Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
Művelt, nagy szaktudású munkásokat nevel az iparitanuló iskola Kisebb termeiről több gabonát adlak el a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok Illés József elvtárstól, a Munkaügyi Minisztérium 110 számú Iparitanuló Intézetnek igazgatójától hallattuk, hogy Nyíregyházán 1500, a megyében összesen 3200 fiatal jár az intézet iskoláiba. Városi viszonylatban 13 első osztályra számítottak és 20 lett, mert mintegy 300 tanulóval többet szerződtettek. Ugyanez a helyzet a 12 vidéki iskolában. Megnőtt az ifjúság igénye a szakmák tanulása iránt. Mégna- gyobb igényre lehet számítani, mivel az oktatási reformból is kitűnik, hogy a jövőben egyes technikumokban való felvételnél megkövetelik és beszámítják az iparitanuló iskolai végzettséget. Eddig is ez az iskola volt legközelebb az ipari munkához, a gyakorlati oktatáshoz. Maximális volt a politechnikai képzés s az elmélet kiegészítőként szerepelt. Most további intézkedésekkel arra törekszenek, hogy sokkal műveltebb és szakmailag jobban képzett fiatalok kerüljenek ki az iskolából és a műhelyekből. Megemelt tanulmányi idő A fejlődés fokozódik a tanulmányi idő emelésével, továbbá a tananyag és a tanítás minőségi javításával. Régebben még olyan szakmában is, mint a gépszerelő, egy év volt, most már három év a tanulmányi idő. Most már hetenként általában nem egy, haSzántó területének több mint tíz százalékán, 225 holdon termelt az idén burgonyát a kislé- tai Rákóczi Tsz. 105 aranyalma, 120. holdon pedig Gülbaba. Tavasszal tagokra illetve családokra osztották ki az egész területet, 1—2 holdanként. Tagosítani nem nagyon tudták még az idén, így a burgonyának is még körülbelül a fele parcellákba került. Éppen ezeken a parcellákon kezdték az ásást, hogy ez által is meggyorsítsák a nagyobb táblák kialakítását az őszi vetésekhez. Már maga az a tény is serkentette a tagságot, hogy személyenként ki volt osztva a terület, tehát aki kapálta, annak ki is kell ásnia azt a burgonyát, de a tsz vezetősége még nagyobb ütemet akart elérni a betakarításnál, ezért vezette be a burgonya ásás premizálását; minden száz öl után 30 kiló burgonyát kapnak a tagok a 160 öl után járó egy munkaegységen felül. Ez a módszer meg is hozta a várt eredményt; egy hét alatt 110 holdat ástak ki a tagok. Minden munkabíró családtagot bevontak a munkába, hogy minél hamarabb végezhessenek. Most már csak a táblában lévő burgonya van hátra, de annak az ásásában már segít majd a burgonya ásó gép is. Hetven mázsát terveztek holnem két napot vannak iskolában a tanulók. Ezáltal a műhely és az iskola jobb szakembereket tud nevelni. Az iskolában közismereti és szakmai ismereti oktatás folyik. Magyart, történeimet, számtant, továbbá anyag és szakmai ismeretet, szakrajzot tanulnak a fiatalok. A gyakorlati órákon megtanulnak a szakmában ismeretes szerszámokkal és gépekkel dolgozni. Ezekkel rendelkezik az iskola. A tanműhelyekben a tanulók munkadarabokat készítenek a szakoktatók felügyelete mellett. Oktatói segítség — vidéknek Elmondhatjuk, hogy az iskolának kitűnő tanári kara van. Olyan pedagógusok, akik egyben egy-egy szakmának is mesterei. Megtudják mutatni a szakmai fogásokat. De még ugyanez nem mondható el azokról a pedagógusokról, akik a vidéki iskolában tanítanak Ott még nincs olyan közel egymáshoz az elméleti és gyakorlati oktatás, mint Nyíregyházán. Ezért is dicsérni való, hogy a nyíregyházi iskola tanári kara segítséget nyújt a vidéki nevelőien ele: Átadják nekik a bevált legjobb oktatási, módszertani tapasztalatokat. Segítséget adnak az egész évre vodanként, de az eddigi eredmények alapján 75 mázsa is meglesz az átlag. Az összes bevételt emeli majd a 30 hold minőségi vető burgonya is, mert annak jóval magasabb az ára. A gyors burgonyaásás meggyorsítja a többi növények betakarítását is, több lesz a munkaerő, ezenkívül hamarabb felszabadul a föld az őszi szántásokhoz és vetésekhez. a Uj foto-műterem íMagykúllóban A nagykállói dolgozóknak régi vágya teljesült: nem kell már Nyíregyházára, vagy Nyírbátorba utazniok, ha magukról és családjukról fényképet akarnak készíttetni. Szépen felszerelt, ízléses kirakatokkal ellátott korszerű műtermet nyitott Nagykálló- ban, a Hunyadi utca 2 szám alatt, a volt kisiparos helyén a nyíregyházi FÉNYSZÜV. Az új műtermet nemcsak a nagykállói, hanem a szomszédos községek: Biri, Balkány, Kállósemjén stb. dolgozói is látogatják. A műterem vasárnap is nyitva tart. A nyíregyházi FÉNYSZÖV — Nagykállóhoz hasonlóan — a közeljövőben vásárosnaményban és Nyírbátorban is új műtermeket nyi t. natkozó tantervek és az oktatási vázlatok készítéséhez. Továbbá bemutató órákat tartanak. így is igyekeznek megoldani a jelenleg mutatkozó szaktanár hiányj. A városban a tanulók számának növekedése különösen problémát okoz az iskolának, mert tantermeik száma kevés és az egyes osztályok- zsúfoltak. A szakmunkás utánpótlás, a jövő képzettebb szakembereinek ügye már most sürgős intézkedéseket követel azoktól, akikre ennek a problémának a megoldása tartozik. Tatarozzák az iparitaunló iskolát Nyíregyházán a Gorkij téren van a 110. számú iparitanuló iskola. Az épületet az évek folyamán kikezdte az időjárás foga s nagyon rászorult már a tatarozásra. Ézt a munkát az építőipari kátéesz 110 ezer forintért végzi és Dickó László 5 fős brigádja novemberré vállalja befejezni. A darab szerzője, Simon Magda a mai fám ellentmondásait próbája művében ábrázolni, mondhatnánk így több, kevesebb sikerrel. Az ellentmondást még . bonyolultabbá teszi, hogy az egymáshoz vonzódó két fiatal szülei nemcsak más felfogásúak a haladást tekintve, az .egyik szövetkezeti elnök, a másik pedig a földhöz, a múlthoz görcsösen ragaszkodó egyéni paraszt, hanem a két család haragban is él egymással. A sikertelen lánykéröve! induló darabban az ellentétek mindjobban egy családra szűkülnek. Rácz Károlyrak, a falu első kö2tpparasztjának nemcsak a leendő násszá, Szilágyi Imre szövetkezeti elnök mond ellent, de fia, aki a téesz elnök lányába szerelmes nem tűri' apja makacsságát és elhagyja a családot, majd a fia után a’ cselédsorban tartett asszony is fellázad harácsoló ura ellen. Magára mai-adottságában vívódva döbben rá Rácz Károly, hogy az ő gondolkozása már elavult, mindenki ellene van és neki kell engedni. A .százházas lakodalomban győztek a fiatalok, de győzött az új a gazdálkodásban is, Rácz Károly is eljegyézte magát a termelőszövetkezettel. A szerep különösen a két szemben álló férfitől kívánt sokoldalúságot. Jól választott a Déryné £*jínház rendezője, Kertész László, amikor a szövetkezeti elnöki szerepet Szép Zoltánra bízta, a középparasztét pedig Fenyvesi Balázzsal jelenítette meg. Mind a ketten elméíyüllen, elég hű paraszt figurát alakítottak. Sallai Kornéliának a termelőszövetkezeti asszony szerepben, ha a modernebb parasztasszonyt kellett is képviselnie, mégsem . sikerült eléggé parasztnak lennie. A fülig szerelmes, se lát, se hall Piroskát jól alakította Kondra Irén. A dologból ki sem látszó, az úra és- a majorság rabságában élő asszony szelepében a vartat nyújtotta Balogh IJona. Tapsot kapott Siméafalvv Ida is, aki egy epizód szerepben, mint öreg szomszédasszony hívta fel magára a figyelmet. Megyeszerte befejeződött a kenyérgabona cséplése. Azokban , a járásokban, ahol korábban csépeltek. a gabona eladási terveket már túl is teljesítették. A tiszalöki, kisvárdai, nyírbátori, baktai, nyíregyházi és kallói járásokban, különösen a termelőszövetkezetek teljesítése folytán a tervezett mennyiséget eladták, illetve egyes helyeken többet is adtak el. A fehérgyarmati, csengeri és t> vásárosnaményi járásokban, ahol a rendkívüli csapadékos időjárás miatt részben megkésett a cséplés, másrészt nedves volt a gabona és egészen az utóbbi napokig szárítani kellett még van jócskán tenni való, hogy a terveiket teljesítsék. A nem szövetkezeti járásokban sokat -vár még államunk az egyénileg dolgozó parasztoktól. A termelőszövetkezetek ebben az esztendőben a gabonavetésnek még csak a negyven százalékát birtokolták, viszont az áru gabonának a hatvanhat százalékát ők ad(Tudósítónktól) Hűvösek a szeptemberi esték, de itt bent a cégénydá- nyádi kultúrotthon nagytermében ebből a hűvösségből semmi sem érződik. A kétszázötven személyes nézőtéren vibrál az izgalom, zsong a váraltozás láza, fűtöttek az embereket. Ez nem is csoda, hiszen a mai színházi előadás a második ebben a szép új kultúrotthonban, amit augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepén avattak fel és adtak át a község dolgozóinak. Nagyon szeretik a színházat a csgénydányádiak, de eddig nem igen volt alkalmuk arra. Kultúrház-hiányában a Kende báró volt kastélya csak szűkös lehetőséget biztosított színházi előadás tartására. Mindössze száz férőhelyes nézőtere volt. De most ezután ebben az igazán szép és modern kaltúrházban pótolhatják az elmulasztottakat. Igényesek! Havonta legalább két szép előadást szeretnének. Ebben az ügyben be is fognak írni (mondták) a Déryné Színház igazgatóságához. Az avatási ünnepség alkalmával is s.ép darabot láttak. Az „Ármány és szerelmet". A kultúrotthon igazgató elmondta, hogy fellendült a kultúráiét. Alakulóban van a színjátszócsoport. A környéken egykor hírnevet szerzett tánccsoportot is szeretnék ismét megalakítani... Megszólal a színpadi gong, a zaj elcsitul, s felmegy a függöny. Károly hívja szerelmesét a kis Pirost, „indul" a darab, és a közönség már az első öt percben hatása alatt áll a két üdén naiv gyerekem- bér tiszta szerelmének. Aztán kirobban az első nyiltszíni taps, ami legtökéletesebb kifeták, tehát kisebb területről kétszer annyit adtak, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Semmi okuk nincs az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy több évre tartalékoljanak. Ebből elsősorban nekik származik veszteségük, mert az a gabona évről-év- re kevesebb lesz, egér, zsizsik dézsmálja és különben is csorog- csepeg, abból pénzt nem igen látnak. A gépesítés, a műtrágyagyártás előrehaladásával és az új búzafajták vetéséycl világszerte nagyobb terméseket érnek el minden esztendőben, így a búza ára is évről évre csökken a világpiacon. Államunk annyi gabonát tud vásárolni külföldön amennyit akar. Ezt mutatja az idei jobb kenyérválaszték is, amikor megkezdődött a fehérkenyér árusítása. Jobb lenne azonban a dolgozó parasztoknak is, ha az állam a búzáért adott valután ipari nyersanyagot hozhatna be, hogy még több áru jusson az üzletekbe, több cement és fűrészáru a fatelepekre. szesének. Az első tapsvihart követi a többi, s már együtt dobban a szív, a közönség e színészekkel érez és él, mindnyájan ott vannak fönt a színpadon, róluk és nekik, szól a darab, az életükkel van tele a színpad, részeseivé válnak az előadásnak. A drámai konfliktusok könnyeket csalnak « szemekbe, előkerülnek a zsebkendők és a felvonások végén vastaps köszönti a művészeket. Forró a siker, frappáns a rendezés, hálás a cégénydányá- di közönség, a tsz. tagok, a községi tanács dolgozói, a pedagógusok, mindenki- Vége az előadásnak hazamennek ünnepi érzéssel. Szép este volt. A kultúrotthon ablakából messzire ragyog a fény, a kultúra fénye, ami kigyulladt ebben a kis faluban, és ami a szeptemberi hűvös esteben átmelegíii a szíveket. T. L. Fehérgyarmat. KBLETMAG V A RORSZÁG A M*gy»r SzocUUít* Munk*w>*rí Sz»öoic»-S*»tmSr megyei Bízott«*«* ** « Mecyei range* <•«•- PeleM* wei-Keait»: uaiíni Ujo». itiadjai a tCeletmaeyarer»** Lap’ kiad« Vaustat Fele!«» Kiadd: raicae Ml. -.jerKeMiOsé«: N*ire«yn»r*i s?Uúa tér n. reu »-m »-W, Mhf*. iiaflőtüvauil! Nvlrsuynéís, Zat)»s>s* a. 1. Teli »-«. SeilnMi nem érröns meg, és ma adunk rtamra. fe near*! » Mastyar Posta. risen«- iet4 • nein oostaiuvtitsioínai <« kérőé«! télen#! tj=üoics-oí«tniai meevei Nyomd*- oan vausle: Nvireovnsaau ->6r*é Ovbntr a. ■> Mozik műsora BÉBE MOZI: Elloptak egy villamost. Olasz film vígjáték, főszerepben Áldó Fabrizi. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÖZSA MOZI: Boszorkány. Az erdő gyermekének megrázó története. Francia film Marina Vlady főszereplésével. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: Szent Johnná. Bemard Shaw történelmi drámája magyarul beszélő amerikai filmen. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÄZ: Odüsszeusz. Káprázatos, színes olasz film a nagy görög eposzroi. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Száztíz hold burgonyát ástak ki a kislétaiak egy hót alatt Színházi ^ A. R <Q>]KZ Százházas lakodalom"• a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Lehet, hogy írói, de mivel a rendező ezen nem változtatott, a rendezés hibájának is be lehet tudni, hogy a fiatalok sokkal inkább az adott táj parasztja, nyelvét beszélik, mint a szüleik. Az egységes, az irodalmi nyelvhez közelebb álló beszéd a parasztság körében is egyre inkább elterjed és ezt elsősorban az iskolázottabb, olvasottabb fiatalok beszédén érezni jobban a valóságban, A különben értékes színdarab emiatt egy kicsit az ihaj-csuhaj né- pieskedő letűnt darabokat emlékezteti. Cs. B, A „Százházas lakodalom* Céqén ydányádon jezése a közönség spontán tet4
