Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-17 / 194. szám
fi regi es uj täv£ egyéni gazdák többsége igyekezett előrelátó lenni és várható termésének tekintélyes .részére szerződést kötött. A MÉK-kel és a földművesszövetkezetekkel zöldség, burgonya. alma termelésére, illetve szállítására írták alá a szerződést •— az állattenyésztés vonatkozásában pedig baromfira szerződtek; Az idén nemcsak a szervezésben haladt előre a nagyüzemi gazdálkodás, hanem nagyobb létjogosultságot követelt a szerződések megkötésénél is. Érdekes összehasonlítást tenni például a szerződéses zöldségtermelés alakulásánál. Amíg a múlt esztendőben ezernyolcszáz holdon termeltek zöldséget megyénkben s ennek a területnek csak a kisebbik részé volt közös gazdaságban, addig ez évben a háromezerhatszáz hold hetven százalékát mondhatják a téeszek magukénak. Jövőre pedig közel ötezer holdra akarják emelni a szerződéses zöldségtermelés területét és tovább nő a közös gazdaságok részesedési aránya. Örvendetes a terület növekedésével emelkedik az öntözött holdak száma is. S nemcsak a Keleti Főcsatorna, hanem a Tisza, Szamos, Kraszna mentén is mindjobban kialakul a fejlettebb, korszerűbb zöldségtermelés. Jó úttörői ennek a pátyodiak, a komlódtótfaluiak, a tunyog- matolcsiak, a nagyecsediek és mások. Azt is csak helyeselni lehet, hogy a járási székhely és a szomszédos községek — általában a vasúttal rendelkezők — kezdenek nagyobb mértékben foglalkozni a zöldségtermeléssel, mert alacsony termelési költségek mellett jó értékesítési lehetőségekkel rendelkeznek. Azonban még koránt sincs kihasználva ez az adottság. Még ma is gyakran előfordul, hogy például Fehér- gyarmatra — nyár derekán is — Nyíregyházáról kell szállítani zöldárut a lakosság ellátására. Nem kell hozzá sok fejtörés, hogy kiszámítsuk ennek .költségességét, ami a 'vevők számára teremt hátrányos helyzetet. S ezek tekintélyes része téesz-tag! Tehát egyéni érde- kük is megkívánja, hogy többet törődjenek a zöldségtermeléssel. Ki vitatja zöldségtermelés nem jövedelmező?! Csaknem mindenki előtt világos. hogy az egyik leghasznosabb üzemág. Többek közt a korai káposzta például holdanként meghozta a százhúsz mázsát. Átlagáron számolva — természetesen a tíz százalékos felárral egyetemben — elérte a jövedelem a közel tizenhétezer forintot. És a további haszon, hogv ezt a földet még másod vetésre is befoghatják. ■Jól okoskodnak azok a téeszek, 4 Húszezer vagon zöldséget, burgonyát és almátj keli átvennie a szövetkezeti kereskedelemnek Új tagok, eredményes részjegy befizetés, társadalmi munka a nyíregyházi járás szövetkezeteiben A nyíregyházi járás szövetkezetei esztendők óta példát mutatnak a részjegy befizetésben, mely a saját erő növelésének egyik legfontosabb eszköze. Az idén a járásban közel százhuszonötezer forint részjegyértéket váltottak augusztus elejéig. S ezzel csaknem háromnegyedrészét teljesítették éves előirányzatuknak. Az 'új tagok szervezése szintén mindennapi feladat a szövetkezetnél. Eddig csaknem nyolcszáz taggal emelkedett a szövetkeze1*) tagok száma. A régi és az új tagok szívesen segítik elő szövetkezetünk gyarapodását. Már megközelíti a százezer forintot a társadalmi munka értéke. Különösen sokat segítenek a szövetkezetünk építkezésénél a gávaiak, a nyírtelkiek és az újfehértóiak. Közel Kétszazfiusz Kitüntetett amelyek az 1961. évi és az ötéves tervükben a zöldségtermelésnek lényeges teret szentelnek. Viszont nagyobb mértékben kell figyelembe venniük a helyi sajátosságokat: egy-két, esetleg három fajta zöldség termelésre specializálják magukat. Nagy területen a gépesített zöldségtermelést valósítsák meg! A burgonya termelése mellett ma már nem kell sokat érvelni. Mindenki elismeri, hogy évről-évre biztos hozamú és piacképes növény. S annak1 csak örülünk, hogy többek közt a csengeri és a tiszalöki téesz-járásokban nőtt a legjobban a burgonya termelési területe. Példaként itt is Nagy- ecsedet, Tyukodot és Tunyog- matolcsot kell megemlíteni, mely községek háromszáz— ezerkétszáz hold burgonyát vetettek. Előrelátásuknak az időjárás is kedvez és gazdag termést takarítanak be. Ahol kihasználták a kínálkozó alkalmakat a növényápolásra és a burgonyabogár elleni védekezésre, nincs ok a panaszra más községekben sem, fl téeszek ségek megkönnyítésére — száz hold korai új, és mintegy tizenötezer hold késői burgonyára kötötték meg a szerződést. Többségük meg is termeli a szükséges mennyiséget. Jó jelzője ennek az, togy sz előbbinél közel kétezerötszéz mázsa ment el s ennek többsége export volt, jóval mégha-— ladva a tavalyi mennyiséget. A koratavaszi fagy nem kedvezett az almának, a múlt esztendeinél kevesebb termese lesz. A téeszek így is ezer vagon értékesítésére kötötték meg a szerződést. Az kell, hogy a termés minőnéségének és mennyiségének elerése érdekében — még ha kevés is van a fán — a rendszeres permetezést ne hanyagoljak el. Küiönben emellett szól a jövő évi termésvárás is! Például a nyírderzsi téesz gyümölcsösében tavaly szinte kézzel lehetett söpörni a pajzstetvet. Az idén nagyítóüveggel is nehéz lenne találni. Pedig nem várnak rekordtermést. A mezőgazdasági termékek piaci elhelyezési lehetőségei és az árak is megfelelőek. Mondhatjuk úgy is, hogy vevő van, csak áru legyen! A szövetke- í zeti kereskedelemnek — csak1 zöldségből, burgonyából és al- j mából — legalább húszezer va- j gont kell felvásárolnia a fél- j évben. Ez pedig megkívánja,: hogy menjenek az áru után. (be j nemcsak ezzel kell törődni, ha- j nem a baromfi, a tojás, a j gyógynövény és más áruk fel- j kutatásával és átvételével is j hogy a felvásárlási terv egészé' is teljesítve íegv- .az, he- ] lyénként döcög a V.vásárló ke- j reskedelem. Azonban ez nem I Kilenc év helyett hat esztendő alatt! Teljesen a maga lábára akar állni a poresalmai körzeti szövetkezei A HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETEK felhívása száz- százalékos saját erő elérésére 1965 végéig, nagy visszhangra talált megyénk szövetkezeteinél. Sokan vitatkoznak, beszélgetnek erről és több szövetkezeti és szakszervezeti vezetőségben már megértek e célkitűzés elérésének legfontosabb módszerei, A porcsalmai körzeti szövetkezetben Ósváth Zoltán főkönyvelővel beszélgettünk a hevesiek felhívásáról. A szövetkezet jelenlegi összvagyona meghaladja a négymillió-háromszázezer forintot, s ennek csak negyvenhét százalékát mondhatják magukénak. Ez is szép, különösen ha figyelembe vesszük, hegy két évvel ezelőtt még központi támogatásra szorultak. Ez a múlté, s a szövetkezet is mielőbb szeretné elérni azt, hogy állami hitel nélkül gazdálkodjon. Az utóbbi esztendők sikerei feljogosítják őket ennek reményére. A PAPÍRRA VETETT SZAMOK MÁST IS MUTATNAK. A szövetkezet az első félévi tisztanyereségi-tervet száznyolcvanezer . forinttal teljesítette túl. A tagok közel hatezer forint értékű részjegyet váltottak. Mindez a jó gazdasági és politikai munka sikere, melyet tovább kívánnak fokozni. Ügy tervezik, hogy az éves áruforgalmi tervek túlteljesítésével, a költségek csökkentésével és a közvagyon megvédésének jó szervezésével legalább százezer forinttal haladják meg az éves nyereség) tervüket. A tagok anyagi segítségét1 is még jobban igénybe veszik, s mintegy tizenöt-húszezer forint részjegyérték váltására és társadalmi munkára számítanak. AZ ELKÖVETKEZENDŐ ESZTENDŐKBEN közel félmillió forint értékű beruházást kívánnak megoldani. Ennek oicso kivitelezését nagyban megkóny- nyítheti a porcsalmai tanács, s akkor e „keretet” nem kell túl- lépniök. Az új egységek építése megköveteli az árukészlet emelését, viszont jobban köti a jelentkező vásárlóerőt és így hamar megtérül a befektetett összeg. A tagok nemcsak őrülni szoktak az új egységek építésének, hanem résztvesznek azok mielőbbi létrehozásában és szívesen költik el ott a forintjaikat. Az igaz, hogy a szóveUtíízet* hez tartozó öt község lako^a- gának csaknem h&rmincnyóle százaléka tagja a szövetkezetnek, viszont az elkövetkező években új nemzedékek nőnek fel és azokat beszervezhetik. Az egy főre eső részjegyalap pedig elég alacsony —- nem éri el a negyvenhárom íonntot — s ezen szintén lehet változtatni. Akarnak is! AZ ELSŐ SZÁMÍTÁS UTÁN MÉGIS ARRA JÖTTEK HA, hogy a szövetkezet az elkövetkezendő években csak azt az eredményt érné el, amit ez évre terveznek, kilenc esztendő kellene a saját erével való száz százalékos gazdálkodásuk eléréséhez. Azonban a célt — az ésszerű intézkedések megtételét, valamint a szövetkezeti dolgozók Iriforrandóban lévő kollektíváját figyelembe véve, a már ismertetetteken kívül — hat év alatt is elérhetik. S emellett foglalnak állást. Elképzeléseiket rendezik és alapos tervet készítenek. Ezt az igazgatóság és a szakszervezeti bizottság elé terjesztik, kérőbb pedig a tagsággal vitatják meg. S a terv elfogadásáig is mindent megtesznek célkitűsé sük valóra váltásáért. | Hatérosottan kel! iellépal a lelésseti l és e baromfival üzérkedők ellen maradtak az eléíráaysattél. A szövetkezet igazgatósain már többször tárgyalta az ügyet. Megállapította, hogy a felvásárló nem szégycili a ko- saraxást és szerződések kötésével igyekszik biztosítani az árualapot. Azonban még így sens megy a dolog, különösen a baromfifelvásárlás éves tervének teljesítése megy nehezen. Sok minden okot elmondtak, de a legfőbbet az egyik igazgatósági tag határozta meg. Kijelentette: az üzérkedők zavarják a szövetkezet szervezett felvásárlását. S elsősorban azok eilen kell megtenni a törvényes intézkedést. Iparengedély nélkül senki sem vehet tojást és baromfit. Már pedig a községben több olyan személy van, akik ezt teszik és zavartalanul Pestre szállítják. Bár e kijelentés reg megtörtént, az illetékesek részéről az intézkedés ottjár- tunkig elmaradt. Nagyecseden se tűrjék, hogy a piaci árak ingadozása és a vásárlók zsebére spekulálók továbbra is büntetlenül űzzék játékukat! { .\ agyé esed a baromfinevelés * és hizlalás fellegvárai közé tar- í tozik megyénkben. Sőt, orszá- « gosan is ismert. Nem véletlenül, | hiszen a gazdagon termő, lapos i talajnál kívánni sem lehetne J jobbat a kukorica termelésére, J S bár a nyár derekán túl va- J gyünk, javarészt biztos az idei J jó termés. Számos téesz-tagnak j pedig ötven mázsa csöves ku- « koricája van a soréban. Már Í pedig ez jó feltétele a baromfi- i nevelésnek. S a Kraszna és a * sok vízzel teli gödrök csak nö* vélik az adottságokat. * A községben van is baromfi, * Az utat is ellepik, különösen » bordás idején. Alig lehet tőlük « közlekedni. Viszont a szövetkezet első félévi baromfifelvásár* lási számadatai ennek „ellenke- J zöjéről” tanúskodnak. Mert a J tervezett harminchat mázsával J szemben még négy mázsát sem | vettek át. (Érdekes, tojásból í meg csaknem kilencvenezer t darabbal vásárolták többet.) A Z július havi felvásárlás még J elszomorítóbb! Hétezer tojást Í cs negyven kiló baromfit sem vettek át. Messze, messze eltatták el a megyei központhoz a szakszervezetek megyei bizottságához. A felterjesztettek közül több mint ötvenen „Kiváló dolgozó” jelvényt és két heti fizetést kaptak, mint a munkaverseny legmagasabb kitüntetését. ‘ A szövetkeztek termelési ta-; t nácskozasain már eldöntötték, j; hogy kik nyerték meg az első j, félévi felszabadulási versenyt. S |: a legjobbakat kitüntetésre ter- j jesztették fel. A szövetkezetek és > szakszervezeti szerveik csaknem I: kétszázhúsz dolgozo nevét jut- [ s annyira a kereskedelem szervezeti felépítésétől, mint egyes szövetkezetek és dolgozók lassú, körülményes intézkedéseiből ered. A termelők - '41j?0:,,; gazdaságok — könnyíthetnek a kereskedelem helyzetén és ezzel sajátmagukon is. Többek közt úgy, hogy nagyobb figyelemmel kísérjék a limitlapokat és ha az azokban feltüntetett áruk fajtájának, szabványainak és árainak megfelelő árujuk van, rögtön „zörgessenek”. Ha pedig megkapták a szállítási ütemtervet, azt tartsák lg be. Akkor adják át az árujukat, amikor azt kérik. S termelvényeík elszállítása, melyért pénzt kapnak, nem múlhat munkaerőn. Például a rakodást a MÉK még külön is téríti. S ez csak növeli a (levételüket. Sok csínja-binja van a mező- gazdasági cikkek termelésének és értékesítésének. Azonban, ha az ezzel foglalkozók — a termelők és a kereskedelmi szervek — egymás anyagi és erkölcsi érdekeit szem előtt tartva összefognak, nem fordulhat elő nagyobb hiba. S nemcsak e szervek járnak jól, hanem egész népgazdaságunk és minden egyes , .ember. A fogyasztók is, akik joggal várják el, hogy asztalukra jó minőségű," c’ só élelmiszer kerüljön. Varga Gyula
