Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

D. Jóska ember lett 'S eveiet hozott a posta. Iró- ja nem hivatalos tollfor- aató, mégis megkapott a hang­ja. íme a levél: „A sóstói villamoson találkoz­tunk. Az utasokhoz kedves, sze­rény. Segített a le és fölszállás­ban. Eszembe jutott gyermek­kora. Szidás, veszekedés, ebéd, vacsora néküli napok... Az utca gyermeke volt. Szülei rosszul éltek. Nem szóltak hoz­za kedvesen, nem kapott aján­dékot, cukrot, mint más gyer­mekek. És mégis milyen ked­ves az utasokhoz” — írja K. Gabriella. És levelét így fejez: be; .— „Ügy tudom, Jóskának kiszúrta barátai vannak. Köszö­nöm az ismeretlen kiszistáknak, hogy Jóskából embert nevel­tek.”-fr A levéllel és egy jegyzet- füzettel a zsebemben cs&k úgy találomra szálltam fel egy villamosra... S milyen a véletlen, ö volt az udvarias vil­lamoskalauz, D. Jóska. De ez csak akkor derült ki, amikor együtt leszálltunk a végállomá­son és betértünk az állomásfő­nök irodájába. A kérdésre vá­laszolva aztán magabiztosan be­szélni kezdett és szavai nyo­mén kibóntakozott, előttünk egy szomorú gyermekkor ... Az apja hadi fogságban volt. Mikor hazajött, édesanyja férj­hez ment... a családját szerető édesapa pedig összetört. A négy gyermek az édesanyjával ma­radt Később D.-né másik négy gyermeknek adott életet. Az el­ső négy gyermek sorsa még el- viselhetetlenebbé vált. A mos­tohaapa nem szerette őket. In­kább sajátjainak kedvezett. Érezték ezt D. Jóskáék is. Édesapjuk sebe beheggedt idő­vel és megnősült. Ekkor a mos­toha anya mellé kerültek. Nem so&áig bírták azonban, mert a mostoha csak egyedüli fiával törődött A veszekedések egy­mást érték. Édesapjuk ezért elvéit és harmadszor is megnő­sült,' illetve „összeállt” egy nő­vel, de ez sem tűrte maga kö­rül a gyermekeket. Jóska ke­resztszüleihez került. Még há­rom éves sem volt, de már tudta, mit jelent a mostoha­anya, mit jelent szülők nélkül élni. Naphosszat csavargóit az utcán, hol az egyik szomszéd, hol a másik ismerős gyümölcs- kertjében tudta le az ebédet, vacsorát... Kedves szót sem kapott. A pja Ivott, a szeszben ke- " resett „menedéket”. Rosz- szul élt harmadik „feleségével” is. -Jóska pedig új életet kez­dett a keresztszülőknél. A kis Toldi utcai lakásban hamar magához tért. A keresztszülők gyermeke már felnőtt, otthont alapított, s így azok gyermekük­ké fogadták a hontalan fiút. Lány'.estvérei közben férjhez- mentek. Mindketten jól élnek. Jóska és öccse sorsa volt még bizonytalan. Jóska odahaza szívesen segí­tett a keresz'szülőknek, külö­nösen a lakatos szakmában jár­tas házigazdának... Tizenhat éves sem volt, mikor Nyíregy­házáról a fővárosba került az egyik vasön'ödébe. Tanulónak készült, de az egyik mostoha­testvére lebeszélte tervéről. „Gyere segédmunkásnak’» — mondta amaz, s Jóska hallga- gatott rá. Nem volt senkije, aki jó tanácsokkal segítette volna a főváros zaját, életét kedvelő fiút. Jól keresett, szé­pen öltözködött, „bátyja” azon­ban rossz útra vitte, megismer­tette vele a könnyelmű, léha életet, s egy-egy „kirándulás­kor” minden pénzt elvertek. S már kezdett kijózanodni a mun­kások figyelmeztetésére, amikor váratlanul értesítést kapott, hogy személyi igazolványt kell csináltatnia. Művezetője elen­gedte. Itthon azonban olyan sokan vártak az igazolványra, hogy egy nappal később tért vissza munkahelyére a megen­gedettnél. A korábban kicsa­pongó tizenhatéves fiút ezért elbocsájtották. Hiába kérte, ne engedjék el, megjavul, nem jár többe); kocsmába, nem késik soha, nem ért semmit. Pedig de sokat várt első munkahe­lyétől! Megélhetést, azt, hogy embert faragnak belőle... Ez volt az első csalódása. (f ésőbb bányásztanuló lett. x A korábban szépen kere­ső fiú azonban nem volt meg­elégedve a havi 100 forinttal, amit mint tanuló kapott. Ké­sőbb pedig már ösztöndíjas lett, de ezt is keveselte. Másfél év múlva otthagyta a bányát. S onnan Nyíregyházára került a kisvasúthoz, jegykezelőnek. Azóta itt van, a keresztszülők gondozzák. Már húszéves, meg­lett ember. — Semmi bajom nincs — mondja. — Szülők helyett szü­lőkre találtam, ök komoly em­berek. Nem isznak. A munka­helyemen is rendes fiúk van­nak. Az öreg szakik jók hoz­zám. Jut idő szórakozásra is. A könyv, az újság a mindenem. Egész gyűjtemény van már be­lőlük. Eljárok a vasutas klubba, billiárdozunk, szórakozunk. Szeretnék tanulni, elvégezni a közgazdasági technikumot — s mint aki hosszú utat tett meg, sóhajt. Édesanyját ritkán . látja, aki a Szilfa utcai kis lakásban a második férjétől szüle*ett négy gyermeket és két öreg szülőt A tudomány a mai emberiség tízszeresének az életfeltételeit is képes megteremteni a Főidőn A tudomány — amint dr. Ne- ugebauer Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a fizikai tudo­mányok doktora elmondotta — elméletileg már felkészült arra. hegy Földünket képessé tegye az emberiség eltartására akkor Is, ha az a jelenleginek többszö­rösére szaporodik. Ehhez nem ienne elégséges a mai sivatagok termővé tétele és az őstermelés korszerűsítése Igen sokat segítene azonban a tengerek „műtrágyázása”. Érde­kes ugyanis, hogy a halállomány éppen a magas északon a legbő­ségesebb. ahol pedig a zord klí­ma a szárazföldön csak a silány rénszarvas-zuzmós vegetációt te­szi lehetővé. Ennek oka az. hogy a Föld legnagyobb folyói zömmel a hideg tengerekbe tor­kollnak és oda szállítják a szá­razföldről azokat a szervetlen anyagokat, amelyeket azután a felszínen lebegő egysejtű növé­nyek a napenergia felhasználá­sával szerves anyagokká alakíta­nak át. Ma a melegtengerek szer­vetlen anyagokban és így hal­ban is lényegesen szegényebbek, de ha a nagy folyókat ide ve­zetnék át. . vagy ha iparilag gyár­tott megfelelő és olcsó szervezet­ien anyagokkal „trágyáznák” a melegtengereket, ezeknek a hal­állománya a jelenleginek több­szörösére emelkednék. A legnagyobb eredményt azon­ban a szárazföldi mezőgazdasági termelés teljes átállítása Ígéri. Lassanként mindenütt át kell tér­ni az üvegházi kultúrára. Ez mentesíti a termést az élőskö­dők kártevéseitől, az időjárási I kilengésektől és rendkívüli mér­tékben meghosszabbítja a te- ! nyészidőt-is. Búzát például üveg­házban- évente kétszer lehetne! aratni. A tudomány mai álláspontja \ szerint ezekkel a módszerekkel i földünk -a jelenlegi 2,3 milliárd helyett 20—30 milliárd embert is j képes lenne eltartani. (MTI) I Intézkedések a balesetelhárítási javítására az élelmiszeriparban tart kevés takarítónői fizetésé­ből. Édesapjáról. azt sem tudja, melyik vállalatnál dolgozik. Ritkán találkoznak, múltkor a Sóstón akadtak egymásra. Meg­ittak együtt egy-egy pohár sört. Az édesapa elmesél*e fiának el­romlott életét. Jóska sírt... Szeretné, ha édesapja és édes­anyja boldog lenne... Mert akármilyen jók is a keresztszü­lők, az anyai '• és apai szereltet nem pótolja semmi, sem a tisz­ta ruha, sem a kedves szó, sem a pontos ebéd, vacsora. Ha meglátogatom édesanyáma*, olyan jó vele lenni — mondja könnyes szemekkel a húszéves fiú. — Vannak jó barátaim. Farkas Tibor, a KISZ titkár is az, de a megértés, a velem való foglalkozás és jó bánásmód el­lenére is vágyok az édesanyám, az édesapám után ... J Az Élelmezésügyi Minisztérium í kollégiuma és az , Élelmezési Dol- | gőzök Szakszervezetének elnök­sége megvizsgálta az élelmiszér- i ipar baleseti helyzetét. Megálla- I pították, hogy a balesetek elhárí- j lására az élelmiszeripari Vállala- j toknál is egyre több nehéz fizikai j munkát gépesítenek. Például a ! cukorgyárakban már jórészt gé- j pesítették a salak-kiSzáUítást, az j édesiparban leállították a kézi kezelésű ostyasütő-berendezése- ket, a kenyérgyárakban és a sü­tőüzemekben nagy fizikai meg­terheléstől mentesítik a dolgozó­kat a dagasztógépek, a konzerv­iparban mind több elektromos targoncát és szállítószalagot hasz­nálnak a belső szállítás könnyíté­sére. A húsiparban biztatóak a kísérletek a hasvédő fémháló és lánckesztyű alkalmazására. A minisztérium kollégiuma és az ÉDOSZ elnöksége további in­tézkedéseket hozott a balesetel­hárítási munka javítására. Elha­tározták többek között, hogy ezentúl rendszeresen beszámol­tatják az egyes iparigazgatóságo­kat a balesetelhárítási munká­ról, s ahol hanyagságot találnak, ott csökkentik, egyes esetekben megvonják a prémiumot. Ehhez hasonlóan kell éljárniok- a válla­latok vezetőinek is. A szakszer- vezetek bevonásával minden Vál­lalatnál megszigorítják a baleset- elhárítási ellenőrzést. Intézked­tek. hogy az élelmiszeripari tech­nikumokban és az ipari tanuló iskolákban az 1960—61-es tanév­től kezdődően az elméleti és gya­korlati órákon külön foglalkozza­nak a tanárok és nevelők a bal­eseti torrások és az elhárítás is­mertetésével. Ók is életmentők A háború szakította ketté egy család életét. Az anya nem győzte hazavárni négy gyermeke apját s könnyel­műen. meggondolatlanul csele­kedett. összetörte ez a vissza­térő családapát, s az ivásban keresett vigasztalást. Ha mámo­ros volt, nem gondolt semmire s ez olyan jó volt... Jó volt hinni, hogy úgy. mint régen, most is együtt van a család, mellette a felesége, akit egy életre választott... Üjra meg­nősült. maid harmadszor is próbálkozott. D. Jóska édesany- j ját is otthagyta második férje, Szülők nélkül maradtak a gyer­mekek, s hiába várták a jó szót. a kedvességet, az új ruhát, a meleg vacsorát... Már úgy látszott, végleg kisiklott Jóska éle*e, amikor „jó szakikra, jó barátokra” talált a munkatár­sakban, a kiszistákban. megértő keresztszülőkre, akiknek fárado­zásai révén visszanyerte önbi­zalmát. Az édesanyja és édes­apa szeretetét nem pótolja semmi. De mégis enyhítik fáj­dalmát barátai, munkatársai, a kiszisták kedvessége, figyelmes­sége, vezetői jóindulat. Köszönet jár a kiszistáknak, mind azok­nak, akik egyengetik az útját, hogy D. Jóskából embert nevel­tek. N. T. * ba, TALÄN NINCS is olyan ter­hes anya Nyíregyházán, aki ne tudná, hogy hol van a Zöldke­reszt. Többségük szülés után is elég gyakran ellátogat ide. Van­nak azonban olyanok is, akik mindennap rendszeresen elláto­gatnak; még pedig kétszer, dél­előtt is és délután is. Anyatejet adnak. Lapunk munkatársa azzal a céllal kereste fel Apáthy Sán- dornét, az Anyatejgyűjtő Állo­más vezetőjét, hogy tájékoztas­son bennünket az anyatejgyűj- tés jelentőségéről. — AZT HISZEM, sokkal meg­győzőbben tudna érvelni egy olyan anya, — a nagyon sok közül — akinek koraszülött gyermekét éppen az anyatej mentette meg a szinte biztos haláltól. Nagyon ritka eset az, amikor koraszülött csecsemők anyatej nélkül, mesterséges táp­lálással életben maradnak. Leg­alább három hónapig anyatejjel kell táplálni őket. — Csak a koraszülöttek kap­nak anyatejet? — Nem. Elég sok olyan anya van, akinek egyáltalán nincs teje. Ezeknek a kis babája ép­pen úgy igényt tart az anya­tejre, csak nekik elég, ha két hónapos korukig tudunk adni — Ki tudják-e elégíteni az igényeket? — A SZÜKSÉGLET nem min­dig egyforma, öt éve működik az Anyatejgyűjtő Állomás; egy­szer több, másszor kevesebb az igény. Most például u kórház minden nap öt litert kér, külső, dolgozó anyák pedig 10 litert. Ezzel szemben naponta csak 10—11 litert tudunk mostaná­ban gyűjteni. — Ezek szerint nem járnak elegen tejet adni? — TIZENHATAN jönnek most rendszeresen. Nem is olyan régen még 26-an voltak. Nagyon sok anya tudna pedig tejet adni: életet "menteni. Ezenkívül na­gyon szépen honorálja fárado­zásukat az állam: egy liter anya­tej 45 forint. Vannak itt töb­ben is, akik nem adnák óda egy átlagos havi fizetésért a ke­resetüket. P. A.-né például töb­bek között két garnitúra szoba­bútort vett már. Van, aki két­ezer forintot, vagy annál is töb­bet kap minden hónapban. Dg egy anyán;!:, ha saját gyerme­kére gondol, fizetés nélkül is kötelességének kell éreznie áz anyatej-adást. . ., ’ . A K.ÁDERMUNKÁRÓL A pártfeladatokat csak meg­felelő vezetőkkel lehet megol­dani. Olyan emberekkel, akik meg tudják nyerni a tömeget, munkatársaikat, képesek telje­síteni a rájuk háruló feladato­kat. Ezért nagyon fontos mun­ka a káderek kiválasztása és nevelése. Kiket tartunk a párt káde­reinek? Nemcsak azokat, akik a pártapparátusban dolgoznak. Azok is a párt harcosai, akik a tömegszervezetekben, állami és gazdasági életünk élvonalá­ban tevékenykednek. A párt azokat a pártonkívülieket is ká­dereinek tekinti, akik becsüle­tesen dolgoznak, segítik a szo­cializmus építését. Olyan embereket szükséges kiválasztani, vezetésre, akik ké­pesek mozgósítani a tömegeket a feladatok teljesítésére- A leg­tehetségesebb, legmegbízhatóbb káderek kerüljenek az élvonal­ba, akik hűek a munkásosz­tályhoz, politikailag, szakmailag képzettek, ismerik munkaterü­letüket, alkalmasak a vezetés­re. Nem lehet jó vezető az, aki elméletileg ugyan helyesen lát­ja a munkáját, de a gyakor­latban. képtelen a’. " elméletet érvényesíteni. Olykor előfordul, hogy állami és gazdasági veze­tőknél túlértékelik a szakmai tudást. A közelmúltban egyik megyei szervünk vezetője a szakképzettségre hivatkozva mentési akciót indított egy régi társadalmat kiszolgált volt ka­tonatisztért. Ha már nem lehe­tett főkönyvelő — gondolták — „csináltak” egy olyan munka­kört számára, ami addig nem is volt. Liberálisan döntöttek, nem a párt és az állam iránti felelősséggel. így kerülhetnek egyesek érdemtelenül vezető tisztségbe, bizalmas munkakör­be. Helytelen az is, hogy néhol csak személyi javaslatra építe­nek, mellőzik a pártszerveze­tek, a kollektíva véleményét. Igv alakul ki a sógorság-koma- ság, a haverizmus, a rokoni, baráti kapcsolat. Pedig néha még a pártszervezetek, tömeg- szervezetek véleménye is ke­vésnek bizonyul! Ilyen esetben bátran kell támaszkodni a dol­gozók véleményére. A kádermunka igen fontos része az emberekkel való fog­lalkozás, a nevelés, a szemé­lyes ismeretség. így kerülhető el az alaptalan rágalmazás, a bizalmatlanság. Éberség hiányá- nyában viszont ellenséges ele­mek is fontos beosztásba ke­rülhetnek. Nem helyes min­denkivel szemben bizalmatlan- kodni. Pártszervezeteink mér­legeljék azok hibáit, akik nem követtek el főbenjáró vétséget a párt. a nép ellen- Az ilyen vezetőknek lehetőséget kell adni, hogy hibájukat kijavít­sák, becsületesen dolgozzanak. S lehetőleg ott javítsák ki bot­lásaikat, ahol elkövették. Saj­nos, előfordul nem • egyszer, hogy a tisztségükből leváltot- taknak, vagy a pártból kizár­taknak még fizikai munkáról sem gondoskodnak. Véleményezéseknél fontos a személyes ismeretség, helyes, ha előtérbe kerül , a felszaba­dulás óta végzett munka, külö­nösen az ellenforradalom ide­jén tanúsított magatartás,’ a nép, a párt ügye iránti hűség. Mindenkor lényeges, hogy ki, hogyan teljesíti feladatát. Hely-, télén, ha gyakran munkahelyet cserélnek a káderek. Kevés le­hetőség van így a képességek kibontakoztatására, a tulajdon­ságok, képességek, hiányossá­gok felismerésére. - Előfordul még réhol, hogy a káderek „őseinek” múltját kutatják,, de ugyanakkor megfeledkeznek a most végzett munka értékelé­séről. Ahol bizalmatlan légkör uralkodik, nem létező, vélt.hi­bák után kutatnak, ott nincs „idő” új káderek nevelésére. A kádertartalékofc elsősorban a gyakorlati munkások, iskolá­sok, egyetemisták és • azok , kö­zül szükséges biztosítani, akik továbbtanulásra érdekesek.. , A vezetőket áldozatkészségre, önzetlenségre, becsületességre, harcosságra, őszinteségre ne­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom