eddigi eredményeiket, hogy aztán kimondja a legfontosabbat: „Nem arról van szó, hogy a felszabadulás óta alkalmazott oktatás rossz volt, mint inkább arról, hogy a jó tapasztalatokat tovább fejlesszük.” Egyszerű, érthető példákkal bizonyította be, hogy az általános' kulturális szín­vonal emelése milyen kedvező hatással van a gazdasági színvo­nal emelkedésére, a még gond­talanabb életre. Adyt idézte: „Ha élet zengi be az iskolát, Az elet is derűs iskola lesz”... Báli Sándor nyitotta meg azt az érdekes vi­tát, amelyben egyszerű murkás- szülő, diplomás ügyvéd, politech­nikai oktató, gyárigazgató, párt­munkás, tanító és fiatal szak­munkásokkal foglalkozók mond­ták el véleményüket. — Mint szülő, nemrég társa­dalmi munkára jöttem az isko­lába, a garázsépítéshez. Ács va­ISyugodtan várják a lelet a szabolcsi tss-ben Bőven Tan takarmány a jószágnak Szabolcs kis község a megye yugati részén, a Tisza partján, a lepj az idei tavaszon választot- ak a közös gazdálkodást. A ter­melőszövetkezetben százhuszon- álenc család dolgozik nyolcszáz- lüsz holdon, amiből a közös zántóterület négyszáznyolcvan told. A szabolcsi Szabadság Tsz fő lővénytermelési ága a burgonya- ermelés, de emellett jelentős te­rületet foglalnak el a szálas és abrak takarmánynövények, mivel a közös gazdálkodásban az állat­tenyésztést magas színvonalra akarják emelni. Az’idén még jó­részt a tagok által bevitt és a 1 régi kis szövetkezetből származó I vegyes jószág van, azonban szá- míiásuk, hogy ezt az állományt rövid idő alatt kicserélik s egy­ben nagymértékben gyarapítják a tenyésztésre alkalmas egyedek számát. tették is. Azonban, mint a szé- naféléknél is számítanak a gya­rapodás ra, ezért hétszáz mázsa répaszeleíet, a répafejet és a ku­koricaszár egy részét még besilóz- zák. Abraktakarmánnyal sem lesz problémájuk. A hizlalást például nem árpával, hanem a múlt évi kukoricával végezték. így az árpa megmaradt a növendék jószág­nak. Kukoricából tizenhat mázsa 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom