Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-07 / 211. szám
Ahol a fele jövedelmet ! már az állattenyésztés adja Országos tizedik a nyíregyházi Ságvári Tsz Á Magyar. Mezőgazdaság augusztus 15-i számában „Az V. crszágée tejtermelési verseny eredményei” táblázatban, az „1$Ó6, kH-on, aluli mezőgazdasági tentKelöszövetkezetek’” rovatában a 10.. helyen a nyíregyházi Ság- vári Tsz-.t találjuk. Szántóterülete. 520 hold, .a tihénlétszám 47; * Hónap alatt, termelt tej összesen- 71341 kii.ó; 100 holdra jutó tejtermelés 13 719 kiló; a tejtisz- tssájjü versenyben élért- pontszám 250. Ennyit árul el a táblázat. Amikor felkerestem a téesz vezetőségét, Horváth János elnök és Sütő Lóránt állattenyésztő még nem hallott a: 10. helyezésről, • a fentieket meg, mégsem érte őket meglepetésként, úgy vették, mintha j másként" nem is történhetett volna. Nyilván közrejátszik ebben az is, hogy tavaly — az állatlétszámot is tekintetbe véve — megyei elsők voltak. — Valamikor nem örvendett túlságosan nagy tekintélynek • az állattenyésztés a tágok között, — mondja Sütő elvtárs, miközben a régi nyilvántartásokat- keresi, ,— azt mondták: minek az. Lassan azonban belátták, hogy nemcsak a közvetlen haszna miatt érdemes vele foglalkozni, hanem a talajerő fenntartása és növelése miatt is. tőlem tudták * .állandóan növekvő tehénlétsxá m Előkerülnek ; a nyilvántartások. 1957 : 22 tehén, kétezer liter fej tehenenként. 1958: 25 tehén, fejest átlag 3164 liter. 1959: 47 tehén. 3200 literes fejési átlag, 4 ■zátalékós zsírtartalommal. 1960 július végei- 53 tehén, 95 ezer íi-t tejr 4,5 Százalékos tej. „- — És 1951? — Ogv" hisszük, hogy a jövő évi zárszámadáskor a tehénlét- szárti után százast - fogunk írni. Szerelnénk megkétszerezni a leien’égi , tehénállományunkat. És mindezt;, saját nevelésű üszőkből. TJobb üszőnk van, mint tehenünk. Ha lesz is néhány tenyésztésre alkalmatlan a 64 üsző kötőit. százra ki tudjuk belőlük egészíteni állományunkat. Egyébként csak törzskönyvezett állataink vannak, számíthatunk utódaikra is; Borjúnevelésünk eddig 97—98 százalékos. — Hogy áll a tejtermelés! tervük jelenleg? — Július végén 95 ezer liter volt a teljesítésünk. Éves tervünk 135 ezer liter. Nem állunk tehát jelenleg sem rosszul, de ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy 25 tehenünk ezután ellik, akkor nyugodtan remélhetjük, hogy. tervünket jóval túlteljesítjük. Egyébként szeparáljuk a tejet és csak a tejszínt adjuk el a Tejipari Vállalatnak. A visszamaradó szeparált te- fel- használásával — számításaink szerint — 15—20 százalékkal „többet kapunk” a tejért. A borjú és a malac látja ennek a legnagyobb hasznát. — Milyen a növénytermelésből és az állattenyésztésből származó jövedelem aránya? Többt mini egymillió as állattenyésztésből — Tavaly növénytermelésből 1 millió 400 ezer. állattenyésztésből 1 millió 100 ezer. Azt hiszem- ez elég kedvező, de az idén még jobban -el. szeretnénk telni ért a i arányt, az állattenyésztés javára. Szurkos Gáborral, az állattenyésztési brigád vezetőjével az. istállóban találkoztunk. Beszélgetés közben kiderült, hogy nem új már előtte a szakma, Tisza- dobon tíz évig volt gulyás va'a- mikor régen. Tíz éve dolgozik ebbén a téeszben. Hogy milyen jól végzi munkáját, arra az április 4-én kapott kormánykitüntetése a legjobb bizonyíték. Más jutalmat is kapott az idén; a téesz kiküldte a Szovjetunióba tapasztalatcsérére. Amikor keresetéről' esik szó, kíváncsian várja, mit Szólok a tavalyi 700 munkaegységéhez? Van azért másik oldala is a dolognak; minden nap fél négykor kell kelniük és este nyolcig dolgoznak. 1957-től gondozó. Borjúnevelési „forradalom“ — Milyen változás történt azó- , fa a tehenek körül? * — Hát az első a borjú -szoptatása volt. Én mindjárt azt mondtam, hogy ittassuk. Lajczák András azzal ellenezte, hogy akkor nem fogja a tehén leadni a tejét, ha nem szopik a borjú. Majd meglátjuk, mondtam. Még is láttuk. Az eredmény 200—220 liter tej megtakarítása volt borjúnként. . Emellett a borjuk is szebben .fejlődtek, a teheneket sem törték nyolc hét'g. — A másik lényeges változás az, hogy most már minden szálas és zöld takarmányt, csakis szecskázva adunk. Sokkal jobb a takarmány felhasználása. — És milyen ~ takarmányeilá- tásra számítanak az idén? — 1700 mázsa szálastakarmányra számítunk és 8—900 köbméter silótakarm: nyra. 213 szarvasmarhánkon kívül mindössze 19 ló van, ezért úgy hisz- szük, bőven elég lesz. G. B. Kép az épülő almatárolóról A nyíregyházi alma tároló szociális épületei már készen vannak. Az első. számú raktár, illetve feldolgozó üzem tartóoszlopai is csaknem mind az ég felé emelkednek. A daruk segítségével kezdenek kibontakozni az almatá) oló körvonalak (Foto: Varga Gyula) A szálkái könyvtár olvasótermében Sokan kérnek naponta olvasnivalót Vadnai Andrásnétót, a mátészalkai könyvtár kölcsönzőjétől. Délutánonként megtelik az olvasóterem. (Hammel J, felvétele.) Kiváló vasesztergályos A mezőgazdasági gépjavító üzem portása így beszélt az egyik munkásról: — Az elsők közt jön be dolgozni és legutoljára távozik. Megkérdeztem, hogy miért nem a többiekkel megy haza. Azt felelte, hogy csak akkor tud otthon nyugodtan pihenni, ha a munkahelyét rendben, a gépét tisztán és megolajozva hagyta a műhelyben. Hallattam a főművezetőtől, hogy munkakezdéskor ennek a munkásnak már ki van készítve a szerszáma és oda készíti magának a munkát. Akadt persze olyan munkás, aki ezért bogarasnak nevezte, de a többség követi már a munka- és fegje- lemszeretetben. Tisztelik nagyon a fiatalok is, ha nem is fogadnak neki szót mindany- nyian. Laci bácsinak szólítják a fiúk. Ott dolgozik ni, a nagy műhelyben — mutatta. Bejczi Ferenc, a vállalat igazgatója is dicsérte: — Sok ilyen pontos, jó munkás kellene az üzemünkbe. Nem ő a legjobb a mennyiségi teljesítésben, de a 105—H0 százalékot mindig eléri. Ám a minőség terén nincs még egy ilyen kiváló esztergályosunk! — mondta. .— Rá lehet bízni, bármilyen nehéz, vagy . kényes, nagy szaktudást igénylő munkát. Annak is örülünk, hogy jó minőségű munkára tanítja a fiatalokat. A minőség üzemi őre. Homoki Sándor, kilenc évé istyán Andrásnak, vagy Mestyán Gábornak. Ök mennyiségben többet termelnek, dt sajnos sokszor a minőség rovására. Gutyán nemrég öt selejtet gyártott. Elesztergálta a fogaskerekeket. Társa 700 forint se- lejtkárt okozott azzal, hogy 21 darab csapágyház méretére nem vigyázott. — Mondom sokszor a szaktársaknak, hogy megbosszulja magát a kapkodva végzett munka. Bosszant, hogy éppen azok a fiatalok „fütyülnek” a jó tanácsokra, akiknek leginkább szükségük van erre. Jeles Laci már ráfizetett önfejűségére. Selejtre esztergálta a burgonyaszedőgépek fogaskerekeit. Felelősségre vonták a 800 forint selejtkárért — magyarázta az ifjúmunkások tanítója. — Többszázan dolgozunk az üzemben. A minőségi ellenőrök nem állhatnak ott mindig minden munkás mellett. Többször is megmagyarázzák, hogy mi a minőségi követelmény, és azt hogyan lehet teljesíteni, de néhány munkás csak addig dolgozik úgy, amíg nézik a munkáját. Csúnya dolog selejtet gyártani. Régebben az ilyen munkást hamar kitették a j munkahelyről.. j Cselovszki L-íszló szívesen tanítja a fiatalabbakat. Kuruc Pista, Szűcs András és Fekete Pista munkája miatt nem is szégyenkezik a mesterük. Emlékeznek iá i fiatalok, ahogy Laci bácsi magyarázott nekik; „Előbb csak Lssan, fiúk, de pontosan és jól! Gyakran ellenőrizzétek, hogy jó-e, amit addig végeztetek. Inkább későbben legyen kész a munkadarab, minthogy azt egész munka kárba vesszen a selejt miatt. Aztán, ha jó a minőség, akkor lehet gyorsítani a tempón. .• A legjobb minőséget gyártó esztergályc* a leggyakrabban előforduló selejt okairól ..ezt mondta: — Néhány dolgozó társa« nem veszi figyelembe, hogy aa anyag a megmunkálásnál »melegszik és kitágul. Amikor aztán kész az alkatrész, lehűl az anyag, összehúzódik és pontatlanná válik a méret. ., Nagyobb hiba az, hogy nemi'jain- nak finoman a késsel. Nem többszőrre és finoman marat* ják az anyagot,, hanem egy-két menettel, durván. S a mérést elvétik. Nem érzik a felelősséget azért, hogy a rossz munka hátráltatja a szerelőket, a selejt miatt kárbavész a sok anyag, idő és munka. Az ily^n esetek akadályozzák a tervteljesítést és mindig elvesznek a vállalat dolgozóinak nyereségrészesedéséből. Nemhiába kiváló vasesztergályos Cselovszki László, tanulhatnak tőle a munkások!-, .---------------------------------------~f—’ Szeptember 19-től 29-ig újjra megyénkben a Budapest Táncegyüttes meri. — Ha minden munkásunk úgy dolgozna, mint Laci bácsi, akkor nem sok dolga lenné a minőségi ellenőrnek, ö maga egyben a munkájának minőség- ellenőre is. Csak első osztályú gyártmányt ad ki a' kezéből. Hogy mi ennek a titka?... Ismeri az anyagok tulajdonságait és gyakran ellenőrzi a méretét, a minőséget. Finoman dolgozik. Szeret gyönyörködni abban,- amit gyárt. Három ember véleménye ez. ötös bizonyítvány Cselovszki Lászlóról. Büszke lehet rá. — Csigaházat esztergálok az almaosztályozóhoz — mondta, amikor a .munkapadjánál találkoztunk. r— Sürgős a munka. Egy darabra 200 percet adtak. Sokat gyártottam már belőle. Egyre gyorsabban haladok. Nem kényelmeskedve, de nem is hajrázva, naponta hármat elkészítek. Ennyire minden nap számíthatnak a szerelők. Több is lehetne, ha" engednék a minőségi követelményen, így is megkeresek havonta kétezer forintot. Elég. S nekem az is számít, hegy amire egyszer kimondtam, hogy kész és elvihetik, azt nem hozzak vissza .valamilyen hiba rriíatt. A deresed» fejű esztergályosnak mái nem n’.j an gyorsan dolgozik a keze, mint GuÁprilisban jártak utoljára megyénkben a Budapest Tánc- együttes tagjai. Azóta már két külföldi turnét hagytak maguk mögött. Májusban és júniusban Finnországban, Svédországban, Dániában, Csehszlovákiában, majd Berlinben jártak, s közel másfél hónapos sikersorozatuk után Hollandiából és Nyugat- Németországból érkeztek haza. Az együttes 19-én kezdi Szabolcs megyei vendégszereplését, s tíznapos ittléte alkalmával sok községünket felkeres. Dr., Juhász Pálná, az együttes titkára munkatársunknak elmondotta: a Budapest Táncegyüttes 19J0-be;n alakult azzal a céllal, hogy nagy művészi igénnyel összegyűjtse, feldolgozza, népszerűsítse a magyar népművészet sok évszázados kincseit, a változatos szépségű magyar tájakat hangulatokban gazdagon kifejező táncokat, dalokat. Ezek mellett az együttes repertoárjában szerepelnek drámai kompozíciók, finom szerelmi lirájú, vagy humoros cselekményű jelenetek is, valamint modern magyar zenei művekre-elsősorban Bartók 1 és Kodály alkotásaira — készített táncszámok. • ■ — Az együttes 10 éves működése alatt itthon és külföldön egyaránt nagy sikereket vívott ki. 1953-ban első dijat nyárt a bukaresti Nemzetközi Táncfesztiválon, 1956-ban a genfi nemzetközi versenyen, majd Szíriában, Libanonban, Egyiptomban, Görögországban és Bulgáriában szerepelt nagy sikerrel. 1957-beh a nizzai versenyen és Lengyel- országban szerzett elismerést,' ~ 1959-ben az agrigentói fesztivál nagydijával tüntették ki, aztán Olaszországban,’ Franciaország és a Szovjetunió nagy városaiban hódította meg a közönséget szii\- pompás műsorával. 1960 februárjában a szicíliai Agrigentóban az elmúlt tíz esztendő alatt nagydíjat nyert tánc- csoportok versenyében ismét nagydíjat nyert az együttes., A 10 éves Budapest Tárcegyüt- íest mintegy kétezer fellépésén sok százezer ember ismerte t és kedvelte meg. Minden bizonnyá* nagy skere lesz nálunk is. (lej)