Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-27 / 202. szám
Sikeres rajt után (Cilik a 2. oldalon.) ★ Kapunyitás előtt (Riport a 3. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Hrct SO iiilér I960. AUGUSZTUS 27, SZOMBAT FB- 86 (Folytatásos regény). (2. oldal)-k A római olimpiáról jelentjük (6. oldal.) / Megkezdődött a cukorrépa betakarítása Soha nem termett annyi Az ország keleti felében: a hatvani, a szerencsi, a mezőhegyest, továbbá a szolnoki és a selypi cukorgyár körzetében megkezdték a cukorrépa betakarítását. Soha Magyarországon ennyi cukorrépa még nem termett, mint az idén. A terméskilátások is igen jók. Országosan az idén 229 000 holdról kell betakarítani a cukorrépát, ami a tavalyi termőterületnél mintegy 20 000 holddal nagyobb, a várható termés pedig mintegy 25 000 vagonnal haladja meg az eddig rekordnak számított tavalyi termést. A cukorrépa-ültetvények holdanként! termésátlaga eléri a 125 mázsát, ami három mázsával több a tervezettnél. A termelőszövetkezetek fejlődésével párhuzamosan nemcsak a cukorrépa termőterülete növekedett országosan, hanem a termésátlagok is észrevehetően megnőttek. Jellemző a cukorrépa-termesztés nagyeukorrépa, mint az idén üzemi térhódítására, hogy az egyéni gazdák részesedése a múltévi csaknem százezer holdról huszonnégyezer holdra csökkent. Az elmúlt éveknél nagyobb cukorrépa-termés veszteségmentes betakarítása, valamint a feldolgozó üzemek folyamatos nyersanyagellátása érdekében az alföldi gyárak körzetében már most megkezdték a betakarítást, de nemsokára az ország más vidékein is megindul a cukorrépaszedés, hiszen a dunántúli gyárak ugyancsak tíz-tizenkét nappal korábban indulnak a szokásosnál. Három évi kísérletezés után az idén először kerülnek nagyüzemi alkalmazásra az első magyar cukorrépa-kombájnok. A cukorrépabetakarítási munkák 80 százalékét géppel lehet végezni. Még az idén, szeptember végéig négyszáz cukorrépa-kombájnt kap a mezőgazdaság. (MTI) Háromezer lóerős villanymozdony, 100 megawattos turbógenerátor gyártására készül, megszünteti a motor-és a transxformátorhiányt az erősáramú ipar Erősáramú iparunk az utóbbi években rohamosan fejlődésnek indult, hogy viszonylagos elmaradását felszámolva kellő meny- nyiségű és minőségű transzformátorral, motorral, kábellel láthassa el az ipart, korszerű villanymozdonyokkal a közlekedést, elektromos gépekkel a háztartásokat. Az iparág termelése jelentős beruházásokkal 1955 óta 84 százalékkal növekedett és sorra érkeznek az új ‘ gépek, hogy a második ötéves terv időszakában további 58 százalékkal fokozza jelenlegi eredményét. A technológia korszerűsítésének nagyarányú programját valósítják meg, amely az elektromos-ipari berendezések nagyrészét rövid idő alatt nemzetközi szintre emeli A hatékony intézkedésektől a szakemberek azt várják, hogy 1965-re hazánkban megszűnik a transzformátor —, motor — és kábelhiány Az elektromosipar üzemei több nagy jelentőségű, új gyártmány előállításával is foglalkoznak. Az oroszlányi erőmű részére rövidesen elkészül az első hazai gyártmányú ötven megawattos hidrogénhűtáses turbógenerátor, míg a bánhidai erőmű számára a második ötéves terv időszakában átadják az első 100 megawattos ugyancsak hidrogénhű té- ses turbógenerátort. A MÁV részére háromezer lóerős egyenirá- nyítós villanymotort készít a Klement Gottwal gyár és a Ganz-MÁVAG. A nagyteljesítményű mozdonyból 1965-ig 65-töt, ezenkívül 40 Ward Leonard típusú villanymozdonyt gyártanak. Az erősáramú ipar munkáját segíti és még gazdaságosabbá teszi a KGST országok közötti együttműködés. Hazánkra bízták például a másféltől tíz tonnás teljesítményű elektromos ívkemencék gyártását. Említésre méltó még, hogy a porszívó előállítását a jelenleginek kétszeresére, a padlókefélő gépek termelését pedig a mostaninak négy és félszeresére fokozzák. w Árvíz és kolera Indiában Üj Delhi, (MTI): Súlyos árvíz pusztít az indiai Orissza államban. A természeti csapás következtében összesen ötmillió ember szenvedett kárt, negyvenhetén vízbefulladtak. Növekszik az Indiában pusztító kolerajárvány halálos áldozatainak száma. A legújabb jelentések már kétezer halálesetről számolnak be. A járvány legfőbb oka az ivó- v' és az élelmiszerek szennyeződése, valamint a kellő orvosi ellátás hiánya. Ismeretterjesztő előadássorozatok az őszi-téli népművelési foglalkozások keretében A mezőgazdaság mellett a gepekkel és a képzőművészette! is foglalkoznak a megye falvaiban Gazdasági helyzetünk és további fejlődésünk sürgetően követeli, hogy fokozottan előtérbe helyezzük a dolgozók szocialista világnézetre való nevelését, általános és szakműveltségét. Megyénkben egyre inkább teret hódít a nagyüzemi gazdálkodás, amelynek eredményességét csak a népművelés magasabb színvonalával érhetjük el. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tűzte napirendre ezt a fontos problémát. Megállapította: a népművelésnek minden erejével az aktuális feladatok megoldására kell irányulni. Különös gondot kell fordítani a munkásszállásokon, a szocialista brigádok körében végzendő kulturális tevékenységre. Megyénk népművelési szerveinek az eddiginél nagyobb gonddai kell törődni a dolgozók világnézeti nevelésével, azzal, hogy a munkások és dolgozó parasztok mind nagyobb számban jelentkezzenek az általános és középiskolák, technikumok esti és levelező tagozataira. Segíteni akarnak — ha egyelőre átmenetileg is — a jelentkező szakemberhiányon. Az őszi és téli hónapokban több közismereti tanfolyamot szerveznek, növelik az ezüst- kalászos tanfolyamok és a művelődési otthonok gyümölcstermesztő, állattenyésztő, baromfitenyésztő szakköreinek számát. Tovább folynak ezeken kívül a már jól bevált tanfolyamok például a munkaegységelszámolási és a tsz tagok jogait és kötelességeit ismertető előadásos formák. Az őszi, téli népművelési munka gerincét mégis az ismeretterjesztő előadássorozatok alkotják majd, amelyek keretében világnézeti, természettudományi, nagyüzemi szervezési, gabonatermesztési, öntözési, gyümölcstermelési, állattenyésztési, műszaki és képző- művészeti előadásokat hallhatnak megyénk dolgozói. Az előadások széleskörűen foglalkoznak a legkülönbözőbb témákkal és megismertetik a termelőszövetkezetek tagságát a vallás keletkezésével, a kapitalista és szocialista erkölcs közötti különbséggel, a világegyetemmel, az élet keletkezésével és fejlődésével, a nagyüzemi gazdálkodás előnyével, megszervezésével, a gabonafajták termesztésével és kezelésével, a talajelőkészítéssel. Az öntözésről hét előadásból álló sorozatot hallhatnak az érdeklődők, amelyben jelentős helyet foglal el a takarmánytermelés, a halastavak létesítése, valamint a vízi- szárnyas-tenyésztés. Szó lesz ezen kívül az öntözéses zöldségtermelésről és a csatornázás jelentőségéről. ÉrdekSs előadások foglalkoznak majd a gyümölcsösök gondozásával, a nagyüzemi állattenyésztés nemzetgazdásági jelentőségével. A műszaki ismeretekről S2óló előadásokban a hallgatók a gépesítésről, a gépek részeiről, szerkezetéről kapnak átfogó képet. A képzőművészeti elŐadás-sö- rozat keretében ismerkednek meg megyénk dolgozói többi között az ókori, középkori és újkori képzőművészeti irányzatokkal, a szocialista realizmussal. A megyéi tanács végrehajtó bizottsága elhatározta azt is, hogy a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai tűzzék napirendre az egységes évi művelődési terveket és az azokban szereplő feladatok végrehajtásáról évenként legalább kétszer számoltassák be az illetékeseket. A megyei vb. hangsúlyoza a kultúr- otthonok és könyvtárak munkájának megjavítását is. Úgy véli, hogy a községi, illetve termelőszövetkezeti kultúrottbonok klubéletét is meg kell javítani és fel kell tölteni a községi könyvtárak állományát. A vb. felhívja a kulturális állandó bizottságok figyelmét, hogy területük kulturális munkáját következetesen ellenőrizzék és tárgyalják meg üléseiken a helyi művelődési tanácsok tevékenységét is. Háromszoros rozstermést hozott a pen észlelií kísérleti vetés Holdanként 957 lorint tiszta többletbevétel Az elmúlt egy év alatt többször hírt adtunk már arról, hogy a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Penészlek községben a legeltetési bizottság futóhomok területén egy bemutató kísérletet végzett. A kísérlet céljára kapott terület 0,8 aranykoronás minőségű futóhomok, ami sem szerves, sem műtrágyát az utóbbi évtizedben nem kapott. Ezen a sívó homokon 1959 őszén a kísérleti intézet munkatársa, Ajtai Ödön irányításával végezték a rozsvetést. A kísérleti és ellenőrző vetést azonos szántásba, azonos vetőmagból egyidőben végezték. Az ellenőrző parcella az ott szokásos agrotechnikát kapta, a kísérleti vetést pedig 100 kilogramm szuperfoszfát, 50 kilogramm kálisó, 100 kilogramm pétisó fejtrágyával együtt fel- használásával két henger közé végezték el. A különbség a műtrágyázás és a két henger közé vetés. CsGdálUozók és kíváncsi látogatók A kísérleti vetést nagy figyelemmel kísérték a község dolgozó parasztjai. Sokan már azon fennakadtak, hogy száraz porba vetette el Ajtai a rozsot. De még jobban csodálkoztak, amikor a porból a két henger nyomán 10—12 nap múlva kiserkent a ro2s. Ettől kezdve alig volt nap, hogy ne lett volna látogatója a vetésnek. A tavasz folyamán és a nyár elején több tapasztalatcsere-látogatást is szerveztek a homoki községekből a kísérlet tanulmányozására. Már zölden látszott, hogy az öles szalmájú rozs dupláját adja, mint a pe- nészlgki agrotechnikával vetett ellenőrző tábla. Nem lebecsülendő összeg a holdankénti 957 forint többlet- bevétel. Csupán Penészlek községre kivetítve, ahol a 4000 hold szántóból 1300 hold szokott lenA kedvezőtlen időjárás folytán a rozsszemek megszorultak — természetesen ez egyformán csökkentette mind a két tábla termését — így a kísérleti tábla holdanként csak 780 kilót termett, az ellenőrző tábla pedig 250 kilót. Szalmából holdanként 10 mázsával hozott többet a kísérleti vetés. ni a rozsvetés, egymillió 244 ezer forinttal több pénz bevételhez juthatnak ha alkalmazzák a látott módszereket. Csikós Balázs Egy millió forinttá! löbti Még ez is nagy eredmény, olyan területen, ahol kedvező időjárás mellett is 3—4 mázsát ad a rozs. Érdemes egy kis számítást végezni, hogy mennyire volt haszonhajtó a műtrágya és a két henger alkalmazása, ezek értéke hogyan kamatozott az 530 kilogramm többlettermésben. 100 kg pétisó á q/120 Ft — — — 120 Ft 100 kg szuperfoszfát á q/60 Ft — — 60 Ft 50 kg kálisó á q/100 Ft — — — 50 Ft a két henger egy kh-ra — — — 20 Ft A többletkiadás összesen 250 Ft A bruttó bevételi többlet pe-, mázsa szalma, ig 530 kilogramm rozs és 101 530 kg rozs á q/190 Ft — — — 1007 Ft 10 q szalma többlet á q/20 Ft — 200 Ft. Bruttó bevétel összesen: 1207 Ft Bruttó bevételi többlet — — — 1207 Ft összes többletkiadás — — — — 250 Ft Nettó többletbevétel holdanként 957 Ft