Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22 / 224. szám

Aranyat érő találkozás Ccruzajegyzet a megyénkbe érkezett szovjet delegáció első útjáról IZ edves pillanatok színhelye volt kedden a szovjet—magyar határ: jószoftiszédok szorítottak kezet, ölelték meg egy­mást. A Kárpátontúli Terület megyénkbe érkező mezőgazdasági küldöttségének fogadására a megyei pártbizottság és a me­gyeitanács munkatársai jelentek meg. Nagy szeretettel köszön­tötték ‘Buhajenko Petro Ivanovicsot, a területi pártbizottság me­zőgazdasági osztályának vezetőjét, Szimkanics Anna Mihaj- lovnát, a beregszászi járás kertészeti felüayelőjét, Szkripnik V. V, elvtár.-at, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, Nyi- kolaj Gr.igorjevicset, a munkácsi szőlőtermelő szovhoz igazgatóját, Anatoli j Mihaj lovics elvtársat, a huszti járási pártbizottság első titkárát és Sepa V. V. elvtársat, a beregszászi járás Vörös ttászló kolhozának elnökét. Az első út Nyíregyházára vezetett, ahol délután a jóhírű Ságvári termelőszövetkezet portáján tettek látogatást határon- túli barátaink. Az elnök ígérele Koradélután érkezett a kül­döttség a Ságvári Tsz városszé­li központjába, ahol Horváth Já­nos elnök meleg öleléssel üdvö­zölte a régi ismerősöket. Hor­váth János két évvel korábban járt a most hozzánk érkezett elvtársaknál, és — mint ahogy Buhajenko, a küldöttség vezető­je mondta — akkor ígéretet tett: jobban, eredményesebben vezeti majd a Ságvárit. A „háztűznézés” előtt az elnök rövid „imformációt” adott a szövetkezetről, szólt az eredmé­nyekről és a ma még meglévő gondokról. Szovjet barátaink kü­lönösen érdeklődtek a Ságvári- ban meghonosodó szükség szerin­ti, természetbeni részesedés iránt. Majd a küldöttség vezető­je állt fel: — Horváth elvtárs nálunk jár­takor ígéretet tett. Most, jó házi­gazdához illően, vezessen végig bennünket a gazdaságban, hogy amit itt szóban már hallottunk, arról a szemünkkel is meggyő­ződjünk .., Szakszemmel . . . Már a portajárás első állomá­sánál kitűnt: szovjet elvtársaink mind elméletben, mind pedig gyakorlatban komoly segítséget adhatnak a jó gazdálkodásáról híres Ságvári Tsz tagságának. Miután megdicsérték a tagságot, hogy a korábban leszüretelt burgóriya helyébe gyorsan siló­kukoricát vetettek, s ezáltal a jövedelem majdcsak megduplá­,, Lupin A silótáblától csak hajítás­nyit kellett menni a téesz ku­koricaföldjéhez. Először a láto­gatókat ahhoz a területhez vit­ték, amelyet az Ukrajnából ka­pott „Lófogú” vetőmaggal vetet­tek be. A Ságvári tagjai meleg köszönetük kifejezése mellett dicsekedtek el a szovjet vető­maggal: holdanként több, mint 80 mázsás termést takaríthat­nak most be ... Ma jd később Buhajenko elvtárs szólt nagy el­ismeréssel a „Martonvásári 5- ös”-sel bevetett kukoricatábla zódik, — kifogásolták, hogy a silózóssal „elaludtak” egy kicsit. Az egy hetes késés jelentős veszteség... Majd Sepa elvtárs a silókombájn után akasztott pótkocsira mutatott: — Miért nem magasítják ki­csit a pótkocsi falát? Ahogy a gép fújja a silót, figyeljék csak, mennyi száll a kocsi mellé! Hi­szen ez pénzbe sem kerülne ... nada!“ terméséről. Sok szem, vékony csutka, ez igen! — gratulált Horváth elvtársnak, majd hoz­zátette: — Még több trágya kellene ennek a kukoricának. Az elnök őszintén elmondta a jobb trágyázás hiányos feltéte­leit, anyagi nehézségeit, s a szovjet delegáció vezetője így válaszolt: — Lupin nada! Csillagfürt, zöldtrágya kell, még több. Meg­éri a fáradozást. pótkocsira szerelve, és maguk panaszkodnak, hogy szállítóesz­köz hiányában megy lassan a silózás! Én ilyenkor mind a szó­rót, mind a pótkocsit ráállíta­nám a silóra. Még munkaerőt is megtakarítanék vele ... A szépen fejlődő sertések megtekintése közben Sepa elv­társ „elárulta”, hogy náluk sok­kal gazdaságosabban végzik ezt a munkát. — Minek minden ko­cát külön rekeszben tartani? — kérdezte csodálkozással. A Vö­rös Zászlóban 10, vagy ennél is több kocát fiaztatnak egy közös korlát mögött. Sokkal könnyebb és tökéletesebb így az ólak tisz­títása. Tanácsolta, hogy mihelyst mód nyílik rá, azonnal oldják meg a jobb vízellátást. A be­regszászi kolhozban már vízsú- gárral tisztítják a betonalapú ólakat. — Nálunk egy ember hét­szer ennyi sertést lát el, ke­vesebb munkával. Végétért a két órás körséta, majd a szövetkezet kultúrházá- ban terített asztalhoz ültek a vendégek és a házigazdák. A küldöttség vezetője ezzel búcsúzott a vendéglátóktól: „Együttműködésünknek kézzel­fogható, szép eredményei van­nak. Mi mindenkor készségesen segítünk önöknek, mert bará­taink.” — angyal — Egymillió forint értékű csemetekert Az Ilona-tanyai tangazdaságban is szükség van a ki­öregedett, tönkrement almafák pótlására. Hogy ez se kerül­jön pénzbe, s más társgazdaságoknak is juttassanak gyű* mölcsfacsemetét, 12 holdas csemetekertet létesítettek, Szépen fejlődnek a nagyobbrészt .lonathán-csemeték, s a kertben levő 130 ezer darab csemete egymillió forinttal gazdagítja majd a tangazdaságot. Hegesztés elektronokkal Moszkvában új, elektronok se­gítségével töiténő hegesztési módszert dolgoztak ki. Ha az elektronokat sűrítjük és egy irányba tereljük, igen erős su­gárnyalábot kapunk. A fémbe ütköző elektronok kinetikai energiája hőenergiává alakul. Ennek következtében a fém meg­olvad. Okos ötletek A baromfitelep és az állatte­nyésztés megtekintésekor Sepa elvtárs gyakorlati hozzáértésé­ről győződhettek még a köréje gyűlt „ságvárisok”. — Ejnye, ejnye, Horváth elv­társ. Akác helyett miért nem eperfával ültették be a barom­fitelepet? Munka nélkül élelmet biztosítanának a tyúkoknak. — Később: — Nálunk a baromfit nem ítéljük „rabságra.” Vándo­roltatjuk a farmot, mindig ar­ra, ahol már végeztünk a be­takarítással. Jót tesz ez a moz­gás, szebben fejlődik az állat. — (Horváth elvtársék megígérték, amikor már mindenki közéjük tartozik és hatalmas tábláik lesznek, akkor megvalósítják ők is a vándoroltatást). A sertéstelep bejáratánál újra Sepa elvtárs csóválta meg a fe­jét: — Itt áll ez a trágyaszóró, Mezőgazdasági szállításokat segítenek a vállalatok gépkocsijai Még augusztus folyamán, az őszi csúcsforgalom, a mezőgaz­dasági szállítások sikeres lebo­nyolítása érdekében mezőgazda- sági ■ szállítási operatív bizottság alakult megyénkben. A bizott­ság elnöke Tóth Ferenc elvtárs, a megyei tanács közlekedési és építési osztályának munkatársa, tagjai pedig az állami gazdasá­gok, az állami gazdaságok igaz­gatóságának, a gépállomások me­gyei igazgatóságának és az 53-as Autóközlekedési Vállalatnak a képviselői. Ehhez a bizottsághoz futnak be a megfelelő időben a különféle mezőgazdasási szállí­tási igények, s á bizottság fel­adata, , hogy a megyéből felku­tassa a szabad szállítási kapaci­tást. V , A szállításokban résztvesznek az AKÖV mellett a termelőszö- . vetkezetek, növényvédő állomás, gépállomások, állami gazda­ságok szabad kocsijai és több közület, melynek kocsiparkja a tíz tonnát eléri; két hetenként egy-egy napon kocsijává: mező- gazdasági szállításban, így pél­dául a silókukorica betakarítá­sában vesz részt. Jó példát rrgitat e téren & Kál- ’.ósemjém Növényvédő Állomás, amely 15 traktoiral, szeptember 25-től pedig 25 pótkocsis Zetor- ral vesz részt a mezőgazdasági szállításokban. Az AKÖV két nagykocsi? szerelvénnyel segíti a tiszaesziári Győzelem Tsz-t, egy-egy pótkocsis szerelvénnyel a csengerújfalusi Béke és a cse- göldi Lenin tsz-eket. A megye szállítási dolgozói mindent megtesznek az őszi me­zőgazdasági szállítások zavarta­lan lebonyolításáért, A két nemet szakember egy­behangzóan állapította meg, hogy kellemes meglepetésben volt ré­szük akár a városaink, az embe­rek kulturális életét, akár a ter­melés, különösen a gyümölcster­melés kulturáltságát tekintve., ök is hasznos szakmai tapasztalato­kat szereztek. Különösen dicsér­ték a mátészalkai központi javí­tóműhelyben folyó újítási mun­kálatokat. Dr Schuricht, mint üzemgaz­dász igen sok érdekes dolgot mondott el a szabolcsi szakembe­reknek. Többször is kihangsú­lyozta, hogy amit mond, azt az ö adottságaikhoz viszonyítsák. Ná­luk más az éghajlat, a települési adottság és ami a legdöntőbb: sokkal kevesebb a munkáskéz a mezőgazdaságban. A dolgozóknak csak a húsz százaléka tevényke- dik a mezőgazdaságban, nálunk több mint kétszerese ennek. A gyümölcsösök telepítésénél, de más munkaigényes kultúráknál is mindig a munkaerő-problémá­val találkoznak. 100 kiló gyümölcs lejenként Mivel a szüret munkaigénye a legnagyobb, ez szabja meg, hogy mennyi gyümölcsfát telepíthet­nek. Üzemszervezés tekintetében a gyümölcsös gazdaságokban olyan növényeket társítanak, amiknek a csúcsmunkája nem esik egybe a gyümölcsszedéssel, a szedési időt több fajtájú, más­más érési idejű gyümölccsel ki­nyújtják, végül pedig a lehető legnagyobb fokú gépesítésen dol­goznak. A terveik nagyok, a húsz éves tervben a jelenlegi 35 kilós fejenkénti gyümölcsfogyasztásról évi 100 kilóig akarnak eljutni. Náluk a talaj- és éghajlati adottság is azt kívápja, hogy sű­rűbben ültessék a gyümölcsfá­kat, alacsonyabban, kisebb koro­nákat neveljenek, ezzel a szedő­munkás termelékenységét is elő­segítik. A gyümölcsösökben a munka termelékenységét meg akarják kétszerezni. a „polip-taré" almaszedögép A gépesítés problémáival, ezen belül is a szedés kérdésével Scheuch professzor foglalkozott sokat. Elmondotta, hogy éppen azért jött ebben az időben Sza­bolcsba, hogy az almaszüret it­teni gépesítését és lehetőségeit tanulmányozza. Ismertette, hogy az általa szer­kesztett eszközhordozó traktor. A szívélyes barátságban töltött este sok gondolatot ébresztett a szabolcsi szakemberekben, sok olyan módszerről hallottak, amiket egy kis igazítással a Nyírségben is alkalmazni lehet. Cs. B. Az új hegesztökészüleiket elelct* rön-ágyúnak nevezik. Ez az ágyú persze kizárólag békés célokat szolgál! Az elektron-ágyúval könnyen hegeszthetők az olyan nehezen olvadó fémek es ötvö­zetek is, mint a wolfram és a molibdém ahogy itt látta használni, úgy igen drágán dolgozik. Ha két em­ber szed egy ilyen géppel, aa egyáltalán nem kifizető. • Az 6 talajukhoz, adottságaikhoz már megszerkesztette azokat az eme­lőszerkezeteket, állásokat, amik­nek alkalmazásával 8—10 ember dolgozik egy Maulwurf segítségé­vel. A gép karjai 360 fokos szög­ben fogják körbe a fa koronáját így a gép kihasználtsága má? 4—5-szörösére emelkedik. Mond­hatnánk, hogy az éjfélig tartó vita középpontjában ennek a szerkezetnek a „megmagyarázá­sa” állt. Nagy örömmel fogadták a szabolcsi kertészek, hogy eb­ből a gépből még az ősz 'folya­mán küld egyet Scheuch pro­fesszor. Traktoros ruhában a professzor Arra a kérdésre, hogy milyen képzettségű traktorosok vannak az NDK-ban, hogyan tudják ke­zelni ezeket a sokirányú gépe­ket, igen érdekes, meglepő vá­laszt hallottak szakembereink. Amikor az RS—09-es traktort megszerkesztette a professzor, utána Nemzeti-díjas (hasonló a Kossuth-díjhoz) létére munkaru­hát öltött és hat hónapig csak traktorosokat oktatott. Ilyen ná­luk az elmélet és gyakorlat kap­csolata. Az új gépeket a szer­kesztőik ismertetik meg az üze­meltető traktorosokkal. Az üzem- szervezés terén is hasonlóan jó kapcsolatuk van a termelőszövet­kezetekkel. Dr. Schuricht el­mondta, hogy az intézetük nél­kül a szövetkezetek nem telepí­tenek gyümölcsöst. A kert helyét, a fajtákat, a telepítés módját, mindent ők javasolnak a szövet­kezeteknek. Kedves vendégek — hasznos tapasztalatok '1 udósíiás a nagykállói „nem hivatalos“ ankétről A Szabolcs megyei állami gazdaságokat két német szakember r' is járja ezekben a napokban. Az egyik a nálunk is ;ól is­mert RS—09-es eszközhordó traktor „szülőatyja”, a Nemzeti-díjas Scheuch professzor, a másik vendég pedig dr. Schuricht üzemgaz­dász, az NDK Tudományos Akadémiájának munkatársa. Mind a ketten a gyümölcstermelés problémáival foglalkoznak Szabolcs­ban, a gépesítéssel, illetve az üzemszervezéssel. Az állami gazda­ságok megyei igazgatója, Molnár János elvtárs a két vendéget egy programon kívüli kis eszmefuttatásra hívta meg pénteken estére a Balkányi Állami Gazdaság kallói üzemegységébe. Mol­nár elvtárs vita partnerekről is gondoskodott, amikor a környező állami gazdaságokból meghívta a kertészeket és a gépesítési szak­embereket. Kellemes meglepetés *

Next

/
Oldalképek
Tartalom