Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

Karr vált a csodálkozás, ami­kor két évvel ezelőtt bejelentet­ték: a budapesti kísérleti adás sikere nyomán az ország min­den részébe eljut a televíziós műsor. És egy esztendő sem telt el, a nyíregyháziak itt-ott már városunkban is tanúi lehet­tek egy-egy televíziós adásnak. Ezzel egyidőben kerültek fel a házak tetejére a T alakú an­tennák is. S ha most indulunk agy megyekörüli útra, arról ad­hatunk számot, hogy ami né­hány évvel ezelőtt még elkép­zelhetetlen, megfoghatatlan va­lami volt a szabolcsiak számá­ra, az ma már élő valóság. Csupán Nyíregyházán jóval több mint száz TV antenna magaso­dik, legalább ugyanannyi a megyeben. Kisvárda, Mátészal­ka,. Vásárosnamény, de kivétel nélkül a járási székhelyek, Gá- va, Hodász, Kocsord, Vállaj, a nyírkarászi Május 1 Tsz és még nagyon sok község dolgozói ta­TELEVÍZIÓS antennák . * -- i. NYOMÁBAN ■ ~! lalkoznak esténként a nagyvi­lággal a televízió képernyőjén. Egyre népszerűbb a TV Igaz, a megyében még nem tartja nyilván a posta, hány dolgozó, vállalat, intézmény vá­sárolt televíziós készüléket, hi­szen még nem végleges a to­kaji közvetítő-állomás, s addig nem szednek előfizetési díja­kat, de azt így is meg lehet ál­lapítani, hogy mintegy 3—400 készüléket vásároltak meg ed­dig a megye boltjaiban. Ez is bizonyítja, hogy megyénkben egyre népszerűbb a TV. Egy másik számadat még ennél is beszédesebb. Tavaly júliusig 26 TV készülék talált gazdát Szabolcs-Szatmárban. Az idén az első hat hónap alatt már több, mint ennek az ötszöröse kelt el: 131 új készüléket he­lyeztek üzembe. A rekordot augusztus viszi. A római olim­piai játékok előtt újabb 100 ké­szüléket vásároltak meg az üz­letekben. I pálma a „Munkácsié“ Persze, nem könnyű eldönte­ni, melyik televíziós készüléket illet az elsőség. Egyformán jó a vétel valamennyin. A vásár­lók mégis a Munkácsit veszik legszívesebben, amely nagy képernyős, s az ára is mérsé­kelt: 5900 forint. Balogh Lajos- né, a Rákóczi utcai KERAVILL boltból elmondta, hogy eddig havonként átlagosan két-három készüléket adott cl a bolt, au­gusztusban már rekordforgal­mat értek el — tíz Munkácsit és Orion 505-öst csomagoltak a boldok vevőknek. A vétel javult, sával természetésen emelkedik a kereslet is, az olimpiai láz talán a kereskedelem e terüle­tén érezteti leginkább a hatá­sát. — Ha meghallgatják az olva­sók a mi javaslatunkat is, fel­tétlenül hangsúlyozzuk, hogy a Benczúr típusú legalább olyan jó, mint a többiek. Ez. új soro­zat, igaz, kis képernyős, de ol­csóbb, mint a többiek: 5400 fo­rint. Hogy kik vásárolnak? Az üzlet dolgozói hangsúlyoz­zák, hogy' örvendetesen megnőtt a lakosság által vásárolt tele­víziós készülékek száma. A nyíregyháziak közül az olimpia kezdete előtt vitte haza új ké­szülékét Tőkés Kálmán MTH dolgozó, Prékopa József, nyug­díjas tanító. A földművesszovet- kezeti kereskedelem statisztiká­ja pedig azt bizonyítja, hogy egyre több termelőszövetkezeti paraszt lakásában gyűlnek ösz- sze alkalomadtán a családta­gok, nem egyszer a szomszédok egy kis TV nézésre. Mindez azt mulatja, hogy az egyszerű em­berek igényei is. nagyot nőttek, de lehetőségük is van a vásárlás­ra. És egyre több szabolcsi csa­lád várja izgalommal ezekben a napokban a bemondó hang­ját: „Halló, itt Róma", nézi szorongva a világ sportolóinak nagy erőpróbáját, tanul, szóra­kozik a készülékek mellett. És várja, hogy még to­vább, s tartósan megjavuljon a vétel... Kopka János GOOD BY, NYÍREGYHÁZA.. Miről beszél a Szabolcs szálló emlékkönyve? Bégi „bútor” már a Szabolcs Mailada — az egykori Korona —-' Nyíregyházán. Régen dzsent­rik, méltóságosok orgiáitól vol­tait hangosak hírhedt különszo- bái, ma pedig igyekszik második otthont nyújtani a fővárosi, vágy más távoli vendégeknek, akik vállalati, vagy egyéb ügy­bén járnak városunkban. Vajon ma kik a leggyakoribb szállóvendégek? Hernádi Péterné, a szálloda vezetője készségesen felvilágosí­tást nyújt: — Színészek, különféle válla­lati és mezőgazdasági szakembe­rek, a mélyépítő tervezői, ügy­nökök, újságírók, külföldi láto­gatók. ;. Sokféle vendég, többféle ügy­ben. .: ,Száll a cigaretta füstje. A ven­dég félrevonja a függönyt az ablakról, s elmerül az emlékek­ben, a Kossuth-tér forgatagában. Viszontlátott régi kép, gyermek­kori kalandok édességét árasztja magából. De a szállodai tükör ő§z fürtöket, szomorú szemeket mutat. Fáradt legyintés, a ciga­rettafüst csak száll, száll, s a azobában a rádióból halk tánc- zgne szűrődik. Ilyen vendég is van... . A „szalma" vendég Gyakori a kiszálló vendég, akinek egy ilyen kiszállás nem­csak hivatalos ügyet, hanem iz­galmas kalandot is jelent. Nincs itt az asszony, ilyenkor a „szal­ma" vendég az ismeretlen he­lyen kicsit töbDet is megenged magának a megszokottnál: nem­csak két korsó sört, hanem egy­két fél szatmar.'t * is megiszik, utána órákra is elmerül a szá­mára új-, ismeretlen Kossuth tér esti áradatában... A legctthonosabban a gyakran visszatérő szállodavendég mozog. A bennfentes tudálékosságával magyarázza újdonsült szállodai ismerősének, hogy a Tiszában olcsóbb a bécsiszelet, de táncol­ni az Annába érdemes menni. Természetesen vannak türel­metlen vendégek is, akiknek a víz sem elég meleg, a rádió re­cseg, s zúgolódnak, mert csak az egyik hátsó szobában kaphattak ágyat. Aztán akadnak olyanok is, akik keserűséget, sőt kart is okoznak felelőtlenségükkel a szálloda dolgozóinak: kiégetik az ágyneműt, szemetelnek, nem vi­gyáznak a berendezésre. Hires emberek De az ilyen vendégek száma, szerencsére csekély. Annál több a kedves, rokonszenves vendég, akire szívesen emlékszik vissza a szobaasszonytól a takarítónőig a legtöbb szállodai alkalmazott. — Gyakran híres vendégeink jönnek — újságolja Hernádine. :— Színészek, tudósok, s minden hónapban elég sok a külföldi látogató is. Érről beszél a szálloda emlék­könyve is, bár igaz, hogy csak rövid ideje vezetik. A vaskos kék könyvben francia, angol, orosz, norvég, görög, jugoszláv, német, román, csehszlovák kéz­írások mellett ott található Gő­zön Gyula. Gobbi Hilda. Bordy J Bella és sok más világhírű mú-1 vészünk aláírása is. „Nagyon jól éreztem magam a kedves Krudy-novellámra emlé­keztető szádodéban ’ — írta be Török Erzsi. „A szobák csinosak tiszták és kedvesek” — jegyezte di. Ho­moki Nagy István, a híres állat- j filmek rendezője. 22 év után újra ifthon i „A very nice room” . — írja1 R. Schmalcer Londonból és hoz- j záteszi: „I come again ’ — jövök j ismét... „Good by, Nyíregyháza, my lo­vely city. good by for everw — Isten veled Nyíregyháza, szere­tett városom, Isten veled örök­re — írta be Nuss Miklósné, egy idős amerikai asszony, aki 22 év után látogatóba ismét fel­kereste szülővárosát. Ma a tsz-elnökök jönnek ér­tekezletre Nyíregyházára. A por­tásfülke előtt egy osztrák házas­pár cseveg németül. Bent, az ét- i teremben szól a zene... Győri Illés György Elcsendesült a hazafelé tartó szekerek zaja, a harang is el­kongatta a nyolc órát. A falu­ra sűrű sötétség ereszkedett, a fekete fatoronyban fészket ra­kott az éj. A kiskapuban üldö­gélőle is szedelőzködnek, indul­nak nyugovóra. Egy fehérgatyás Öreg paraszt- ember kaszával a vállán csen­desen poroszkál el az iskola előtt. Megáll, fülel a kiszürem- kedő recsegő, ropogó hangfosz­lányokra. Kovák István, az alig huszon­öt esztendős fiatalember, az is­kola igazgatója meghozta a fa­luba az első televíziós rádiót, azt próbálgatják, szelídítik. Ott szorong a fél utca, Kovák pe­dig három napja se nem alszik, se nem eszik izgalmában. Szemközt eo-j szalmakohtyos furcsa kis házacska fehér falai világlanak a holdfényben. Két piciny ablaka, mint két macs- kaszem, sá-gás fénnyel nézi a népleien utcát. A két ablakocs­ka között hatalmas emléktábla, szinte lehúzza a házacska vál­lát: „Itt született Móricz Zsig- mond, a nagy magyar író”. Befejezték a cséplést A csarodai Vörös Csillag Tsz tagjai boldogan állapít* )ik meg, hogy kalászosaik a vártnak megfelelően fizettek. Ez már a neheze után volt. Koccintottak. Ugyanis brigádonként száz liter sört és hat liter pálinkát osztottak ki. így jóhangulafü cscplés utáni áldomásra is sor került. . (Hammel J. felvételei.) > Csecsei estézés Az idegen kíváncsi áhítattal áll meg a ház előtt. Vájjon van e odabent élet? És ha van, mi­lyen? Félénken, óvatosan lenyomom a kapu kilincset. Enged. Csal, húz a kíváncsiság. Kutyától tartva, gyors visszavo­nulásra készen lépdelek befelé az udvarba, aztán az alacsony szemöldökfa alatt a kis házba. Olyan pitvarfélében vagyok, ahonnan jobbkéz felé, van a kis szoba, melynek fénye az utcára szolgál. A szobában petróleumlámpa ég. Az asztal mellett szemüve­ges nénike ül, olvas. Az aszta­lon könyvefe, folyóiratok. A dilcán borostásarcú bácsi, szipkából magacsavarla cigaret­tát pöfékel. Ök a ház mostani gazdái. Magos 'Gusztávnak hív­ják az embert, — termelőszö­vetkezetben dolgozik,' — felesé­gét pedig Emmi néninek. — Még a nagyapám vette meg ezt a házat az író apjától, Mó­ricz Bálinttól — válaszol Guszti bácsi az első kérdésemre. Az adás-véieliben Mórucznak van írva a nevük, nem tudom, hogy lellek Móriczok. — méltatlan­kodik az, öreg. .Látszik, hogy ré­gi problémája ez, minden láto- gatónak elmondja-—. — Ismerte e az írót? — Ismertem. Egy nagy ün­nepkor, — már nem tudom mi­lyen ünnep volt ez — beszél­tem is vele. Emmi nénit a Móricz-ház ka- lauzaként emlegetik. Most is szívesen válaszolgat, pe­dig fáj a feje. Jókait és Mó- riczot szeret olvasni, s büszke a házra, amelyben lakik. — Nincs olyan nap, hogy fénykép ne készülne a házuk­ról, hogy ne jönnének érdek­lődök. A múlt héten bécsi ven­degeknek mutogattam meg a kertet, házat. Nem is tudtak magyarul... •.?• Maga Móricz Zsigmond se le­hetett büszkébb szülőházára, mint Emmi néni. Erre a szal­matetős házikóra. Guszti bácsi se adja alább, mint a felesége. ö ugyanis ugyanabban a szobában szüle­tett, amelyikben tizenkilenc év­vel korábban az író. Ez a két öreg őrzi, ápolgatja a magyar parasztság nagy írójának szü­lőházát, mondja el tényleges, vagy megálmodott élményéit a látogatóknak. Borsodi Gyula 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom