Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-30 / 204. szám

II putritól a kétszobás lakásig A munka nagy emberjurmálú ereje emeli Jel a na menyi cigányokat A megyei tanács cigánykérdé­sekkel foglalkozó határozatának megjelenése után, a múlt év szeptemberében megalakították a Mátészalkai Háziipari Szövetke­zet ' vásárosnaményi kosárfonó részlegét. Húsz cigány talált itt munkahelyre, akik az első há- eotn hónap alatt 15 ezer forint értéket termeltek. Sikerült meg­szerettetni velük a munkát, a munkahelyet és kezdtek leszok­ni a kocsmázásról. Javult a munkafegyelem, növekedett a termelésük. Egy hónap alatt most már 60 ezer forint értéket termelnek. Mi hozta a változást? Talán az, hogy emberséggel, jósseívvel ftegy »égiteniakarássál foglalkoz­tak velük. Megtanulták, hogy mi a munkafegyelem jelentősége- Horváth Lajosnak kétezer fo­rint körüli a havi fizetése. Ta­valy ősszel a pénzt kocsmában költötte el. Beszéltek vele. Meg­fogadta, hogy nem fogja elinni a keresetét. Hat hétig állta a j szavát.. Mikor újra ittasan állí-1 tott be a munkahelyre, a társai j küldték haza és másnap kérdő-1 re vonták, hogy miért szegte ] meg a fogadalmát. Azok vonták felelősségre, akik félével eláob maguk is hasonlóan cselekedtek. A közösség fegyelmez, s ítélke­zik, ha valaki nem tartja be a kollektíva íratlan szabályait s lassan mindannyian átformálód­nak. ÍJj élei tel, új fogalmakkal ismerkednek. Megtanulják, hogy mi a terv, mit jelent az anyagfelhasználás, • norma. Nem szégyellnek kér­dezni, ha nem tudnak valamit. De nincs is okuk szégyenkezni ilyesmi miatt, mert a mélyből, ahová évtizedeikkel ezelőtt taszí­tották őket, nem könnyű a fel­emelkedés. Megtanulták értékel­ni a munkaruhát, a rendes tisz­tálkodási lehetőséget. Szociális segély? Munkásszál­lás? Tudják mik ezek. Kapnak segélyt, ha a putriból jó lakás­ba akarnak költözni. Nem sokat, de annyira elég, hogy megindul­hassanak az építkezéssel­Vita a megyei népfrontbizottságok munkájáról A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága augusztus 30-i ülésén vitatja meg a „Hogy készültek fel a Szabolcs megyé­ben működő népfrontbizottságok a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére’' című . jelen­tést. A vita során részleteiben értékelik a bizottságok tevékeny­ségét a mezőgazdaság szocialista átszervezése"*érdekében. IBUSZ-különvonatok Különvonatot indít az IBUSZ, szeptember 4-én, vasárnap Máté­szalkáról Egerbe, amelyhez nyír­egyházi utasok is csatlakozhat­nak. A nagy érdeklődésre való te­kintettel szintén 4-én különvo­nat indul Ózdra az Ózd—Nyír­egyházi Spartakus mérkőzésre. Jelentkezés az IBUSZ irodájá­ban csütörtök délelőtt 10 óráig. Két éves a nyíregyházi sporisindion (Haminél J, felvétele) Kezdődik a cukorgyártás A szerencsi cukorgyárban . — ahol Szabolcs-Szatmár megye összes cukorrépatermését feldol­gozzák — szeptember 5-én meg­kezdődik a cukor gyártása. A több mint 12 ezer holdnyi terü­letről mintegy 15 ezer vagon cukorrépa kerül feldolgozásra. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idén, a sok eső miatt magasabb­nak ígérkezik a termés, de a minőség valószínűleg valamivel alatta marad a múlt évinek. A cukorgyár kívánsága az, hogy a termelők tartsák be a felügye­lőktől kapott betakarítási ütem­tervet és csak a megbeszélt mennyiséget szedjék fel, illetve szállítsák átadásra. Éppen a jó termés miatt jobban fennáll a cukorrépa fonnyadasi veszélye. Emiatt szükséges az, hogy a be nem szállított mennyiséget föl­deljék le, hogy így megakadá­lyozzák a kárt. Fontos még az is, hogy a beszállításkor ügyel­jenek a tisztaságra. Nem veszik át az olyan cukorrépát, ami sze­méttel, földdel, kövekkel keve­redik. Ügyelni kell még arra is, hogy a fejeléskor és szállítás­kor ne tipródjon össze a cukor­répa, mert az összetört darabok az egész mennyiség rothadását is elősegítik. A cukor feldo'go- zása igen gyorsan történik s a feldolgozás kezdetét követő na­pokban már az új cukor is az üzletekbe kerül. A diffúziós gépterem, vagy nyersgyár. A répaszeletből magas nyomással itt nyerik az első cukorlevct. Nagyteljesítményű centrifugák. Az NDK- ból beszerzett gép megkönnyíti és meggyorsítja a cukor gyártását. (Hammel J. felvételei) fiz anyagi érdekeltség fokozása növeli az eredményeket Premizálás a kemecsei Cj Barázda Tss-ben A KEMECSEI ÜJ BARÄZ­DA Termelőszövetkezetben az elmúlt évek folyamán mindig voltak zökkenők a gazdálkodás­ban. A fokozatos fejlődés ered­ményeként szilárdult a mun­kafegyelem, növekedtek az eredmények. Az idén a terme­lőszövetkezet vezetői elhatároz­ták, hogy növelik a tagok anya­gi érdekeltségét a termelésben. Mint Vincze András, a szövet­kezet elnöke elmondja, náluk a javadalmazás alapja a mun­kaegység. Valamennyi növény- . féleségnél bevezették az idén a premizálást; a prémium a ter­ven felül termelt terménynek, vagy értékének a huszonöt szá­zaléka. Ez a módszer — annak el­lenére, hogy egyesek kételked­ve fogadták különösen azt, hogy végre is hajtják. —, nagy hatással volt a tagságra. A módszer egyszerű: a többter- més huszonöt százalékából mindenki olyan arányban ré­szesül, amennyi munkaegysé­get szerzett az egyes kultúrák termelési munkálatai során. gyedrészének célprémiumként való kiosztásánál. A többter­melés eredményeként például rozsból a hatvanöt tsz-család hatvannyolc és fél mázsa pré­miumot kap. Kenyérgabonából 3,3 kilo­grammot terveztek egy mun­kaegységre. Ennek most ötven százalékát adják ki előlegként a tagoknak s ' nem hatvanat, mivel ez fedezi általában a mostani szükségletet. Takar­mányárpából, Baraksó Gyula mezőgazdász tájékoztatása sze­rint, egészen keveset osztanak a tagoknak, mivel sok a közös jószág és azoknak kell. A SZÖVETKEZET IDEI GAZDÁLKODÁSA lehetővé tette, hogy minden második hónapban rendszeresen folyó­sítanak előleget a tagok részé­re. Az augusztus 1-ig teljesí­tett munkaegységekre eddig 15,50 forint készpénz előleget fizettek ki. Ez a tervezett negyvenegy forintos munka • egység értékének közel negy­ven százaléka. Az évközi elő­legeket minden különösebb ne­hézség nélkül tudták biztosíta­ni. A koratavaszon sőrét, ser­tést, később korai burgonyát, borsót értékesítettek, ezekből telt előlegre. Borsóból például a harminc holdra tervezett .74 ezer forint helyett 136 ezret kaptak. Tejtermeléssel is jól állnak. Éves tervüket eddig 87 százalékra teljesítették. UGYANCSAK JÓL GAZ­DÁLKODTAK a tervezett munkaegységből is. Ügy számolják, hogy nem túllépés, hanem megtakarítás lesz a munkaegységeknél. A tsz ve­zetői azt mondják, hogy előze­tes számítás szerint « várható bevételük több *lesz — nem sokkal, hatvan—százezer fo­rinttal — a tervezettnél. így a munkaegység-takarékossággal, a többletbevétellel és a jelentős prémiumokkal minden bi­zonnyal sikerül megtoldani né­hány forint erejéig a tervezett, közösből származó jövedelmet munkaegységenként. (S.AJ Borsóból például, — amit már betakarítottak és értékesí­tettek —, a borsó termelésében szerzett egy munkaegységre huszonhat forint prémiumot kaptak a tagok. A mákterme­lési tervet száz százalékkal tel­jesítették túl öt holdon. Itt összesen 260’ kilogrammot osz­tanak ki prémiumként, emel­lett mindenki megkapja az egy munkaegységre jutó természet­beni járandóságát. A GABONAFÉLÉK CSÉP- LÉSÉT már régen befejezték az Új Barázdában. Most fo­lyik a kenyérgabona-előleg és a prémium osztása. A tsz-Den a munka szervezettsége, a ta­gok szorgalma nem tet-e szük­ségessé, hogy aratási és csép- lési prémiumot adjanak. Itt is megmaradtak a löbbtermés ne­Jó kalászos terményt csépeltek a Gyulatnnyai Kísérleti Gazdaságban A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban élénk munkaver­seny folyik. Négy munkabrigád harcol a „szocialista munkabri­gád” cím elnyeréséért. Jelszavuk: szocialista módon dolgozni és élni. A kombájnosok között öt brigád versenyezett az aratás ide­je alatt. Augusztus 20-án a növénytermelésben tett vállalásuk­nak jelentős részét értékelték, mert már befejezték a cséplést Nagyon szép átlagtermést értek el minden kalászosból­kh terv teljesítés a többlettermés érték» őszi búza 432 15 19,30 390,096.— Rozs 216 13,10 15,48 97,660.— Őszi árpa 164 15,80 20,35 134,280.— Táv. árpa 38 13 17,40 30,060.— Zab 24 12 15,15 13,680.— 665,796.— Amint a fenti táblázat is mutatja, csupán kalászosokba 665,793 forint értékű a terven felüli termésük. Menyhárt Sándor s? Nőnek a* menyeik. ka után mindenki tisztálkodik. Horváth Lajosnak kétszobás lakása van már, s többen is építkeznek. A keresetből. A leg­gyengébb munkás is megkeresi a havi 1300 forintot. Sok meglepőt tapasztalni kö­zöttük. Munka után, mikor el­fáradt, gémberedett a kezük és a lábuk, előveszik a futballt és játszanak egy félórányit.. Olyanok ezek a 30—40 éves emberek, , kát dolgoznak becsülettel, hogy legyen miből átalakítani az éle­tüket. Nem felel meg maholnap m . putri, nem akarnak sokáig hárman aludni egy-egy ágyban. S hogy végérvényesen szakítani tudjanak a múlttal, segítik egy­mást. Egymásra szólnak, ha va­lakin piszkos az ing, szakadt a nadrág. „Nem járhatsz így” — elég ezt mondani és másnap ugyanaz az ing tiszta már és a nadrág meg van foltozva. Mun­ramt a nagy gyerekek zel együtt emberibb életlehető­ségeket biztosítanak maguknak. Nem mindenkit fogadnak be maguk közé. Akit befogadnak, annak be kell bizonyítania, hogy közéjük való. S egyre kevesebb lesz már köztük az olyan, akik­nek a munkakönyvében már alig van hely, mert 35—40 helyen dolgozott. Egyre többen jutnak el a fel- emelkedéshez, a putriból a szép és jó lakásba, a kultúrált élet­be. (P-i.) Örülnek az újnak, megbecsülik a szere te tét, s nagyon becsüle­tesek igyekeznek maradni. A munka teszi őket ilyenné. ' Nemrég egy vagon ruháskosa­rát szállítottak a szövetkezetből Nyugatnémetországba- Most hor- dófűzabroncs-készítő üzemrész alakítását tervezik, ahol szintén dolgozhat 15—20 cigány. Az öre­gebbek megtanítják, a fiatalokat teknőt vájni és egyéb hasznos dolgokat készíteni amikre szük­ségük van az embereknek. Ez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom