Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-25 / 252. szám
Rendszeresebbé teszik a tanyavilág asszonyainak képzését újonnan alakult bizottság hivatásáról Figyelemre méltó esemény veit ok'.óber 19-én, szerdán a nyíregyházi nőtanács helyiségében. Neves agronómusok, állatorvosok és mezőgazdasági szakemberek ülték körül az asztalt, hogy megszabják egy frissen alakult bizottság feladatait. Ilyenkor — tél közeledtével — nem kis tennivalójuk van azokr.ak, akik célul tűzik ki maguk elé, hogy hasznossá teszik a hosz- szú estéket a falvak, a tanyák lakosai számára. Nyíregyházán az elmúlt napokban alakult meg egy mezőgazdasági bizottság, amely a városi nőtanács mellett működik és amely elhatározta, hogy a jövőben rendszeresebben végzi majd a tanyavilág, a termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok asszonyainak képzését. Elgondolások szerint a következő hetekben, hónapokban változatosabb és magasabb színvonalú mezőgazdasági-szakismereti előadás- sorozatok indításával kívánják teljesíteni ezt a nőket érintő és igen hosznos mozgalmat. A mezőgazdasági bizottság alakulásán résztvevők úgy döntöttek. hogy súlyponti kérdéssé teszik az állattenyésztés — ezen belül a baromfinevelés — ügyét, de nem feledkeznek meg a növény és gyümölcstermesztés legfontosabb tudnivalóiról sem. Hetenként tartandó ismeretterjesztő estéken adnak majd hasznos javaslatokat a termelés korszerűsítéséhez és ezeken az ismeretterjesztő előadásokon tudományos kisfiime- ket is vetítenek a hallgatók részére. Igen sok tennivaló akad e téren a Nyíregyházát ölelő tanyavilágban, mert az utóbbi években ez a terület amolyan „fehér folt” volt. Helyes és követni való kezdeményezés az is, hogy a nőtanács mellett működő mezőgazdasági bizottság tagjai — valamint az asszonyok részére rendszeresített előadások hallgatói — segítséget adnak az oly népszerű Ezüstkalászos gazda1 /^folyamnak. Természetesen az „asszonyok akadémiáján” nemcsak szakmai kérdésekkel foglalkoznak majd, hanem időt és módot teremtenek a nők általános problémáinak megvitatására. Követni való, hogy a nyíregyháziak segíteni kívánják az iskolai politechnika ok'atást is. (a. s.) Megéri-e a fáradságot? Feltétlenül. Az októberi alkony, a halvány sárga utcai világítás öt óra után már nehezen felismerhetővé teszi a baktalórántházi Kossuth utcán járó-kelő embereket. Az elnéptelenedett tanácsháza titkári szobájában egy kis „plusz munka” tartja, vissza otthonától M. Tóth Pál tanácstitkárt és dr. Görgényi Lajost, az ifjúságvédelmi bizottság elnökét. Valamikor szemre- való ember: L. I. harminckilenc éves kerülő ül az íróasztallal szemben. A gyermekei miatt hívatták... — Hajnali félnégykor már a ■sz tengerije mellett voltam. Aztán a pálinkafőzdébe mentem. Megkínáltak egy féldecivel... Megittam... Naponta kétszer-há- romszor is bevetődök. A mi szakmánkban jót tesz a pálinka. „Kellemetlen“ kérdések — Megszoktam már — mondja és sovány arcában mozognak a kiugró pofacson'ok. Egyre idegesebben hallgatja a kérdéseket. Elvégre kinek mi köze hozzá, hogy ő mikor, mennyit és mit iszik? — 1953-ban beteg volt. A rend- szertelen étkezés, pálinkázás újra betegséget okozhat. Erre nem gondol? Magának mindegy a saját és családja egészsége? — Nincs azoknak, se nekem, semmi bajuk. Félévenként járunk Nyíregyházára a tüdőgondozóba. Legutóbb három nappal ezelőtt voltunk Kutyabajunk... — Mióta iszik? Egység, r i gyászl ly! unkásőr-egység vigyázz... A ■ jobbra nézz. Katonás fegyverfogások zajától hangos az udvar és minden szem a zászlóaljparancsnokra és a jelentést adó tisztre szegeződik. Kemény tisztelgés. Parancsnok elvtárs,.. A jelentés után rövid parancsszavak .. hangzanak el és a munkásőrök alegységei egymás után indulnak a gépkocsik télé, hogy az önkéntvállalt foglalkozásokon tovább fejlesszék katonai képzetségüket. Szükség van rá. Őrködni kell a dolgozó nép alkotó, építő munkája és békés nyugalma felett. Ez pedig kiváló katonai ismereteket kíván. A munkásőrök a dolgozó népet szolgálják, mind a kiképzésen, mind pedig munkájukkal a munkahelyeiken. A munkásőrség fegyvermestere ellenőrzi, hogy a személyi védelemre kiadott fegyverek mi,yen állapotban vannak. A fegyvereknek áha -ídoan harckészeknek kell lenni. Nincs is hiba. mert valamennyi fegyver csöve olyan fenyes, mintha tükörből lenne. Dorogi. Változások a gáz házhozszállításánál A városban több „magánvállalkozó” foglalkozott a palackozott gáz házhozszállításával. Esetenként legalább 10 forintba került ez a „gázfogyasztóknak”. A megyei tanács illetékesei elrendelték, hegy 1960. október 21-től Nyíregyháza várasbán 3 gáz házhozszállítását az 53. sz. AKÖV végezze. A gáz megrendelése továbbra is a szokott módon történik: telefonon a GÁZÉRT-tői. Az AKÖV palackonként 8 forint szárítási díjat szed, ezen felül mást nem számolhat rel. A gázpalackot a tulajdonos tartozik le- és főszereim. — Jó féléve. Azóta járunk együtt B. kerülővel. Előbb csak a saját szakállára tűnt el mellőlem, merthogy istentelenül szereti az itat. Aztán már közösen ittunk és iszunk... Nem ok nélkül hívtak ide, ezt belátom. Havi 2500 forint . . . — Mennyit keres? — Ezt nehéz lenne megmondani, mert természetben kapom járandóságom. Ahogy összeszámoltam havi kétezerötszáz forintot. Ebben már benne van a 600 forint családi segély is. — Mit ve't a gyerekeknek, feleségének és saját magának? — Cipőt meg kabátot. A másik kettőnek semmit... A feleségemnek?... Nem emlékszem mikor vettem neki utoljára ruhát... S ahogy nehezen visszaemlékezve sorolja a vásárolt ruhaneműket, lábbeliket, úgy döbben rá fokozatosan, hogy bevásárlásai még arra az időre esnek, amikor nem volt szenvedélyes alkoholista. A magamét issom? Csendesen, meglepően udvariasan és készségesen válaszolgat. Az ember el sem hinné, hogy ez a jámbornak tűnő, könnyelműségét már-már megbánó férfi micsoda hangerőt hordoz magában. Az asszony és a gyerekek félve bújnak össze, amikor részegen hazaállít. Kiabálásait, átkozódá- sait remegve viselik és várják a vihar elcsitulták A tanácstitkár veszi át a szót. Nyugodtan, tempósan beszél: — Sokszor és többen látták Éjjeli „áldomás" Nvirbogáton Október 19-én a község dolgairól tartottak tanácsülést Nyírbo- gáton. Késő este volt, mikor hazatérésre „szedelőzködtek” a tanácstagok. Akkor került szóba, hegy harminc darab vasbetongerenda érkezett a vasútállomásra az új iskola építéséhez. Nem Icaptak embereket a kirakáshoz. Ha a gerendák kirakása késik, ötezer forint többletkiadást jelent a községnek. A tanácsülés résztvevői közül Szilágyi Sándor tanácstag javasolta, hogy „rakjuk ki mi a gerendákat” s a többiek csatlakoztak hozzá. Éjjel 11 órától hajnali két óráig dolgoztak. Jókedvvel végezték a társadalmi munkát. Senki sem beszélt fizetségről. Csak a végén egy áldomást ittak, s úgy mentek haza aludni. szolgálatban és szolgálaton kívül ittasan. Persze, azt is mondhatná: „a magamét iszom, senkinek semmi köze hozzá.” De nem a magáét, a családjáét iszsza. Ha nem lenne pálinka nagyobb darab kenyér, több és jobb ruha jutna. Ez már társa- lalmi ügy és kötelességünk megálljt inteni. L. I. gondolkodik. Józan, s ilyenkor talán a legmegrögzöttebb alkoholistában is felébred a lelkiismeret, saját gyengeségének szégyene: — Nem iszom többet. Tessék engem mindennap akárhányszor felhívatni. Majd meglátják, hogy nem iszom — fogadkozik. Aztán, mint aki nem egészen biztos akaraterejében, még hozzá teszi: — Az előfordulhat, hogy egy féldecit megiszom, de többet nem. — Maga rabja az italnak. Ha megkóstolja, nem tud ellenállni. L. I. tiltakozik, de ellenvetései gyenge érvként hatnak. — Nézze — mondja dr. Görgényi — gondolkozzon. Nem szeretnénk ifjúság elleni bűntett címén bíróság elé állítani. Három évet is kaphat, de a családjának sem lenne a legszerencsésebb megoldás. Szokjon le az italról ha tud, vagy menjen elvonókúrára. Döntenie kell. Kösxönet a társadalomnak Megállapodnak az egy hónapos határidőben, aztán L. I. távozik. Vajon az ő esetében igaz-e a mondás: bajuszos embernek a pi- rongatás is verés? Mit lehetne tenni, gondolkodik M. Tóth Pál és dr. Görgényi Lajos. Az esti órákban íróasztal mellett összehajoló két ember véleménye megegyezik: szükséges, hogy a pálinkafőző alkalmazottai és a gazdák ne kínálják, az italboltok dolgozói pedig már az első poharat tagadják meg tőle. A pedagógusok és szomszédok kísérjék figyelemmel a család életét és jelezzék, ha L. I. megfeledkezne ígéretéről. Tíz és tíz embert mozgósítani, beszélni, érvelni, gondolkodni, megoldást keresi, késő esténként róni az utcákat, családokat látogatni — nem kis dolog. Vajon megéri a faradságot, hogy néhány megrögzött alkoholistából ismét rendes ember váljék? „Feltétlenül” — mondják a baktaiak. Köszönet ezért az ifjúságvédelmi bizottság társadalmi munkásainak. Péter László Békegyú'lés Ujfehértón Csütörtökön, este hat órai kez- 1 eltel Üjíehertón a kisiparosok j kiskereskedők részére az időmérő kérdésekről, a nemzetközi .clyzetről tart tájékoztatót béke- yűlós keretében Kcvács Karoly Mars, a Hazafiai Népfront megyei elnökségének munkatársa, VERSENYTÁBLA A helyiipari tanácsi vállalatok sorrendje az 1960. I—III. negyedévi tervteljesítés alapján: Sorrend: A vállalat neve: Teljesítm. %-a 1. Gyümölcsszeszfőzde V. 122,7 2. Tiszalöki Vegyesipari V. 116,2 3. Talajerőgazd. V. 115,2 4. Nyírbátori Vegyesipari V. 114,7 5. Mátészalkai Vegyesipari V. 109,1 6. Nyomdaipari V. 106,— 7. Mátészalkai Sütőipari V. 105,8 8. Építőanyagipari V. 105,— 9. Kisvárdai Sütőipari V. 104.5 10. Nyíregyházi Minőségi Cipőipari V. 104,2 11. Nyíregyházi Minőségi Textilruházati V. 102,6 12. Nyírbátori Sütőipari V. 102,3 13. Húsipari V. 99,6 14. Nyíregyházi Sütőipari V. 98,8 15. Nyíregyházi VAGÉP V. 97.9 IC. Keletmagyarországi Faipari V. 97,8 17. Nyíregyházi Perlit V. 85,— 13. Fehérgyarmati Vegyesipari V. 75,8 19. Kisvárdai Vegyesipari V. 74,1 A helyiipar összesen: 192,7 % * Halló... halló... itt az... alegység jelentkezik. A mu. kásőrök alegységei jól és k rjzerűen vannak felsze.e'vr ha szükség lenne rá, 3 többi fegyveres testületek oldalán, fegyverrel a kézben védenéka dclgozo nép államát
