Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

Szikora Sándor marad * r r r Beszélgetés a méhtelek! Uj Elet Tsz elnökével Szikórá Sándor tavaly tavasz- szal lett a méhteleki Űj Élet Tsz elnöke, azelőtt a Mátészalkai Állami Gazdaság szatmárcsekei üzerriegységében volt agronómus A szerződéses két évből másfél már letelt, így azzal a céllal ke­restük fél. hogy elbeszélgessünk néhány kérdésről, néhány ta­pasztalatról, amelyeket azóta szerzett. — Az állami gazdaságban sok­kal fejlettebb a szervezettség, mint egy téeszben. Talán így is mondhatnám: könnyebb ott ag- ronómusnak lenni, mint egy tsz-ben elnöknek. Nem idegen­kedett-e a tsz-elnöki beosztástól? — Az igaz, hogy egy állami gazdáságiján egészen • másként megy minden, mint egy téesz­ben, de nekem volt már tapaszta­latom a téesz gazdálkodásáról is; Csaholcon voltam tsz elnök 1953- tól 1956-ig. Emlékeztem arra. hogy milyen nehézségekkel ta­lálkoztam eleinte, de arra is. hogy mennyire másként mentek a dol­gok, amikor eljöttem. Legfontosabb: a fegyelem — Mekkora volt akkor ez a téesz? — 450 holdon gazdálkodtunk körülbelül 25 családdal, hét ko­cánk és nyolc lovunk volt mind­össze, szekerünk is három, vágj' négy volt. Azt hiszem ebből a néhány adatból is elképzelhető, milyen volt a helyzetünk. — Mit tartott akkor a vezetés­ben a. legfontosabbnak? — A fegyelmet. És most is azt tartom. Mindjárt az első na­pokban történt, hogy műtrágyát kellett beszállítani a zajtai állo­másról. Nagyon vigyáztam, hogy egyetlen fogatos se maradjon ki a munkából, mert abból később is csak baj lehet. Csupán egy nem akart jönni, de később ő maga kért, hogy hadd menjen ő is szállítani. Mint idegennek, azt hiszem, talán könnyebb is a helyzetem, mint helybelinek len­ne. Gyarapszik a szövetkezel — Milyen . jelentősebb eredmé­nyeket ért el ez alatt az egy év alatt a téesz? — Vásároltunk egy új Zetort, építettünk egy ötven férőhelyes lehénistállót, 13 vagonos padlás­sal, egymillió 270 ezer forintért. Már 44 tehenünk van, de öt- venre kiegészítjük és így az épí­tési költség egyharmadát elenge­dik. Kétszáz sertésünk áll jelen­leg hizóban. 42 kocának várjuk a fialását. Zabbói 13 mázsás át­lagtermést értünk el. 180 holdas kukorica táblánkon 20—22 má­zsás termésre számítunk holdan­ként májusi morzsoltban. Olaj­lenből 8,22 mázsa az átlagunk. 1,300 mázsa olyan takarmányunk van kazalban, ami egy szem esőt sem látott. Almából 10 va­gonos tervünk mellett legalább 15 vagon lesz, ennek 70 százalé­ka export minőségű. — Mik a jövő tervei? — Már az idén is könnyebb mint tavaly volt, de jövőre köny- nyebb lesz, mint az idén. Már jövőre szeretnénk minden hónap­ban rendszeresen előleget oszta­ni, de vannak egyéb terveink is; 3 holdas konyhakertészet, egy te­hergépkocsi, borjűnevelde, malac továbbszaporitas, — hogy csak egy néhányat ’ említsek. Saját tervek — És saját tervei? — Olyan nagy terveim nincse­nek. Házat, illetve egy két szo­bás lakást itt kaptam, szemben az irodával, odalátni éppen. Leg­feljebb egy-két kisebb dolog be­vásárlása. A fiammal már in­kább van nagyobb tervem; gé­pészmérnöknek szeretném taní- tattni. Most jár gimnáziumba a nagyobbik, a kisebbik még csak általános iskolás. — És mi lesz a szerződés le­járta után? — Én úgy jöttem ide erede­tileg is, azzal az elhatározással. — és ez azóta sem változott — hogy csak akkor megyek el, ha elzavarnak, — mondja, moso­lyogva, de nyilván maga sem veszi komolyan a mondat végét­ed! Béla Űj kút az iskolának — Bővítik a villanyhálózatot — Televízió a kultúrotthonnak Kemecse községfejlesztési tervéből A kemecsei községi tanács ez évi községfej',észtén tervéből — többek között — kutat furat az általános, iskola udvarára. Erre igen nagy szükség van, mert mintegy hatszáz gyerek jár az iskolába, s eddig nem volt jó ivóvízű kút az iskola udvarán. A mintegy negyvenezer forintba kerülő kutat a tervek szerint e hó végére szeretnék üzembe he­lyezni. Bővítik a község villanyhálóza­tát is, mely szerint Kemecse vil­lanyhálózata két kilométerrel fog „megnyúlni”. A munkák nagyrésze már elkészült,, s a jö­vő hónap tizenötödike körül — ha nem jön közbe előre nem lá­tott akadály — már az új sza­kaszt is bekapcsolják a hálózat­ba. A hálózatbővítés munkálatai mintegy háromszázezer forintba kerülnek. Ebben az összegben egy új trafóállomás építési költ­sége is benne van. A községi tanács televíziót is vásárolt a község fiataljai szá­mára, községfejlesztési alapból. Ezt a „beruházást" hallatlan lel­kesedéssel fogadták a községben a fiatalok és az idősebbek. Az olimpiai játékok ideje alatt volt olyan este. amikor négy-ötszáz ember is szorongott a készülék előtt. Orotts nyelvtanfolyam Vaja Boglya-tanyán A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság orosz nyelvtanfolyamot in­dított a Vajához tartozó Boglya­tanyán. A kis településen még nem volt ilyen tanfolyam, a ta- nj’asi emberek itt most jutottak el az idegen nyelvek tanulmá­nyozásához. A tanfolyamot Mol­nár Máíyás, . a vajai általános iskola igazgatóhelyettese, orust szakos tanár vezeti. A szemlél­tető és gyakorlatias nyelvtanulás hamar népszerűvé vált, jelenleg 10 hallgatója van a 3 hónapig tartó, hetenként 2 órával dolgozó tanfolyamnak. A vizsgán bizonyít­ványokat is osztanék ki az ered­ményesen tanulóknak. Az új fanárnö 1 nyirlusQsi úttörőcsapat országos első lett a burgonvabegár szedésében A Földművelésügyi Miniszté- ben harmadik lett a Pium növényvédelmi szolgálata és a Magyar Úttörő Szövetség Or­szágos Tanácsa értékelte a koráb­ban meghirdetett burgonyabogár- szedén- - versenyt. Megyénk úttö­rőt büszkék lehetnek, hogy az első és a harmadik helyezett csa­pat Szabolcsból került ki. A versenyben első a nyírlugosi úttörő csapat, melynek tagjai 195 kilogramm burgonyabogarat szedtek össze. A csapat 4000 fo­rint jutalmat kap a Földművelés- ügyi Minisztériumtól. A verseny­tiszadobi úttörő csapat, 176 kilogrammos teljesítménnyel, jutalom 2500 fo­rint. A Földművelésügyi Minisztéri­um . további 6000 forintot adott a Kállósemjéni Megyei Növényvédő Állomásnak, hogy a megyei úttö­rőszövetséggel .értékeljék a sza­bolcsi eredményeket és megíté­lésük szerint osszák szét a 6000 forintot a legjobb eredményt elé­rők között. Ez az értékelés most folyik. A Gyiimijlcsszes* és Sxikvíxipari Vállalat négy szeszfőzdéjét Itorszt rűsitettek idén korszerűsítést hajtottak vég­re. A vállalat saját erőből, saját brigáddal közel 160 ezer forintos költséggel kazánokkal szerelte fel a nyírbátori, sóstóhegyi, a máté­szalkai és a móriapócsi fözdéket. A gőzzel való termelés olcsóbb, és egészségesebb is. A múlt esztendőben a vállalat­hoz tartozó 15 telepen 200 ezer li­ter pálinkát főztek ki. Az idén •— mint.arról a vállalat vezetője, Bertók József tájékoztatott — előreláthatólag 20 százalékkal ke­vesebbre számítanak. Már meg­kezdte a termelést a balkányi, bökönyi, máriapócsi, nyírbátori, a sóstóhegyi és az újfehértói telep, s a fő feladat a termelői bérfő­zés kielégítése. A múlt esztendő­ben hátráltatta a munkát és a minőséget is befolyásolta a fafő- zéses rendszer. Ezért most az 106. évébe lépett özveg) Zelenák Györgyne INyírbélteken Az 1848-as szabadságharc után hét évvel 1855 augusztus 12-én született özvegy Zelenák György- né nvirbélteki parasztasszony. A nyírbélteki „matuzsálem” ez év augusztusában 106.. életévébe lé­pett, s a majdnem két emberöl­tővel a vállán viszonylag maga-’ biztosan jár-kél. Özvegy Zelenák- né .. tizenkét gyermeknek adott éle­tet, — közülük öt ma is él, — huszonhat unokája, negyvenhét dédunokája van, és már volt ük­unokája is, azonban meghalt. A tizenkilenc éve özvegy asszony­nak gyakran vannak lá'ogatói; főleg a nőtanács . asszonyai igye­keznek örömet szerezni a néni­nek, akinek az unokája, Bradács Sándorné a helyi nőtanács elnö­ke. NAGY IZGALOM az első óra a diáknak — hát még a tanárnőnek! A lányok csak találgatnak: szigorú lesz és öreg, sokat fog követelni..; Vagy fiatal lesz? Kedves? De a lányok talán nem tud­ják, hogy a tanárnő éppen úgy „drukkol”, mint ők. Milyenek lesznek a lányok? Hogyan fo­gadják majd, őszinték lesz­nek-e, megbíznak-e benne? És jött az első óra, s a fia­tal tanárnő, Burger Miklósné elfoglalta helyét a Zrínyi gim­názium I/b osztályának kated­rája melléit. Kedves arca, ba­rátságos mosolya mái az első pillanatban belopta magát az osztály szívébe. Az új osztály­főnök bemutatkozott: — Biztos vagyok benne, hogy I jó barátok leszünk. Kölcsönös | barátságunk feltétele, hogy az osztály jól viselkedjen, szorgal­mas legyen, én pedjg ígérem, hogy mindent megteszek az osztályért. ÍGY KEZDŐDÖTT. S a foly­tatás valóraváltotta a bemutat­kozás szavait. — Amikor az osztályt díszí­tettük, ő is bejött segíteni... Mindent elmondhatunk neki, megért minket — mondja ősz- a tanárnő. — Azt hittem, Qeg­tályfönökéről Kiss Györgyi. mák, pózolok lesznek velem — Nagyon szeretjük őt, épp’ szemben, hiszen alig vagyok így történt a bemutatkozás. most, a szünetben dicsekedtem vele a másik osztálynak — nyilatkozik Székely Ildikó. — Nem szívesen jöttem ide, féltem a lányoktól — vallja be Valaki összekarcolt egy szívet. A szürkü­letben éles szerszám­mal, titokzatosan. A szív nem mutatott kü­lönösebb látványt, mint a többi padkarjan dí­szelgő, fábafaragolt em­lék. Evekig pihent a szabadban, mosdatta eső, hózápof, szárította tikkasztó nap. Véletle­nül lebbent fel a fá­tyol, amely történetét takarta. Hullámos hajú, komoly arcú férfi ha­jolt a kerti pad karjá­ra, homlokára árnyékot vetett az öreg platánfa lombja. S beszélt, ma­gasra csapott hevüléssel Tagbaszakadt, szikár bácsika hallgat'a, talán rokona, talán ismerőse lehetett. „A gyerek, el­vitte a gyereket.” Mind­untalan visszhangzóit e háromszavas, mondat az esti csöndben, $ a szél tovavitte a négyszem­közti társalgást, egé­szen a harmadik, ne­gyedik pádig. — Mondatfoszlányok, mély hallgatás, össze­függéstelen, érthetetlen szavak. De hisz’ a me­sélő Utas! El-el csukló hanglejtéssel, érzelgős félmondatokkal szövö­gette meséjét, mint a megittasult pók, aki nem tud szabadulni sa ját hálójából. Mégis megértettük belőle, ez az ember nem hazu­dik, igazat mond. Ezt az embert 1956 kerget­te az a'koholgőzös kocsmákba, kültelki sír... Reggel mindig megveti a kiságyat, s munkábalépés előtt fel­hajt egy-két deci búfe- lejtőt. Pedig néhány hónapja furcsa szédülés kísérti a falakon ita: nélkül is. Nincs egy rendes szava senkihez, sokszor téglák helyett embereket szeretne be­falazni. Mindenkit! öl befalazta az élet, s miidig magasodnak a falak... Eddig a padra vésett szív története. Még annyit: a szikár bácsi­ka nem volt más, min. az egyik kőműves a ve­le dolgozók közül. Tá­lán lelkiismerete megbí­zásából telepedett em- berünk mellé megfejtem a szív titkát. És segíte­ni a közösséggel lebon­tani a magáramaradl ember körüli választó­falat. P. G. náluk idősebb. De most belá­tom, hibát követtem el, ami­kor így gondolkoztam. Rende­sek, szorgalmasak a lányok, . szeretem ókét. Már nem félek tőlük. MUNKÁJÁRÓL, további TERVEIRŐL szívesen beszél az új trir'rnő, Orosz agyar szakon végzett a budapesti egyetemen, s most munkája mellett lengyelül és németül tanul. — Minden vágyam az, hogy egyszer kijussak a Szovjetunió­ba, s ‘ott alaposan körülnézzek, tanulmányaimat ott a gyakor­latban kiegészíthessem. Bizonyára teljesülni fog ez a vágya, addig azonban meg sok türelmes, gondos munká­ja, hasznos nevelése írja majd alá az útlevélkérő lapot. A tanárnő leül a katedra mellé, kinyitja a.z osztálynap­lót. Negyvenhét figyelmes szempár szegeződik rá, s e pil- antásokban nem a szorongás, hanem a bizalom, a megértés melege ég. — Lányok, kinek volt vala­mi problémája a múlt óra anyagával? Megkezdődött az óra.. i Gvőri Illés Cyörgy 4 talponállókba, csalódott. Töte különös áldozatot követelt az 56-os ősz. Családi fészkét kapta fel a szélvész, felesége Nyugatra ment. Valami régóta szunnyadó vi- íáglátási láz kerítet e birtokába. Egy egész éjszaka sírt az ölében, köiyórgö V, menjenek együtt. Reggel üresen fogadta áz ágy, kábul- ian támo’.ygott a gye­rekszobába, üres volt az is. Azóta úgy él, mint az égi madár. Ejjelente meg-mcglá lógatják a hontalanok, a kisfia a haját cirógatja, a fele­sége pedig csak sir, CÁ ÍZÍü

Next

/
Oldalképek
Tartalom