Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-16 / 219. szám
fl tagság forintjainak szaporítói és őrzői Szövetkezeti mesteremberek a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságokról MEGYÉNK ÜJ TERMELŐSZÖVETKEZETEINEK alakuló közgyűlésein — egyéb szervek mellett — megválasztották az ellenőrző bizottságok tagjait is. Általában elmondható: ahol az ellenőrző bizottságok tagjai nem pusztán névlegesnek tekintik megbízatásukat, de cselekvő részt kérnek, követelnek maguknak, ott nem maradnak cl az eredmények. Sajnos a központi, járási szervek segítése nélkül eleve nem fejthetnek ki alapos munkát. Az egyébként működő es eredményeket felmutató ellenőrző bizottságoknál is — néhány kivételtől eltekintve — figyelemreméltó hiányosság, hogy kellő úünutatás hiányában tevékenységük nem terjed ki a termelőszövetkezet éle'tének, gazdálkodásának minden kérdésére. Eredmények, persze, vannak és a kezdeti tapogatózás időszakát *i járatlanságot tekintve — nem is lebecsülendők. Az 1400 noldas besenyőül Igazság Tsz-ben például az alakuló közgyűlést követően az ellenőrző bizottság tagjai azonnal munkához láttak. Már a számbavételek ideje alatt részt vettek a le-tározó oizottság munkájában. Figyelemmel kísérték, hogy a megengedettnél több igásallat ne maradjon vissza és értéken alul, vagy felül ne kerüljön megvásárlásra az új tagok gazdasági felszerelése és állatai. Tevékenységük kizárta a későbbi esetleges nézeteltérések lehetőségeit és jő hatással volt a munkafegyelem alakulására. UGYANCSAK BESENYŐDÖN — a vezetőség határozata alapján — ellenőrizték a háztáji földek kiosztását. Utólagos vita és nézeteltérés így nem fordulhatott elő. Ezzel szemben NyírkércSén nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel és így történSzéljegyzet Illetékesek figyelmébe Ugyanebben « rovatban augusztus 30-án megjelent egy írás Mcntöötlet címmel. Az újságíró bátorkodott az illetékesek 1 figyelmébe ajánlani azt az áldat-1 lan állapotot, ami vasárnapon- j ként a Csemege Áruházban uralkodik. Javasoltuk, hogy va-: «árnaponként, felváltva, úgy, ahogy arra mód és lehetőség! van, a „Csemege" forgalmának j mentesítésére, de nem kevésbé a vásárlók gyorsabb kiszolgálása érdekében mentesítő boltot nyissanak. A Szabolcs megyei Élcl- miszerkiskereskcdclmi Vállalatnak ez módjában is állna, ha... A cikk megjelenése óta csaknem két hét telt el, eddig azonban még nem történt semmi, i Szeretnénk, ha az illetékesek a j mentesítő bolt ügyében s a vásárlók érdekében írt újabb cikkünket megvizsgálnák. De még jobban azt, ha a következő vasárnap már meg is valósulna az ötlet... (—kas.) Nyíregyházi oliiHpikemin , az aranyérmes öttusa csapat tagja: Balczó András élménybeszámelct tart Balczó András, a római olimpián aranyérmet nyert öttusa csapat tagja hazaérkezett szülővárosába, Nyíregyházára. Ma 17 órai kezdettel a TIT Zrínyi Ilona utca 13. szám alatti klub- helyiségében élménybeszámolót tart az olimpiai eseményekről és egyéb római élményeiről. Az ér- j dekes beszámolóra mindenkit szeretettel meghív a Testnevelési j Sporttanács, hetett meg, hogy az azóta leváltott Zámbor Imre tsz-elnök és néhány brigádvezető a törvényesen megengedett földterületnél egyeseknek többet osztott ki. A székelyi Rákóczi Termelőszövetkezetben felülvizsgálták a bejegyzett munkaegységeket. Előfordult, hogy az elnöknek is tisztáznia kellett a bejegyzés jogosságát és egyik-másik bri- gádvezstőnek töröltek a munkaegységéből. Nyírkércsen már nem ilyen jó a helyzet. Annak ellenére, hogy a tagság részéről állandó panaszt képez a munkaegység-beírás, az ellenőrző bizottság nem fordít gondot a panaszok kivizsgálására. KÜLÖNÖSEN FIGYELEMREMÉLTÓ a besenyőd) ellenőrző bizottság törődése az öregekkel. A községi Hazafias Népfront-bizottsággal karöltve megbeszélésre hívták össze az idős nyugdíjasokat és közösen beszélték meg a jelentkező problémákat, tennivalókat. Minden öreg részére biztosították a háztáji földet, egy-egy szekér gallyal ajándékozták meg őket a hűvös tavaszon és mire ez az írás megjelenik — osztani fogják a gabonát. A társadalmi tulajdon védelme úgyszintén fontos feladatuk az ellenőrző bizottságoknak. Puhányság, elnézés nem vezet célhoz. A csírájukban el nem fojtott lopások mérhetetlen károkat okozhatnak, hosszú évekre visszavethetik a tsz fejlődését. Nyírkércsen a szanaszejjel szórt parcellákon bizony elő- fordu.t, hogy egyik-másik tag a hátára kanyarított egy-egy köteg pillangós takarmányt. Más területeken sem volt ismeretlen az „enyém—tied” elvének helytelen értelmezése. Az ellenőrző bizottság erélyesen fellépett e káros jelenségekkel szemben és „te fogod megfizetni" jelszóval a brigádvezetőket és a kerülőket tette közvetlenül felelőssé a társadalmi tulajdon védelméért. A határozott intézkedés nyomán máris jelentős javulás tapasztalható. Általában komoly HIÁNYOSSÁG, hogy az ellenőrző bizottságok sok tsz-ber nem foglalkoznak a termelési és pénzügyi tervek alakulásával, ellenőrzésével, a pénzügyi fegyelem betartásával és egyéb kérdésekkel, azon egyszerű oknál fogva, mert ehhez nem értenek. A termelőszövetkezetek e fontos szervei munkájának fellendítésére talán nem lenne haszontalan, ha a járási szervek az ellenőrző bizottságok vezetői részére egésznapos értekezlet keretében ismertetnék a bizottságok feladatait, az. ellenőrzés módszereit és célját, szerepüket és jelentőségüket a megszilárdítás időszakában. Fontolóra lehet venni, hogy a bizottságokat esetleg meg lehetne erősíteni kívülálló szakemberekkel. Szerencsés helyzetben vannak például a baktalóránt- házi járás termelőszövetkezetei. Minden tsz-ben van egy-két pedagógus pártoló-tag Az ő hozzáél tésük átfogóbbá. rendszeresebbé és alaposabbá tehetné az ellenőrző bizottságok munkáját. Ahol a tanács mezőgazdasági állandó bizottságai jól működnek és kellő szakmai hozzáértéssel rendelkeznek, helyes lenne, ha együttesen vizsgálnák meg községük termelőszövetkezete gazdálkodásának egy-egy részletkérdését. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGOK munkájának eredményesebbé tételéhez adva vannak a lehetőségek, ha a termelőszövetkezetek legfőbb irányítói, a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági osztályai, a járási párt- bizottságok, valamint a párt- alapszervezetek és községi tanácsok, de a termelőszövetkezetek vezetőségei is szerepüknek kijáró fontosságot tulajdonítanak az ellenőrző bizottságoknak. Péter László A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet közel 11 ezer holdas gazdaságát igen jól felszerelt műhelyek egészítik ki. Mint ahogy a növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek, úgy itt a kiegészítő üzemrészeknek is megvannak a maguk kiváló szakemberei. Nem szorulnak külső munkára, ha új kerék, avagy vasalás kell az egyik szekérre, esetleg építkezéseikhez házilag is előállítható fűrészárura van szükségük. A mesteremberek hasznos, megbecsült tagjai a szövetkezetnek. Közülük muta- hjrk be néhányat: Homonyik Béla, a kerékgyártó műhely vezetője előtt sivítva köröz a szalagfűrész. A rönkből előzőleg kiszabott darabokból itt már felismcrhetőbb alakját ölti fel egy-egy fa alkatrész. Lábhajtós géptől a modern ruhagyárig lix éret a Nyíregyházi Ruhagyár Nagy készülődésben vannak a Nyíregyházi Ruhagyár dolgozói. Közeleg a nap, amikor a gyár alapításának egy évtizedes jubileumát ünnepük. Tíz évvel ezelőtt, 1950. szeptember 25-én az akkori Szarvas utcán hetvennyolc nyíregyházi szakember kezdte el a munkát, hogy újabb üzemmel gyarapítsa a megyeszékhely iparát. Nehéz napok voltak azok, hiszen jobo híján az üzem ' dolgozói hordták össze a munkaeszközöket. Kopott, lábhajtós gépes, köicsönasztalok és más szerszámok adták az akkor gyárnak még korántsem nevezhető munkahely vagyonát. Országos elsőség Bár az első három hónap alatt még ezekkel a felszerelésekkel dolgoztak, — szorgalmuk nyomán az új gazdasági évet már modernebb munkaeszközökkel kezdhették el. Megteremtették a korszerűbb és igazságosabb bérezést,* a darabból t is. Míg az első három hónapban a két szalag dolgozói nagy fáradozással is csak a legminimálisabb mennyiséget tudták megtermelni, addig 1951. januárjától megduplázódott a termelés. Már 1951. májusában országos hírnevet szereztek maguknak: a minőségi termelésért folytatott versenyben országos elsők lettek és hozzájuk került a vándorzászló. Jól alakult az azévi tervtelje- sítés is, mivel előirányzatukat december 12-re teljesítették. Háromszoros munkásléfszám Az eltelt évek során tovább korszerűsítették az üzemet, speciálgépek egész sora került a birtokukba, amelynek nyomán korszerű ruhagyárrá fejlődtek. A kezdeti két szalag helyett már hosszabb idő óta hat szalag végzi munkáját. Meghonosodott és kibontakozott a munkaverseny is, amely soksok értékes eredménnyel gazdagította a gyárat, a gyár dolgozóit. Négyszeresére nőtt a termelés, miközben a munkás- létszám csak háromszoros emelkedést mutat. A szép eredmények — a nagyfokú gépesítés mellett — elsősorban a dolgozók jó munkafegyelmének, nagy akaratának tulajdoníthatók. Ezt bzonyítja az a tény is, hogy az eltelt évek során negyvenöt munkást tüntettek ki, jutalmaztak meg. Huszon- ketten nyerték el a Szakma Kiváló Dolgozója címet, öten a Könnyűipar Kiváló Dolgozója megtisztelő kitüntetést. Ám ez az adat csak hiányosan mutatr ja a valóságot, mivel több olyan dolgozó találnató a gyárban. akinek kettő-három, vagy még ennél is több kitüntetése van már. Hurai Mihály például ötszörösen Kitüntetett gépésze a ruhagyárnak Hűségjutalom Ezekben a napokban a gyár valamennyi munkása nagy izgalommal várja a jubileumi eseményt. A legboldogabbak mégis azok. akik a gyár alapításától a mai napig is hűek maradtak munkahelyükhöz. Huszonkilenc olyan dolgozó van a ruhagyárban, aki az első perctől napjainkig becsülettel végezte feladatát. Salamon Mihály, Kovács János, Marosvölgyi Károly, Maleczki András. Kovács Miklós, Buskó János, Kéked; Jemcsné, Budai Báliot- né Balogh Imréná és »ckan mások a legutóbbi nyereségrészesedés osztásakor már megkapták a hűségjutalmat. Most a ruhagyári munkáskollektíva fokozott megbecsülése veszi korül a jubilánsokat. Nem feledkeznek el az öt év óta ott dolgozó szakmunkásokról sem. Nekik is oklevelet adnak át, elismerésül. Szeptember második felében bensőséges ünnepség Keretében idézik majd a tíz év emlékeit, a gondokat és az örömöket, s erre az alkalomra meghívják a tíz év óta helytálló gyárbeliek családtagjait is. (a. s.) Tóth Lajos bácsi az utolsó si- j alifásokat végzi késével egy vetőgép kerekén. Nem régi tag. de eddig szerzett 250 munkaegysége azt mutatja, szorgoskodásá- aak megvan az eredménye. Több fiatal kovács ütése alatt koppan a vas, cseng az üiő. Am a komolyabb munkák formálásánál tapasztalt szakemberek segítik őket. A képen: Bulvaki I Imre cs Tóth János új patkót 1 készít. (Hammel J. felv.) a
