Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-22 / 224. szám
Aranyat érő találkozás Ccruzajegyzet a megyénkbe érkezett szovjet delegáció első útjáról IZ edves pillanatok színhelye volt kedden a szovjet—magyar határ: jószoftiszédok szorítottak kezet, ölelték meg egymást. A Kárpátontúli Terület megyénkbe érkező mezőgazdasági küldöttségének fogadására a megyei pártbizottság és a megyeitanács munkatársai jelentek meg. Nagy szeretettel köszöntötték ‘Buhajenko Petro Ivanovicsot, a területi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Szimkanics Anna Mihaj- lovnát, a beregszászi járás kertészeti felüayelőjét, Szkripnik V. V, elvtár.-at, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát, Nyi- kolaj Gr.igorjevicset, a munkácsi szőlőtermelő szovhoz igazgatóját, Anatoli j Mihaj lovics elvtársat, a huszti járási pártbizottság első titkárát és Sepa V. V. elvtársat, a beregszászi járás Vörös ttászló kolhozának elnökét. Az első út Nyíregyházára vezetett, ahol délután a jóhírű Ságvári termelőszövetkezet portáján tettek látogatást határon- túli barátaink. Az elnök ígérele Koradélután érkezett a küldöttség a Ságvári Tsz városszéli központjába, ahol Horváth János elnök meleg öleléssel üdvözölte a régi ismerősöket. Horváth János két évvel korábban járt a most hozzánk érkezett elvtársaknál, és — mint ahogy Buhajenko, a küldöttség vezetője mondta — akkor ígéretet tett: jobban, eredményesebben vezeti majd a Ságvárit. A „háztűznézés” előtt az elnök rövid „imformációt” adott a szövetkezetről, szólt az eredményekről és a ma még meglévő gondokról. Szovjet barátaink különösen érdeklődtek a Ságvári- ban meghonosodó szükség szerinti, természetbeni részesedés iránt. Majd a küldöttség vezetője állt fel: — Horváth elvtárs nálunk jártakor ígéretet tett. Most, jó házigazdához illően, vezessen végig bennünket a gazdaságban, hogy amit itt szóban már hallottunk, arról a szemünkkel is meggyőződjünk .., Szakszemmel . . . Már a portajárás első állomásánál kitűnt: szovjet elvtársaink mind elméletben, mind pedig gyakorlatban komoly segítséget adhatnak a jó gazdálkodásáról híres Ságvári Tsz tagságának. Miután megdicsérték a tagságot, hogy a korábban leszüretelt burgóriya helyébe gyorsan silókukoricát vetettek, s ezáltal a jövedelem majdcsak megduplá,, Lupin A silótáblától csak hajításnyit kellett menni a téesz kukoricaföldjéhez. Először a látogatókat ahhoz a területhez vitték, amelyet az Ukrajnából kapott „Lófogú” vetőmaggal vetettek be. A Ságvári tagjai meleg köszönetük kifejezése mellett dicsekedtek el a szovjet vetőmaggal: holdanként több, mint 80 mázsás termést takaríthatnak most be ... Ma jd később Buhajenko elvtárs szólt nagy elismeréssel a „Martonvásári 5- ös”-sel bevetett kukoricatábla zódik, — kifogásolták, hogy a silózóssal „elaludtak” egy kicsit. Az egy hetes késés jelentős veszteség... Majd Sepa elvtárs a silókombájn után akasztott pótkocsira mutatott: — Miért nem magasítják kicsit a pótkocsi falát? Ahogy a gép fújja a silót, figyeljék csak, mennyi száll a kocsi mellé! Hiszen ez pénzbe sem kerülne ... nada!“ terméséről. Sok szem, vékony csutka, ez igen! — gratulált Horváth elvtársnak, majd hozzátette: — Még több trágya kellene ennek a kukoricának. Az elnök őszintén elmondta a jobb trágyázás hiányos feltételeit, anyagi nehézségeit, s a szovjet delegáció vezetője így válaszolt: — Lupin nada! Csillagfürt, zöldtrágya kell, még több. Megéri a fáradozást. pótkocsira szerelve, és maguk panaszkodnak, hogy szállítóeszköz hiányában megy lassan a silózás! Én ilyenkor mind a szórót, mind a pótkocsit ráállítanám a silóra. Még munkaerőt is megtakarítanék vele ... A szépen fejlődő sertések megtekintése közben Sepa elvtárs „elárulta”, hogy náluk sokkal gazdaságosabban végzik ezt a munkát. — Minek minden kocát külön rekeszben tartani? — kérdezte csodálkozással. A Vörös Zászlóban 10, vagy ennél is több kocát fiaztatnak egy közös korlát mögött. Sokkal könnyebb és tökéletesebb így az ólak tisztítása. Tanácsolta, hogy mihelyst mód nyílik rá, azonnal oldják meg a jobb vízellátást. A beregszászi kolhozban már vízsú- gárral tisztítják a betonalapú ólakat. — Nálunk egy ember hétszer ennyi sertést lát el, kevesebb munkával. Végétért a két órás körséta, majd a szövetkezet kultúrházá- ban terített asztalhoz ültek a vendégek és a házigazdák. A küldöttség vezetője ezzel búcsúzott a vendéglátóktól: „Együttműködésünknek kézzelfogható, szép eredményei vannak. Mi mindenkor készségesen segítünk önöknek, mert barátaink.” — angyal — Egymillió forint értékű csemetekert Az Ilona-tanyai tangazdaságban is szükség van a kiöregedett, tönkrement almafák pótlására. Hogy ez se kerüljön pénzbe, s más társgazdaságoknak is juttassanak gyű* mölcsfacsemetét, 12 holdas csemetekertet létesítettek, Szépen fejlődnek a nagyobbrészt .lonathán-csemeték, s a kertben levő 130 ezer darab csemete egymillió forinttal gazdagítja majd a tangazdaságot. Hegesztés elektronokkal Moszkvában új, elektronok segítségével töiténő hegesztési módszert dolgoztak ki. Ha az elektronokat sűrítjük és egy irányba tereljük, igen erős sugárnyalábot kapunk. A fémbe ütköző elektronok kinetikai energiája hőenergiává alakul. Ennek következtében a fém megolvad. Okos ötletek A baromfitelep és az állattenyésztés megtekintésekor Sepa elvtárs gyakorlati hozzáértéséről győződhettek még a köréje gyűlt „ságvárisok”. — Ejnye, ejnye, Horváth elvtárs. Akác helyett miért nem eperfával ültették be a baromfitelepet? Munka nélkül élelmet biztosítanának a tyúkoknak. — Később: — Nálunk a baromfit nem ítéljük „rabságra.” Vándoroltatjuk a farmot, mindig arra, ahol már végeztünk a betakarítással. Jót tesz ez a mozgás, szebben fejlődik az állat. — (Horváth elvtársék megígérték, amikor már mindenki közéjük tartozik és hatalmas tábláik lesznek, akkor megvalósítják ők is a vándoroltatást). A sertéstelep bejáratánál újra Sepa elvtárs csóválta meg a fejét: — Itt áll ez a trágyaszóró, Mezőgazdasági szállításokat segítenek a vállalatok gépkocsijai Még augusztus folyamán, az őszi csúcsforgalom, a mezőgazdasági szállítások sikeres lebonyolítása érdekében mezőgazda- sági ■ szállítási operatív bizottság alakult megyénkben. A bizottság elnöke Tóth Ferenc elvtárs, a megyei tanács közlekedési és építési osztályának munkatársa, tagjai pedig az állami gazdaságok, az állami gazdaságok igazgatóságának, a gépállomások megyei igazgatóságának és az 53-as Autóközlekedési Vállalatnak a képviselői. Ehhez a bizottsághoz futnak be a megfelelő időben a különféle mezőgazdasási szállítási igények, s á bizottság feladata, , hogy a megyéből felkutassa a szabad szállítási kapacitást. V , A szállításokban résztvesznek az AKÖV mellett a termelőszö- . vetkezetek, növényvédő állomás, gépállomások, állami gazdaságok szabad kocsijai és több közület, melynek kocsiparkja a tíz tonnát eléri; két hetenként egy-egy napon kocsijává: mező- gazdasági szállításban, így például a silókukorica betakarításában vesz részt. Jó példát rrgitat e téren & Kál- ’.ósemjém Növényvédő Állomás, amely 15 traktoiral, szeptember 25-től pedig 25 pótkocsis Zetor- ral vesz részt a mezőgazdasági szállításokban. Az AKÖV két nagykocsi? szerelvénnyel segíti a tiszaesziári Győzelem Tsz-t, egy-egy pótkocsis szerelvénnyel a csengerújfalusi Béke és a cse- göldi Lenin tsz-eket. A megye szállítási dolgozói mindent megtesznek az őszi mezőgazdasági szállítások zavartalan lebonyolításáért, A két nemet szakember egybehangzóan állapította meg, hogy kellemes meglepetésben volt részük akár a városaink, az emberek kulturális életét, akár a termelés, különösen a gyümölcstermelés kulturáltságát tekintve., ök is hasznos szakmai tapasztalatokat szereztek. Különösen dicsérték a mátészalkai központi javítóműhelyben folyó újítási munkálatokat. Dr Schuricht, mint üzemgazdász igen sok érdekes dolgot mondott el a szabolcsi szakembereknek. Többször is kihangsúlyozta, hogy amit mond, azt az ö adottságaikhoz viszonyítsák. Náluk más az éghajlat, a települési adottság és ami a legdöntőbb: sokkal kevesebb a munkáskéz a mezőgazdaságban. A dolgozóknak csak a húsz százaléka tevényke- dik a mezőgazdaságban, nálunk több mint kétszerese ennek. A gyümölcsösök telepítésénél, de más munkaigényes kultúráknál is mindig a munkaerő-problémával találkoznak. 100 kiló gyümölcs lejenként Mivel a szüret munkaigénye a legnagyobb, ez szabja meg, hogy mennyi gyümölcsfát telepíthetnek. Üzemszervezés tekintetében a gyümölcsös gazdaságokban olyan növényeket társítanak, amiknek a csúcsmunkája nem esik egybe a gyümölcsszedéssel, a szedési időt több fajtájú, másmás érési idejű gyümölccsel kinyújtják, végül pedig a lehető legnagyobb fokú gépesítésen dolgoznak. A terveik nagyok, a húsz éves tervben a jelenlegi 35 kilós fejenkénti gyümölcsfogyasztásról évi 100 kilóig akarnak eljutni. Náluk a talaj- és éghajlati adottság is azt kívápja, hogy sűrűbben ültessék a gyümölcsfákat, alacsonyabban, kisebb koronákat neveljenek, ezzel a szedőmunkás termelékenységét is elősegítik. A gyümölcsösökben a munka termelékenységét meg akarják kétszerezni. a „polip-taré" almaszedögép A gépesítés problémáival, ezen belül is a szedés kérdésével Scheuch professzor foglalkozott sokat. Elmondotta, hogy éppen azért jött ebben az időben Szabolcsba, hogy az almaszüret itteni gépesítését és lehetőségeit tanulmányozza. Ismertette, hogy az általa szerkesztett eszközhordozó traktor. A szívélyes barátságban töltött este sok gondolatot ébresztett a szabolcsi szakemberekben, sok olyan módszerről hallottak, amiket egy kis igazítással a Nyírségben is alkalmazni lehet. Cs. B. Az új hegesztökészüleiket elelct* rön-ágyúnak nevezik. Ez az ágyú persze kizárólag békés célokat szolgál! Az elektron-ágyúval könnyen hegeszthetők az olyan nehezen olvadó fémek es ötvözetek is, mint a wolfram és a molibdém ahogy itt látta használni, úgy igen drágán dolgozik. Ha két ember szed egy ilyen géppel, aa egyáltalán nem kifizető. • Az 6 talajukhoz, adottságaikhoz már megszerkesztette azokat az emelőszerkezeteket, állásokat, amiknek alkalmazásával 8—10 ember dolgozik egy Maulwurf segítségével. A gép karjai 360 fokos szögben fogják körbe a fa koronáját így a gép kihasználtsága má? 4—5-szörösére emelkedik. Mondhatnánk, hogy az éjfélig tartó vita középpontjában ennek a szerkezetnek a „megmagyarázása” állt. Nagy örömmel fogadták a szabolcsi kertészek, hogy ebből a gépből még az ősz 'folyamán küld egyet Scheuch professzor. Traktoros ruhában a professzor Arra a kérdésre, hogy milyen képzettségű traktorosok vannak az NDK-ban, hogyan tudják kezelni ezeket a sokirányú gépeket, igen érdekes, meglepő választ hallottak szakembereink. Amikor az RS—09-es traktort megszerkesztette a professzor, utána Nemzeti-díjas (hasonló a Kossuth-díjhoz) létére munkaruhát öltött és hat hónapig csak traktorosokat oktatott. Ilyen náluk az elmélet és gyakorlat kapcsolata. Az új gépeket a szerkesztőik ismertetik meg az üzemeltető traktorosokkal. Az üzem- szervezés terén is hasonlóan jó kapcsolatuk van a termelőszövetkezetekkel. Dr. Schuricht elmondta, hogy az intézetük nélkül a szövetkezetek nem telepítenek gyümölcsöst. A kert helyét, a fajtákat, a telepítés módját, mindent ők javasolnak a szövetkezeteknek. Kedves vendégek — hasznos tapasztalatok '1 udósíiás a nagykállói „nem hivatalos“ ankétről A Szabolcs megyei állami gazdaságokat két német szakember r' is járja ezekben a napokban. Az egyik a nálunk is ;ól ismert RS—09-es eszközhordó traktor „szülőatyja”, a Nemzeti-díjas Scheuch professzor, a másik vendég pedig dr. Schuricht üzemgazdász, az NDK Tudományos Akadémiájának munkatársa. Mind a ketten a gyümölcstermelés problémáival foglalkoznak Szabolcsban, a gépesítéssel, illetve az üzemszervezéssel. Az állami gazdaságok megyei igazgatója, Molnár János elvtárs a két vendéget egy programon kívüli kis eszmefuttatásra hívta meg pénteken estére a Balkányi Állami Gazdaság kallói üzemegységébe. Molnár elvtárs vita partnerekről is gondoskodott, amikor a környező állami gazdaságokból meghívta a kertészeket és a gépesítési szakembereket. Kellemes meglepetés *
