Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-28 / 203. szám
D. Jóska ember lett 'S eveiet hozott a posta. Iró- ja nem hivatalos tollfor- aató, mégis megkapott a hangja. íme a levél: „A sóstói villamoson találkoztunk. Az utasokhoz kedves, szerény. Segített a le és fölszállásban. Eszembe jutott gyermekkora. Szidás, veszekedés, ebéd, vacsora néküli napok... Az utca gyermeke volt. Szülei rosszul éltek. Nem szóltak hozza kedvesen, nem kapott ajándékot, cukrot, mint más gyermekek. És mégis milyen kedves az utasokhoz” — írja K. Gabriella. És levelét így fejez: be; .— „Ügy tudom, Jóskának kiszúrta barátai vannak. Köszönöm az ismeretlen kiszistáknak, hogy Jóskából embert neveltek.”-fr A levéllel és egy jegyzet- füzettel a zsebemben cs&k úgy találomra szálltam fel egy villamosra... S milyen a véletlen, ö volt az udvarias villamoskalauz, D. Jóska. De ez csak akkor derült ki, amikor együtt leszálltunk a végállomáson és betértünk az állomásfőnök irodájába. A kérdésre válaszolva aztán magabiztosan beszélni kezdett és szavai nyomén kibóntakozott, előttünk egy szomorú gyermekkor ... Az apja hadi fogságban volt. Mikor hazajött, édesanyja férjhez ment... a családját szerető édesapa pedig összetört. A négy gyermek az édesanyjával maradt Később D.-né másik négy gyermeknek adott életet. Az első négy gyermek sorsa még el- viselhetetlenebbé vált. A mostohaapa nem szerette őket. Inkább sajátjainak kedvezett. Érezték ezt D. Jóskáék is. Édesapjuk sebe beheggedt idővel és megnősült. Ekkor a mostoha anya mellé kerültek. Nem so&áig bírták azonban, mert a mostoha csak egyedüli fiával törődött A veszekedések egymást érték. Édesapjuk ezért elvéit és harmadszor is megnősült,' illetve „összeállt” egy nővel, de ez sem tűrte maga körül a gyermekeket. Jóska keresztszüleihez került. Még három éves sem volt, de már tudta, mit jelent a mostohaanya, mit jelent szülők nélkül élni. Naphosszat csavargóit az utcán, hol az egyik szomszéd, hol a másik ismerős gyümölcs- kertjében tudta le az ebédet, vacsorát... Kedves szót sem kapott. A pja Ivott, a szeszben ke- " resett „menedéket”. Rosz- szul élt harmadik „feleségével” is. -Jóska pedig új életet kezdett a keresztszülőknél. A kis Toldi utcai lakásban hamar magához tért. A keresztszülők gyermeke már felnőtt, otthont alapított, s így azok gyermekükké fogadták a hontalan fiút. Lány'.estvérei közben férjhez- mentek. Mindketten jól élnek. Jóska és öccse sorsa volt még bizonytalan. Jóska odahaza szívesen segített a keresz'szülőknek, különösen a lakatos szakmában jártas házigazdának... Tizenhat éves sem volt, mikor Nyíregyházáról a fővárosba került az egyik vasön'ödébe. Tanulónak készült, de az egyik mostohatestvére lebeszélte tervéről. „Gyere segédmunkásnak’» — mondta amaz, s Jóska hallga- gatott rá. Nem volt senkije, aki jó tanácsokkal segítette volna a főváros zaját, életét kedvelő fiút. Jól keresett, szépen öltözködött, „bátyja” azonban rossz útra vitte, megismertette vele a könnyelmű, léha életet, s egy-egy „kiránduláskor” minden pénzt elvertek. S már kezdett kijózanodni a munkások figyelmeztetésére, amikor váratlanul értesítést kapott, hogy személyi igazolványt kell csináltatnia. Művezetője elengedte. Itthon azonban olyan sokan vártak az igazolványra, hogy egy nappal később tért vissza munkahelyére a megengedettnél. A korábban kicsapongó tizenhatéves fiút ezért elbocsájtották. Hiába kérte, ne engedjék el, megjavul, nem jár többe); kocsmába, nem késik soha, nem ért semmit. Pedig de sokat várt első munkahelyétől! Megélhetést, azt, hogy embert faragnak belőle... Ez volt az első csalódása. (f ésőbb bányásztanuló lett. x A korábban szépen kereső fiú azonban nem volt megelégedve a havi 100 forinttal, amit mint tanuló kapott. Később pedig már ösztöndíjas lett, de ezt is keveselte. Másfél év múlva otthagyta a bányát. S onnan Nyíregyházára került a kisvasúthoz, jegykezelőnek. Azóta itt van, a keresztszülők gondozzák. Már húszéves, meglett ember. — Semmi bajom nincs — mondja. — Szülők helyett szülőkre találtam, ök komoly emberek. Nem isznak. A munkahelyemen is rendes fiúk vannak. Az öreg szakik jók hozzám. Jut idő szórakozásra is. A könyv, az újság a mindenem. Egész gyűjtemény van már belőlük. Eljárok a vasutas klubba, billiárdozunk, szórakozunk. Szeretnék tanulni, elvégezni a közgazdasági technikumot — s mint aki hosszú utat tett meg, sóhajt. Édesanyját ritkán . látja, aki a Szilfa utcai kis lakásban a második férjétől szüle*ett négy gyermeket és két öreg szülőt A tudomány a mai emberiség tízszeresének az életfeltételeit is képes megteremteni a Főidőn A tudomány — amint dr. Ne- ugebauer Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora elmondotta — elméletileg már felkészült arra. hegy Földünket képessé tegye az emberiség eltartására akkor Is, ha az a jelenleginek többszörösére szaporodik. Ehhez nem ienne elégséges a mai sivatagok termővé tétele és az őstermelés korszerűsítése Igen sokat segítene azonban a tengerek „műtrágyázása”. Érdekes ugyanis, hogy a halállomány éppen a magas északon a legbőségesebb. ahol pedig a zord klíma a szárazföldön csak a silány rénszarvas-zuzmós vegetációt teszi lehetővé. Ennek oka az. hogy a Föld legnagyobb folyói zömmel a hideg tengerekbe torkollnak és oda szállítják a szárazföldről azokat a szervetlen anyagokat, amelyeket azután a felszínen lebegő egysejtű növények a napenergia felhasználásával szerves anyagokká alakítanak át. Ma a melegtengerek szervetlen anyagokban és így halban is lényegesen szegényebbek, de ha a nagy folyókat ide vezetnék át. . vagy ha iparilag gyártott megfelelő és olcsó szervezetien anyagokkal „trágyáznák” a melegtengereket, ezeknek a halállománya a jelenleginek többszörösére emelkednék. A legnagyobb eredményt azonban a szárazföldi mezőgazdasági termelés teljes átállítása Ígéri. Lassanként mindenütt át kell térni az üvegházi kultúrára. Ez mentesíti a termést az élősködők kártevéseitől, az időjárási I kilengésektől és rendkívüli mértékben meghosszabbítja a te- ! nyészidőt-is. Búzát például üvegházban- évente kétszer lehetne! aratni. A tudomány mai álláspontja \ szerint ezekkel a módszerekkel i földünk -a jelenlegi 2,3 milliárd helyett 20—30 milliárd embert is j képes lenne eltartani. (MTI) I Intézkedések a balesetelhárítási javítására az élelmiszeriparban tart kevés takarítónői fizetéséből. Édesapjáról. azt sem tudja, melyik vállalatnál dolgozik. Ritkán találkoznak, múltkor a Sóstón akadtak egymásra. Megittak együtt egy-egy pohár sört. Az édesapa elmesél*e fiának elromlott életét. Jóska sírt... Szeretné, ha édesapja és édesanyja boldog lenne... Mert akármilyen jók is a keresztszülők, az anyai '• és apai szereltet nem pótolja semmi, sem a tiszta ruha, sem a kedves szó, sem a pontos ebéd, vacsora. Ha meglátogatom édesanyáma*, olyan jó vele lenni — mondja könnyes szemekkel a húszéves fiú. — Vannak jó barátaim. Farkas Tibor, a KISZ titkár is az, de a megértés, a velem való foglalkozás és jó bánásmód ellenére is vágyok az édesanyám, az édesapám után ... J Az Élelmezésügyi Minisztérium í kollégiuma és az , Élelmezési Dol- | gőzök Szakszervezetének elnöksége megvizsgálta az élelmiszér- i ipar baleseti helyzetét. Megálla- I pították, hogy a balesetek elhárí- j lására az élelmiszeripari Vállala- j toknál is egyre több nehéz fizikai j munkát gépesítenek. Például a ! cukorgyárakban már jórészt gé- j pesítették a salak-kiSzáUítást, az j édesiparban leállították a kézi kezelésű ostyasütő-berendezése- ket, a kenyérgyárakban és a sütőüzemekben nagy fizikai megterheléstől mentesítik a dolgozókat a dagasztógépek, a konzerviparban mind több elektromos targoncát és szállítószalagot használnak a belső szállítás könnyítésére. A húsiparban biztatóak a kísérletek a hasvédő fémháló és lánckesztyű alkalmazására. A minisztérium kollégiuma és az ÉDOSZ elnöksége további intézkedéseket hozott a balesetelhárítási munka javítására. Elhatározták többek között, hogy ezentúl rendszeresen beszámoltatják az egyes iparigazgatóságokat a balesetelhárítási munkáról, s ahol hanyagságot találnak, ott csökkentik, egyes esetekben megvonják a prémiumot. Ehhez hasonlóan kell éljárniok- a vállalatok vezetőinek is. A szakszer- vezetek bevonásával minden Vállalatnál megszigorítják a baleset- elhárítási ellenőrzést. Intézkedtek. hogy az élelmiszeripari technikumokban és az ipari tanuló iskolákban az 1960—61-es tanévtől kezdődően az elméleti és gyakorlati órákon külön foglalkozzanak a tanárok és nevelők a baleseti torrások és az elhárítás ismertetésével. Ók is életmentők A háború szakította ketté egy család életét. Az anya nem győzte hazavárni négy gyermeke apját s könnyelműen. meggondolatlanul cselekedett. összetörte ez a visszatérő családapát, s az ivásban keresett vigasztalást. Ha mámoros volt, nem gondolt semmire s ez olyan jó volt... Jó volt hinni, hogy úgy. mint régen, most is együtt van a család, mellette a felesége, akit egy életre választott... Üjra megnősült. maid harmadszor is próbálkozott. D. Jóska édesany- j ját is otthagyta második férje, Szülők nélkül maradtak a gyermekek, s hiába várták a jó szót. a kedvességet, az új ruhát, a meleg vacsorát... Már úgy látszott, végleg kisiklott Jóska éle*e, amikor „jó szakikra, jó barátokra” talált a munkatársakban, a kiszistákban. megértő keresztszülőkre, akiknek fáradozásai révén visszanyerte önbizalmát. Az édesanyja és édesapa szeretetét nem pótolja semmi. De mégis enyhítik fájdalmát barátai, munkatársai, a kiszisták kedvessége, figyelmessége, vezetői jóindulat. Köszönet jár a kiszistáknak, mind azoknak, akik egyengetik az útját, hogy D. Jóskából embert neveltek. N. T. * ba, TALÄN NINCS is olyan terhes anya Nyíregyházán, aki ne tudná, hogy hol van a Zöldkereszt. Többségük szülés után is elég gyakran ellátogat ide. Vannak azonban olyanok is, akik mindennap rendszeresen ellátogatnak; még pedig kétszer, délelőtt is és délután is. Anyatejet adnak. Lapunk munkatársa azzal a céllal kereste fel Apáthy Sán- dornét, az Anyatejgyűjtő Állomás vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket az anyatejgyűj- tés jelentőségéről. — AZT HISZEM, sokkal meggyőzőbben tudna érvelni egy olyan anya, — a nagyon sok közül — akinek koraszülött gyermekét éppen az anyatej mentette meg a szinte biztos haláltól. Nagyon ritka eset az, amikor koraszülött csecsemők anyatej nélkül, mesterséges táplálással életben maradnak. Legalább három hónapig anyatejjel kell táplálni őket. — Csak a koraszülöttek kapnak anyatejet? — Nem. Elég sok olyan anya van, akinek egyáltalán nincs teje. Ezeknek a kis babája éppen úgy igényt tart az anyatejre, csak nekik elég, ha két hónapos korukig tudunk adni — Ki tudják-e elégíteni az igényeket? — A SZÜKSÉGLET nem mindig egyforma, öt éve működik az Anyatejgyűjtő Állomás; egyszer több, másszor kevesebb az igény. Most például u kórház minden nap öt litert kér, külső, dolgozó anyák pedig 10 litert. Ezzel szemben naponta csak 10—11 litert tudunk mostanában gyűjteni. — Ezek szerint nem járnak elegen tejet adni? — TIZENHATAN jönnek most rendszeresen. Nem is olyan régen még 26-an voltak. Nagyon sok anya tudna pedig tejet adni: életet "menteni. Ezenkívül nagyon szépen honorálja fáradozásukat az állam: egy liter anyatej 45 forint. Vannak itt többen is, akik nem adnák óda egy átlagos havi fizetésért a keresetüket. P. A.-né például többek között két garnitúra szobabútort vett már. Van, aki kétezer forintot, vagy annál is többet kap minden hónapban. Dg egy anyán;!:, ha saját gyermekére gondol, fizetés nélkül is kötelességének kell éreznie áz anyatej-adást. . ., ’ . A K.ÁDERMUNKÁRÓL A pártfeladatokat csak megfelelő vezetőkkel lehet megoldani. Olyan emberekkel, akik meg tudják nyerni a tömeget, munkatársaikat, képesek teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. Ezért nagyon fontos munka a káderek kiválasztása és nevelése. Kiket tartunk a párt kádereinek? Nemcsak azokat, akik a pártapparátusban dolgoznak. Azok is a párt harcosai, akik a tömegszervezetekben, állami és gazdasági életünk élvonalában tevékenykednek. A párt azokat a pártonkívülieket is kádereinek tekinti, akik becsületesen dolgoznak, segítik a szocializmus építését. Olyan embereket szükséges kiválasztani, vezetésre, akik képesek mozgósítani a tömegeket a feladatok teljesítésére- A legtehetségesebb, legmegbízhatóbb káderek kerüljenek az élvonalba, akik hűek a munkásosztályhoz, politikailag, szakmailag képzettek, ismerik munkaterületüket, alkalmasak a vezetésre. Nem lehet jó vezető az, aki elméletileg ugyan helyesen látja a munkáját, de a gyakorlatban. képtelen a’. " elméletet érvényesíteni. Olykor előfordul, hogy állami és gazdasági vezetőknél túlértékelik a szakmai tudást. A közelmúltban egyik megyei szervünk vezetője a szakképzettségre hivatkozva mentési akciót indított egy régi társadalmat kiszolgált volt katonatisztért. Ha már nem lehetett főkönyvelő — gondolták — „csináltak” egy olyan munkakört számára, ami addig nem is volt. Liberálisan döntöttek, nem a párt és az állam iránti felelősséggel. így kerülhetnek egyesek érdemtelenül vezető tisztségbe, bizalmas munkakörbe. Helytelen az is, hogy néhol csak személyi javaslatra építenek, mellőzik a pártszervezetek, a kollektíva véleményét. Igv alakul ki a sógorság-koma- ság, a haverizmus, a rokoni, baráti kapcsolat. Pedig néha még a pártszervezetek, tömeg- szervezetek véleménye is kevésnek bizonyul! Ilyen esetben bátran kell támaszkodni a dolgozók véleményére. A kádermunka igen fontos része az emberekkel való foglalkozás, a nevelés, a személyes ismeretség. így kerülhető el az alaptalan rágalmazás, a bizalmatlanság. Éberség hiányá- nyában viszont ellenséges elemek is fontos beosztásba kerülhetnek. Nem helyes mindenkivel szemben bizalmatlan- kodni. Pártszervezeteink mérlegeljék azok hibáit, akik nem követtek el főbenjáró vétséget a párt. a nép ellen- Az ilyen vezetőknek lehetőséget kell adni, hogy hibájukat kijavítsák, becsületesen dolgozzanak. S lehetőleg ott javítsák ki botlásaikat, ahol elkövették. Sajnos, előfordul nem • egyszer, hogy a tisztségükből leváltot- taknak, vagy a pártból kizártaknak még fizikai munkáról sem gondoskodnak. Véleményezéseknél fontos a személyes ismeretség, helyes, ha előtérbe kerül , a felszabadulás óta végzett munka, különösen az ellenforradalom idején tanúsított magatartás,’ a nép, a párt ügye iránti hűség. Mindenkor lényeges, hogy ki, hogyan teljesíti feladatát. Hely-, télén, ha gyakran munkahelyet cserélnek a káderek. Kevés lehetőség van így a képességek kibontakoztatására, a tulajdonságok, képességek, hiányosságok felismerésére. - Előfordul még réhol, hogy a káderek „őseinek” múltját kutatják,, de ugyanakkor megfeledkeznek a most végzett munka értékeléséről. Ahol bizalmatlan légkör uralkodik, nem létező, vélt.hibák után kutatnak, ott nincs „idő” új káderek nevelésére. A kádertartalékofc elsősorban a gyakorlati munkások, iskolások, egyetemisták és • azok , közül szükséges biztosítani, akik továbbtanulásra érdekesek.. , A vezetőket áldozatkészségre, önzetlenségre, becsületességre, harcosságra, őszinteségre ne4
