Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-20 / 248. szám
A feltételek biztosítottak - a szilárd politikai és gazdasági alap építése pedig rajtunk múlik Pártbizottság! ülés Fcliérgviirmutoii az áprilisi párthatározat végrehajtásáról A fehérgyarmati járási pártbizottság megvizsgálta és októ- er elején pártbizottsági ülésen rtékelte az MSZMP Politikai Bi- ottsága 1960. április 12-i határo- atának végrehajtását. A tanács- ózáson részt vettek a tessz art szer vezetek titkárai és a já- ás tömegszervezeteinek vezetői s' a beszámoló és a hozzászólá- ok igazolták, a határozat nagy egitséget adóit ahhoz, hogy a lolitikai, gazdasági élet msgszi- ardulásában sikeresen tevékeny- edjenek a tsz pártszervezetek, t beszámoló sokoldalú és az leire alapozott volt. Alapos vizs- alódás, brigádmunka előzte meg, az így szerzett tapasztalatok lapján készítették el. A tapasz- alatok mutatták, az eredmények ísösorban annak tudhatok, hogy téesz pártszervezetek időben udomá&t szereztek a határozat- ól, s gyorsan hozzáláttak .végre- ajíásához.. Sikerült megértetni a kommu- listákkal a határozat jelentőségéi, állandóan napirenden tartották ónak végrehajtását. Ezt igazolja z is, hogy a járási pártbizottság legyedévenként két-három téesz lártszervezetben rendszeresen izsgálta a határozat megvalósí- ásának útját, módját, eredme- íjreit és az akadályokat. A szer- ett tapasztalatokat végrehajtó űzottsági ülésen vitatták meg, s ,zt hasznosították. Így természe- es, hogy a beszámoló valóban a egdöntőbb kérdésekre irányította figyelmet. Részletesen elemezte politikai nevelő munka problé- háit, a téeszek gazdasági, vala- nint a pártszervezetek megerősí- ésének kérdéseit. SzámüztéK az intrikát erősíteni kell a téeszekben dolgozó kiváló pártonkivüli. asszonyokkal és lányokkal. SzerezzeCsökkentéit Ma már egyre ritkábban fordul elő, hogy a regi téesz tagok lebecsülik, vagy kinézik az újakat. Itt-ott azonban még tapasztalható. A jogtalan követelozés az oka, ami gyakran munkaegység- hígításhoz vezet. A szövetkezeti tágok többsége a határozott, fe- gyelmettartó, de igazságos, emberséges vezetőket tisztelik. Ezt bizonyítja a sonkádi, milotai és a kispaládi példa is. Csak egyenes úton lehet megnyerni az emberek bizalmát, s nem a hibák felett való elnéző, a fegyelmezetlenséget tűrő magatartással. mely egyes téesz vezetőknél még mindig tapasztalható. A pártbizoltsági ülés megállapította, hogy az osztályharc helyes értelmezése terén is van javítanivaló. Elítélték és súlyos hiFelelesség Van javulás a termelést segítő és ellenőrző munkában is. A pártszervezetek a fontosabb kérdéseket a közgyűlések előtt, vezetőségi üléseken, sőt esetenként rendkívüli taggyűléseken beszélik meg. Hiba azonban, hogy egyes helyeken ezt a munkát az elnök és az agronómus beszámoltatására korlátozzák. Örvendetes, hogy a kommunisták megtanultak gazdasági szemmel vizsgálódni, ismerik a' termelési terveket, mutató számokat, így tudják serkenteni a tagokat jobb munkára . A szeszélyes időjárás próbára tette a szövetkezeteket. A celpré- miumrendszer bevezetése azonban serkentőleg hatott. Lemaradás inkább ott van, ahol a vezetlek érvényt e határozatnak a fehérgyarmati járás pártszervéze- teiben. az ellentétek baként vetették fel, hogy egyes vezetők Túrricsén és Botpaládon a még téeszen kívüli egyénileg dolgozó parasztokat ellenséges személyként kezelik. Az osztályharc a régi burzsoá ideológiai szemlélet ellen irányuljon, de ha szükséges, a törvény szigorával is fel kel! lépni az olyan személyekkel szemben, mint a kisari Toldi István, akit kulák létére befogadtak a szövetkezetbe, de ott ő bomlasztó munkát végzett, sőt' a párttitkárral szemben Xenyege- tőleg lépett fel. Nem dicsérték következetlenségéért, elvtelen magatartásáért a panyigei téesz elnökét sem, s elmarasztalták a túristvándi szövetkezet elnökét is, aki .magatartásával nem mutai j jó példát a tagoknak. a holnapért tök részéről makacsul ellenezték a premizálás alkalmazását. Ezért határozott úgy a pártbizottsági ülés, hogy a tél folyamán u téeszek gazdaságának minden területére átfogó, világos premizálási rendszert dolgozzanak ki, s azt alkalmazzák. Foglalkoztak az árutermelés problémáival, s bírálták e szempontból egyes téeszek hibás tervezését, s' meghatározták a további feladatokat. A járás tsz-einek politikai és gazdasági erősödése biztosítva van. mert a párt határozatainak szellemében végzik munkájukat. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy jövő évi sikeres gazdálkodó- j suknak szilárd alapot rakjanak. | Hegedűs Sándor, j A Déryné Színház művészeinek előadásiban került bemutatásra a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Jacobi Viktor három felvonásos operettje, a Leányvásár. Telt ház előtt csendültek fel a szerző szép melódiái, s ez azt is igazolja, hogy a nyíregyháziak kedvelik a zenét. igaz, hogy az operett nem túl sok mondanivalóval rendelkezik, a régi szövegkönyv bizony, csak limonádé. De a zene, a csaknem félévszázados melódiák fenn maradtak az idő rostáján. „Ha jönne a leány” és a többi szép operett kettősök... Ki nem ismeri őket? A Déryné Színház művészei kellő felkészültséggel, jó szerep- osztásban vitték színre a Leányvásárt, Különösen sokat tapsolt a közönség Szalay Gyulának, aki az idióta öreg Rottenberg grófot alakította. SzelleRádtőndő a zsebben, 'mikrofon a gomblyukban Ktkés/iill a Mikroport mintapéldánya A Magyar Rádió és Televízió műszaki fejlesztési osztályának műhelyében elkészült a Mikro- port, a kábel nélküli mikrofon tlso mintapéldánya. A mikorfoo itt egy körülbelül másfél centiméteres gomb, amely kényelmesen elhelyezhető a kabáthajtóka gomblyukában. Innen vékony vezeték megy a zsebben hordható, ultrarövid hullámú, tranzisztoros küíönlegese/i liszta hangvissza- adású •— frckvenciamodulált —; rádióéhoz, amely nem nagyobb a közönséges zseblámpánál. Ez az adóállomás ötven méteres távolságon belül tőkéié'esen tisztán, torzítás nélkül sugározza a hangot a megfelelő vevőkészülékhez. A Mikroport három tranzisztortól eltekintve csupa hazai alkatrészből áll, s hangszínre sokkal tisztább, mint a legújabb külföldi gyártmányoké. * I ÖNTEVÉKENY SZÍNJÁTSZÓK TOVÁBBKÉPZÉSE Kedvező lehetőség nyílik azoknak az öntevékeny színjátszóknak, akik tehetségüket tovább dák fejlesztem, azzal, hogy | szakszerű képzést nyerhetnek a debreceni Csokonai Színház főrendezőjétől. Szász Károly főrendező a tehetséges színjátszódnak '— jelentkezés alapján, — komoly ] továbbképzést nyújt. ha erre I megfelelnek. Jelentkezni lehet a jcím pontos feltüntetésével a deb- 'receni színháznál. A nevelőmunka eredményeként i pártszervezetek többségében gyökeresen megváltozott a helyzet, lágyrészt sikerült felszámolni a élelőtlenséget, száműzni az intri- cússágot. Jelentősen nőtt a pártagság eszmei, politikai szilárd-1 ága, tovább erősödött a pártszer- i ezetek egysége, mely fokozta a hzalmat a pártonkívüliek részéül is. A tanácskozás érdeme volt, rogy az eredményekről elbizakodottság nélkül szóltak, s főleg f hibákat ostorozták. A felszóla- ók a következetességre, a minden- ‘ajta megalkuvással szembeni ha- ározott fellépésre figyelmeztették i vezetőket, bátorítást adva ed- ligi helyes munkájuk folytatásá- ioz. I pártéiitö munka fogyatékossága Egyik legnagyobb hiba az, hogy «evés a nő-párttag, s alig találni cözülük a téesz vezetőségében. Joggal figyelmeztette a résztve- rőket a pártbizottsági ülés arra. hogy vessenek véget a nőkkel szemben tanúsított bizalmatlanságnak. s száműzzék a fakanál- szemléletet. A tiszakóródi és a csahold tanácselnöknők példája bizonyítja, hogy a nők minden funkcióra alkalmasak, helytállnak, csak az előítéleteket kell'velük szemben felszámolni. Adva vannak a feltételek is, hogy a nők számát emeljék a vezetésben, s a párttagok között, A kispalád!, kömörői, szamosújlaki, sonkádi és más községek példái igazolják, hogy a nők kiváló munkát végeznek a szövetkezetben, ’ s megérdemlik. hogy a legjobbakat nevelve, a tagjelöltek soraiba kerüljenek. Joggal figyelmeztet erre a párt megyei végrehajtó bizottságának a ha'ározata is, mely ' hanssűh ózza, hogy a párt sorait Hogy döntően meg javuljon a falusi művelődési házak munkája „Neked nincs feladatod, jó j leszel kultúrotthon igazgatónak”.] Ismerős ez a mondat? — így j kérdezte a nyírbátori járási művelődési ház igazgatója, amikor ] a művelődési házak munkájáról j beszélgettünk. Sajnos, a mondat J valóban ismerős, mert ha nem is általánosan, de elég sok helyütt j érvényesült községeinkben az a j gyakorlat, hegy a művelődési házak igazgatóit nem kedv és rátermettség szerint választották. Néhány községben szinte félévenként változott a személye. Ez nem volt más, mint a népművelési munka lebecsülése, héttér- beszorítása a más feladatok mellett. És ez rá is nyomta bélyegét jónéhány művelődési otthonra. Pedig hát igen jelentős egy község életeben a művelődési ház, otthon. \ agy legalább is, jelentősnek kel-, lenne lennie. De a ház, a helyiség csak keret, amelyet tartalommal kell megtölteni, lehetőség a jó munkára. Az emberektől függ, rr:eny- j nyíre válik a művelődési ház a község szellemi életének központjává. vagy ellenkezőleg, szomorú jelképpé. Nyírmeggyesen körülbelül egy éve nyílt meg a művelődési ház. Nagyon szép épület. Tágas, kényelmes, több mint háromszázan elférnek a nézőtéren, klubszobája van, jó nagy előcsarnoka.. Az ember azt gondolná, nagy községé lehet. Pedig nem! Nem a község nagy, hanem az emberek akarata, összefogása. Az eltelt néhány hónap alatt is jelentős változást hozott már a falu életében. Vagy nem változás az, hogy a színházi előadásokra kivétel nélkül sötét ruhában jönnek el az emberek, megborctválkozva, s kirí ruhatárba teszik kabátjaikat? Az előcsarnokban egy több pontból álló háziszabály. A tizenkettedik pont szerint a helytelenül viselkedŐket bárki rendre utasíthatja, s ez nsm csak jog, hanem kötelesség is! És élnek >s ezzel Nyű-meggyesen. A klubszobában hetenként kétszer telt ház van. És még inkább telt ház lesz, ha most a termelőszövetkezet ajándékát is „beállítják”, s. televíziót. Művészeti csoportok. szakkörök működnek. Még nem sok, de ezek biztosan, ismeretterjesztő előadások, színházi előadások, gyűlések, megbe- jzéések váltogatják egymást. „A termelőszövetkezet irodaépülete a gazdasági központ, a kultúrház a művelődési központ” — így’ tartják Nyírmeggyesen. (Persze, termelőszövetkezeti a község.) Nyírkárászról ' már ugyanezt nem lehet elmondani. Ritkábbak a rendezvények, a művelődési ház ugyan szép, de főként csak iskolás gyerekei . népesítik be, időnként. Nem érzi« hogy a falu magáénál tudná. Igaz, hogy klubszobája sincs, nem törekszenek az otthonossá tételére. Nyírcsászáriban csak a KISZ ifjúság körében folyt egészségesebb kulturális élet, Petneházán a tanácstitkár véleménye szerint is „mehetnének jobban a dolgok”. És sorolni lehetne tovább, mert hiba mindenütt van, még a jobbak közül való Nyírmegy- gyesen is. Még itt sincs elég törekvés arra, hogy mind nagyobb számban vonzzák a község felnőtt lakosságát a művelődési házba, a színházi előadásokon kívül. Helyesebben: nem volt elég törekvés, mert az idén általánosságban megindult- valami, amit nagyon biztatónak kell mondani. És ez: kitűnő tervek, elgondolások születtek megyszerle. Ha valaki bepillantana a művelődési házak idei terveibe, el kellene ismernie,, hogy azok tartalmasok, gazdagok. Nem csak a művészeti csoportok nagyobb számú életrehívását, a szakkörök nagyobb számát állapítaná meg, hanem, azt is, hogy . igenis, törekvés van arra, hogy apránként az egész falu érdeklődését a művelődési házra fordítsák Nemcsak színházi és más jellegű előadásokkal. Ismeretterjesztéssel, különböző felnőtteknek, például asszonyoknak tartott klubestekkel, szakkörökkel, teadélutánokkal, tanfolyamokkal, stb. Hogy ilyen tervek születtek, abban nem kis része van a járási művelődési szerveknek. Most mutatkozott meg, hogy milyen irányító, segítő erő lehet sgy-egy járás életeben a járásiművelődési ház, a járási tanács művelődési csoportja, a pártbizottságok helyes vezetésével. És ennek ellenkezője is igaz: ez a segítség hiányzott, vagy legalább is gyengébb volt az elmúlt években. A tervek, persze csak tervek, igazi értékük a megvalósuláskor jelentkezik. Az idén megbeszéléseken találkoztak a művelődési házak igazgatói, és a népművelési ügyvezetők. Tágabb látókört, biztosabb céltudatot nyerhettek ezeken a találkozókon. Kár lenne, ha évközben elmaradnának ezek a megbeszélések, ahol vitára kerülhetnének a tervek, a megvalósítás esetleges akadályai is. Azokon a helyeken, —» falvakban. — ahol még mindig másodrendű kérdésként kezelik a művelődési házban folyó , munkát, a terv sok megvalósulatlan része árulkodik majd a helytelen .elfogásról. S egy-egy járás művelődési munkásainak közössége ezeken a bajokon is segíthet. Jó tervek születtek, élő Közösségek vannak a járásokban. Az idén minden felleteíe megvan ‘ annak, hogy döntően megjavuljon megyénk minden falusi művelődési házának munkába. S.— 3 Színházi 3S A.TRv 0)1%. A „Leány vő sár" siliere Nyíregyházán mes, sziporkázóan ötletes játékával a. legnagyobb sikert aratta. Bessy (Bocskay Iza) és a fiatal • Fritz gróf szerepét alakitó Torma István olyan komikus kettős, akik temperamentumos, életteli játékukkal nagyban hozzájárultak az operett sikeréhez. Valamivel halványabb alakítást nyújtott a két főszereplő Mester István (Tom Miglas) és Kondor Klára (Lucy). Kár, hogy játékukat bizonyos merevség rontotta. Az epizód szerepeket játszó színészek általában jó alakítást nyújtottak, a tánckar kellemesen élénkintette az előadást, amit viszont nem minden esetben modhatunk el az énekkarról. a zenekar figyelmesen, mértéktartóan játszott. Egészében véve kellemes két estet szereztek a Déryné Színház művészei a nyíregyházi közön-, segnek a Leányvásárral, (—kas—1
