Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
Szikora Sándor marad * r r r Beszélgetés a méhtelek! Uj Elet Tsz elnökével Szikórá Sándor tavaly tavasz- szal lett a méhteleki Űj Élet Tsz elnöke, azelőtt a Mátészalkai Állami Gazdaság szatmárcsekei üzerriegységében volt agronómus A szerződéses két évből másfél már letelt, így azzal a céllal kerestük fél. hogy elbeszélgessünk néhány kérdésről, néhány tapasztalatról, amelyeket azóta szerzett. — Az állami gazdaságban sokkal fejlettebb a szervezettség, mint egy téeszben. Talán így is mondhatnám: könnyebb ott ag- ronómusnak lenni, mint egy tsz-ben elnöknek. Nem idegenkedett-e a tsz-elnöki beosztástól? — Az igaz, hogy egy állami gazdáságiján egészen • másként megy minden, mint egy téeszben, de nekem volt már tapasztalatom a téesz gazdálkodásáról is; Csaholcon voltam tsz elnök 1953- tól 1956-ig. Emlékeztem arra. hogy milyen nehézségekkel találkoztam eleinte, de arra is. hogy mennyire másként mentek a dolgok, amikor eljöttem. Legfontosabb: a fegyelem — Mekkora volt akkor ez a téesz? — 450 holdon gazdálkodtunk körülbelül 25 családdal, hét kocánk és nyolc lovunk volt mindössze, szekerünk is három, vágj' négy volt. Azt hiszem ebből a néhány adatból is elképzelhető, milyen volt a helyzetünk. — Mit tartott akkor a vezetésben a. legfontosabbnak? — A fegyelmet. És most is azt tartom. Mindjárt az első napokban történt, hogy műtrágyát kellett beszállítani a zajtai állomásról. Nagyon vigyáztam, hogy egyetlen fogatos se maradjon ki a munkából, mert abból később is csak baj lehet. Csupán egy nem akart jönni, de később ő maga kért, hogy hadd menjen ő is szállítani. Mint idegennek, azt hiszem, talán könnyebb is a helyzetem, mint helybelinek lenne. Gyarapszik a szövetkezel — Milyen . jelentősebb eredményeket ért el ez alatt az egy év alatt a téesz? — Vásároltunk egy új Zetort, építettünk egy ötven férőhelyes lehénistállót, 13 vagonos padlással, egymillió 270 ezer forintért. Már 44 tehenünk van, de öt- venre kiegészítjük és így az építési költség egyharmadát elengedik. Kétszáz sertésünk áll jelenleg hizóban. 42 kocának várjuk a fialását. Zabbói 13 mázsás átlagtermést értünk el. 180 holdas kukorica táblánkon 20—22 mázsás termésre számítunk holdanként májusi morzsoltban. Olajlenből 8,22 mázsa az átlagunk. 1,300 mázsa olyan takarmányunk van kazalban, ami egy szem esőt sem látott. Almából 10 vagonos tervünk mellett legalább 15 vagon lesz, ennek 70 százaléka export minőségű. — Mik a jövő tervei? — Már az idén is könnyebb mint tavaly volt, de jövőre köny- nyebb lesz, mint az idén. Már jövőre szeretnénk minden hónapban rendszeresen előleget osztani, de vannak egyéb terveink is; 3 holdas konyhakertészet, egy tehergépkocsi, borjűnevelde, malac továbbszaporitas, — hogy csak egy néhányat ’ említsek. Saját tervek — És saját tervei? — Olyan nagy terveim nincsenek. Házat, illetve egy két szobás lakást itt kaptam, szemben az irodával, odalátni éppen. Legfeljebb egy-két kisebb dolog bevásárlása. A fiammal már inkább van nagyobb tervem; gépészmérnöknek szeretném taní- tattni. Most jár gimnáziumba a nagyobbik, a kisebbik még csak általános iskolás. — És mi lesz a szerződés lejárta után? — Én úgy jöttem ide eredetileg is, azzal az elhatározással. — és ez azóta sem változott — hogy csak akkor megyek el, ha elzavarnak, — mondja, mosolyogva, de nyilván maga sem veszi komolyan a mondat végéted! Béla Űj kút az iskolának — Bővítik a villanyhálózatot — Televízió a kultúrotthonnak Kemecse községfejlesztési tervéből A kemecsei községi tanács ez évi községfej',észtén tervéből — többek között — kutat furat az általános, iskola udvarára. Erre igen nagy szükség van, mert mintegy hatszáz gyerek jár az iskolába, s eddig nem volt jó ivóvízű kút az iskola udvarán. A mintegy negyvenezer forintba kerülő kutat a tervek szerint e hó végére szeretnék üzembe helyezni. Bővítik a község villanyhálózatát is, mely szerint Kemecse villanyhálózata két kilométerrel fog „megnyúlni”. A munkák nagyrésze már elkészült,, s a jövő hónap tizenötödike körül — ha nem jön közbe előre nem látott akadály — már az új szakaszt is bekapcsolják a hálózatba. A hálózatbővítés munkálatai mintegy háromszázezer forintba kerülnek. Ebben az összegben egy új trafóállomás építési költsége is benne van. A községi tanács televíziót is vásárolt a község fiataljai számára, községfejlesztési alapból. Ezt a „beruházást" hallatlan lelkesedéssel fogadták a községben a fiatalok és az idősebbek. Az olimpiai játékok ideje alatt volt olyan este. amikor négy-ötszáz ember is szorongott a készülék előtt. Orotts nyelvtanfolyam Vaja Boglya-tanyán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság orosz nyelvtanfolyamot indított a Vajához tartozó Boglyatanyán. A kis településen még nem volt ilyen tanfolyam, a ta- nj’asi emberek itt most jutottak el az idegen nyelvek tanulmányozásához. A tanfolyamot Molnár Máíyás, . a vajai általános iskola igazgatóhelyettese, orust szakos tanár vezeti. A szemléltető és gyakorlatias nyelvtanulás hamar népszerűvé vált, jelenleg 10 hallgatója van a 3 hónapig tartó, hetenként 2 órával dolgozó tanfolyamnak. A vizsgán bizonyítványokat is osztanék ki az eredményesen tanulóknak. Az új fanárnö 1 nyirlusQsi úttörőcsapat országos első lett a burgonvabegár szedésében A Földművelésügyi Miniszté- ben harmadik lett a Pium növényvédelmi szolgálata és a Magyar Úttörő Szövetség Országos Tanácsa értékelte a korábban meghirdetett burgonyabogár- szedén- - versenyt. Megyénk úttörőt büszkék lehetnek, hogy az első és a harmadik helyezett csapat Szabolcsból került ki. A versenyben első a nyírlugosi úttörő csapat, melynek tagjai 195 kilogramm burgonyabogarat szedtek össze. A csapat 4000 forint jutalmat kap a Földművelés- ügyi Minisztériumtól. A versenytiszadobi úttörő csapat, 176 kilogrammos teljesítménnyel, jutalom 2500 forint. A Földművelésügyi Minisztérium . további 6000 forintot adott a Kállósemjéni Megyei Növényvédő Állomásnak, hogy a megyei úttörőszövetséggel .értékeljék a szabolcsi eredményeket és megítélésük szerint osszák szét a 6000 forintot a legjobb eredményt elérők között. Ez az értékelés most folyik. A Gyiimijlcsszes* és Sxikvíxipari Vállalat négy szeszfőzdéjét Itorszt rűsitettek idén korszerűsítést hajtottak végre. A vállalat saját erőből, saját brigáddal közel 160 ezer forintos költséggel kazánokkal szerelte fel a nyírbátori, sóstóhegyi, a mátészalkai és a móriapócsi fözdéket. A gőzzel való termelés olcsóbb, és egészségesebb is. A múlt esztendőben a vállalathoz tartozó 15 telepen 200 ezer liter pálinkát főztek ki. Az idén •— mint.arról a vállalat vezetője, Bertók József tájékoztatott — előreláthatólag 20 százalékkal kevesebbre számítanak. Már megkezdte a termelést a balkányi, bökönyi, máriapócsi, nyírbátori, a sóstóhegyi és az újfehértói telep, s a fő feladat a termelői bérfőzés kielégítése. A múlt esztendőben hátráltatta a munkát és a minőséget is befolyásolta a fafő- zéses rendszer. Ezért most az 106. évébe lépett özveg) Zelenák Györgyne INyírbélteken Az 1848-as szabadságharc után hét évvel 1855 augusztus 12-én született özvegy Zelenák György- né nvirbélteki parasztasszony. A nyírbélteki „matuzsálem” ez év augusztusában 106.. életévébe lépett, s a majdnem két emberöltővel a vállán viszonylag maga-’ biztosan jár-kél. Özvegy Zelenák- né .. tizenkét gyermeknek adott életet, — közülük öt ma is él, — huszonhat unokája, negyvenhét dédunokája van, és már volt ükunokája is, azonban meghalt. A tizenkilenc éve özvegy asszonynak gyakran vannak lá'ogatói; főleg a nőtanács . asszonyai igyekeznek örömet szerezni a néninek, akinek az unokája, Bradács Sándorné a helyi nőtanács elnöke. NAGY IZGALOM az első óra a diáknak — hát még a tanárnőnek! A lányok csak találgatnak: szigorú lesz és öreg, sokat fog követelni..; Vagy fiatal lesz? Kedves? De a lányok talán nem tudják, hogy a tanárnő éppen úgy „drukkol”, mint ők. Milyenek lesznek a lányok? Hogyan fogadják majd, őszinték lesznek-e, megbíznak-e benne? És jött az első óra, s a fiatal tanárnő, Burger Miklósné elfoglalta helyét a Zrínyi gimnázium I/b osztályának katedrája melléit. Kedves arca, barátságos mosolya mái az első pillanatban belopta magát az osztály szívébe. Az új osztályfőnök bemutatkozott: — Biztos vagyok benne, hogy I jó barátok leszünk. Kölcsönös | barátságunk feltétele, hogy az osztály jól viselkedjen, szorgalmas legyen, én pedjg ígérem, hogy mindent megteszek az osztályért. ÍGY KEZDŐDÖTT. S a folytatás valóraváltotta a bemutatkozás szavait. — Amikor az osztályt díszítettük, ő is bejött segíteni... Mindent elmondhatunk neki, megért minket — mondja ősz- a tanárnő. — Azt hittem, Qegtályfönökéről Kiss Györgyi. mák, pózolok lesznek velem — Nagyon szeretjük őt, épp’ szemben, hiszen alig vagyok így történt a bemutatkozás. most, a szünetben dicsekedtem vele a másik osztálynak — nyilatkozik Székely Ildikó. — Nem szívesen jöttem ide, féltem a lányoktól — vallja be Valaki összekarcolt egy szívet. A szürkületben éles szerszámmal, titokzatosan. A szív nem mutatott különösebb látványt, mint a többi padkarjan díszelgő, fábafaragolt emlék. Evekig pihent a szabadban, mosdatta eső, hózápof, szárította tikkasztó nap. Véletlenül lebbent fel a fátyol, amely történetét takarta. Hullámos hajú, komoly arcú férfi hajolt a kerti pad karjára, homlokára árnyékot vetett az öreg platánfa lombja. S beszélt, magasra csapott hevüléssel Tagbaszakadt, szikár bácsika hallgat'a, talán rokona, talán ismerőse lehetett. „A gyerek, elvitte a gyereket.” Minduntalan visszhangzóit e háromszavas, mondat az esti csöndben, $ a szél tovavitte a négyszemközti társalgást, egészen a harmadik, negyedik pádig. — Mondatfoszlányok, mély hallgatás, összefüggéstelen, érthetetlen szavak. De hisz’ a mesélő Utas! El-el csukló hanglejtéssel, érzelgős félmondatokkal szövögette meséjét, mint a megittasult pók, aki nem tud szabadulni sa ját hálójából. Mégis megértettük belőle, ez az ember nem hazudik, igazat mond. Ezt az embert 1956 kergette az a'koholgőzös kocsmákba, kültelki sír... Reggel mindig megveti a kiságyat, s munkábalépés előtt felhajt egy-két deci búfe- lejtőt. Pedig néhány hónapja furcsa szédülés kísérti a falakon ita: nélkül is. Nincs egy rendes szava senkihez, sokszor téglák helyett embereket szeretne befalazni. Mindenkit! öl befalazta az élet, s miidig magasodnak a falak... Eddig a padra vésett szív története. Még annyit: a szikár bácsika nem volt más, min. az egyik kőműves a vele dolgozók közül. Tálán lelkiismerete megbízásából telepedett em- berünk mellé megfejtem a szív titkát. És segíteni a közösséggel lebontani a magáramaradl ember körüli választófalat. P. G. náluk idősebb. De most belátom, hibát követtem el, amikor így gondolkoztam. Rendesek, szorgalmasak a lányok, . szeretem ókét. Már nem félek tőlük. MUNKÁJÁRÓL, további TERVEIRŐL szívesen beszél az új trir'rnő, Orosz agyar szakon végzett a budapesti egyetemen, s most munkája mellett lengyelül és németül tanul. — Minden vágyam az, hogy egyszer kijussak a Szovjetunióba, s ‘ott alaposan körülnézzek, tanulmányaimat ott a gyakorlatban kiegészíthessem. Bizonyára teljesülni fog ez a vágya, addig azonban meg sok türelmes, gondos munkája, hasznos nevelése írja majd alá az útlevélkérő lapot. A tanárnő leül a katedra mellé, kinyitja a.z osztálynaplót. Negyvenhét figyelmes szempár szegeződik rá, s e pil- antásokban nem a szorongás, hanem a bizalom, a megértés melege ég. — Lányok, kinek volt valami problémája a múlt óra anyagával? Megkezdődött az óra.. i Gvőri Illés Cyörgy 4 talponállókba, csalódott. Töte különös áldozatot követelt az 56-os ősz. Családi fészkét kapta fel a szélvész, felesége Nyugatra ment. Valami régóta szunnyadó vi- íáglátási láz kerítet e birtokába. Egy egész éjszaka sírt az ölében, köiyórgö V, menjenek együtt. Reggel üresen fogadta áz ágy, kábul- ian támo’.ygott a gyerekszobába, üres volt az is. Azóta úgy él, mint az égi madár. Ejjelente meg-mcglá lógatják a hontalanok, a kisfia a haját cirógatja, a felesége pedig csak sir, CÁ ÍZÍü