Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10 / 214. szám

XVn. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Ära 50 íillér I960 SZEPTEMBER 10, SZOMBAT A termelékenység fokozása és a mezőgazdasági termékek önköltségének csökkentése érdekében a* állami gazdaságokban megkezdődön a termelés szakosítása Az állami gazdaságokban az Idén a tervkészítés és az őszi vetések idején megkezdik a ter­melési szerkezet egyszerűsítését, az üzemek szakosítását. A gaz­daságok egy évig tapasztalatokat gyűjtenek, amelyek alapján jö­vőre véglegesen meghatározzák, hogyan kívánják végrehajtani üzemük szakosítását. Petőházi Gábor miniszterhelyettes az idő­szerű feladatokról a következő tájékoztatást adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A szakosítással elsősorban növelni kívánjuk a munka termelékenységét és csök­kenteni a mezőgazdasági termékek önköltségét. A szakosításnál messzemenően figyelembe vesszük a tájterme­lés eddigi tapasztalatait és a gazdaságosság követelményeit. Mód nyílik a gépek és techni­kai eszközök megfelelő kihasz­nálására és a mezőgazdasági szakemberek célszerűbb képzésé­— Üzemeink szakosodását az tette indokolttá, hogy a gazdaságok tíz év alatt jelen­tős tapasztalatokat szereztek a nagyüzemi munkában. Ma már több olyan növényi kultúrával foglalkozunk, ame­lyeknek gépesítése a talajelőké­szítéstől a betakarításig műsza­kilag teljesen megoldott. Legfon­tosabb növényeink közül, ilye­nek a kalászosok, a szálastakar­mányok és a kukorica. Nagy lehetőséget nyújt, hogy a felso­rolt növények teszik ki a vetés- terület több mint 80 százalékát. Vannak viszont olyan növé­nyeink is, amelyeknek gépesíté­se még nem tekinthető megol­dottnak. Nagyobb kézi munka­erőt igényel például a cukorré­pa, a hibridkukorica vetőmag termesztése. A szakosítás során megszüntetjük azt az állapotot, hogy egy-egy gazdaság harminc- harmincöt, vagy ennél is több növényfajtát termeljen. Általá­gazdaságbau lehetővé teszi, j hogy ezeken a helyeken a még szükséges kézi munka- j erőt az év nagy részében egyenletesen foglalkoztassuk. — Nagy lehetőségeket nyit meg előttünk a termelés sza­kosítása az állattenyésztésben is. Eddig egy-egy majorságban te­heneket, növendékmarhákat, bor­júkat, hízókat, süldőket, anya­kocákat, sőt még juhokat és baromfiakat is egyaránt tartot­tak. Nyilvánvalóan a takarmá­nyozási lehetőségektől befolyá­solva mindegyikből csak keve­set. így a gépesítés nem volt kifizetődő. Üzemszervezési szakembe­reink felmérése szerint egy- egy fejőház ÜZeinenc.,,e csak akkor gazdaságos, ha legalább 250—300 tehénnel dolgozik. A korszerű nevelési módszerek Nyírcsaholy határában közel másfél kilométeres szakaszon szabályozzák a község szélén húzódó csatornát. (Hammel J. fcjvete.e.) Vetik az öezi árpát a császlói Felőli Tsz töldjén Egyik „kézzel” a betakarítást végzik a szatmári tsz. földjén a tagok, a másikkal pedig már ké­szülnek a jövő évi jótermés meg­alapozására. A császlói Petőfi Ter­melőszövetkezet már elvetett 20 hold repcét és ugyanennyi szö- szösbükkönyt, s hozzáláttak az őszi árpa elvetéséhez is. Terv szerint őszi árpából 50 holdat vetnek, s ez a munka már befejezés előtt áll. Több mint há­romszáz holdon termelnek búzát is a megadott terv szerint, mély­ből 100 holdat a jótermőképcssó- gű szovjet búzával vetnek be. Kí­sérletképpen 5 holdon olasz búzát termelnek, melyet jó minőségű ta­lajba vetnek el. 300 mázsás átlag cukorrépából, önitatós tehéuistálló re is. A specializálódás eredmé­nyeként az állami gazdaságok nemcsak több árut termelnek, hanem javítják a minőséget, bő­vítik a választékot. ban 8—10 különböző növény termelésével foglalkozik majd egy-egy gazdaság. — A munkaigényes növé­nyek koncentrálása egy-egy Ötmillió forint a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak betétállománya Napról-napra nagyobb érdeklő­dést tanúsítanak a vállalatok, hi­vatalok, intézmények dolgozói a Kölcsönös Segítő Takarékpénztá­rak iránt. Ezt a nagyfokú érdek­lődést igazolja, hogy jelenleg me­gyénkben 119 KST van, íl ezer taggal. Nemrég a nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat KST ve­zetősége tagszervezési és betétbe­fizetési versenyre hívta a város valamennyi Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztárát. Ezzel azt a célt akarják elérni hogy kiegyensúlyo­zottabb és jobb legyen a csalá­dok pénzgazdálkodása. Az elmúlt napokban egyébként a Nagyhalászi Kendergyár és a nyíregyházi Vendéglátóipari Vál­lalat KST-je fizette vissza a ta­gok által egy év alatt gyűjtött be­téteket amely összesen több, mint 300 ezer forintot tett ki. A kifi­zetett összegből 40 ezer forint ke­rült takarékbetétbe. A visszafize­tés óta a két vállalatnál 185 tag­gal gyarapodott a KST és így a befizetés az év végére meghalad­ja a félmillió forintot. Nagy a lel­kesedés hiszen a két vállalat dol­gozói látják, hogy a KST nagy segítője a dolgozóknak. Az el­múlt befizetési időszakban ugyan­is a két vállalat 217 dolgozója ré­szére folyósított kölcsönt a KST 208 ezer forint értékben. Jelenleg a megyénkben műkö­dő Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tárak betétállománya eléri az 5 millió forintot. Nemes Gyula tudósító. Híradás az encsencsi Virágzó Fáid Termelőszövetkezetből Az encsencsi Virágzó Föld Termelőszövetkezet tagjainak nincs miért szégyenkezniük a bevételi terv teljesítése miatt. Eddig 25 darab sőremarhát ad­tak le, s ezekért 273 ezer forin­tot kaptak. A leadott majdnem 11 mázsa gyapjúért — amely a nyírbátori járás legjobb minősé­gű gyapjúja volt — 46 862 forint volt a bevételük. Minden hónap­ban 3 és félezer forint bevéte­lük van tejből is, a gépkocsi­fuvarokból pedig havonként mintegy húszezer forinttal nö­vekszik bevételük. Dinnyéből ed­dig — annak ellenére, hogy jég­kár érte — 20 ezer forintot árul­tak, az Állami Biztosítótól pe­dig több, mint negyvenezer fo­rint jégkármegtérítést kaptak. Igen jelentős eredményt értek el pecsenyekacsák nevelésével; a leadott 433 darab pecsenyeka­csáért 18 500 forinttal gyarapo­dott bevételük. A takarmányozás viszont alig került valamibe, s így kevés befektetéssel jutottak a szépnek mondható jövedelem­hez. Kovács Endre, tudósító. Jelentés a ssamostatárfalci Ady Tsz-böl lehetővé teszik azt is, h gy egy- egy dolgozó legalább 15C—180 üszőt gondozzon, s az a legjobb, ha négy-öt szakképzett munkás hat-hétszáz üszővel foglalkozik. — Az állattenyésztés szakosí­tását, központosítását a tenyész­tői szempontok messzemenő fi­gyelembevételével hajtjuk vég­re, ugyanakkor lehetőség nyílik a központi takarmányeiókészítök létrehozására is, ahol az ipari koncentrátumokat és a saját termelésű takarmányokat meg,- felelő szakértelemmel készítik elő. — Az állami gazdaságok az új gazdasági évben szerzett ta­pasztalatok alapján 1962-ben meg kívánják oldani a speciali­zálódással kapcsolatos legfonto­sabb feladatokat, s ezzel újabb lépést tesznek előre a korszerű és jövedelmezőbb gazdálkodás területén — fejezte be nyilatko­zatát Petőházi Gábor. Lassan közeledik az ősz, a be­takarítási munkák időszaka. Ala­posan felkészültek erre a mun­kára Szamostatárfalván is. A ter­melőszövetkezeti községben öre­gek, fiatalok serénykednek azon, hogy minél gyorsabban betakarít­sák a termést, jusson idő min­denre. Az idén 20 holdon termeltek cu­korrépát, mely szépen fizetett. — Holdanként 300 mázsát adott a föld, melyet gondosan műveltek. Már végeztek a szállítással is, hogy a felszabaduló munkaerőt az almaszüretnél hasznosítsák. Sze­dik a fehérárut, a sóvárit és a batult. Eddig három vagonnal szüreteltek le a fákról. Igaz, hogy nem lesz olyan nagy a termés, mint amilyenre számítottak, de minőségileg kifogástalan, s ami termett, mind átadják a MÉK­nek: ugyanis 20 vagon almára kö­tötték meg a szerződést. Ebben az esztendőben tovább gazdagodott a jóhírű szövetkezet. Gondot fordítottak az állatte­nyésztésre is. Ezért építettek egy ötvenkét férőhelyes modern ön­itatós rendszerű tehénistállót, mely 900 ezer forintba került. Az átadásra még ebben a hónapban sor kerül. Ezen kívül állami hoz­zájárulással, de nagyobbrészt sa­ját erőből a szövetkezet építóbri- gádja épít egy 40 férőhelyes ser- tésfiaztatót is, melyet szintén eb­ben a hónapban adnak át rendel­tetésének. A mélyfúrású kút is jr állatok jobb vízzel való ellátását szolgálja, mely már működik is. Szépen fizet a dohány is, s mint itt mondják, ilyen termésre már rég volt példa. Holdanként ugyanis 13—14 máz6ás átlagra számítanak. (—kas) így „születik" az érdemérem... Harmincnyolc éve dolgozik a géplakatos szakmában. Dicséri Kovács Józsefet, aki a tanító­mestere volt, és akivel az utóbbi években együtt dolgo­zott, de már nem a mester mű­helyében, hanem nagyüzemben. Hatodmagával részt vett a Májerszki féle gépgyár államo­sításában. A lakatos brigád ve­zetője lett, aztán műszaki ve­zető, s most főművezető. Nagyot változott, fejlődött körülötte minden. S ennek 6 is részese volt. Az ipari tőké­sektől átvett üzem a mostani nagy vállalathoz viszonyítva olyan volt, mint palota mellett a kunyhó. Pár éve a mezőgaz­dasági gépek javításával fog­lalkoztak, most pedig burgo­nyaszedő és vető gépeket, ga- bor.aszívó és fúvó gépeket, ka­lapácsos darálókat, almaosztá- lyozókat és mezőgazdasági üze­meknek lakókocsikat gyártanak. Nőtt a munkások létszáma, de még nagyobbat nőtt a ter­melés és termelékenység, s ezzel együtt a munkások kere­sete is. Az a csoport, amelyik­nek ő a főművezetője, lakóko­csikat gyárt. Két kerékre sze­relt, vontató kis ezüst és kék­színű házikókat. Fekvő és ülő­alkalmatosság, asztal, tűzhely, mosdó és egyebek vannak ben­ne. Sokat bajlódtak, amíg az el­ső gyártmányt tökéletesen elké­szítették. Egyre több tapaszta­latra tettek szert a gyártásban és tavaly ősszel már 50—60 da­rab kész kocsi hagyta el ha­vonta a vállalatot. Most pedig már 90-et, százat gyártanak be­lőle. Ez nemcsak a szorgalom, a nagyobb gyakorlat eredmé­nye. A főművezető sokat töp­rengett a műszaki intézkedése­ken, míg aztán sikerült a mun­kásokat az egyedi gyártásról szalagrendszerűre állítani. Ami-' kor ez már ment, akkor a tö- kéletesítés következett, amit most is folytatnak. Ebben a negyedévben 3M darab lakókocsit gyártanak. Biztosan teljesítik a tervet, így látja a főművezető a mun­kások versenyének lendületé­ből, amihez minden nap hoz* zájárul a bíztatás. A fő­művezető megáll a mun­kások mellett. Megmutatja és megmagyarázza, amit nem tudnak. Aztán azzal a mon­dásával megy tovább, hogy „Fog menni fiúk?... Akkor húz­zatok rá!” A tréfás ked­vű főművezetőre úgy hallgat­nak emberei, mint a jó gye­rekek az apára. Ez a főművezető ősz András. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál nemrég tartott ünnepségen nagyon megtapsolták a munkások, ami­kor átadták neki a „Szocialis­ta munkáért” érdemérmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom