Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-17 / 194. szám
Az igazat mondjuk gyermekeinknek! V ALAMIKOR ÜGY TANULTUK, hogy a királyok csinálták a történelmet. Pedig azt mindig a nép írta, verejtékkel, vérrel; királyok nem nyertek csatát, csak katonák; királyok nem szántottak új földeket, csak rabszolgák, jobbágyok, parasztok. Királyok nem rakták a születő új tudományok épületeinek tégláit csak munkások és mérnökök, s tudósok, művészek égtek el az alkotás lázában, míg a királyok „uralkodtak”. Valamikor megtanultuk, hogy melyik király mikor született, és ki volt a felesége, de nem tanultuk meg. hogy évszázadaik rendszere mennyire zsákmányolta ki a munkát. Megtanultuk, hogy második Lajos a mohácsi vésznél belefulladt a Csele patakba, de vajon emlékezünk e ilyen pontosan, hogy hány falu égett le, utcáján a \’éres halottakkal? És tanultunk-e a felszabadulás előtt komoly alapossággal a munka történetéről? Pedig sohasem a háborúk, nem a királyok hálószobatitkai fejlesztették a termelési módszereket, tökéletesítették a technikát, emelték a műveltséget, hanem mindig és egyes egyedül a munka. A munka emelte ki az embert az állati sorból, s tette a természet urává, a munka tette lehetővé, hogy az emberiség belépjen az atomkorba. A Z ISKOLAIGAZGATÓK NAGY, KÖZÖS VITÁJÁN hangzott el az induló tanévvel, az iskolareformmal kapcsolato- •mn: „Az oktató, nevelő munkának ezentúl a termelés legyen a középpontja.” Hogyan lehetséges ez? Megszabott tárgyak vannak, fizika, nyelvek, történelem...? Nos, lehetséges. A .történelmet eddig így tanulták, de ezentúl másként kell tanítani. A történelem a munka története lesz, a termelés története, az ember történelme. Az lesz, ami volt is tulajdonképpen. Mert igazat kell mondanunk a gyermekeinknek. Nagyon_embertelen és szégyenletes felfogás uralkodott a gyermekekkel kapcsolatban a felszabadulás előtt, és ennek a felfogásnak még ma is igen sokan igazat adnak, a pedagógusok között is. Eszerint a , gyermek még csak lesz ember, most amolyan félember, akinek nem is jár még teljes jogú élet. Érdeklődését éppen ezért vissza kell szorítani játékai közé, elégedjen meg szűk kis életével, járjon iskolába, aztán majd... Nincs majd! tt ZÉT KELL TÉPNI EZT ° A KEGYETLEN TÉTELT! A kis gyermek éppen annyira ember, mint a nagy, éppen úgy teljesnek kell lennie az életének, mint akármelyik felnőttének. A munkát még a játék tölti be, de figyeljük csak meg, legnagyobb örömet az a játék ad, ami hasznos ténykedéssel jár. A kislány legszívesebben babaruhát varr, főz, a fiú játékeszközöket fabrikál, a kertgondozás, a felnőtt emberi munka utánzása sokkal jobban leköti a gyermek érdeklődését, mint a készen kapott játék. Figvelme a munka iránt fokozott, érzelmei gazdagok, az eseményekre reagál, kutat és következtet. Nem szabad mesterségesen leszűkíteni a gyermek világát! Az ilyen gyermek rab lesz, mint a napfénytől elzárt szobanövény: gondolataiban olyan sápadt és szegényes. Igazat kell mondanunk gyermekeinknek. Értelmükhöz képest esy értelműén az életre kell előkészítenünk őket. Ez nem jelenti azt, hogy száraz és unalmas ismeretanyaggal tömjünk meg most már minden gyermekfejet, hiszen az élet maga sem száraz, és helyesebb így mondanunk: sokkal színesebb, élvezetesebb, mint a nevelés, oktatás volt eddig a gyermekek számára. Teljessé kell tenni a gyermekek életét, amelyben a munka épp annyira értelmet kap. mint a felnőttek életében, de persze, korukhoz képest. Az iskola sem teher, hanem sok örömet adó része legyen hétköznapjaiknak. Egyszóval: ne az álmok, a képzelt világ, hanem a valóságos élet legyen oktatásuk, nevelésük célja, iránya. (VJ IÉRT VOLT SIKERE AZ ELMÚLT ÉVBEN AZ ÖT PLUSZ EGY NAPOS OKTATÁSNAK? Miért nyilatkoznak szinte kivétel nélkül pedagógusok, szülök elismerően a gyermekek gyakorlati foglalkoztatásáról, a politechnizálás- ról? Miért válaszolja sok gyermek a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb órája, ezt: a műhely, vagy gazdasági gyakorlat. A hasznos munka öröme. A munkáé, amelynek új értelmet adott a szocializmus. A munkáé, amely az egész társadalom javát szolgálja, napról-napra gyarapít, jobb életet biztosít. Áz öt plusz egyes gyakorlat csak igazolja, hogy a gyermek nem a régi értelemben vett félember, hanem növekvő, fejlődő értelmének foltéhoz képest mindig egész ember, aki az életre késéül, amelynek alapja, eszköze a murka. S ezt a játékos vágyat elfojtani nem csak a gyermek egyedi szempontjából mérhetetlen kár, hanem a társadalom szempontjából is. Milyen nevelés volt a régi polgári nevelés, amely szerint . „ráérsz dolgozni, ha majd muszáj”? Nem nevelés volt. Csak olyan társadalomban hangozhatott el, amely a munkát lebecsülte, s ezzel lebecsülte a dolgozó embert, a népet is. Valamikor úgy tanultuk: a királyok csinálták a történelmet. Ugyanaz a filozófia, mint az előbbi. Ez az ostoba állítás egyszerűen figyelmen kívül hagyja a dolgozó emberek millióit. „Dehát a történelem” — védekezett egy idős tanító. Nem ez a történelem. Csak így írták meg, egyesek. De mi újraírjuk. Hitelesebben, igazabban. Úgy. ahogyan ma Írják az egyszerű emberek. A dolgozó emberek. Ahogyan írják az ötéves terv valóravá!*i,!,i',al. ahogy írják városon és falun. Az édesanya kenyeret dagaszt, a nagy kohókban izzik az acél, és mindenütt zeng az élet szava, a munka. lit ÉRT A MUNKA AZ ÉLET ALAPJA. Hadd tudják ézt a gyermekek, hadd készüljenek. Nemes, és szép készülődés. Iskoláink ezt. segítsék. Nem csak tantervvel, nem csak könyvekkel. Minden elhangzott pedagógus-szóval. Minden szülővel. Hogy teljesebb legyen a gyermekélet, teljesebb legyen a jövő. SB. Alkotmányunk ünnepére készül — Tudósítóink jelentik — Minden községben kultúrműsor Kovács Endre nyírbátori tudósító írja, hogy a nyírbátori járás valamennyi községében szervezetten készülnek augusztus 20. méltó megünneplésére. A díszünnepségeken az öntevékeny kultúr- és tánccsoportok műsorral lépnek színre. Az egyes községekben ezzel egyidőben ünnepük a tanácsok fennállásuk 10. évfordulóját. Az ünnep regge'én valamennyi községben zenés ébresztővel köszöntik a 'akosságot. Különösen kimagaslóan szép műsorra] készülnek a .akosság szórakoztatására Nyírbátorban, ahol a KISZ-szervezet, a honvédség és a földművesszövetkezet öntevékeny művészcsoportjai szórakoztatják majd a közönséget. Nyírlugoson a községben és'a* állami gazdaság cserhágói. tanyá- " ján filmet is vetítenek. A széné- . nyespusztai tanyára pedig, a belkereskedelmi minisztérium - KISZ-szervezete látogat el' éS" egy 150 kötetDől álló kiskönyvtárral ajándékozzák meg a tanyasiakat. Az ömbölyiek meghívják községükbe a most megépülő 9 kilométeres bekötő kövesút tervező mérnökeit és azok munkatársait, akik az út terveit társadalmi munkában készítették’. el. Verseny a sütőiparban Alkotmányunk ünnepével újabb versenyt indítanak a nyírbátori Sütőipari Vállalat dolgozói, a második félév sikeres befejezése érdekében. Az augusztus 10-én tartott kiértékelő tájékoztatás alapján a vállalat versenyre hívja a megye területén lévő valamennyi sütőipari vállalatot az alábbi szempontok alapján: A múlt év azonos időpontjához viszonyítva 2 százalékos termelékenység-emelés, állománycsoportonként a tervezett béralap betartása, a minőség javítása, az előző év azonos időszakához mérten a kifogások számszsrinti csökkentése, valamint a szocialista brigádok létszámához viszonyított forintérték-megtakarítás. Mint Mike Károly, a vállalat igazgatója írja, az első felévnek is megvoltak a kimagasló eredményei, amiket a területi bizottság kiértékelésén úgy ismertettek, hogy a megye területén a többi vállalatokénál minden egyes szempontból kedvezőbben alakultak. A sütőipari vállalatok közt a termelékenység növelése, a béralap betartása és a tervteljesítés vonalán a legjobb munkát végezték. A második félévi munkaverseny mellett a vállalat vezetősége kötelezettséget vállal, hogy a második ötéves tervet a lehető legeredményesebben készítsék elő. Fontos rendelkezések az általános iskolai tanú.ók napközi otthoni elhelyezéséről A napokban rendelkezés látott napvilágot az általános iskolai tanulók napközi otthoni elhelyezéséről. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a napközis helyekre elsősorban az alsótagozatú tanulókat vegyék fel. Napközi otthonba csak az a tanuló vehető fel, akinek mindkét szülője dolgozik és otthon nincs olyan felnőtt, aki a gyermekre felügvel- hetne. Csupán étkezésre jelentkező tanulókkal a napközis keret nem terelhető. A napközi otthonba fel nem vett tanulók számára önköltséges *■ tanulószobákat lehet létesíteni. ‘ Naponta délelőtt vagy délután, 2—4 órán át pedagógusok , .felügyelnek a gyermekekre és kor- • repetáinak is. A felügyeletet ,és a korrepetálást az iskola önként vállalkozó pedagógusai, vagy nyugdíjas nevelők látják el. akiket a szülők díjaznak. (MTI) * (9) Kallós meglepődve nézett a belépő tudósra. Akaratlanul felállt. Holub tekintélye és hirneve rá is hatással volt. Sokszor elhatározta, hogy tudomást sem vesz a professzorról, számára vég- redményben közömbös az ősz hajú tudós, és: azért sem fog hasra vágódni az ilyen régi világból ittmaradt értelmiségi élőt1, aki meggyőződése szerint szabotőr. Mert mit tud felmutatni a híres professzor'' Semmit. Mit tett ő eddig a népi demokráciáért? Semmit. Még arra sem volt kapható, hogy a hídépítésben társadalmi munkát végezzen, pedig a többi tanár lelkesen jött. A kutatásra hivatkozik! Persze az ilyen kutatómunka nem rossz dolog. Vagy sikerül, vagy nem. És Holubnak nem akar sikerülni. Különben is 1945-ig Londonban élt. Ez mindent megmagyaráz. Az ellenség jól dolgozik. Évekre előre. Kallós mindezt átgondolta, de mire odáig jutott, hogy megszólaljon, hangja, viselkedése mégiscsak alázatos lett. Dühös volt magára gyengeségéért. Hiába, bfclenevelték ezt a gyalázatos szolgaszellemet. Az a húsz év, amit díjnokként töltött a minisztériumban, nem múlt el nyomtalanul. Igaza van a fiának, aki szolgalelkűnek nevezi őt, — Parancsoljon, professzor elvtárs, foglaljon helyet. — Köszönöm — hárította el a felkínálást Ilolub. — Kérdezni szeretnék valamit. — Kezét szokása szerint háta mögött összekácsolta, és fel-alá sétált, mint hallgatói előtt a katedrán. Kallós zavartan pislogott. Nézte a tudós finom szabású szürke öltönyét, hófehér puplin ingét, az aprómintás kék nyakkendőt, a hegyes orrú cipőt, mely szikrázva verte vissza a kora délelőtti Nap fényét. — Tudom, nem rám tartozik — hallotta az ősz hajú tudós hangját —, de mégis szerelném tisztán látni, hogy miért zárták ki Krasznait? Mondhat erről nekem valamit? . Kallós már az első percben érez'e, hogy Holub miért jött, számított is a tudós közbenjárására, most mégis habozó't a válasszal. Tegnap óta többször felmerült benne a kétség, helyesen cselekedett-e? Talán súlyos volt az ítélet. Aztán elkergette magától a gondolatokat. Az osztályharc keménységet kíván. A szocializmust nem lehet gyen— Kivételem, hogy engem is zárjaik ki az egyetemről. Követelem, érti Kallós elvtárs? gesóggel építeni. Vállalhatja-e a felelősséget, ha Krasznai mégis kém? Nem. Inkább egy embér szenvedjen, mint a közösség, Egy kém sok kárt okozhat. Valahol — már nem tudná megmondani , hói — oivasou. tgy napoleon--idézetét a kémekről. Akkor jól megjegyezte, és' sokat gondolkozott rajta. Fel is jegyez'é a füzetbe. „Nagy emberek nagy mondásai” ezt írta a füzetre, és rendszeresen megtanulta ezeket a mondásokat. CsakHógy most nem jut eszébe, pedig nagyon tálé- ló volt ez a megállapítás. Mindegy. Nem töri rajta a fejét. Ö azért került ilyen felelős beosztásba, hogy éberen őrködjön' ezen a területen. Neki meg különösen ébernek kell lennie, azzal is bizonyítani kell, hogy végleg szakíto+t volt osztályával. Megmondja kéményen Holubnak a véleményét. Nem ijed meg tőle. — Kérem, professzor elvtárs, — szólt —, Krasznai súlyos szabálytalanságot követe' t el... — Mert nem írta be apja hollétét, ugye? — vágott közbe a tudós. — Igen ... — De annak a fiúnak semmiköze az' apjához. Csak alaposan meg kellett ,yol- na nézni a körülményeket. Ezért nem lehet senkit kizárni! Ez a fiú nem közönséges hallgató, ez egy tehetséges, tu-' dományos reménység, aki már ma nagyobb felkészültséggel rendelkezik, mint,, sok tanársegéd ... Kallós többször is közbe akart szólni, de Holub nem engedte. Felhevültgn folytatta: — Nem, barátom. Ebbe én nem nyugszom belé. Amennyiben nem vizsgálják felül azonnal az ügyét, méga . mai napon benyújtom lemondásomat. Követelem, hogy : engem is zárjanak ki i az egyetemről. Követelem, érti, Kallós • elvtárs? y 2
