Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10 / 214. szám

Tanár úr kérem, készültünk... Fontos gyógyszer alapanyaga Riporterünk jelenti a nyíregyházi iskolákból *— Tanár úr kérem, készül­tünk. .. Készültek a diákok, készültek a szülők, a pedagógusok, készült az állam, a Magyar Népköztár­saság. Mindenki készült az lü60/61-es tanévre, hogy a fia­talok sok hasznos tudományt tanuljanak, s meg tudják majd oldani a legnehezebb házi fel­adatot: az életet is. Időben el­készült a sok tankönyv, iskola­szer, gondosan felszerelték a politechnikai tanműhelyeket. Számos pedagógus vett részt a nyár folyamán politikai és szak­mai továbbképzésen, hogy az idén még alaposabb, sokoldalúbb munkát végezhessenek. És a diákok a kalandos vakáció után barnára cserzetten, figyelmesen ülnek újra a' padokban. A fe- leltetés megkezdődik.. , Az olajos lányok“ A Zrínyi Ilona Leánygimná­zium folyosóin még a légy züm­mögése is hallatszik. A csukott ajtók mögött értelmes szemek figyelnek a katedrák felé, a ta­nárnők magyarázatára. 184 új kislány, a négy első osztály gimnazistái ismerkednek a gimnáziumi tananyaggal. A tantárgyak között, a matemati­ka, latin, biológia mellett más tudományok is szerepelnek: női felsőruhavari ás, i^ezőgazdasági ismeretek, virág- és gyümölcs- kertészet, kereskedelmi munka, vegyész-szakma, sőt még motor- szerelés, gépjárművezetés, sza- .kácskodás, cukrászkodás, laka- toeság és asztalosság is. Az idei elsősök mindannyian az 5 plusz 1-es rendszerű politechnikai ok­tatásban részesülnek: a hat nap­ból egyet a szakmunka tanulá- .sával üzemben, termelőszövetke­zetben, műhelyben töltenek. Belépünk az egyik osztályba: az I. B-be. Éppen kémia óra ▼an. Magabiztos, határozott kis­lány, Juhász Irén éppen felel: — Kétféle elemet ismerünk: fémes és nem fémes elemeket. A fémes elemeket megismerhet­jük arról... A tanárnő megdicséri a kis­lányt, újat kérdez, s a karok egyszerre lendülnek a magasba. Mindenki felelni akar... — Az „olajos lányok” ezek — büszkélkedik a fiatal osztályfő­nöknő, doktor Burger Miklósné. — A nyírbogdányi kőolajfino­mítóba járnak , gyakorlati okta­tásra. Mire leérettségiznek, már majdnem kész vegyészek lesz­nek. .: Bájos, kedves kislányok: Szé­kely Ildikó, Bíró Csilla, Gacsá- lyi Borbála, Felkai Júlia, Kiss Györgyi, meg a többiek, a jö­vendő tanárnői, orvosnői, mér­nökei, agronómusai, akik ma még a gimnáziummal, de holnap­után a munkával is megismer­kednek. Okosak és bátrak, mert érzik, hogy nincsenek egyedül: segít nekik a tanárnő, a kőolaj­finomító mestere, segítenek a szüleik — és segít nekik az egész ország. Milyen jó most első gimna­zistának lenni!... Kicsi vagyok cn, majd megnövök én.., — Kicsi vagyok én, majd meg­növök én... Csengő hangocskák szállnak a IV. számú általános iskolából a Malinovszkij tér felé. A járóke­lők önkéntelenül is megállnak, hallgatóznak és mosolyognak. — Mintha a szíveket csiklandozná a dal, mint az arcot a szeptemberi napsugár. Énekóra az I. Z-ben ... Köténykés, masnis kislányok, rövidnadrágos, pöttöm fiúk fi­gyelik a tanítónénit. A csillogó szemek tele vannak várakozás­sal: mi lesz ma, mit tanulunk, miről mesélhetünk édesanyá­nak? . A padokban kis kockás, kékfe­delű irkák, bennük az első vona­lak: három sor vízszintes, három függőleges. Az első vonások. Ezek­ből lesznek majd a gyöngybetűs szerelmeslevelek, a komoly tudo­mányos értekezések, lüktető vers­sorok, sorsdöntő aláírások. Egye­lőre még kissé ferde az egyenes, bizonytalan a vonal... A lányok, fiúk most énekel­nek. — Azért I. Z. osztály ez, mert zenei osztály — magyarázza a ta­A nagyl<állci fürdő építkezése, felszerelése közele sen befejeződik. E létesítmény üzembehelyezésével a nagykállóiak régi vágya teljesül. Sok tehetséges sportoló került ki a nagykállói fiata­lok köréből. A község élénk sportéletét a labdarúgás mel­lett asztaliteniszben, kézilabdázásban és más sportágakban elért sok szép eredményük jelzi. A felvétel a megyei pontszerző úszóversenyben he yezést elért nagykállói úszó­gárdát örökíti meg. (Imre György felvételei.' nító néni, dr. Kovács Istvánná.— A gyerekek hetente hat órát éne­kelnek, s a harmadik osztály után átmehetnek fakultatív hang­szeres oktatásra. Ezek mind jó­hallású gyerekek, halláspróba után választottuk ki őket. A kis szöszke, bodroshajú Be- lágyi Marika átszellemült arccal énekli a „Csön-csön gyűrű”-t, a többi apróság figyelmesen hall­gatja. Már a Kossuth tér felé járunk, de még mindig ott zsong a fü­lünkben a kis Mészáros Ági, Csá­ki Gerti, Fodor Bélus, Sándor Zolika vidám hangocskája: — Kicsi vagyok én, majd meg­növök én... A délibáb üzenete Bizony sokan szívesen cserél­nének ezekkel a férfiasodé fiúk­kal, aki most ülnek a Kossuth- gimnázium negyedik osztályának padjaiban. Igaz, ez az utolsó évük, vállukon a nagy gond: az érett­ségi. De úgy hisszük, ezt a gon­dot szívesen elvállalnák. Mert aki velük leérettségizik, többet, hasz­nosabbat tanult, mint az időseb­bek a régi iskolákban. Ezek a fiúk — néhányuknak már serken a bajusza, s fontoskodva borot­válják is — nem jönnek majd za­varba, amikor a műhelyben bo­nyolult gépet kell szerelniük, vagy az egyetemen nehéz felad­ványt megoldaniok. Éppen szünet van, a napsütöt­te ijdvar tele fiúkkal. A negye­dikesekkel beszélgetünk. — Mihez kezdtek érettségi után? — Orvosira megyek ... — Rádió-televízió szerelő le­szek ... — Agronómus akarok lenni ott­hon, a szövetkezetben ... Mind határozott, komoly fele­letek. — Hogy telt a vakáció? — A KISZ bodrogkeresztúri építőtáborában voltunk. Csengetnek, vége a szünetnek. Kezdődik a magyar óra a IV. C-ben. Először felelés ... Egy iz­mos, barna fiú Ady-verset ele­mez: — Ady Endre, a „Délibáb üze­netéiben Debrecen népéről ír. Az álmos, mozdulatlan, alvó, sem­mivel sem törődő Debrecenben gondolkodni kezdenek az embe­rek. Kell valami új, a változás, a forradalom elkerülhetetlen ... És jött az új, a változás, a for­radalom. Ennek köszönheti ez a barna fiatalember is, hogy most Adyt elemezhet érettségire ké­szülhet, míg a szülei fiatalságuk­ban mások földjét túrták. Parasztszülők gyermekei orvo­sok, cselédek unokái mérnökök, híres szakemberek, majd igazga­tók lesznek. Kisdiákok százezrei tanulmányozzák a társadalmi fej­lődés törvényeit, az egyetemek padjaiban a fiatalok az atommag titkait kutatják. S közben gyárak, új iskolák százai nőnek, eltűnik az osztálykülönbség ember ősem­ber között. , És ez volt a délibáb üzenete i* .. , Győri Illés György. A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet táblá­ján került lencse elé e három kis'ány. Berki Gizi, Diczkó Kati és Koós Margit ott serénykedtek a többiek között. A Digitalis nevű gyógynövény szedését végezték. A fárad­ságos munkát igénylő betakarítás nem rontotta kedvüket, hiszen a szövetkezetiek 12 holdról mintegy 200 mázsa növényt nyírnak le. A szedéskor minden tőnél visszahagy­ják a második termés alanyait. Ugyanis októberben még egy szedés következik. A jó áron értékesíthető növény szívbetegek' részére készülő fontos gyógyszer alapanyagát adja. (Hammel J. felvétele.) Két magyar bemutató — érdekes külföldi filmek a nyíregyházi mozik szeptember havi műsorán Igen gazdag, s a mozilátogató közönség igényét minden szem­pontból kielégítő műsorral vár­ják a látogatókat szeptember hó­napban a nyíregyházi filmszínhá­zak. A Béke Filmszínház a napok­ban vetíti „A Fekete tenger lánya” c. színes, zenés szovjet vígjátékot. Ezt követően a „Fapados szere­lem” című új magyar filmet mu­tatja be, mely egy igaztalanul megvádolt tanárnőről szól; fősze­replői: Krer.csey Mariann, Zent- he Ferenc, Somogyi Erzsi és Kállai Ferenc. Nagy érdeklődés­re tarthat számot az „Elloptak egy villamost” című olasz film­vígjáték is. A hónap második felében kerül bemutatásra a Bó­ka László regényéből készített „Alázatosan jelentem” című új magyar film, mely nagyszerű szereposztásával minden bizony­nyal maradandó élményt nyújt a mozilátogató számára. A Dózsa filmszínház szeptem­ber havi műsorából messze ki­magaslik a „Vörös levelek” című színes szovjet film, melynek mindvégig izgalmas, feszült cse­lekménye igaz történeten alap- j szik. Szintén itt kerül bemuta­tásra „A holtak bolygója” című színes NDK—lengyel film is, melynek fantasztikus, lebilincse­lő története 1970-ben játszódik. A filmet meseszerű, látványos díszletek, impozáns rendezés és kitűnő színészi alakítások teszik komoly értékűvé. Érdekes izgal­mas történetet mond el egy ve­szélyes hajóútról a magyarul be­szélő „Tűz a Dunán” című ro­mán filmalkotás. A Gorkij mozi műsorából a „Légy boldog Irina” című szov­jet film is minden bizonnyal megnyeri a nézők tetszését. Egy fiatal, a frontról hazaérkezett asszony tragédiájáról és magára- találásáról szól, arról, hogyan illeszkedik bele a háború utáni teljesen új környezetbe egy ér­telmiségi nő. A Szabadtéri Színpadon be­mutatják az „Emberek és far- inasok” című francia—oiasz szélesvásznú filmet, Yves Mon­tand főszereplésével. Valamint az „Egy tiszta szerelem története” című színes, szélesvásznú japán filmalkotást, majd pedig a „Ho- vanscsina” című szovjet széles­vásznú filmet, mely Muszorgszkij I hallhatatlan, népszerű operájának filmváltozata. Az éremnek két oldala van A nyírlugosi Űj Élet Terme­lőszövetkezet 28 taggal, alig több, mint 200 hold lolaon gaz­dálkodik. A jó hírük sem na­gyobb, mint amekkora a gaz­daság. Dicsekedni nem igen lehet az eredményeikkel, de a múlt évekhez képest a szántó­földi termelés terén már lép­tek előre. A termelési tervük­ben szereplő 350 mázsa rozs helyett 522 mázsát termeltek. Ez szép és így magában dicsé­retes is lenne ha... Igen ha a gabonafelhaszná­lás úgy történt volna, aho­gyan egy termelőszövetkezet­ben kellene. Ilyen jó termés után mindenki azt várta az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjaitól, hogy legalább a ter­ven felüli 170 mázsát eladják az államnak. Ok azonban a 11 mázsa földadón és a 31 mázsa cséplőrészen felül semmit sem vittek be az állami raktárba. A termésből több mint 393 mázsát osztanak ki — jórészt már ki is osztották — a ta­goknak. A termelőszövetkezeti családok tagjait összeszámolva — benne a csecsemőket és azokat is, akik máshol dolgoz­nak — átlagosan négy mázsa gabona jut fejenként. Ilyen mérvű tartalékolásra semmi szükség nincs. Különö­sen nincs helye akkor, amikor az ipari munkásoknak, a vá­rosi dolgozóknak, akiktől a műtrágyát, a gépeket kapják a többtermeléshez, szinte sem­mit nem adtak. Jobb lett vol­na egy tételben, nagyüzemi módon, felárral értékesíteni a gabonát, de egy lehetőség még van: tagonként adják el az ál­lamnak a felesleget. Az állam segítségével, nagy­üzemben többet termelni, hi­telt, gépet, műtrágyát és egye­beket kapni, ez az éremnek az egyik oldala, a jog, de ennek a párja a másik oldal, a köte­lesség. Erről a nyírlugosiak sem feledkezhetnek meg! Csikós Balázs. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom