Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-17 / 194. szám

fi regi es uj täv£ egyéni gazdák többsége igye­kezett előrelátó lenni és vár­ható termésének tekintélyes .részére szerződést kötött. A MÉK-kel és a földművesszö­vetkezetekkel zöldség, burgo­nya. alma termelésére, illetve szállítására írták alá a szerző­dést •— az állattenyésztés vo­natkozásában pedig baromfira szerződtek; Az idén nemcsak a szerve­zésben haladt előre a nagy­üzemi gazdálkodás, hanem na­gyobb létjogosultságot követelt a szerződések megkötésénél is. Érdekes összehasonlítást tenni például a szerződéses zöldség­termelés alakulásánál. Amíg a múlt esztendőben ezernyolcszáz holdon termeltek zöldséget me­gyénkben s ennek a területnek csak a kisebbik részé volt kö­zös gazdaságban, addig ez év­ben a háromezerhatszáz hold hetven százalékát mondhatják a téeszek magukénak. Jövőre pedig közel ötezer holdra akar­ják emelni a szerződéses zöld­ségtermelés területét és tovább nő a közös gazdaságok részese­dési aránya. Örvendetes a terület növekedésével emel­kedik az öntözött holdak szá­ma is. S nemcsak a Keleti Fő­csatorna, hanem a Tisza, Sza­mos, Kraszna mentén is mind­jobban kialakul a fejlettebb, korszerűbb zöldségtermelés. Jó úttörői ennek a pátyodiak, a komlódtótfaluiak, a tunyog- matolcsiak, a nagyecsediek és mások. Azt is csak helyeselni lehet, hogy a járási székhely és a szomszédos községek — általában a vasúttal rendelke­zők — kezdenek nagyobb mértékben foglalkozni a zöld­ségtermeléssel, mert alacsony termelési költségek mellett jó értékesítési lehetőségekkel ren­delkeznek. Azonban még ko­ránt sincs kihasználva ez az adottság. Még ma is gyakran előfordul, hogy például Fehér- gyarmatra — nyár derekán is — Nyíregyházáról kell szállí­tani zöldárut a lakosság ellá­tására. Nem kell hozzá sok fej­törés, hogy kiszámítsuk ennek .költségességét, ami a 'vevők számára teremt hátrányos hely­zetet. S ezek tekintélyes része téesz-tag! Tehát egyéni érde- kük is megkívánja, hogy töb­bet törődjenek a zöldségterme­léssel. Ki vitatja zöldségter­melés nem jövedelmező?! Csaknem mindenki előtt vilá­gos. hogy az egyik leghaszno­sabb üzemág. Többek közt a korai káposzta például holdan­ként meghozta a százhúsz má­zsát. Átlagáron számolva — természetesen a tíz százalékos felárral egyetemben — elérte a jövedelem a közel tizenhét­ezer forintot. És a további ha­szon, hogv ezt a földet még másod vetésre is befoghatják. ■Jól okoskodnak azok a téeszek, 4 Húszezer vagon zöldséget, burgonyát és almátj keli átvennie a szövetkezeti kereskedelemnek Új tagok, eredményes részjegy befizetés, társadalmi munka a nyíregyházi járás szövetkezeteiben A nyíregyházi járás szövetkeze­tei esztendők óta példát mutatnak a részjegy befizetésben, mely a saját erő növelésének egyik leg­fontosabb eszköze. Az idén a járásban közel százhuszonötezer forint részjegyértéket váltottak augusztus elejéig. S ezzel csak­nem háromnegyedrészét telje­sítették éves előirányzatuknak. Az 'új tagok szervezése szintén min­dennapi feladat a szövetkezetnél. Eddig csaknem nyolcszáz taggal emelkedett a szövetkeze1*) tagok száma. A régi és az új tagok szívesen segítik elő szövetkeze­tünk gyarapodását. Már megkö­zelíti a százezer forintot a tár­sadalmi munka értéke. Különö­sen sokat segítenek a szövetkeze­tünk építkezésénél a gávaiak, a nyírtelkiek és az újfehértóiak. Közel Kétszazfiusz Kitüntetett amelyek az 1961. évi és az öt­éves tervükben a zöldségter­melésnek lényeges teret szen­telnek. Viszont nagyobb mér­tékben kell figyelembe ven­niük a helyi sajátosságokat: egy-két, esetleg három fajta zöldség termelésre specializál­ják magukat. Nagy területen a gépesített zöldségtermelést va­lósítsák meg! A burgonya termelése mel­lett ma már nem kell sokat érvelni. Mindenki elismeri, hogy évről-évre biztos hozamú és piacképes növény. S annak1 csak örülünk, hogy többek közt a csengeri és a tiszalöki téesz-járásokban nőtt a legjob­ban a burgonya termelési te­rülete. Példaként itt is Nagy- ecsedet, Tyukodot és Tunyog- matolcsot kell megemlíteni, mely községek háromszáz— ezerkétszáz hold burgonyát ve­tettek. Előrelátásuknak az idő­járás is kedvez és gazdag ter­mést takarítanak be. Ahol ki­használták a kínálkozó alkal­makat a növényápolásra és a burgonyabogár elleni védeke­zésre, nincs ok a panaszra más községekben sem, fl téeszek ­ségek megkönnyítésére — száz hold korai új, és mint­egy tizenötezer hold késői bur­gonyára kötötték meg a szer­ződést. Többségük meg is ter­meli a szükséges mennyiséget. Jó jelzője ennek az, togy sz előbbinél közel kétezerötszéz mázsa ment el s ennek több­sége export volt, jóval mégha-— ladva a tavalyi mennyiséget. A koratavaszi fagy nem kedvezett az almának, a múlt esztendeinél kevesebb termese lesz. A téeszek így is ezer va­gon értékesítésére kötötték meg a szerződést. Az kell, hogy a termés minőnéségének és mennyiségének elerése ér­dekében — még ha kevés is van a fán — a rendszeres per­metezést ne hanyagoljak el. Küiönben emellett szól a jövő évi termésvárás is! Például a nyírderzsi téesz gyümölcsösé­ben tavaly szinte kézzel lehe­tett söpörni a pajzstetvet. Az idén nagyítóüveggel is nehéz lenne találni. Pedig nem vár­nak rekordtermést. A mezőgazdasági termékek piaci elhelyezési lehetőségei és az árak is megfelelőek. Mond­hatjuk úgy is, hogy vevő van, csak áru legyen! A szövetke- í zeti kereskedelemnek — csak1 zöldségből, burgonyából és al- j mából — legalább húszezer va- j gont kell felvásárolnia a fél- j évben. Ez pedig megkívánja,: hogy menjenek az áru után. (be j nemcsak ezzel kell törődni, ha- j nem a baromfi, a tojás, a j gyógynövény és más áruk fel- j kutatásával és átvételével is j hogy a felvásárlási terv egészé' is teljesítve íegv- .az, he- ] lyénként döcög a V.vásárló ke- j reskedelem. Azonban ez nem I Kilenc év helyett hat esztendő alatt! Teljesen a maga lábára akar állni a poresalmai körzeti szövetkezei A HEVES MEGYEI SZÖ­VETKEZETEK felhívása száz- százalékos saját erő elérésére 1965 végéig, nagy visszhangra talált megyénk szövetkezetei­nél. Sokan vitatkoznak, beszél­getnek erről és több szövetke­zeti és szakszervezeti vezető­ségben már megértek e célki­tűzés elérésének legfontosabb módszerei, A porcsalmai körzeti szövet­kezetben Ósváth Zoltán fő­könyvelővel beszélgettünk a he­vesiek felhívásáról. A szövetkezet jelenlegi össz­vagyona meghaladja a négy­millió-háromszázezer forintot, s ennek csak negyvenhét száza­lékát mondhatják magukénak. Ez is szép, különösen ha figye­lembe vesszük, hegy két évvel ezelőtt még központi támoga­tásra szorultak. Ez a múlté, s a szövetkezet is mielőbb sze­retné elérni azt, hogy állami hitel nélkül gazdálkodjon. Az utóbbi esztendők sikerei feljo­gosítják őket ennek reményé­re. A PAPÍRRA VETETT SZA­MOK MÁST IS MUTATNAK. A szövetkezet az első félévi tisztanyereségi-tervet száz­nyolcvanezer . forinttal teljesí­tette túl. A tagok közel hat­ezer forint értékű részjegyet váltottak. Mindez a jó gazda­sági és politikai munka sikere, melyet tovább kívánnak fo­kozni. Ügy tervezik, hogy az éves áruforgalmi tervek túltel­jesítésével, a költségek csök­kentésével és a közvagyon megvédésének jó szervezésével legalább százezer forinttal ha­ladják meg az éves nyereség) tervüket. A tagok anyagi se­gítségét1 is még jobban igénybe veszik, s mintegy tizenöt-húsz­ezer forint részjegyérték váltá­sára és társadalmi munkára számítanak. AZ ELKÖVETKEZENDŐ ESZTENDŐKBEN közel félmillió forint értékű beruházást kíván­nak megoldani. Ennek oicso ki­vitelezését nagyban megkóny- nyítheti a porcsalmai tanács, s akkor e „keretet” nem kell túl- lépniök. Az új egységek építé­se megköveteli az árukészlet emelését, viszont jobban köti a jelentkező vásárlóerőt és így hamar megtérül a befektetett összeg. A tagok nemcsak őrül­ni szoktak az új egységek épí­tésének, hanem résztvesznek azok mielőbbi létrehozásában és szívesen költik el ott a fo­rintjaikat. Az igaz, hogy a szóveUtíízet* hez tartozó öt község lako^a- gának csaknem h&rmincnyóle százaléka tagja a szövetkezet­nek, viszont az elkövetkező években új nemzedékek nőnek fel és azokat beszervezhetik. Az egy főre eső részjegyalap pedig elég alacsony —- nem éri el a negyvenhárom íonntot — s ezen szintén lehet változtat­ni. Akarnak is! AZ ELSŐ SZÁMÍTÁS UTÁN MÉGIS ARRA JÖTTEK HA, hogy a szövetkezet az elkö­vetkezendő években csak azt az eredményt érné el, amit ez évre terveznek, kilenc eszten­dő kellene a saját erével való száz százalékos gazdálkodásuk eléréséhez. Azonban a célt — az ésszerű intézkedések meg­tételét, valamint a szövetkezeti dolgozók Iriforrandóban lévő kollektíváját figyelembe véve, a már ismertetetteken kívül — hat év alatt is elérhetik. S emellett foglalnak állást. El­képzeléseiket rendezik és ala­pos tervet készítenek. Ezt az igazgatóság és a szakszerveze­ti bizottság elé terjesztik, ké­rőbb pedig a tagsággal vitatják meg. S a terv elfogadásáig is mindent megtesznek célkitűsé sük valóra váltásáért. | Hatérosottan kel! iellépal a lelésseti l és e baromfival üzérkedők ellen maradtak az eléíráaysattél. A szövetkezet igazgatósain már többször tárgyalta az ügyet. Megállapította, hogy a felvásárló nem szégycili a ko- saraxást és szerződések kötésé­vel igyekszik biztosítani az áru­alapot. Azonban még így sens megy a dolog, különösen a ba­romfifelvásárlás éves tervének teljesítése megy nehezen. Sok minden okot elmondtak, de a legfőbbet az egyik igazgatósági tag határozta meg. Kijelentette: az üzérkedők zavarják a szö­vetkezet szervezett felvásárlá­sát. S elsősorban azok eilen kell megtenni a törvényes in­tézkedést. Iparengedély nélkül senki sem vehet tojást és ba­romfit. Már pedig a községben több olyan személy van, akik ezt teszik és zavartalanul Pest­re szállítják. Bár e kijelentés reg megtörtént, az illetékesek részéről az intézkedés ottjár- tunkig elmaradt. Nagyecseden se tűrjék, hogy a piaci árak ingadozása és a vásárlók zsebére spekulálók to­vábbra is büntetlenül űzzék játékukat! { .\ agyé esed a baromfinevelés * és hizlalás fellegvárai közé tar- í tozik megyénkben. Sőt, orszá- « gosan is ismert. Nem véletlenül, | hiszen a gazdagon termő, lapos i talajnál kívánni sem lehetne J jobbat a kukorica termelésére, J S bár a nyár derekán túl va- J gyünk, javarészt biztos az idei J jó termés. Számos téesz-tagnak j pedig ötven mázsa csöves ku- « koricája van a soréban. Már Í pedig ez jó feltétele a baromfi- i nevelésnek. S a Kraszna és a * sok vízzel teli gödrök csak nö­* vélik az adottságokat. * A községben van is baromfi, * Az utat is ellepik, különösen » bordás idején. Alig lehet tőlük « közlekedni. Viszont a szövetke­zet első félévi baromfifelvásár­* lási számadatai ennek „ellenke- J zöjéről” tanúskodnak. Mert a J tervezett harminchat mázsával J szemben még négy mázsát sem | vettek át. (Érdekes, tojásból í meg csaknem kilencvenezer t darabbal vásárolták többet.) A Z július havi felvásárlás még J elszomorítóbb! Hétezer tojást Í cs negyven kiló baromfit sem vettek át. Messze, messze el­tatták el a megyei központhoz a szakszervezetek megyei bizott­ságához. A felterjesztettek kö­zül több mint ötvenen „Kiváló dolgozó” jelvényt és két heti fi­zetést kaptak, mint a munkaver­seny legmagasabb kitüntetését. ‘ A szövetkeztek termelési ta-; t nácskozasain már eldöntötték, j; hogy kik nyerték meg az első j, félévi felszabadulási versenyt. S |: a legjobbakat kitüntetésre ter- j jesztették fel. A szövetkezetek és > szakszervezeti szerveik csaknem I: kétszázhúsz dolgozo nevét jut- [ s annyira a kereskedelem szer­vezeti felépítésétől, mint egyes szövetkezetek és dolgozók las­sú, körülményes intézkedései­ből ered. A termelők - '41j?0:,,; gazdaságok — könnyíthetnek a kereskedelem helyzetén és ezzel sajátmagukon is. Többek közt úgy, hogy nagyobb fi­gyelemmel kísérjék a limitla­pokat és ha az azokban fel­tüntetett áruk fajtájának, szabványainak és árainak meg­felelő árujuk van, rögtön „zör­gessenek”. Ha pedig megkap­ták a szállítási ütemtervet, azt tartsák lg be. Akkor adják át az árujukat, amikor azt kérik. S termelvényeík elszállítása, melyért pénzt kapnak, nem múlhat munkaerőn. Például a rakodást a MÉK még külön is téríti. S ez csak növeli a (levé­telüket. Sok csínja-binja van a mező- gazdasági cikkek termelésének és értékesítésének. Azonban, ha az ezzel foglalkozók — a termelők és a kereskedelmi szervek — egymás anyagi és erkölcsi érdekeit szem előtt tartva összefognak, nem fordul­hat elő nagyobb hiba. S nem­csak e szervek járnak jól, ha­nem egész népgazdaságunk és minden egyes , .ember. A fo­gyasztók is, akik joggal vár­ják el, hogy asztalukra jó mi­nőségű," c’ só élelmiszer kerül­jön. Varga Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom