Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

Reprezentátorok áílii *** hiszi, hogy csak MM annyi ünnep van, amenyi a naptárban szerepel, az nagyon téved. S hogy mi­nél több legyen, erről gondos­kodnak a „derék” reprezentá­torok, akik a íeltűnőséget sze­retők családjába tartoznak. Jel­lemző tulajdonságuk a nagy­vonalúság. Meginvitálják az embert, ha új üzlet nyílik, dí­szes meghívó érkezik névre szólóan, híi az üzem, vállalat, vagy intézmény egy, kettő, há­rom, négy vagy esetleg öt éves fennállását ünnepük, csörög a telefon, ha a márkás, legújabb tipusú krémkávéfőző masina tudását kell felülbírálni, vagy a kút vizét megízlelni. Foga­dást játszanak — s elég költ­ségesen — a reprezentátorok, ha kultúrházat, mozit avatnak, vagy énekkar jubileumát ün­nepük... S mi tagadás, ezek az eszem- iszomra invitálok nem elégsze­nek meg akárkivel. A repzen- tátorok ragaszkodó, makacs emberek, akik csak X vagy Y vezető társaságában tudják jó­ízűen lenyelni a falatokat, ki- hörpinteni a poharak tartal­mát... S meg vannak sértődve, ha nem az a vezető ment el az ünnepélyükre, akit ők vár­tak, s a beosztottat, a „csak” munkatársat már nem fogadják olyan szívélyesen, kedvesen... Az utóbbi időben nőtt a rep­rezentátorok száma, bővült a fo­gadást adók listája, s isten' tudja, mit nem fogunk még' ünnepelni, ha ez így megy to­vább. A csegöldi énekkar ve­zetője például még vezető ál­lamférfiakat is meghívott az énekkar egy éves jubileumi ünnepségére... Jln Un még szerényen ün- !#b isU nepelnének! Sajnos egy-egy ilyen kútavatáson, vagy gépbemutatón — ha túlzunk is — többe kerül a leves, mint a hús, az ünnepelt beruházás. A reprezentátoroknak azonban ez mit • sem számit. Valamennyi úr a saját portáján, s azon ver­senyeznek, ki mivel és hogyan látta vendégül ,X párttitkárt, vagy Y tapácáfeípököt. Min­dennel el akarják; halmozni: S mikor az eszem-is/.omra sor kerül, azt hiszik, ebeknek a ve­zetőknek dupla gyomruk van, többet tudnak inni, mint két ember — el is Várják tőlük! — s kínálják unos untalan kö­rülzsongják őket,' lesik minden .szavukat, kívánságukat. A reprezentátorok ezt sokszor számítássál teszek. Azt’ hiszik, így kerülnek X vagy Y ve­zető bizalmába, s ;ebben a hi- szemben nekik már mindent szabad. S ha hibát'követnék el, rosszul gazdálkodnak a nép pénzével, akkor felső kapcso­latokra apellálnak... Egyetlen reprezentátor *se gondolja, hogy a párt- és az állami vezetők­nek tetszik a fogadáséi, az eszem-iszom, a nép .pénzének a pazarlása... Nem. tetszik, és ellene vannak! Hiszen jól tud­ják, hogy az , ilyen ünnepélye­ket — bár a dolgozók nevében hirdetik meg, — á munkások mögött, azok tudta nélkül és kizárásával tartják. Mire hivat­koznak? Arra, hogy nem lehet mind jelgn, meg. nem is jöttek, volna el... Legutóbli már megtörtént az is, hogy nem avattak éttermet, nem ünne­peltek énekkart, mégis kitalál­tak valamit, hogy'reprezentálni lehessen. S csak úgy, eszem- iszómra. hívták meg egyik me­gyei vezetőnket, s még kapa­citálták is! Bosszantó és felhá- ’borító az ilyen dolog, , nem szabad tétlenül néznünk és tűr­nünk. Ha vannak is eredmé­nyeink, ünnepeljük' azokat sze­rényen. De nem szükséges, hogy mindent ünnepeljünk, s főleg költségesen. . örüljünk, ha gaz­dagabbak lettjünk egy géppel, kúttal, kultúrházzal, kóstoljuk meg saját pénzünkön; az, újfajta csokoládét, cukrot Vagy krém- küvét, s álljunk ellene a rep­rezentátorok „szíves” invitálásai­nak. Hiszen a végnélküli 1 rep­rezentál gátasokból a népgazda­ságnak, a Dolgozóknak szárma­zik kára. Félreértés ne essék. A párt nincs ellene a méltó, igazi nagy sike­rek megünneplésének, de .. azt is a dolgozókkal együtt, akik­nek az elsősorban köszönhető. És szerény keretek között! Helytelenítjük ázdr.fc'án a vég­nélküli' feprezefitálást, az apro- cseprö dolgok ünneplését, az eszem-iszomot, ,£sak azért, meit egy új gép megke d e a ter­melést, vagy. egy új csokoládé, konzerv stb forgalomba került. Legyen a mi vendégfogadá­sunk is! siörény. Ezt követeli meg a józan ész. a párt egye­nesvonalú, őszinte politikája, a népgazdaság érdeke, A feltű- nőségi betegségben szenvedő reprezentátörokat1 pedig le kell szoktatnánk "költséges „népsze­rűségi” játékukról, .- mielőtt ká­rát vallatva ennek, a nép, de ők ma^uk is... Mer nemcsak végnélkül! réprezéntátorok •»an­nak, Hanem szerény munkások is," akik ezt nem nézik jó szem­mel. . . A kongói helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak a MEN rürügynök- ság jelenti, Kan- óban hivatalo­san közölték. az Egyesült Arab Köztársa­ság Lumumbát ismeri el Kongó törvényes miniszter­elnökéül. Lumumba a nép választotta par­lament bizalmát élvezi és a kéngói alkotmány értelmében csak a parlamentnek van joga a miniszterelnökit elbocsátani. Teljesen törvénytelen tehát Ka- szav uhunak Lumumba elmozdí­tásáról szóló rendelete. Az F.AK közölte, vissza­vonja csapatait a Kongot megszálló ENSZ-kontingens­ből, mert az ENSZ-haderok a törvényes központi kor­mány ellen lépnek fel, az imperializmus erdekeit szol­gálják. AZ EAK elítéli, hogy ENSZ- katonaság szállta meg a kongói repülőtereket és a leopoldvillei rádióállomást. , ó Hivatálos helyen azt is közöl­ték,- hogy az Egyesült Arab Köz-, társaság Kongóba küldött katonái továbbra is az országban marad­nak, ha a központi kormány ügy kívánja. Ebben az esetben azon­ban csak a kongói kormány uta- . sításáit fogadják el. A leopoldvillei ENSZ-parancs- nokságon az EAK összekötő liszt- je tájékoztatta Von Horn- tábor­nokot, hogy ..., az üiK ka onái nem halandók tüzelni a kongóiakra. Követelte az EAK katonaság visszarendelését a leopoldvillei repülőtérről. Von Horn • tábornok a kérést megtagadta. Az AP leopoldvillei repülőtér átadásáról arra következtet, hogy esetleg Szudán is visszavonja majd egységeit az ENSZ-haderők- ből. A Reuter legújabb jelentése szerint Nkrumah ghanai elnök is hasonló intézkedéseket helyezett kilátásba. Levelet küldött Ham­fi Hazafias Népfront megyei bizottsága elismerését fejezte ki két nyíregyházi filmszínház dolgozóinak Bensőséges1 esemény színhelye volt szeptember 11-én este tíz óra után a nyíregyházi Bessenyei Klub. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága hívta meg a nyír­egyházi Gorkij és Dózsa mozik dolgozó kollektíváit. A Kék köz­ségben elindult társadalmi mun­ka, amely a filmszíházak benső­ségesebbé tételét, a berendezések fokóZotta'bb megóvását célozza, most ebben a két nyíregyházi moziban hozott újabb eredményt. A Gorkij és D,ó?sa mozi dolgozói — mupkaiőőn kittül — nagy jgye-, ■kezettel „íáttak üzemük szépítésé­hez: festést, és más, a filmszínhá­zat kellemessé teVö munkát vé-’ geztek el, — mintegy 10 ezer fo­rint értékben. Soltész István elv­társ gratulált a két üzem dolgo­zóinak, majd Kécskovszki József, a Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a mozgalom egyre szélesebb kör­ben terjed el Szabolcs-Szatmár megyében. Kék és Nyíregyháza után eddig Olcsván-, Vitkán, Tar- pán, Cégénydányádön és Nagy- ecseden értek el szép eredményt a moziszépítési munkában, ' — míg friss hír jött Mándokról is: a közeljövőben a falu lakosai mintegy 10 ezer forint értékű „ingyenmunkával'’ teszik szebbé, korszerűbbé a mándoki mozit. marskjöld ENSZ-főtitkárnak: be­jelentette, ha az ENSZ-csapatok a jövőben is jogtalanul még-- fosztják Lumumba miniszterelnö­köt :: a leopoldvillei rádióállomás használatától, Ghana kénytelen lesz vissza­vonni csapatait, sőt esetleg Lumumba rendelkezésére bo­csátja azokat. Nkrumah közölte, hogy Ghana sajnálatos módon furcsa helyzet­be került. A törvényes központi kongói kormány kérésére ghanai csapatokat küldött Kongóba és .e csapatokat most az ENSZ-en be­lül törvénytelen' célokra használ­ják fal. f »..I-- „ 1 A hírügynökségek arról .is be­számolnak, hogy a leopoldvillei rádió időközben már megkezdte működését. E rádióállomást azon­ban az ENSZ-egységek „semle­gesnek” nyilvánították és nem engedik meg a törvényes kor­mány képviselőinek az adó hasz­nálatát. Hétfőn este az ENSZ-csa­patok szöges drótsövényt vontak az épület köré. Mint az ADN megjegyzi, az ENSZ-párancsnokság ugyanakkor tétlenül túri, hogy Leopoldville közelében és Katangában üszít-ó felhívások hangozzanak el a;sze- paratisták rádióiban., (32.) — Menj be az osztályra — szólt. — De Rózsit küldd ki. — Bent van a presszóban. — Szólj be érte — mondta Kocka. — Sárdinak pedig mondd meg, hogy éjjeli munka lesz, várjon rheg. — Értettem — szólt a fiatalember. Felállt és eltűnt. Tíz perc múlva egy csi­nos barna lány sétált a pad felé. Leült szorosan a főhadnagy mellé. Kocka át­ölelte a lányt, aki mintha szerelmes lenne a fiúba, vállára hajtotta fejét. — Megjöttem — súgta. — Érzem, elvtársnő — nevetett hal­kan Kocka. — Most szerelmesek va­gyunk, érti? — Igen. — Ha a második emeleti ablakban megjelenik valaki, öleljen át. — Akkor inkább ne jelenjen meg senki — mosolyodon el a csinos lány. A következő másodpercben hevesen átijlelte a fiú nyakát. Kocka is átfogta Rózsi derekát, és óvatosan felnézett az ablakra. Éva és egy magas férfi állt a függöny mögött. A férfi arca nem lát­szott, mert a redőny eltakarta. — öleljen szenvedélyesebben — súgta a férfi. — Azt hiszem, helyes a feltevésem — gondolta. Ha valaki távolról nézte őket, csak egy csókolózó szerelmespárt látott, c István nem tudott elaludni. Az ide­gen ház az idegen ágy, idegen környezet, kavargó gondolatai, a félelem érzése,, a jövőnek 1 bizonytalan rémképei elkerget­ték az álmot. Hanyatt feküdt :a ruganyos sezlonon, és az udvari ablakon kibómult a csillagos éjszakába. A hold halvány •fénye furcsa árnyakat festett a falra, megvilágította • a kis szobát, a-; bútorok kontúrjai tisztán rajzolódott ki előtte. Egy órával ezelőtt feküdt le. akkor, hagy-,, ták abba a beszélgetést Papp Lajossal,- Még fülébe csengtek a négy ven-év kö­rüli horthysta repülőtiszt szavai, aki most az Erdőigazgatóság tisztviselője volt. — Nem, barátom — nevetett Papp La­jos, miközben ásított egyet. — Ma éjjel már nem kíséreljük meg a lógást. — De nekem nagyon fontos----vála­szolta ő. — Mindén percben letartóztat­hatnak. — Akkor sem. Holnap egész nap nem mozdul ki. én pedig előkészítek mindent — mondta a fiatalember. — Én nem akarok lebukni. . Éva miért nem táviratozott, hogy jön? —• Már nem volt idő — felelte, majd kedvetlenül hozzáfűzte: — Serhmi szín alatt nem lehet? — Nem, barátom. - Vacsorázzon meg, és pihenjen. Azzal kiment. Kis idő múlva kenyér- Tel, szalonnával, szárazkolbásszal és cék­lával téít vissza. — Egyen, és utána feküdjön le. Saj­nos, mással nem kínálhatom meg. , "A fiatalember1 lepedőt terített a sez- lonra, párnát és dunyhát hozott át a másik szobából. Köszönt, és eltávozok. Az ajtóból még visszaszólt; — Reggel táviratozom Évának, hogy csak holnap éjjel indul el. Jó éjszakát. Nyugodtan feküdt, > és az ablakon át a sötét estébe bámult. Agyában kavarog­tak a gondolatok. Érezte az éhséget, de mégsem volt kedve az evéshez. Az el­múlt napok izgalmai még nem oldódtak Hanyatt feküdt a ruganyos sezlonon és az udvari ablakon kibámult a csillagos éjszakába. (Soltész Albert rajza.j fel'benne. Talán ez okozta, hogy gondo­latai szertelenül csapongtak. Hol biza­kodó volt, mert hitte hogy a határon túl egycsapásra megoldódik , minden problé­mája, hol pedig a félélem szorongatta. Aztán gyerekkori emlékek villantak fel, anyja mindig mosolygó arca. Percekig azon tűnődött, hogy élete, ha anyja nem hal még, hogyan alakult volna. Hasra feküdt, mint gyerekkorában, aludni akart, de nem jött álom a szerűére. Maya arca rajzolódott ki előtte, aztán Eszteré, míg végül a két nő arca cso­dálatos módon egybeolvadt, és máris Sónyi Éva mosolygott rá. — Legjobb lett volna mégiscsak átmenni — gondolta, és ismét a jövőjén töprengett. Felveszik-e majd az egyetemre? Bizonyára, hiszen Éva nagyon határozottan mondta. Milyen lesz az új környezete? Hogyan fog meg­birkózni az idegen nyelvvel? Németül elég jól beszél, de ha aZ angol' egyetemre . kerül,, bizony nehéz dolga lesz, különö­sen az első időben. Megnézte’ az óráját. “Hármat muta­tott. Nemsokára világosodik. Jó lenne aludni: Aludni kell, mert fárasztó, hosszú út áll előtte. Nem szabad töprengenie, így alakult. Ezen már változtatni-’nem lehet! Ha Eszterre hallgatott volna, most börtönben ülne. Ha Eszter nagyon ked­ves, jó barát, de gyerek még, nem ismeri az életet. Könnyű dolga van, mert kom­munista, megbízható , káder, de ő ... Majd, igen. ma-’d, ha mint lv'r*s orvos hazajön, benne is megbíznak. Mert nem megy Örökre. Míg Is.tv.án Szombathelyen, Papp Lajos volt repülőtiszt udvarra nyíló szo­bájában álmatlanul forgolódott, Kocka a köveljtező megállapításokat latolgatta: — a fiú. elment Évától és a figyelők nem látták, Míg ő Rózsival a pádon ült, jött valaki a lányhoz, de a házba nem ment be senki. Kilenc óra felé a lány egyedül távozott, a férfi pedig eltűnt. — Kocka erősen gondolkodott. — Két eset lehetséges — töprengett. — Az egyik az, hogy a férfi ezek szerint a ház la­kója, a másik pedig, hogy a házból van egy kijárat. ’ Valószínűleg az utóbbi’ kö­vetkeztetés a helyes. Erre utal a fiú észrevétlen távozása. így hát alaposan meg kell vizsgálni a házat. ^Folytatjuk.) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom