Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

Eladás kicsinyben

XVII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM

Ara 50 fillér

I960. SZEPTEMBER 2, PÉNTEK.

Láthatatlan kincsek

Megkopnak már a szavak, annyiszor leírtuk, élőszóban elmondtuk: a legégetőbb dolog nálunk mezőgazdaságunkat, a magyar Alföldet, a Nyírséget, minden tenyérnyi földet a kétezredik év küszöbén a XX. század követelményei szerint művelni. Napi téma ez. Az MSZMP VII. kongresszusán is leszögezték: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óriási jelentőségű, mert az új, szocialista parasztság kialakulása feloldja a jelenleg meglévő ellentmondásokat, és örökre megbonthatatlanná teszi államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget .........Nem kicsi hát a

tét. Nem csoda és nem vakság, ha országunk közös pénztárából nem fukarkodunk nagyobb kö- tegeket elővenni erre a célra. Bölcs előrelátás ez.

Ám vannak másfajta kincsek is. Nem látható kincsek. Ajándékozójuk száz és száz em- fcV- Ügy mondjuk, a társadalom. Mert nagyon helyesen lassanként elapad azok száma, akik fülében nincs súlya, színe a szónak, ha újra és újra a mezőgazdaság kerül napirendre. £s kerülni is fog még sokáig. mert tévedés azt hinni, hogy a paraszti milliók dolgos keze és a millió forintok varázsereje elegendő az üdvösséghez. Nem; mint korábban mindig, most is a két kéz együttesen, a másik kézzel a munkások kérges tenyerével gyűrheti fennhatósága alá a homokot, minden rendű és rangú talajt, éghajlati, időjárási és más veszedelmet. És e kéz nemcsak gépeket csinál, hogy ne görnyedjen a paraszt, ne okozzon korai öregedést a föld. hanem be is áll a frissen szántott, új barázdákba és megmarkolja a munka végét, ha sürget az idő. A legmegkapóbb, ahogy á munkások jó testvér módjára kitartanak a rögös utón szövetségesük mellett.

Soha nem került talán ilyen közel egymáshoz a munkás és a paraszt, főleg a szövetkezeti járásokban, községekben. Nincs is olyan falu széles e Nyírségen, vagy a szatmári, beregi tájon, ahol ne lenne néhány személyes ismerős, barát a munkások közül. Gulácson a pesti folyamszabályzó és kotró munkások mindennaposak. Tutajon szállítják a kitermelt kavicsot a Szövetkezeti falunak, két jó- vlzű fúrott kút összeállítása is az ő müvük, a 30 holdas rizstábla, a 20 holdas halastó szintén munkás és paraszt közös kezenyoma lesz. Nem egyedülálló példa ez, Milotán egyhónapiig segédkezett Nagymáté Péter agronómus Sári Gábor könyvelő a nyíregyházi dohánygyárból, Tiszabezdéden az ötödik kerületi Elek Ferenc és Varga Sándor ereje, ügyessége öltött testet épületekben, a szintén pesti Boros Rezső adjunktus pedig a gyümölcsfatelepítés művészetére tanította meg a tiszabezdédieket; és permetlé- megtakarítás, célszerűbb talajművelés, gazdaságos tápanyag- pótlás származik majd a barátságból. Mennyi érlék, menynyi személyes hozzájárulás a közös ügyhöz, hány pihenésre szánt óra, éjszakázás, szárazkoszt, a családtól megvont egy Ottlét ezer és ezer atomjából alakul ki mindez.

Olyan kincsek ezek melyek pénzben és mérleggel nem mérhetők. Mint ahogy nem mérhetők egyforma mércével a segítők sem. Megszámolha- tatlan a formája és módja a segítésnek. Endrész László mátészalkai kultúrházi vezető kivitte az ismeretterjesztést az utcára. A Deák Ferenc utca lakói magnetofonon rögtönzött előadásokat hallgatnak majd, s mint a nap felé forduló virág, úgy nyílik ki az érdeklődésük a tudományok iránt, így jutnak el a Föld tudományának megértéséhez, megfejtéséhez és alkalmazásához is. Más helyeken a párt-és KISZ szervezetek, a nőtanácsok pezs- dítik meg a közösségben rejlő összefogást, gondolkodást az öregekről, a betegekről, az özvegyekről. Kiapadhatatlan kincses forrásokra bukkanak az emberek mindenütt.

Tökéletesen természetes ma már az is, hogy a Nyírségi Homokkísérleti Intézet tudományos kutatások útján kialakítja a mi talajunknak legjobban megfelelő vetésforgót, kitenyészti, a homokon is jó termést adó növényféleségeket, komoly eredményeket ér el, melynek gyümölcse a szövetkezeti parasztság markába hull. Az is magától értődő, hogy a Kállósemjéni Növényvédő Állomás a szántóföldi növények, gyümölcsösök kártevői elleni korábban egyoldalú „mérkőzésben”, ma teljes felszereléssel ott áll a széles táblák népes munkásai mellett, milliókat mentenek meg a kártevők orra elől. Kézenfekvő az is, hogy új, korszerű telephelyet kapott városunkban a Mesterséges Megtermékenyítő Állomás, mely a maga eszközeivel szintén a láthatatlan segítők közé tartozik, a megye tájjellegének megfelelő szarvasmarhafajta meghonosításán dolgozik, melynek következtében a vásáros- naményi járásban 13.1 százalékra, a fehérgyarmatiban 18 9 százalékra növekedett a borzderes szarvasmarhák aránya.

Még nem' is említettük a felbecsülhetetlen értékű erkölcsi politikai útbaigazítást, és rendszeres kalauzolást, amely szintén jellemzi térnénk lényegét. A csíraképes magokat nemcsak a mezőn, hanem az emberek fejében is el kell vetni; ezt a pártszervezetek végzik. Van sok erős tsz pártszervezetünk, de akad olyan is, mint a tiszaka- nyári Havasi Gyopáré, vagy a dógeié. ahol vérszegényen hálád a "politikai éltet. S a baráti segítés most főként ilj'en vonatkozásban vár kicsúcsoso- dást A gyárak munkásai már megtanulták vezetni a gyárat, okosan, korszerűen termelni, egymást növelni, művelni a párt szavát megérteni. A legértékesebb baráti ajándék az lesz, ha megtanítják mindenre a parasztokat is.

Páll Géza.

fi római olimpiáról jelentjük

16. oldal)-*■

f'B. 86. Regény

(2. oldal)

*

88 ezer liter tej 11 gödörben

(3. oldal)

★

Egész heti rádióműsor

(4. oldal)

a nyíregyházi, Gorkij téri piacon.

(Hammel J. felvétele.)

Rz egész megye az iskolásokat köszöntötte

ünnepi külsőségek kőzett megkezdődött az áj iskolaév

Valljuk be, kicsit vártuk ezt a napot, amely tegnap köszöntött ránk. SZEPTEMBER 1. A naptárakban nincs piros belükkel jelölve, ugyan olyan szerényen húzódik meg, mint a többi hétköznapot jelölő dátum, Mégis ünnep a diákok, tanárok és szülök számára egyaránt. Rövid, bensőséges ünnepségek zajlottak le ezen a napon iskoláinkban, megnyitották az új iskolai évet.

Az ifjúságé a szó!

A nyíregyházi III-as számú általános iskola udvarán, bár úgyszólván minden szülő elkísérte gyermekét, mégis — és ezért ne sértődjenek meg a felnőttek — az ifjúságé volt az első szó. A feldíszített, dobogón Hornyak Ju- lika és Szőke Laci hetedikesek nyitották meg egy kedvesen előadott párbeszédes verssel az ünnepséget. Utánuk kövei kezelt Székely Lajos, a gyerekek kedvelt ..igazgató bácsija”, aki közvetlenhangú megnyitó beszédével jókedvet, mosolyt varázsolt a gyerekek arcára.

Piros szol fü az elsősöknek

Az ünneplők között külön kis üde csokrot képezlek az új első- osztályosok. Nagyon aranyosak voltak, egyikük ámélkodott a sok bácsi, néni láttán, olyan is akadt, aki — ünnepség ide, ünnepség oda — jóízűen majszolta az „ anyukától kapott kiflit. Az első } benyomásokat, az iskolai élet el- } sö pillanatait bájos derűvel fo* gadták. S mikor á felsősök I mindannyiuknak két-ké+ szál pi- I ros Szekfüt ajándékoztak, azt

* hat-hét esztendejük igazi örö* mével fogadták.

| A diákotthon lakóra

l Barkóézy Ilonka egy héttel ez | előtt még otthon, Tímáron segí1 tett anyukának, míg apukája, a | tsz-könyvelő napi munkáját vé2 geztte. Most megillétődve állt az | elsősök között a Kölcsey Ferenc g leánygimnázium udvarán. Bájos J kis arcával, búzakék ruhácskájá- J ban tipuspéldája volt annak a

diáknak, ki első napjait tölti az új iskolában.

— Nagyon szeretek tanulni, mindig kitűnő voltam év végén; néha voltam jeles, de csak félévkor! — nyilatkozott kedvesen nevetve.

— Milyenek az első napok?

— A Rozgonyi Piroska Diákotthonban lakom és minden olyan jó. A hálóban szép rózsás függönyök, otthonos minden. A lányok is nagyon kedvesek. — Majd lelkendezve folytatja: — Már beszélgettünk az igazgató nénivel is, és azonnal megszerettük. Sőt, már moziba íí elvittek bennünket. A Rangon alul című filmet láttuk ..; de sokat nevettünk! — sorolja az első napok élményéit.

— Minden érdekes, mindta» új*

nagyon jó itt bent, szinte márt* otthon érezzük magunkat. A#

egyik kislány úgy sírt, mikor élment a mamája. Én a bátyámmal jöttem, ma meg itt volt apuka, de már elment, s én ftiokt sem sírtam! — közli büszkén, a a hangjában még egy jo adag gyerekességgel, nyíltsággal.

— Nö és a tanulás?

— Alig várom az első órákat, ügy szeretek tanulni. Hogy milyen pályát választok, ha megnövök? Hátén úgyis tanárnő leszek! — S jóízűen nevet, ahogy elárulta nagy titkát.

■á

Két kép a tanévnyitásról. De a város, a megye minden iskolájában leperegtek a tanévnyitás filmkockái, s az itt tapasztaltakat mindenhol fellelhettük volna. A jókedvű fiatalságot, a* örömtől és büszkeségtől esiliőSŐ arcú szülőket és a pedagógus** kát, aki szeretettel fogadták a gyerekeket.

Ez történt tegnap S a mai napon felharsantak az iskolai ctétt- gők, megkezdődött az új tanév. S a jövő mérnökei, orvosai kinyitották a tankönyvek első lap* jait, a legkisebbek pedig megkér dik a betűvetést.

(SéH)

A lakosság jobb és kulturáltabb ellátásáról

megyei értekezletet tartottak a kereskedelemben dolgozó kommunisták

A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága értekezletre hívta a kereskedelemben dolgozo kommunistákat. Tegnap a megyei tanács nagytermét betöltötték a meghívottak. Az értekezletre eljött a Belkereskedelmi Minisztériumból Révai Ernő. a SZÖVOSZ-tól Poór Antalné, a SZÖVOSZ pártbizottságának titkára és Szikszay Sándor főosztályvezető.

Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja mondott megnyitó beszédet. Emlekezietett arra, hogy legutóbb 1958-ban tartottak értekezletet a megyében a kereskedelemben do’gozó kommunisták. Az azóta eltelt időszakban elért eredmények bizonyították,

hogy a tanácskozás nem voB hiábavaló, mert hozzájárult á lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez, kulturáltabb ellátásukhoz.

Oroez Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót megyénkben a kereskedelmi vállalatok munkájá-J ról, az eredményekről, a hiá^, nyosságokról és a feladatokról» A pártbizottság köszönetét és elismerését tolmácsolta a kereskedelemben dolgozó elvtársik*! nak és azoknak a pártonkívtö dolgozóknak, akik a párttagok*», kai együttműködtek a jó ered-1 mények elérésében. Az előadást vita követte.

A kommunistáknak erről * tanácskozáséról holnapi ewá-í munkban részletesebb értékelést i

adunk.

Alig ráront az első órákat...