Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

I¥. Sr£. Ili'Uiesov beuxede a moszkvai na^f^wnléievi

folytatás a 2. oldalról).,

—T Bűnt ' követnénk ei a mai s a jövő nemzedék ellen, ha om kísérelnék meg, hogy meg- ékezzük a világháború veszé'yét. |z azért is megengedhetetlen enne, mert a szocializmus t olyan erőt adott 3 munkásosztály és az egész dolgozó nép kezébe, olyan védelmi lehetőségekkel látta el őket, amilyenekről a szocialista államok színrelépéséig álmodni sem lehetett.

Ezeket m nézeteket valljuk a háború és béke kérdésében

— A- szovjet kormány, amikor eterjeszti az általános és teljes eszerclésre irányuló javaslatai, éális politikai, gazdasági és er- ölcsi- tényezőkre támaszkodik.

A világháborút meg lehet akadályozni,

iá minden nép általánosan köziem fog a békéért, az általános s teljes leszerelésért; azért, hogy háború folytatásához szüksé- ks eszközöket — a legszigorúbb icmzetközi ellenőrzés mellett — negsemmisítsék.

— Amíg léteznek imperialista llamok, amíg ezekben a monoid kapitalizmus uralkodik, a reá ellemző agressziós -imperialista laboréra való törekvésekkel, meglesz az új háború ve- ye is. Mi azonban kelesek és kötelesek vályúnk ezzel az erővel még na- a óbb erőt szembeálfítari — a ícpeknek a háború megakadályo- •.ására irányuló készségét a nőseknek azt a kívánságát, hogy natározottan gátat vessenek mindenfajta . imperialista agresz- ziónak. — Hruscsov elvtárs ezután i szocialista országok gazdasági is fegyveres erejéről beszélt, majd a semleges államok kérdését vetette fel.

— A semleges országok népei történelmi válaszút előtt állnak. Az imperialista tábor be akarja vonni őket a fegyverkezési hajszába; emberi és anyagi erőforrásaikat árháború szolgálatába kívánja állítani.

— A népek szocialista családja más utat ajánl a fiatal 'államoknak: ne vegyenek részt a fegyverkezési versenyben, a szocialista államok testvéri segítségével fejlesszék gazoaságukat és

I kultúrájukat, ne tűrjék a bel- I ügyeikbe való beavatkozást.

— Lehet-e arról beszelni, hogy j miképpen választanak majd a népek? Míg kételkedni sem lehet benne, hogy a béke és szabadság útját választják majd és nem a háború és az újabb rabság útját. És ez a választás mérhetetlenül megnöveli a béke erőit.

A továbbiakban Hruscsov részletesen elemezte a monopoltőke diktatúrájának eszközeit, szólott a Szovjetunió nagyszerű eredményeiről s hangsúlyozta: ma már { nem is áll egyedül .a Szovjet- ■ unió.

— Európában és Ázsiában vannak már más olyan országok, amelyek a szocializmus útiara léptek s ezen haladva, eredményesen fejlődnék. Ezek az új szocialista országok már óriási sikert két arattak, mind az állam, mind a szocializmus építésében, mind pedig fegyveres erőik fejlesztésében.

— Már mondottam azt is, — folytatta Hruscsov — hogy a semleges politikát folytató országok több. mint egyharmada azelőtt az imperializmust erősítette, az imperializmus ember- és nyersanyagforrása volt. Most már az imperializmus elvesztette ezeket a tartalékokat, és nem tudja többé felélesz leni a gyarmati múltat.

— Mindezeket a feltéleket tekintetbe kell venni az erőviszonyok meghatározásánál s akkor nyilvánvalóvá lesz,- hogy ma a béke erői nem gyöngébbek, hanem erősebbek a háború erőinél. Ezzel világosan tisztában kell lennünk, hogy a valóságnak megfelelően értékeljük erömket, ne kicsinyeljük le a békepolitika megvédésében fennálló lehetőségeinket.

A Szovjetunió a békés együttélés politikáját követte és követi ma is

Be mi nem könyürgünk a békés együttélésért. Ezt a politikát azért javasoljuk, mert józanul mérlegeljük a világon jelenleg kialakult erőviszonyokat.

— . Minden nép elérkezik a szocializmusba, a kommunizmusba. Ez a társadalom fejlődésének törvényeiből következik. Mondhatnák egyesek: ha a mi erőnk .meghaladja ellenfeleink erejét, akkor miért ne oldjuk meg a vitát háborúval? Mért ne gyorsítsuk meg a történelem haladását? De a történelem nem igásló. ostorral nem lehet gyorsabb haladásra késztetni. A marxizmus-leninizmus mindig az agresszió, az imperialista rablo- háborúk ellen foglalt állást.

— Ezért ha a polgári politikusok azt állítják, hogy a oékés együttélésre csak ideiglenesen van szüksége a Szovjetuniónak, s hegy mi, kommunisták, csupán az alkalmat vár.,uk a háború kirobbantására más államok politikai és társadalmi rendszerének megváltoztatáséra. azt mondjuk: Önök hr udnax.

A marxizmus-leninizmus szerint minden országban az osztályharc dönti el az erőviszonyok kérdése, valamely osztály javára.

— Visszatérve arra a kérdésre, milyen lehetőségekkel rendelkeznék a' szocialista országok az új háború elhárítására, mer kell mondanom, hogy ezt a fontos kérdést nem a békéért küzdő,

illetve a nyugati katonai tömbökhöz tartozó országok szama oldja meg. Ismeretes, hogy jelenleg sokkal több tőkés ország van a világon, mint szocialista. Ha eluralkodik rajtunk a számtani szemlélet, az csak hibákat okozhat a politikában.

— A jelenlegi erőviszonyok lehetővé^-teszik, hogy felvessük a leszerelés kérdését és szorgalmazzuk , annrk- gyakorlati megölt dását.

Az általános és teljes leszerelés eszméje olyan mozgósító erő, amellyel a népeket harcba lehet vinni a béke megőrzéséért, az új háború elhárításáért. Éppen ezért minden ember és valameny- nyi nép kötelessége védelmezni ezt az eszmét, harcolni érte.

— A Szovjetunió részletesen kidolgozta és az ENSZ-ben kifejtette a leszerelésre vonatkozó álláspontját. E javaslatokét írásban megküldtük \alarrennyi országnak. E javas’atok célja — amint erre már New Yorkban is rámutattam — az, hogy előkészítsük az általános és teües leszerelésről szóló szerződér megkötését. Azt javasoljuk, hogy már a leszerelés eiso szakrs/á- ban meg kell semmisítem a nukleáris fegyverek célbajulta- tására alkalmas eszközöket, s ugyanakkor fel kell számolni a külföldi katonai támaszpontokat, a katonai légierőket, stb, Javasoljuk továbbá a nukleáris fegyverek megtiltását, előállításuk es kipróbálásuk megszüntetését, a nukleáris fegyvertartalék' -k megsemmisítését. Egyszóval valódi, nemzetközi'.eg ellenőrzött leszerelést javaslunk.

— Macmillan angol miniszter- elnök úr New Yorkban valami j olyasmit mondott, hogy a lesze-' relési tárgyalások 5—10 évig tarthatnak.

— De hiszen a fegyverkezési; verseny nem szűnik meg! Ma ’ még csak három vagy négy or-! szagnak van nukleáris fegyvere.1 De mi lesz öt—tíz év múlva? Akkor már sok országnak lesz.

— Mi ellene vagyunk minden halogatásnak az olyan fontos kérdésben, mint a leszerelés, és nem vagyunk hajlandók végeláthatat-1 lan tárgyalásokkal félrevezetni a! népeket. Javaslataink teljesen j reálisak. Ragaszkodunk az oivan l tárgyalásokhoz, amelyek haszSznhnd'üágot és a gyarmati

— Elvtársak! A Szovjetunió a legnagyobb eréllyel felvetette az ENSZ 15. ülésszakán a gyarmati rendszernek, a múlt századok barbársága és vadsága emez öcs- mány maradványának teljes és azonnali felszámolásáról szóló kérdést. A Szovjetunió, .amely hűségesen követi az elnyomott népek szabadságban fának támogatására irányuló politikáját, felhívta az- Egyesült Nemzetek Szervezetét, emelje fel szavát a gyarmatok felszabadításának igaz ügye mellett.

— A gyarmati országok és j népek függetlenségéről szóló nyi-> latkczatot az ENSZ sok küldött-j sége helyeselte és jóváhagyta; e nyilatkozat forró támogatásra talált minden szabadságszerető nép körében.

— A gyarmattartó hatalmak és agresszív katonai tömbbeli partnereik nem válogatnak az eszközökben, hogy megakadályozzák a gyarmati népeket függetlenségük és szabadságuk kivívásában, ézérr folyik olyan hevesen az ENSZ-közgy ülésen a gyarmati országok felszabadításának vitája.

— A szabadságszerető népek nagy sikert arattak. A Közgyűlés nagyfontosságu kérdésnek nyilvánította a gyarmati rendszer felszámolásáról szóló szovjet javaslatot és a közgyűlés plenáris, ülése elé utalta. £ kérdés fontosságának elismerése nagy erkölcsi elégtétel a Szovjetunió számára, s ugyanakkor a gyarmati rendszer ellen harcoló erők nagy győzelme.

— A közgyűlésen olyan helyzet alakult ki, hogy még az imperialista gyarmattartó államok s kénytelenek voltak, beleegyezni, hogy ezt a kérdést teljes ü'é- sen vitassák meg. Be kell vallanom, hogy mielőtt New Yorkba Utaztam, kormányunk megtárgyalta a közgyűlés kérdéseit, s lehetségesnek tartottuk, hogy az

i Amerikai Egyesült Államok a [Szovjetunióval együtt fog szavazni e javaslat plenáris ülésen való megvitatása mellett.

— A közgyűlés napirendjének J vitájában elsőnek Anglia megbí- ! zottja szólalt fel a szovjet javas- ; lat ellen. Azt bizonygatta, hogy a

gyarmattartók egyetlen gondja a gyarmatok haladásának és fel- szabadulásának elősegítése. Az angol megbízott szinte égnek emelt kézzel hívta tanúként a mindenhatót, aki szerinte „civilizátor!'’ küldetésre indította a gyarmatosítókat. De vajon ki az. aki nem tudja, hogy a gyarmatosítók tevékenysége '.a népek leigázásában. a bennszülött lakosság irtásában jutott kifejezésre?

Az ember ereiben meghűl a

vér, amikor olvassa, micsoda

„civilizációi” hoztak a gyarmatosítók Kongóban a belga

nos eredményekhez vezetnek, s ellenezzük az olyan tárgyalásokat amelyek csak megzavarják az emberek fejét, becsapják a népeket.

— Nyugaton valaki azt mondja. hogy a Szovjetunió propagan- dscélokból terjesztette a közgyűlés elé a maga javaslatait. Nem félünk az ilyen vádaktól: mi nem háborúra hívunk fal, hanem követeljük a tartós béke íelté’elei- nek megteremtését. Ezt a fajta propagandát a jövőben is folytatni fogjuk. Ez a propaganda nem okoz kárt a népeknek. Ha azonban a nyugati hatalmak félnek a béke érdekeit szolgáló propagandától, megleszünk mi szavak nélkül is.

Hruscsov elvtárs ezután a leszerelési kérdésekkel foglalkozott, majd áttért a gyarmati kérdésekre.

függetlenséget népeknek!

uralom 60 esztendeje alatt. A gyarmatokon elképesztő méreteket ölt a csecsemőhalandóság. Nigériában például a g; ermekek több mint 50 százaléka meghal. mielőtt elérné hatodik életevét.

A gyarmatokon a leghosszabb a munkaidő, a legalacsonyabbak a bérek, a legalacsonyabb aí átlagos életkor, a legmagasabb a halálozási arányszám.

— És ez történik a mi korunkban is — a haladás és a nagy tudományos felfedezések korszakában, amikor az ember széthasította ai atomot, sikeresen hódítja meg a világűrt,, rendkívül gyors ütemben terjeszti ki hatalmát a természet erőire. Ebben a korszakban azoknak a hatalmaknak a képviselői, amelyek a kultúra fejlesztésében elsőbbséget igényelnek és „civilizációjukkal'.’ dicsekszenek — a gyarmatosítók valamifajta „jótéteményeiről” fecsegnek. Te hallgathatod ezeket a „jótéteményeket” és árra gondolsz, hogy e pillanatban azt kérik, mondjon a közgyűlés köszönetét „civilizátori”, azaz rabszolgatartói, gyarmatosító politikájukért.

— De a gyarmati rabság alól felszabadult népek képviselői mást mondottak. A közgyűlés ülésszakán India, Indonézia, Ghana, Guinea, Ceylon, Libéria, Marokkó, Nigéria és sok más ország képviselői egyhangúlag követelték e kérdésnek a közgyűlés plenáris ülésén való megvitatását, síkra szálltak a gyarmati rendszer felszámolása mellett.

A gyarmati rendszer felszámolásáért küzdő erők nagy győzelmét jelenti az az egyhangú határozat hogy ezt a kérdést a közgyűlés plenáris ülésein vitatják meg.

— Szeretném azonban arra felhívni a figyelmet, hogy Jiiszéke- nyek azok, akik az imperialista hatalmak szavazatait készpénznek fogadják el, azt lehet mondani, hogy a nagy többség nyomásával sikerült rákényszeríteni a gyarmatosítókat az egyhangú szavazásra.

Ha a gyarmatosítók továbbra is akadályozni fogják a gyarmati népek felszabadítását, akkor az elnyomott népek természetesen keményebben harcolnak majd felszabadulásukért. És ki is fogják vívni szabadságukat! Kétség nem férhet hozzá, hogy a sza- badságszerető népek segítő kezet nyújtanak majd azoknak, akik a

gyarmatosítók ellen, a népek sza- ' badságának elnyomói ellen harcolnak. Senki sem akadályozhatja meg a történelem által halálra ítélt gyarmati rendszer csőd-- jét. Már üt a gyarmati rendszer utolsó órája szabadok lesznek a gyarmatok népei!

A gyarmati rendszer felszámolásának fontos, szerves része az algériai kérdés, amelyet azonban a közgyűlés mint külön _ napirendi pontot fog megvitatni.

Hruscsov ezután az algériai kérdésről beszélt. Kifejtette, hogy a Szovjetunió álláspontja teljesen világ.'s.

— Mi mindig a népek önrendelkezési joga melleit voltunk, tehát amellett, hogy minden nép maga határozza meg államának társadalmi és politikai felépítését. Ez teljesen és tökéletesen vonatkozik Algériára is.

— Már nyilatkoztunk arról, hogy a Szovjetunió de facto elismeri az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát, s most szeretnénk megismételni ezt a

[bejelentést. Ez a kormány kivívta az egész .világ, beleértve Franciaország elismerését. A francia ! kormány nem egyszer vette fel [az érintkezést és tárgyalt az Algériai Köztársaság kormányával * amelyet ma mmdentelé i gy tekintenek, mint az algériai nép képviselőjét, mint a nép szabadságáért ts nemzeti- függetlenségéért vívott harcának vezetőjét.

— A közgyűlés olyan határozatot is hozott, hogy teljes ülésén vitatja meg a kongó: kérdést is. A szovjet küldöttség, á többi szociálista országok delegációi, valamint az ázsiai és afrikai országok több képviselője a közgyűlésen helyesen értékelte a Kongóban kialakult helyzetet és azt a csúf szerepet, amelyet az ENSZ főtitkársága játszott el Kongóban.

— Lehetetlen lemosni a gyalázatot az ENSZ-ről azért a politikáért, amelyet Kongóbaú az ENSZ titkársága Hammarskjöli főtitkár vezetésével folytatott, Hammarskjöld úr és képviselői igyekezetének köszönhető, hogy a kongói nép által választott törvényes parlamentet ' továbbá a parlament által alkotmányosan megalakított Lumumba-kormányt dezorganizálták ésmegbénílot-:-. ták. A kongói események hozzájárulnak, hogy kinyíljon a gyarmati népek szeme, s jobban megértsék, kik a barátaik és kik az ellenségeik.

— Az mindenesetre kétségtelen, hogy a gyarmatosítók politikája kudarcba fullad — a szocialista államok és a szabadságszerető népek mindannyian a harcoló gyarmati népek oldalán, a

j harcoló kongói nép oldalán állnak.

Hruscsov ezután arról szólott, hogy amikor küldöttségük a Baltikán Amerika partjai felé hajózott, és amikor New Yorkban voltak, állandóan érezték a szovjet emberek figyelmét és segítségét. Majd így folytatta:

— Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága, a szovjet kormány és a magam nevében jókívánságaikért forró köszönetét mondjak a dolgozók kollektíváinak, minden szovjet embernek, minden külföldi barátunknak azért a támogatásért, amelyet a közgyűlés 15. ülésszakán küldöttségünk munkájához nyújtottak.

Hruscsov elvtárs végül arról szólt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete jelenlegi formájában nem váltja valóra a népek reményét.

— De mi hisszük, hogy a józan ész diadalt arat, az igazság győzedelmeskedik, a jó mag leikéi é* meghozza dús hajtásait.

Beszédét a lenini Kommunista Párt, a Szovjetunió, a szocialista országok hatalmas tábora, a tartós ' világbéke éltetésével fejezte be.

3