Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

Bizalom és barátság * le*»relés kérdését tár- gyaló ENSZ-közgyűlésre való utazása előtt Hruscsov szovjet miniszterelnök ezekben a napokban Finnországba láto­gatott el. Ezzel kapcsolatban a finn sajtó megállapította: a két ország közötti jószomszédi vi­szony, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésre való törekvés szolgáltak a látogatás természetes alapjául. Ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy a finn népet bizalom é*. barátság köti af Szovjetunióhoz és kívül ma- 153d a nagyhatalmak nézetelté­résein. Bizalom és barátság.;: Ez a két szó jellemzi a leghívebben azt az érzést, mellyel a népek a Szovjetunió felé fordulnak. A Szovjetunió egyenlő félként tárgyal a legkisebb néppel ugyanúgy, mint a legnagyob­bak Tiszteletben tartja a nem­zetek függetlenségét, önzetle­nül segíti őket. Mint Hruscsov a moszkvai magyar kiállításon mondott beszédében kijelentet­te: ésszerű, jó, szívélyes vi­szonyt óhajt az amerikai nép­pel is. Kereskedelmi és kultu­rális kapcsolatokat kíván ki­építeni minden országgal. A vitás kérdéseket nem hideghá­borúval, fenyegetőzéssel, fegy­verkezéssel, hanem tárgyaló­asztaloknál kívánja megoldani. Ezért jelent örvendetes ese­ményt a szovjet államférfiak látogatása Indiától Finnorszá­gig, Ausztriától Indonéziáig. Nyílt szívvel, őszinte érzéssel fordulnak feléjük a népek, mert tudják, hogy az általuk felajánlott kölcsönök és egyéb segítségnyújtásuk nincs meg­alázó feltételekhez kötve, nin­csenek mögötte hátsó gondola­tok, csapdák, kiuzscrázó szán­dékok, mint a tőkés országok úgynevezett „segélynyújtása” mögött Nincsenek kikövetelt támaszpontok. Az ország lakos­ságát állandó veszélynek kite­vő háborús célok. A szovjet segítség nem fegyverekbe ölt pénzt, hanem a megsegített Paul Robeson, a nemzetközi Le­nin békedíjjal kitüntetett világhí- ;rű énekes és békeharcos az Or­szágos Béketanács vendégeként líiazánkba látogat. Szeptember >#-én Londonból érkezik Buda­pestre, hat napot tölt nálunk és szeptember 15-én utazik el Ma­gyarországról. Tisztelőinek legna- ;gyob sajnálatára, a nagy művész i«z alkalommal nem előadóként, ország iparosítását, gazdasági fejlődését, új üzemeket, gáta­kat, hidakat jelent. Népek bol­dogulását, emberek jobb életet. Ezért szívesen látott vendégek a szovjet államférfiak a világ minden részén, ezért fogadja lelkesedéssel, meleg barátság­gal minden nép Hruscsov elv- társat Kínától Ausztriáig, Viet­namtól Finnországig. fTgyanakkor mit látunk a másik oldalon? Heves tüntetések, ellenséges hangulat, esetleg fagyos bizalmatlanság kísérte az amerikai vezetők útjait a délamerikai áramok­tól egészen Eisenhower lemon­dott tokiói látogatásáig. Telje­sen érthető ez. hiszen a népek mindenütt békét, nyugalmat, szélesedő gazdasági és kulturá­lis kapcsolatokat akarnak. Nyu­godt légkört és nem hideghá­borút. Emelkedő életszínvona­lat és nem esztelen fegyverke­zési hajszába ölt milliárdokat. Természetes tehát, hogy a hi­degháború felelevenítőit, a fegyverkezési hajsza szédültjeit, a támaszpont-építőket, a nuk­leáris robbantások lelkiismeret­len kalandorait egyetlen nép sem látja szívesen. ..Ha nem változtatunk külpolitikánkon, egy napon azt vesszük észre, hogy az egész világ elfordul tőlünk” — írta a közelmúltban az egyik amerikai publicista. Az események azt mutatják, hogy a békés együttélés ellen­zői, az erőpolitika mániákusai mindinkább elszigetelődnek és szövetségeseik táborában is egyre népszerűtlenebbek lesz­nek. Ezért állapították meg a nyugati lapok az Amerikai Ál­lamok Szervezetének San Jo- sé-i konferenciáján hozott hatá­rozatot elemezve, nem csekély kárörömmel, hogy az USA te­kintélye az értekezleten vég­eredményben súlyos vereséget szenvedett. Még a nyugatnémet Süddetusche Zeitung is rámu­tatott, hogy Herter amerikai külügyminiszter Kuba-ellenes hanem elsősorban a Béke Világ­tanács tagjaként járja majd az országot. A magyar nép legkülön­bözőbb rétegeivel kíván megis­merkedni, munkásokkal, terme­lőszövetkezeti tagokkal, művé­szekkel és egyetemi hallgatókkal találkozik, s termelőszövetkeze­tekbe, üzemekbe is ellátogat. Egy alkalommal magyar művészek társaságában a tiszteletére rende­zett díszhangversenyen is fellép. tervei a latin-amerikai államok kemény ellenállásába ütköztek és az eredetileg tervezett ame­rikai határozati javaslatot nem tudja keresztül erőszakolni. Más lapok arra hívják fel a figyelmet, hogy Latin-Ameri- kában egyre élesedik a „jenki- eüenesség”, s Washingtonnak tapasztalnia kellett, hogy egy­re több nép tépi el magát a dollár-pórázról. A San José-i határozat még az elfogadott burkolt és bágyadt erejű meg­fogalmazásban is hatalmas ere­jű tiltakozást váltott ki Mexi- cótól Brazíliáig, a hatalmas tö­megek nagyarányú tüntetéseken ítélték el az Egyesült Államok újabb Kuba-ell^nes agresszív lépését. Természetesen a leg- ízzóbb, legelementárisabb tilta­kozást Kubában váltotta ki az amerikai imperializmus sötét menővere, mely kényszeríteni akarta Kubát, hogy mondjon le a Szovjetunió által a szabad­ságát, függetlenségét védő nép­nek agresszió esetére felaján­lott segítségéről. Ezzel kapcso­latban jelentette ki Fidel Cast­ro: arról van szó, hogy egy hatalmas ország azt a nemes ajánlatot tette, hogy egy kis ország védelmére kel. Ez nem beavatkozás, hanem szolidarí- tásvállalás egy szabadságáért küzdő néppel. A hatalmas ország, a Szov- jetunió baráti kezét és segítségét nyújtja a kis orszá­gok népeinek Kubától Finnor­szágig mindenütt és segítsége önzetlen, feltétel néiküli. Ezzel vívta ki a népek bizalmát és barátságát, ugyanakkor, amikor a tőkés országok gesztusait bi­zalmatlanul és jogos gyanak­vással kísérik ma már Japán­tól Kongóig, La tin-Am erikától az európai szövetségesekig mindenütt... Á meleg, lelkes szeretetteljes fogadtatás, amely- lyel a finn nép a hatalmas Szovjetunió államfőjét fogadta, megbecsülése annak a szívós, állhatatos törekvésnek, amelyet Hruscsov vezetésével a Szov­jetunió folytat a békés egymás mellett élés, a különböző rend­szerekben lévő országok hasz­nos, gyümölcsöző együttműkö­dése érdekében. A kapitalista rendszerben élő kis Finnország és a szocialista nagyhatalom Szovjetunió között kialakult, bizalomra épült viszony meg­győző példája nemcsak annak, hogy a történelemben először a Szovjetunió valóban mara­déktalanul megvalósította a kis és nagy népek közötti egyen jog ijság alapján létesített kapcsolatokat, hanem annak is, hogy a különböző rendszerben élő országok bizalom tel je«, bé­kés és baráti viszonyban élhet­nek egymás mellett. Paul Robeson az Országos Béketanács vendégeként hazánkba látogat n Térképünk Hruscsov elvtárs finnországi látogatása alkalmából készült. Finnország területe 331 900 km- (ennek kb. 10 százalékát tavak borítják), lakossága 1,3 mii­tló f« 2 Kádár János eivtárs vezeti az ENSZ közgyűlésre a magyar kiildőttséget A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szeptember 1-i ülésén kijelölte cs az Elnöki Tanács jóváhagyta az ENSE-közgyűlés tizenötödik Ülésszakán résztvevő magyar küldött­ség összetételét. A küldöttség vezetője: Kádár János államminiszter. A küldöttség tagjai: dr. Sík Endre külügyminiszter, Péter Já­nos, a külügyminiszter első helyettese, Mód Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar Népköztársaság new-yorki állandó ENSZ képviseletének vezetője, dr Szita János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság genfi állandó ENSZ képviseletének vezetője. Hruscsov elvtárs látogatása egy helsinki üzemben Helsinki, (TASZSZ): Hruscsov, aki Kekkonen finn köztársasági elnök 60. születés­napjára Helsinkibe utazott, szom­baton délelőtt felkereste a , .Stremberg" ’ elektromechanikai üzemet. Az 1400 munkást és al­kalmazottat foglalkoztató modern gyárban különböző típusú elektro­motorokat és generátorokat, hajó­berendezéseket és egyéb gépeket készítenek. Az üzem termékeinek jelentékeny része szovjet export­ra készül. Hruscsovot és kíséretének tag­jait az üzem igazgatója és a munkások képviselői fogadták a gyár udvarán. A munkások nevében Paakku- nainen főbizalmi üdvözölte a szovjet miniszterelnököt. Sikere­ket kívánt látogatásához és kife­jezte azt a reményét, hogy Hrus­csov finnországi tartózkodása to­vább erősíti és fejleszti majd a jószomszédi kapcsolatokat a kát ország között. Hruscsov megkö­szönte az igazgatóságnak és a munkásoknak a meleg fogadta­tást. Hruscsov finn és külföldi új­ságírók, fotóriporterek és film­operatőrök hadától kísérve meg­kezdte az üzemlátogatást. Az egyik munkás Hruscsovhoz for­dulva a következőket mondotta: „Köszönjük Önnek, hogy felkere­sett bennünket. Köszönjük az Ön nagy tetteit. Csaknem naponta láttam az ön arcképeit, de most először szoríthatom meg a kezét.” Hruscsov elbeszélgetett a mun­kásokkal, érdeklődött életkörül­ményeik iránt. A munkások ér­deklődtek a Szovjetunióban lévő munkaviszonyokról. A szovjet miniszterelnök elmondotta, hogy a szovjetunióban most térnek át a csökkentett munkahétre, s egyidejűleg emelik a béreket; ismertette a szovjet gazdaság, többek között a vaskohászat gyors fejlődését. Az egyik munkás tré­fásan megjegyezte, hogy a Szov­jetuniónak igen sokba kerülnek a szputnyikok, mivel olyan nehe­zek. Hruscsov ugyancsak tréfásan azt válaszolta, a szputnyikokhoz csak egészen kevés acél kell. A gyárlátogatás során Nyikita Szergejevi.es gyakran megállt, üd­vözölte a munkásokat, sikereket kívánt munkájukhoz és életük­höz. Kérdéseket tett fel a műsza­ki igazgatónak a különböző ké­szítmények sajátosságairól. N. Sz. Hruscsov a munkások meleg üdvözlései közepette gép­kocsiba ült és visszatért szállá* sára. Kaszai tartomány szilárdan Lumumba csapatai kezében van Plést tartott az EMSZ kougói taauqgadó bizottsága Elisabelhvillc, (MTI): A kalan- gai hadsereg két vezető tisztje ki­jelentette, hogy Bakvanga, a „bá­nyászállam'’ fővárosa szilárdan Lumumba csapatainak kezén van. A város körül azonban szórvá­nyos harcok vannak. Heves össze­csapásra került sor Kambayeben, nem messze a kaszai határtól. — Kongói repülőgépek röplapokat dobtak le a határvidéken, ame­lyek felszólítják a lakosságot, hogy tegye le a fegyvert. Kalond- zsi, a „bányászállam” áruló és kiebrudalt vezetője közölte hívei­vel, hogy Csombéval kitűnő kap­csolatai vannak ugyan, de Ka­tanga ..pillanatnyilag” saját vé­delmével van elfoglalva. Katanga fő problémája jelenleg, hogy a tartomány különböző ré­szein nagy az ellenállás Csombé­val szemben. A katangai hadse­reg pénteken „nagyméretű tisz­togató műveletet” indított meg. A katangai hadsereg parancsnoka közölte, hogy katonái korszerű fegyverekkel vannak felszerelve, ugyanis a belgák, mielőtt elhagy­ták volna Kamina támaszpontot, a fegyvereket átadták Katangá- nak. Leopoldville: Az ENSZ kongói fegyveres erői (marokkóiak) pén­teken tűzharcba keveredtek kon­góiakkal. Az első értesülések sze­rint egy polgári személy meg­halt. New York: Hammarskjöld pén­teken összehívta az ENSZ kongói tanácsadó bizottságát. A mintegy háromórás megbeszélésen, ahol’ Bunche beszámolt a kongói helyzetről, jelen volt Dajal indiai ENSZ-megbízott is. aki szomba­ton indult Kongóba, hogy átve­gye Bunche hivatalát. Megszűnt a vízumkényszer [ Magyarország ás Csehszlovákia között Illetékes magyar és csehszlo­vák szervek között létrejött megállapodás értelmébe! 1960. szeptember 1-ével megszűnt a vízumkényszer a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között. Ez időponttól fogva az érvé­nyes útlevéllel, illetve betétlap­pal rendelkező személyeknek nem kell külön vízumot kémiök utazási okmányaikra, a szomszé­dos baráti országba történő látogatáshoz. Mit fizet a Lottó? A Lotto 36. játékhetére beér­kezett 4 077 040 szelvény, öt ta- lálatos szelvény nem volt. Négy. találatot 18 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 169 876,25 forint, a három talá- latos szelvények száma 1460, ezekre a szelvényekre egyenként 1047,50 forintot fizetnek. Két ta­lálatot 61 892 fogadó ért: el, nye­reményösszege egyen* ént 24,70 forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom