Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27 / 228. szám

Újabb jelentések a szovjet miniszterelnök Glen Cove-i beszélgetéseiről (Folytatás az 1. oldalról) — Uraim, ítéljék meg hát önök maguk, hogy ilyen feltételekkel mi, a Szovjetunió és a szocia­lista tábor országai hozzájárul- hatunk-e mi a leszereléshez, a nemzetközi fegyveres erők meg­teremtéséhez, ha ezek a fegyve­res erők ilyen vezetés alatt te­vékenykednének? Természetesen nem. — Meg lehet érteni az Egye­sült Államok és a hozzá katonai tömbök útján csatlakozó orszá­gok érdekeit Is — ők sem bíz­nának bennünk, ha az ENSZ főtitkára a szocialista országok képviselője volna. így aztán tel­jesen érthető és teljesen tör­vényszerű az egyik vagy a má­sik fél bizalmatlansága az ENSZ- főtitkárság egyszemélyi irányí­tásával szemben. Az ENSZ fő­titkárságának munkájában nem­csak a Nyugat és nemcsak a szocialista világ képviselőjének, hanem a semleges országok kép­viselőjének is részt kell vennie, hogy a titkárság tárgyilagosan hajthassa végre a nemzetközi jellegű kérdésekben hozott hatá­rozatokat, hogy biztosíthassa a Földön a békét és az országok jószomszédi viszonyát. — Amint látják, állásfoglalá­sunk nem személyesen Ham­marskjöld ellen irányul. Mi tökéletesebb szervezeti formákat keresünk, amelyek valóban biz­tosítják az összes országok békés együttműködését és azt, hogv az ENSZ határozatai ne az ENSZ-hez tartozó egyik, vagy másik állam érdekeit szolgál­ják. A mi állásfoglalásunk te­hát egyáltalában nem harcias, inkább nagyon is békés állás­pont. Mi Hammarskjöld úrral is hajlandók vagyunk együttmű­ködni, hogyha ő az országok egy meghatározott csoportját fogja képviselni és, ha mellette, vele egyenlő hatalommal képvi­selve lesznek a titkárságban a szocialista és a semleges orszá­gok is, hogy együttesen oldhas­sák meg az összes kérdéseket. Mi nem azt akarjuk, hogy Ham- marskjöldöt saját képviselőnkkel cseréljük fel. Nem is lehet olyan embert találni erre a posztra, aki egy személyben az országok három csoportját tudná képvi­selni. Ez lehetetlen. Igaz — mondják, hogy az Istennek há­rom személye van. Ezt azonban senki sem látta. Ezért marad­jon csak meg a hívők elképze­lésében. Az Egyesült Nemzetek titkárságát viszont • három sze­mélyben szeretnénk látni. — Sötétedik, s nagyon nehéz jegyzetelni. Féltem az Önök sze- mevilágát újságiró urak. Fejez­zük be beszélgetésünket. Az újságírók köszönetét mond­tak N. Sz. Hruscsovnak. Késő este fejeződött be Glen Coveban a munkanap. Másnap, vasárnap reggel meglátogatták Hruscsov elvtársat V. Gomulka, a Lengyel Népköz- társaság küldöttségének vezető­je, A. Rapacki külügyminiszter és a lengyel küldöttség más tagjai. N. Sz. Hruscsov és V. Gomul­ka barátian elbeszélgetett. A parkban, séta közben lefolytatott beszélgetés után Hruscsovhoz és Gomulkához odamentek az új­ságírók és megkérték őket vá­laszoljanak kérdéseikre. Egy újságíró megkérdezte N. Sz. Hruscsovtól: — Ha az ENSZ-főtitkár kérdé­se nem úgy oldódik meg. ahogyan Önök kívánják, azt jelenti-e ez. hogy a Szovjetunió nem folytat­ja a leszerelési tárgyalásokat? N. SZ. HRUSCSOV: — Nem. nem jelenti azt. KÉRDÉS: — Az ENSZ-titkár- sággal kapcsolatos javaslatának fényében tisztázni kellene, mi az ön véleménye az ENSZ égisze alatt létrehozandó fegyveres erőkről, ha javaslatát nem fogadják el? N. SZ. HRUSCSOV: — Ilyen körülmények között mi nem egyezünk bele a nemzetközi fegyveres erők létrehozásába. Nem akarjuk, hogy ilyen erők az ENSZ-főtitkár egyszemélyi ve­zetése alatt álljanak. KÉRDÉS: — Szándékszik-e Ön még egyszer felszólalni az ENSZ-közgyűlés mostani ülés­szakán? N. SZ. HRUSCSOV: — Nem is egyszer készülök még felszólal­ni. Különben nem tudnám meg­magyarázni nagy útiszámlámat (Élénkség a beszélgetés résztve­vői között.) KÉRDÉS: — Milyen kérdések­ről fog beszélni? HRUSCSOV: Ez titok. KÉRDÉS: — Azt mondják, hogy Fidel Castro négyórás be­szédet mond az ülésszakon. Lesz-e Önnek türelme végighall­gatni őt? HRUSCSOV: — Kész vagyok akár hat órán át is hallgatni Castrot. (Élénkség.) KÉRDÉS: — Az Egyesült Ál­lamokban ma mesterséges boly­gót bocsátottak fel Hold körüli pályára. Mi a véleménye erről? (Nem sok idővel a kérdés felte­vése után a rádió bejelentette, hogy az amerikai lunyik elégett. A tudósító, aki a kérdést feltet­te, erről még nem tudott.) N. SZ. HRUSCSOV: — Nagyon jó. Ha az önök szputnyikja sike­resen a Holdhoz ér, akkor a mienk, amelyik már régen ott van, barátként fogja üdvözölni. Tudni fogjuk, hogy ők ott jól megvan­nak a békés együttműködés alap­elvei szerint, ami nekünk itt a Földön még nem adatott meg. KÉRDÉS: — Egy amerikai tá­bornok kijelentette, hogy a na­pokban meghalt két szovjet űr- utas. Igaz-e ez? N. SZ. HRUSCSOV: — Ez csu­pán tábornoki anekdota. KÉRDÉS: — Gondolja-e ön, hogy Hammarskjöldnek nyuga­lomba kell vonulnia? N. SZ. HRUSCSOV: — Hadd gondolja el és döntse el ezt ma­ga Hammarskjöld. KÉRDÉS: — Ön felajánlotta, hogy — ha ezt más országok is célszerűnek ítélik — helyezzék át az ENSZ székhelyét Moszkvá­ba. De hiszen Önöknél cenzúráz­zák a külföldi tudósítókat, nem publikálják a nyugati híreket és zavarják a rádióállomásokat. N. SZ. HRUSCSOV: — Az ENSZ-közgyűlésen már elmon­dottam és itt megismétlem, hogy minden feltételt biztosítunk az országok ENSZ-képviselőinek si­keres munkájához. KÉRDÉS: — Az Egyesült Ál­lamok kormánya úgy véli, hogy Hammarskjöld Kongóban a le­hető legjobb politikát folytatta.1 Mi erről az Ön véleménye? N. SZ. HRUSCSOV: — Az ilyen értékelés ellentmond a té­nyeknek. Természetesen Ham- marsjöld önnek meglelek Heiter kezet ráz vele és ünnepélyesen átnyújt neki egy ötmnlió dollá­ros csekket, mint Kongónak nyújtandó segítséget. A valóság­ban Hammarskjö'd politikájának a törvényes kongói kormány val­lotta kárát. Ha az ENSZ-nek hárem főtitkára lett volna, i amint ezt mi javasoljuk, ezen nem engedték volna, hogy olyan helyzet keletkezzék, amelyben az ENSZ-csapatok nem Kongó törvényes kormányát segítették, hanem azokat, akik ellene léptek fel. Az országot a törvényes kor­mánynak kell vezetnie és nem az ENSZ-csapatok rak. — Korunk sok ptldát ismer egy-egy ember helytelen értéke­lésére. Közismert példáin, hogy Eisenhower elnök nagyon okos embernek tartotta Li Szin Mont. Ám hol van most Li Szín Man, hova bújt el? KÉRDÉS: — Ha Koreában nem lennének ENSZ-csapatok, akkor kié lenne egész Korea — az észak-koreaiaké? N. SZ. HRUSCSOV: — Min­denesetre a korra'aké. Jelenleg Dél-Koreában külföldi csapatok állomásoznak, Észak-Koreaaan — viszont nem. — Ismét ki akarom jelenteni, hogy az ENSZ főtitkári tisztségé­ben egyetlen ember nem elégít­heti ki az ENSZ-tagállamok minden csoportjának igényeit. Ha egyoldalú határozatokat hoz­nak, a másik féi . kénytelen sa­ját nemzeti erőire támaszkodni, nekünk pedig nem szabad konf­liktusokig, háborúkig juttatni a dolgot. Az eröpolitika „a kom­munizmus visszaszorítása” im­már sok kudarcot szenvedett. — Gondoljanak Dulles-ra, ő hirdette meg „a kommunizmus visszaszorításának” politikáját. Errol a politikáról Stevenson úr nemrég igen elmésen megjegyez­te, hogy a demokraták Európára korlátozták a kommunizmust, a köztársasági pártiak pedig most Manhattan sziget határai közé akarják szorítani. — A kommunizmus szilárdan gyökeret eresztett, hatalmas fá­vá nőtt és semmiféle vihar vagy orkán nem árthat neki. KÉRDÉS: — Valóban olyan szilárdan gyökeret crcsztett-e ez a fa? N. SZ. HRUSCSOV: — Pró­bálja meg kidönteni. Az októberi forradalom után megkísérelték az intervenciót, de ebből nem lett semmi. (Ekkor néhány méterre a be­szélgetés színhelyétől sikoltozni kezdtek az egymást váltó felbé­relt tüntetők. Nyikita Szergeje- vics megjegyezte: — Nos, ime. az amerikai ..kultúra” egyik megje­lenési formája.) KÉRDÉS: — A mi lapjaink teljes egészében közölték Önnek az ENSZ-ben elhangzott beszé­dét, az önök lapjai viszont mind­össze hatszáz szót írtak Eisenho­wer beszédéről. Hol van itt a tájékoztatás szabadsága? HRUSCSOV: — ön beszél, de nem ismeri a dolgot. Az én be­szédemet csak a New York Ti­mes közölte teljes szöveggel és azt is a függelékek nélkül, a nyilatkozat és a leszerelési ja­vaslatok nélkül. — Eisenhower elnök beszédét teljes terjedelmében közölte a mi Izvesztyijánk, amelynek pél- dányszáma többszöröse az Önök New York Times-e példánysza­mának. Nos, hát ítéljen a tájé­koztatás szabadságáról. KÉRDÉS: — Amikor Raul Castro Moszkvában járt, Ön ki­jelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok intervenciója esetén a Szovjetunió lecsap az Egyesült Áramokra. Jól ismétlem az Ön kijelentését? i HRUSCSOV': — Többé-kevés- bé igen. De nem kell nyugtalan­kodnia. Lippmann, az önök szemleírója a következőket írta: Hruscsov azt mondta ,,ha”. Vagy­is, ha Amerika nem akaija meg­támadni Kubát, minden veszély lhárul. KÉRDÉS: — Ön azt mondja, hogy nem kell idegen kerítések mögé nézni. Miért emel'ek hát kerítést először Önök? , HRUSCSOV: — Miféle kerí­tést? TUDÓSÍTÓ: — Vasfüggönyt N. SZ. HRUSCSOV: — Bo­csásson meg fiatalember. Volt ön a Szovjetunióban? Nos, nem veit. De óvakodik ezt megmon­dani. Úgymond, amikor a pa­rasztember veteményes keiket ültet, rögtön sövénnyel veszi kö­rül, hogy a disznók le ne tapos­sák a vetést. Jöjjön el a Szov­jetunióba, mi adunk önnek vízu­mot és meglátja, hogy semmi­féle vasfüggöny nincs. A TUDÓSÍTÓ: — Nekem itt is jó, tökéletesen boldog vagyok. N SZ. HRUSCSOV: — A szol­ga is boldognak érzi magát, ha urával egy asztalnál ebédelhet, ön — a kapitalizmus szolgája. A TUDÓSÍTÓ: — Ön is szeret bekukkantani mások kerítésein. N. SZ. RHUSCSOV: — Még­pedig hol? A TUDÓSÍTÓ: — Magyaror­szágon. N. SZ. HRUSCSOV: — ön os­tobaságokat beszél. A magyar forradalmi kormány kérésére a Szovjetunió segített a magyar népnek kiűzni a kongói Mobutu ezredeshez hasonló árulókat A közelből ismét kiabálás hal­latszik. N. Sz. Hruscsov arrafelé mutatva mondja: — Ez mi? Ügy látszik' ezek most keresik meg ebédjükhöz a dollárokat. V. Gomulka elvtárs a tudósí­tókhoz fordulva megjegyzi: — Értsék meg, mi nem Önökhöz jöttünk vendégségbe, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezeté­hez. És hogyan viszonyulnak egyes amerikaiak a különböző országok küldöttségeihez? Ez egyszerűen szégyen. Biztos va­gyok benne, hogy máshol nem történne ehhez hasonló. Ebben a pillanatban gépkocsik érkeznek Podgornij és Mazurov elvtársakkal. A tudósítókhoz for­dulva Nyikita Szergejevics ezt mondja: — íme, megérkezett az erősí­tés a „leigázott” Ukrajna és Be­lorusszia képviselőinek személyé­ben. Nézzék meg, piilyen ,,,le­igázottak”. KÉRDÉS: — Mi az ön célja, miért jött cl az ENSZ-közgyű- lésre? HRUSCSOV: — Mindenek­előtt a világbéke javára meg akarjuk oldani az altalános és teljes leszerelést, szigorú nemzet­közi ellenőrzéssel. A szeptember 25-i nap máso­dik felében N Sz. Hruscsovot, a szovjet küldöttség vezetőjét Nkrumah ghanai e.iiók látogatta meg. A szovjet kormányfő és a i ghanai elnök baráti besze'getést folytattak. Szeptember 25-én este N. Sz. Hruscsov visszatárt New Yorkba. l\ov«lny elvtárs beszéde az E^S/-köz«[vűlé§ héttői ülésén New York. (MTI): Novotny eivtárs, Csehszlovákiai köztársa­sági elnöke bevezetőben ecsetel­te a jelenlegi ülésszak fontossá­gát. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, korunk lő problémája annak biztosítása, hogy a népek tar­tós békében éinessenek és bé­kés munkával foglalkozhassanak. A jelenlegi fejlődés bizonyít­ja — lolytatta Novotny — hogy a két társadalmi renuszer, a szocialista és a kapitalista, bé­kében élhet es versenyezhet egymással. Más kivezető út nincs, ha meg akarjuk menteni az em­beriséget a háború tűzvészétől. Ezután kifejtette, hogy a cseh­szlovák küldöttség támogatja más államok, közöttük a Szov­jetunió konstruktív békés javas­latait. Csehszlovákia mindig örömmel látta a Kelet és Nyu­gat tárgyalásait. A tárgyalások egyetlen atapelve azonban ma­napság csak a teljes egyenjogú­ság lehet. — Éppen ezért, a mostani ülésszak egyik elsőrendű feladata véleményünk szerint az, hogy el­érje: az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya tartsa tiszte­letben a nemzetközi jogszabá­lyokat és ezzeL segítsen újra megteremteni az eredményes tárgyalások feltételeit. A köz­gyűlésnek, ha be akarja bizonyí­tani hűsegét az ENSZ alapok­mányához és teljesíteni akarja kötelességét az emberiséggel szemben, határozott kezdeménye­zéssel kell fellépnie. Novotny ezután élesen bírálta azokat a korlátozásokat, amelye­ket az amerikai kormány élet­beléptéiéit Hruscsov és néhány államférfi mozgási szabadságá­val kapcsolatban. — A csehszlovák küldöttség nevében — mondotta — határo­zottan tiltakozom az amerikai kormány e lépése ellen, amely azt mutatja, hogy az amerikai kormányban nincs meg a jóaka­rat a kölcsönös . megértés • út­jának kereséséhez, sőt, az ame- : rikai kormány ezzel durván megszegte az ENSZ-szel kapcso­latban vállalt kötelezettségeit is. — Ilyen körülmények. között ugyanis, amikor az ENSZ. tag- ■ államok képviselőinek tevékeny­sége útjába nehézségeket gördí­tenek és itteni tartózkodásuk kérdésében gyakran a rendőrség dönt, komolyan felmerül a kér­dés, vajon célszerű-e, hogy az ENSZ székhelye továbbra ..is. az Amerikai Egyesült Államoké te-í rületén maradjon. A szovjet küldöttséghez 'hasonlóan mi is úgy vélekedünk, hogy ilyen körülmények között jobb lenne más országba átteni az ENSZ: székhelyét. : • Novotny ezután az amerikai államférfiak kijelentéseit Idézve megállapította, hogy sok nyuga­ti államférfinek nincs ínyére a békés együttélés. Beszédét így - folytatta: ' — Az Egyesült Államok és más országok említett képvise­lői felé fordulva újból megismé­teljük: ha önök sem akarnak háborút, nos rajta, keressük . a kölcsönös megértés lehetőségeit. Ugyanakkor azonban szűnjék meg az a tevékenység, amely abból •'indul ki, hogy államunk­ban fordulat történik, hogy a szocializmus vereséget szenved és megsemmisül. A szocializmus ma már száz- és százmilliók gondolkodásmódja és meggyőző^1 dése, semmiféle erőpolitikávál nem söpörhető el a föld színé­ről. (Novotny elvtárs ezekután a nyugati beavatkozásról, a lesze­relésről beszélt.) Eisenhower „egyelőre“ lemondta a nyugat-berlini utazását Bonn, (DPA—AFP): Gersten­maier, a nyugatnémet szövetségi gyűles élnöke hétfőn tartott' saj­tóértekezletén nyilakozott a par­lamenti ülésszak Nyugat-Beriin- ben való megtartásának előkészí­téséről és közölte, hogy az ülés­szak időpontját még nem hatá­rozták meg. Gerstenmaier nyilakozata meg­erősíti, hogy a nyugat-berlini provokáció előkészítése tovább tart. Ismeretes, hogy Bonn azirány- ban is tett diplomáciai lépéseket, hogy Eisenhower Nyugat-Ber- linbe látogasson. A bonni amerikai nagykövetség hétfőn azonban hivatalosan bejelentette, hogy az időponttal kapcsolatos okok miatt nem le­het szó az elnök októberi berlini, látogatásáról. E döntésről értesí­tették a bonni kormányt is. Az amerikai nagykövetség hang­súlyozza, hogy az elnököt ..főleg az amerikai elnökválasztás utol­só szakaszának munkálatai; aka­dályozzák” berlini látogatásában. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom