Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

XV1L ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ara 70 fillér I960. AUGUSZTUS 28, VASÁRNAP A külpolitika nem ismer sem nyári hőséget, sem üdülé­si szabadságot. Az elmúlt hé­ten sem volt egyetlen olyan nap sem, hogy érdekesebbnél- érdekesebb hírek ne érkeztek volna a világ legkülönbözőbb részeiből: az egyik Közép- Amerikából, a másik Kongó­ból, a harmadik Laoszból, és így tovább. A sok hír és ese­mény olvasása közben érdemes egy kissé elgondolkozni rajta, vajon van-e ezeknek az esemé­nyeknek valamilyen irányzatuk, fel lehet-e fedezni bennük ilyen vagy olyan törvényszerűséget? Nem kell különösebb külpo­litikai tájékozottság sem hoz­zá, az átlagos újságolvasó em­ber is megállapíthatja, hogy igenis, az elmúlt hetek és hó­napok eseményei, hírei azt mu­tatják: mostanában fokozódott a nemzetközi feszültség; a nemzetközi légkör nem olyan jó, mint mondjuk egy fél esz­tendővel ezelőtt. Ez világos, ezt senki sem tagadhatja. Vannak azonban szép számmal olya­nok, akik ebből a tényből haj­lamosak azt a következtetést is levonni, hogy tehát általá­ban a bélre kilátásai is meg­romlottak ezekben a hónapok­ban. Egyszerűnek látszó, de túl­ságosan is leegyszerűsített kö­vetkeztetés ez: romlott a nem­zetközi légkör, tehát rosszab­bak a béke kilátásai. Az élet azonban nem tűr ilyen leegy­szerűsítést. Az élet — szeren­csére — másképp teszi fel a kérdést, mégpedig ilyetén kép- pen: vajon gyarapodtak vagy csökkentek-e a békét védelme­ző erők az utóbbi időben? S erre csakis az lehet a válasz, hogy a béke erői mostanában is nagy sikereket arattak, ugyanakkor az imperializmus számos vereséget könyvelhetett el magáénak. De hadd hozzunk fel enntek bizonyítására egynéhány példa' is a sok közül! Világos, hogy a párizsi csúcsértekezlet meghiúsítása olyan bumerángnak bizonyult amely visszahullott az Egye­sült Államok vezetőinek fejére Hruscsov elvtárs Párizsbar rendkívül megtépázta Eisen hower személyi tekintélyét, : itt persze nemcsak Eisenhowei személyéről, hanem az Egye sült Államok egész nemzetköz hiteléről van szó. Azután: hiába mozgósítottál az egész távol-keleti amerika 7. flottát, s hiába fegyvereztél fel állig a japán rendőrök ez reit, nem tudták kiharcolni hogy Eisenhower bevonulhas son Tokióba. Üjabb hatalma tekintélyvesztesége volt ez a Egyesült Államoknak. De menjünk tovább: itt va Kuba és Kongó esete, arnel még nyilvánvalóbbá tette, hog a Szovjetunió — ha úgy tetszi — immár bismarcki értélén ben is nagyhatalommá vál tehát olyan rendkívül nagy t< kintéllyel rendelkező országg amely nélkül nem lehet dön­teni a világ bármely részén felvetődött nemzetközi kérdés­ben sem. S végül, de nem utolsó sor­ban: hadd említsük meg a leg­utóbbi sikeres szovjet rakéta­kísérleteket és a második szputnyik-űrhajó fellövését, amelyek újból ország-világ előtt igazolták, hogy a Szov­jetunió behozhatatlan fölénnyel vezet a rakétatechnikában és az űrhajózási tudományban. S bár ez természetesen minde­nekelőtt a békeszerető szovjet tudomány hatalmas sikere, vi­lágos, hogy mindennek nagyon fontos következményei vannak a világpolitikában kialakult erőviszonyokra is. De hogyan állunk akkor a jelenlegi feszültséggel, hiszen az tagadhatatlan, hogy ez a feszültség nagyobb, mint — mondjuk — Hruscsov és Eisen­hower Camp David-i tárgya­lásai idején. A mindenkori nemzetközi helyzet megítélé­sének valóban egyik fontos jel­lemvonása, hogy napfényes-e, vagy pedig felhős az ég, esőre, vagy jóidőre áll-e a baromé­ter. Ez semmiképpen sem el­hanyagolható körülmény. Hi­szen a hidegháború erői még mindig nagy befolyással ren­delkeznek a nyugati táborban. S éppen a mostani feszültség kialakításával megmutatták, hogy képesek súlyos akadályo­kat gördíteni az enyhülés útjá­ba. A békeszerető országoknak, a világ békére szomjas népei­nek ébersége tehát nem lan­kadhat egy pillanatra sem: szüntelenül meg kell mutat­nunk, fel kell tárnunk, hogy íme, itt és itt, ezek és ezek a béke, a békés együttélés el­lenségei. Ami pedig a béke kilátásait illeti, úgy hisszük, az elmon­dottakból világos, hogy itt el­sősorban nem a pillanatnyi hangulatból, hanem csakis a világon kialakult reális erővi­szonyokból szabad kiindul­nunk. S mivel ezek az erővi­szonyok mindinkább a békesze­rető erők javára változnak, ennek előbb-utóbb abban is meg kell mutatkoznia, hogy a hidegháborús erők minden mes­terkedése ellenére enyhülni fog majd a nemzetközi légkör. Persze, ez nem megy ilyen egyszerűen, ahogyan ezeket a szavakat leírjuk. Hiszen akár­merre tekintünk is, ahol most zajlik az élet: Kubára, Kongó­ra, Laoszra, vagy máshová, mindenütt azt láthatjuk, hogy a hidegháborús erők csak fogcsi­korgatva hátrálnak, sőt ahol csak módjukban van, ott el­lentámadást is készítenek elő és csapást akarnak mérni a haladás híveire. De hiszen ép­pen ezért hivatkozunk újra meg újra a világ tényleges erő­viszonyaira, mert ezek ma már leküzdhetetlen akadály­ként merednek az imperialis­ta háborús úszítók elé. A római olimpiáról jeleufjiik (10. oldal.) ★ FB-86. Regény (6. oldal.) ★ Családi vasárnap (9. oldal.) Rövidesen találkozunk A tanévnyitó előtt is szinte naponta felkeresik iskolásaink nevelőiket. A kocsordi gyermekek is szeretettel veszik körül a tanító nénit. (Hammel József felvétele.) Naponta IS vagon faárut dolgos fel a megye legnagyobb fűrészüzeme Híradás Mátészalka legfiatalabb ipartelepéről A mátészalkaiak a tanúi: ho­gyan nő fel hónapról-hónapra, sőt napról-napra egy új gyár, szinte a földből. A község szé­lén, az egykori lápos, vizenyős területen kezdte meg munkáját ez év februárjában Mátészalka legfiatalabb ipartelepe: a fűrész üzem. Tizenkét holdas területen épült fel a telep, itt dolgozzák fel és innen továbbítják az or­szág minden részébe a Szovjet­unióból érkező gömbfát. Átlagosan 40 vagon import faanyag érkezik ide naponta, s mintegy 15 vagon váloga­tott faanyagot bocsájtanak ki ugyanannyi idő alatt a telep­ről. A megye legnagyobb fűrész- | üzemében az építőipar számára állványfákat készítenek, itt ké­pezik ki a vezetékoszlopokat és a bányafákat. Ezek mellett nagy mennyiségben szállítanak a la­kosság szükségletének kielégíté­sére tűzifaanyagot és építő fát is a TÜÉÉP telepeknek. Mint a Mátészalkai Vegyes­ipari Vállalat illetékesei elmon­dották, külföldi szükségletekre is dolgoznak. Legutóbb például Olaszországnak szállítottak ru­dakat. Az új telep fejlődésének egyik fontos állomása az is, hogy ezekben a hónapokban térnek rá a deszkaáruk gyártására is, s a jövőben már komoly Országos csecsemővédelmi ankét volt tegnap Nyírbátorban Nyírbátorban rendezték meg az I960, évi csecsemővédelmi anké- tot a járási tanács nagytermé­ben, ahol mintegy 200 orvos és védőnő előtt Gulyás Emilné, a megyei tanács vb. elnökhelyettese mondott beszédet a Nyírség egészségügyi helyzetéről, majd dr. Kostyák László Borsod megyei gyermekgyógyász, egyetemi tanár foglalkozott a hazánkban még mindig nagyszámú csecsemőha­lálozással. Példának említette, hogy az 1945 óta eltelt időszak­ban a csecsemőhalandóság ha­zánkban lényegesen, csaknem 50 százalékkal csökkent. Ezt főként az orvostudomány fejlődésének, a szocialista emberi életkörülmé­nyek változásának nívója tette le­hetővé. A családok jobb körül­mények között élnek, jobban ru- házkodnak, jobban táplálkoznak, s ennek következménye, hogy egyre kevesebb az olyan gyer­mekbetegségek száma, amelyeket a rossz életkörülmények között élő szülőktől ökölnek. Dr. Fülöp Tamás adjunktus „A csecsemő- halandóság problémája Szabolcs megyében” címmel mondott be­szédet. Megemlítette, hogy szer­vezettség mellett évente mintegy 3000 csecsemőt lehetne megvé­deni a haláltól. Ezután dr. Len­gyel Ferénc és Ujváry György orvos, kandidátus szólalt fel. Az ankét résztvevői ezután megláto­gatták a bátorligeti növényvé­delmi rezervátumot. (U. V.) II Közúti üzemi Vállalatnál két héttel rövidéül) lesz az esztendő A nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat műszaki dolgozói teg­nap termelési értekezletet tar­tottal:. Értékelték az 1960 első félévi munkát és megbeszélték a további feladatokat, örömet okozott a bejelentés, hogy nye­reséggel zárták az első félévet. A vállalat működése óta most érték el a legszebb eredményt. Több, mint másfélmillió forint nyereségre tettek szert. A jó munkával eddig biztosították magúiénak, hogy ha ezekután is jól dolgoznak, akkor lesz évvé­gi nyereségrészesedés, tizenhar­madik havi fizetés. Az első félévben az éves terv teljesítésében több napi előnyre tett szert a vállalat. Az értekez­leten a tarcali kőbánya vezetője a bánya dolgozói nevében be­jelentette, hogy az 1960. évi tervet december 1-re teljesí­tik. Ezzel biztosítják, hogy az utak építői is határidő előtt telj^ít- sék a tervet. Megbeszélték az értekezleten azokat a feladato­kat, amelyek elvégzésével a vál­lalat két héttel a határidő előtt fejezheti be az 1960 évi tervet és egyben jó gazdasági eredmé­nyeket ér el. Lelkesítette a műszaki dol­gozókat az, hogy értékelték versenyüket és megdicsérték az élenjárókat. Az önköltségcsökkentésében Berecki Gyula, a béralapgazdál­kodásnál Hegedűs György, a ter­melékenység emelésénél Géczi István, a közúti szállítási költ­ségek megtakarításánál Veress Károly, a MÁV bírságok csök­kentése területén Géczi István ért el kitűnő eredményt Hidegháború és realitás mennyiségben állítanak elő különböző méretű és minő­ségű deszkát. Komoly segítséget nyújt és nagy arányokban növeli az üzem termelését, hogy a közeljövőben újabb két szalagfűrészgépet kap a telep Ausztriától. Már építik a gépekhez szükséges csarnokot, s a tervek szerint szeptember közepétől már három gatter munkálja a szükséges faanyago­kat. A nagyiramú fejlődésre jel­lemző még, hogy már iparvá­gány is van a telep területén. A vállalat vezetői és illetékes szakemberei elmondják, hogy a fafeldolgozó üzem — annak el­lenére, hogy igen fiatal — már­is kinőtte a jelenlegi lehetősé­geket. Bővíteni kell a telep te­rületét, s épületre is nagy szük­ség van. Ezek után a jelenleg alkalmazott 400 munkás mellett még sokszázan dolgozhatnak itt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom