Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

A Biztonsági Tanács üléséről (5. oldal) ★ FB-86 (Folytatásos regény). (2. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 322. SZÄM ára §0 fillér I960. SZEPTEMBER 29, KEDD fl vasárnap sportja (6. oldal) A Baltika New Yorkban A Baltika Néw York part­jainál horgonyoz, a repülőié­iért már ott állnak a kormány­főket szállító különgépek és ma megkezdi történelmi jelentősé­gű munkáját az Egyesült Nem­zetek Szervezetének ,15. ülés­szaka. Minden ülésszak előtt., nagy a várakozás, nő a remény, hogy a világ országainak kép­viselői a legmagasabb fórumot a békés együttélés érdekében használják fel, hogy csökken­nek a háború kilátásai, s a nemzetközi küzdőtér egén meg­jelenik a szivárvány, amely elűzte a vihar felszakadozott felhőit. Ez a találkozás azon­ban még ennél is várakozás- keltőbb. Tudjuk, hogy a Szov­jetunió kormánya nemrég azt javasolta: a most sorrakeríilő ENSZ közgyűlésen a kormány­fők vezessék az egyes államok küldöttségeit,' s teljes felelős­séggel tárgyaljanak a világot legjobban érdeklő és a népeket mélységesen foglalkoztató le­szerelésről. A nyugati „hár­mas” nemleges választ adott e javaslatra, s úgy határozott, hogy a nyugati kormányfők nem v esznek részt a 15. ülés­szak munkájában. Ekkor közölte a szovjet kor­mán)’: a Szovjetunió ENSZ de­legációját Nyikita Szergejevics Hruscsov, a szovjet kormány feje vezeti. A mai helyzetkép pedig azt mutatja, hogy ez a kezdemé­nyezés követésre talált a vi­lág nagyon sok kormányánál. Már megérkeztek New York­ba az európai népi demokra­tikus országok kormányainak delegációi is, élükön a párt, illetve a minisztertanácsok ve­zetőivel. Résztvesz a közgyűlé­sen számos afrikai és ázsiai ország vezetője, kormány-, vagy államfővel képviselteti magát sok semleges nemzet. Elmegy az ENSZ tanácskozására a legfiatalabb latin-amerikai for­radalmi állam: Kuba legen­dáshírű vezére, Fidel Castró. Mint a nyugati hírügynöksé­gek jelentették, fel kíván szó­lalni a közgyűlésen az USA elnöke, Eisenhower is, s való­színűleg elutazik a nagy ta­nácskozásra az angol és az olasz kormányfő. Ezek a tények világosan mu­tatják, hogy’ komoly az elto­lódás a nemzetközi szervezet­nél. Míg néhány évvel ez­előtt — sőt a legutóbbi köz­gyűlésen is — a nyugati de­legációk irányították az ENSZ-t, s szavazógépükké sikerült süllyeszteniük a világnak ezt a fontos politikai fórumát, addig ma már a legtöbb kor­mány — több közülük a né­pek nyomására — felismerte, hogy a megoldásra váró prob­lémákat csakis a határozott és békés akarat oldhatja meg. A Baltika, amelyet békeha­jónak neveztek el —, s amely fedélzetén vitte a szovjet, uk­rán, belorusz, magyar, bolgár és román ENSZ delegációit — egész útja során vette a leg­különbözőbb országokból és a legkülönfélébb társadalmi szer­vezetektől. diplomatáktól érke­zett táviratokat. Ezen táviratok mindegyike azt kérte a dele­gációk vezetőitől, elsősorban Hruscsov elvtárstól, hogy mint eddig, ezután is hallassa sza­vát a béke és a leszerelés, a népek e legnagyobb óhaja ügyében. Hruscsov elvtárs a válaszok során kifejtette, hogy a Szovjetunió ezután is min­dent elkövet a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, s az ENSZ e közgyűlésén újabb fontos javaslatokkal él majd. Az egész világ feszült fi­gyelme közepette kerül sor a ma megnyíló közgyűlésre. Nemcsak a delegációk szemé­lyi összetétele, hanem a na­pirendi pontok hallhatatlan fontossága is indokolja ezt a figyelmet. Nem kisebb kér­déseket vitatnak meg a leg­nagyobb, a leszerelés mellett, mint a kongói kérdést, az amerikaiak határsértő soroza­tát, az atom- és hidrogén­fegyverkísérletek megszünteté­sét, a dél-afrikai faji konflik­tust és a Kínai Népköztársa­ság felvételét. Nem minden alap nélküli tehát a Nyugat aggodalma a közgyűlés előtt. A fenti kérdések egyike sem érinti kellemesen azokat, akik mesterségesen igyekeznek szí­tani a tüzet, akik azt akarják,, hogy a világnak egyetlen pontján se legyen egy pillanatra sem békesség, s a háborúk tüzében süthessék meg pecsenyéjüket. Ez a közgyűlés nagyon kényes kérdéseket feszeget majd, s mint a nyugati kommentáto­rok írják, semmi jót sem ígér az Egyesült Államoknak, amely mindössze arra szorít­kozik, hogy védekezzék a szo­cialista tábor leszerelési javas­latai ellen. „A közgyűlésen megvitatásra kerülő nemzetkö­zi kérdésekben a szovjet ál­láspontot konkrét tények • tá­masztják majd alá, nem úgy, mint az Egyesült Államokét. Éppen ezért érthető és vonzó az ENSZ delegátusok számára is a Szovjetunió álláspontja.” Az USA és a nyugati kor­mánykörök félnek ettől a ta­nácskozástól és legszívesebben elmarasztalnák ezt a közgyű­lést. A népek viszont éberen figyelik, ki milyen álláspon­tot képvisel. Szint kell valla­niuk a küldöttségeknek min­den problémában, s akaratla­nul is lelepleződnek a provo­kátorok. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének 15. ülésszaka a tör­ténelem legizgalmasabb diplo­máciai tárgyalása les7. Most már hiábavaló az értekezlet meghiúsulását gátolni akaró minden cselekedet — amelyek között szerepe] például Hrus­csov, Kádár elvtársaknak, vagy Fidel Casírónak mozgását akadályozó példátlan intézke­dés. s az, hogy a kongói kér­dést még a kormányfők meg­érkezése előtti, úgynevezett „rendkívüli” kö’gyűlés össze­hívásával akarták „letudni”, vagy, hogy erre az ülésszak­ra újra időzítették a régen köddéfoszlott „magyar és ti­beti kérdést”. A tárgyalás megkezdődött. Tágra nyíltak a béke lehetősé­gének ajtói. Kopka János. ! Megérkeztek ez EMEZ közgyűlésen l résztvevő szooi&listcs országok küldöttségei | Kew Yorkba j Hruscsov és Kádár elvtúrsak beszédei gációnak korábban New York-ba érkezett tagjai. Az Egyesült Nemzetek részéről Arkagyev főtitkárhelyettes és De Noue protokoll-főnök jelent meg. Ott volt Cyrus Eaton, az ismert amerikai üzletember es felesége is. Hruscsov e-vlars a partraszálláskor a LötetkezChet mondotta: t Polgár Dénes, az MTI New J York-i tudósítója jelenti: * Hétfőn New York-i idő sze­• rint reggel 9 óra 40 perckor, magyar idő szerint délután 2 óra 40 perckor a New York-i kikö­tő 73. számú mólóján a 25. ut­ca magasságában partra lépett I N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió, | miniszterelnöke, Kádár János ♦ államminiszter, az MSZMP Köz- | ponti Bizottságának első titká- { ra, Gh. Gheorghiu-dej, a Román X Munkáspárt Központi Bizotrsá- | gának első titkára, Todor * Zsivkov, a Bolgár Kom- t munista Párt Központi Bi- | zottságának első titkára, Mazu- | rov, a Szovjet Legfelső Taná- | csa elnökségének tagja, az SZKP ♦ Központi Bizottsága elnökségének ♦ póttagja, Podgornij, a Legfelső j Tanács elnökségének tagja, az | az SZKP Központi Bizottsága 5 elnökségének póttagja, valamint £ a szovjet, magyar, román, bol- 5 gár, belorusz és ukrán ENSZ- J küldöttség vezető tagjai. | A fogadáson jelen volt a töb- | bi között Novotny, a Csghsz'o- ,, vák Szocialista Köztársaság el- ;> nöke, Gomuika. a LEMP Köz­li ponti Bizottságának első titkára, <> David csehszlovák küld^ymi- h niszter, Rapacki lengyel külügy- 3 miniszter, Murgulescu román ■ ; közoktatási és művelődésügyi ;; miniszter, Jója, a Román Tudo- ; mányos Akadémia elnöke, Zorin ;; szovjet külügyminiszterhelyettes, ;! Menysikov, a Szovjetunió was- ;; hingtoni nagykövete, Vinogra- ;; dov, a Szovjetunió franciaorszá- ;; gi nagykövete, valamint a bará- \ I ti országok ENSZ-lcüldöttségei- nek vezetői és munkatársai. 1 Magyar részről ott volt Mód 1! Péter, magyar ENSZ-képviselő, ! a misszió politikai munkatársai, h valamint a magyar ENSZ-dele­A béke biztosításéhoz az kell, hogy minden ország, de elsősor­ban az Egyesült Államok és szövetségesei megértsék: meg kell állapodni a szigorú nem­zetközi ellenőrzéssel történő le­szerelésben. Sajnos, egyes ál­lamférfiak szavakban ugyan az ENSZ erősítésének szükségessége mellett foglalnak állást, valójá­ban azonban ellenzik a lesze­relés problémájának hasznos megvitatását az ENSZ-közgyűlás ülésszakán. Amikor pedig a szovjet kormány javasolja, a vezető államférfiak vegyenek részt e kérdés közgyűlési meg­vitatásában, hogy végre megta­láljuk a kivezető utat a zsákut­cából é? megtaláljuk e probléma megoldását, ed a javaslatot propagandának nevezik. Ha egyes politikusok . azt hangoztatják. — folytatta Hrus­csov —. azért érkeztem az ENSZ közgyűlésére, hogy propagandát folytassak, én csak büszke le­hetek erre a béke javát szolgáló propaganda-küldetésre. Erőmet nem kímélve folytatom ezt a propagandát, amíg a legmaka- csabbakat is sikerül meggyőzni az egyetemes leszerelési meg­állapodás, és ea-el a világbéke biztosításának szükségességéről. Hruscsov befejezésül hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya megjavul. Ismeretes ugyanis, — mondotta — hogy bármilyen hosszú is az éjszaka, utána mindig felvir­rad. Hruscsov beszédét nagy taps­sal fogadták az egybegyűltek. A szovjet miniszterelnök után Gheorghiu-dej és Todor Zíiv- kov tett rövid nyilatkozatot, majd Kádár János beszélt. Kádár János a következőket mondotta: „A magyar ENSZ küldöttség minden tagja a jó ügy szolgá­latának szándékával szívesen jött New York-ba. Mindig tisztelettel gondolok a tehetséges amerikai népre, ha­ladó hagyományaira és technikai eredményeire. Küldöttségünk a magyar dolgozó nép legjobb kí­vánságait. baráti üdvözletét hoz­ta magával az Egyesült Álla­mokba. őszintén óhajtjuk, hogy a jövőben az amerikai es a ma­gyar nép barátsága és kapcso­latai tovább erősödjenek, az államaink közötti viszony ja­vuljon. Meggyőződésünk szerint as Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek kedden megnyíló ülésszaka kiemelkedő fontosságú. Nagy és jó szolgálatot tehet a béke, íz államok békés egymásmelleit élése, a népek, a nemzetek sza­bad fejlődése ügyének. Minden képességünkkel azon leszünk, hogy tőlünk telhetőén előmoz­dítsuk az emberiség e legfon­tosabb kérdéseinek megoldását, hogy közös nyelvet találva, a lehető legtöbb kérdésben egyet­értés és üdvös eredmény szü­lessen.” A nyilatkozatok elhangzása után az államfők, és kísérettik gépkocsiba szálltak és szállá­sukra hajtattak. Taiagelőkészíiésben és vetésben a nyíregyháíi, a nyírbátori és a fehérgyarmati Járások érték e! a legfőbb eredményt Megyesserte gyorsítani kell a betakarítást Megyénkben a kukorica még nem érte el a betakarításra al­kalmas érettségi fokot. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ne len­ne már is sürgős betakarítási teendő a falvakban, hiszen kö­zel 100 ezer hold burgonya vár betakarításra, amiből eddig 25 ezer holdat szedtek fel. A ter­melőszövetkezetekben 6500 ho!d- ról ásták ki a burgonyát. Cu­korrépából 2100 holdat takarí­tottak be a múlt hét végéig. Sürget a silókukorica betakarí­tása is, aminek 26—28 száza­léka került levágásra. Ezeknek a növényeknek a be­takarítása kétszeresen sürgős. Sürgős azért, hogy mire a ku­korica beérik, ezekkel már ne kelljen törődni, de sürgős azért is, mert e növények helyére nagyrészt ősziek kerülnek. A gabonafélék 35 Százaléka burgo­nya után megy. 36 ezer hold vet ősz 'nti'ft végeztek a terme'ő‘gövetkezetek i A megyében összesen 60 ezer S holdat készítenek elő vetésre, • ebből 36 ezer hold a termelő­* szövetkezeti gazdaságokban van. ♦ A gépállomásokon a traktorok í többségére kettős műszakot szer- | veztek. Elsősorban most a be- | takarítás gyorsításán múlik, hogy • nagyobb lépésben haladjon a ve- ‘ tőszántás. Ebben a munkában legjobban előrehaladtak a nyír­egyházi, nyírbátori és a fehér- gyarmati járásokban. A központi készletből szállí­tandó belföldi vetőmagvak, kü­lönösen a korábbiak nagyrészt kint vannak a termelőszövetke­zetekben. őszi árpából és rozs­ból már csak néhány tétel vár szállításra, a búzavetőmag is folyamatosan érkezik. A kül­földi fajtákból az olasz búzát már megkapták a termelőszö­vetkezetek. őszi vetésű lucernából 360 hold, őszi takarmánykeverékből 2830 hold őszi árpából pedig 3300 hold került elvetésre. Ä homokos járásokban a rozs ve­tése megkezdődött, mintegy 6 és félezer hold van elvetve, de a teljes ütemű munka ezen a héten indul. Búzavetésről még csak szórványosan érkezett je­lentés. Szedik a korábbi érés« almafajtákét Az idén — ha a termés ke­vesebb is — nagy gondossággal készültek a termelők as alma­szüretre. Az elmúlt években, amikor rekordtermések voltak azt mondták, hogy jut is. ma­rad is. Most azonban minden megtermett gyümölcsre vigyáz­ni kell, hogy az a legjobb mi­nőségben, megfelelő időben ke­rüljön szedésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom