Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
Egy község monográfiája Jliszaadony. A Vásárosnamény felől jövő műut derékszögben fut neki a község tulajdonképeni főútcájá- inak, s azon túl a Tisza töltéséinek. Érdekesen települt ez a község, szinte odasimul a Tisza ívédőgátjához. Délidőben, rekkenő melegben 'érkeztem a községbe. A Tanács- íiház felé bandukolva a naményi busz porzott el mellettem. A gépkocsivezető és a kalauz volt (benne, egyetlen utast sem szállított. Nem csoda, ilyen napos időiben — mely bizony ezen a nyárom elég ritkaság — nem nagyon utazgatnak az emberek. Akad tennivaló épp elég a határban, iesak azok mozdulnak ki ilyenkor a faluból, akiknek égetően fontos ^dolguk akad a járási székhelyen. Üres is a falu, a sok új ház kerítése mögött többnyire csak (gyerekek játszadoznak. Kis napo- jzókban .rövid nyári nadrágokban, lingecskékben virgonckodnak. El [nem hinné az ember, hogy ebben a községben húsz évvel ez- ielőtt az ilyen apró emberek még fee rítusban — hosszú vászoning — [szaladgáltak. Bodnár Gusztáv, a Sanács hivatalsegédje itt szüle- bett, úgy ismeri a falu életét, [mint a saját tenyerét. A kantus- íról nevetve jegyzi meg, hogy a (gyerekek között soha nem volt [annyi betört orr, mint akkor. IKergetőztek a hosszú ingben, s a jvége majdnem mindig az lett, fcogy j,el tenyereitek” szegénykék. Szegények voltak akkoriban a község lakói, nagyrészt nagygazdák földjén dolgoztak, íegtöbben a Weisz-féde uradalomban, meg a Tiszaszalka alatti Simandi tanyán. Az asszonyok reggelenként vászonlepedőbe csavarva hátukra vették kicsinyeiket, s kint, míg dolgoztak, azokat íaz ugaron hagyták a hűvösben. [Nagyon sok anya a barázdán ne- jvelté fel gyermekét. Vasárnaponként a községben alig lehetett S m embert látni, akin ne lett iá fontos gúnya, nem tellett eplőre. A porták szalma, meg Nádtetővel voltak befedve, s tezokat bizony nem nagyon kí- jmélte az élesfogú tiszai szél. i Manapság nagyritkán eszébe gut az, embereknek, hogy kukoricamáiét kellene enni, vagy puliszkát, s olykor-olykor meg is •csinálják, afféle „unikumként”, csak csemegének. Holott régebben mindennapi kenyérnek számítottak ezek a ma már divatjamúlt ételek. Sokszor elhatározták akkoriban a falusiak, hogy kimennek a Tiszára halászni egyet, hogy legalább a család jóllakjon egyszeregyszer hallal. Igenám csakhogy vigyázni kellett a halászással, mert a csendőrök azonnal' a ha- lászási engedélyt kérték. S mivel az pénzbe került a halászok- majdnem minden esetben a járásbíróság pincéjében töltöttek több-kevesebb időt. Ijjv volt ez régen! Az új azzal kezdődött, hogy szétosztották a földeket. Folytatódott, hogy az egykori papi birtok és tanítói javadalom helyén új házak kezdtek épülni, s utcák nőttek ezek helyett. Az elmúlt tizenöt év alatt éoítették be a Szondi utca mindkét, s a Rákóczi és a Jókai utca egyik-egyik oldalát No és a község más helyein is egymás után ásták meg a házak fundamentumait. Fejlődni kezdett a község. Ez év januárjában Tiszaadony lakói újabb nagy lépést tettek a fejlődés útján, s a Zöld Mező Termelőszövetkezetben tömörülve a nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett döntöttek. S nagy vonalakban érkeztünk el a mához, a jó időben néptelen községhez, ahhoz, hogy a határban traktorok zúgása hallik, hogy az emberek szorgosan munkálkodnak, hogy behozzák az elmaradást, melyet a kedvezőtlen időjárás sózott a hátukra. Lehet még az újról beszélni. Arról, hogy a Tanácsházzal majdnem szemközt áll már az új iskola. Kéttantermes. nevelői lakásos, nemrég lett kész, s az új tanévben már itt is vidám gyermekzsivaj fog hallatszani. Meg arról, hogy itt a Tiszaparti kis községben is hamarosan meg fog dőlni a petróleumlámpa eeyed- uralma. A falut már átszelik a villanyvezetékek, s csak a bekötés hiányzik, hogy Tisza- adonyban felgyűljön a villanyfény. Olyan eredmények ezek, melyeket az elmúlt rendszerben fel sem vetettek, nemhogy megvalósítottak volna. Fejlődik a község, s a ti- szaadonyiak úgy vannak a fejlődéssel, hogy „evés közben jön meg az étvágy” alapon egyre többet szeretnének. Ma már a kul- túrotthont hiányolják. A kultúra házát, ahol filmeket vetíthetnének, színdarabokat, kultúrrsndez- vényeket láthatnának. A község lakossága nagyon igényli a kultúrát, s ki is van „éhezve” rá. Ezt bizonyítja, hogy a községből nagyon sokan gyalog járnak, át Tiszakerecsenybe, Tiszaszalkára, Aranyosapátiba, hogy egy-egy filmet megnézzenek. Korábban vándormozi is gyakran felkereste a községet, de az utóbbi időben ez is elmaradt, s ezt nagyon sérelmezik az adonyiak. Rövidesen kigyúl náluk a villany, s ha kultúrotthont tudnának építeni, könnyebbé válna egy esetleges állandó mozi megvalósítása is. Egyszóval nagyon sokat jelentene. Tehát még van mit megoldani a községben, s ez érthető is, hiszen egycsapásra nem lehet mindent megoldani. A szocialista község, Tiszaadony előtt azonban az emberek közös akaratával szélesebbé, simábbá vált a fejlődés útja, s szorgalmas munkájuk nyomán valóra fog válni elképzelésük, s egyre tartalmasabbá, jobbá válik életük. (Bézi) A nyíregyházi állomás mellé emelik majd a II. számú Postahivatalt. Ugyancsak tervezési előkészítés alatt áll az Északi alközpont (Kossuth Lajos utca — Vasvári Pál utca közötti terület) 250—300 lakásból álló telepe, mely előregyártott, közép blokkos épületekből fog állni. Jelentősen bővül az iskolahálózat. A Vasvári Pál gimnáziumot is 16 tantermesre korszerűsítik. új épületszárnyat emelnek. A terv szerint a tantermek főleg az Kétmázsás kocák A fenti kép a záhonyi Üj Föld Termelőszövtckezetben készült. Szép, fiatal, két mázsás anyakoca, nyolc malacával. Több. mint félszáz kocájuk van a szövetkezetbelieknek, s átlagos malacszaporulatuk tíz darab. A szövetkezetnek van közel ötven törzskocája, amit szaporításra hagytak meg. új, napfényesett szárnyban ; helyezkednek el. Most készül a Kisvárdán, Mátészalkán, Nyíregyházán és Csengerben épülő nyolc tantermes általános iskola terve. Űj telepet kap 3 VAGÉP. Az I. sz. szerelőcsarnok tervét már kiadták, így az építkezés beindulhat. Mátészalkán a Faipari Vállalat végleges beruházási programja elkészítéséhez a Tervező- irodától kért műszaki tanulmányt A komplex-rendszer előnyei Az elmondottakból is látszik, hogy a Tervezőiroda dolgozni a kánikula idején sem pihennék. Van munka bőven ... Eztiga- zolja második negyedévi tervük, melyet 116 százalékra teljesítettek. Ebben nagy része van új módszerüknek is; eddig ugyanis szakosított rendszerben dolgoztak, s csak a második negyedév elején tértek át elsőnek az or-: szágban a megyei irodák közüf a sokkal modernebb komplex rendszerre. S ime az eredmény ..-. v ! A dolgozók, elsősorban a mérnökök rendszeres továbbképzőn vesznek részt Pesten. Az új blokkos rendszer tanulmányozására pedig Kerepesi Ferenc az iroda vezetője utazik őrsiéi Csehszlovákiába és Németországba. ... hogy tovább sokasodjanak á tervek: szépüljön megyénk. —bodnár—'' TERV ÉS VALÓSÁG Számvetés a tiszavasvári Rákóczi Tsz-ben zösség és ezen túlmenően az .Rákóczi Tsz-ben ugyancsak' arra egész nép javára. A tiszavasvári | törekszenek, hogy , vminél több árut A párt ketté» feladatot határozott meg a mezőgazdaságban: a számszerű fejlesztéssel egy időben .szilárddá tenni a termelőszövetS ezeteket, hogy azok már az első vben több árut biztosítsanak, mint a tagok tették egyéni gaz- kiaságaikban. A termelés zökkenőimentességének egyik fontos feltéttele a terv. A jó gazdálkodási ;terv és annak lehető legpontosabb végrehajtása. A tervnél fi- igyelembe kell venni a gazdálkodási alapot, a munkaerőt, annak szervezhetöségét és még nagyon ■sok más dolgot. A tiszavasvári Rákóczi Termelőszövetkezet idei gazdálkodási terve — és az első félév eredménye — megmutatja, miként igyekeznek biztosítani a többtermelést. Cukorrépájukat négyszer, kukoricájukat háromszor, dohányukat kétszer, burgonyájukat háromszor kapálták meg eddig. Végzik a silókukorica második kapálását, befejezték a borsó és őszi árpa aratását. A családtagok lelkiismeretesen kiveszik részüket a munkából. A termelőszövetkezet a növénytermelésben-igyekezett a terv szerint elvégezni a tavaszi vetéseket. A tavaszi árpa és a zab esetében csök- ikentették a tervezett vetésterületet a sokkal fontosabb kukorica termelésének a javára. S növeljék a vetésterületet az áruterme- Hésben nagyfontosságú korai burgonyánál és a dohánynál. , A tervbe sokszor beleszól az [időjárás. Így jártak a Rákóczi |Tsz-ben is, amikor a búzának egy llkisebb részét, a tavaszi árpának egyharmadát teljesen elverte a jég. Mindenképpen nagy veszteség ez, de a többi kalászos többlethozama behozza ezt a kiesést. A szántófö'di növénytermelésben különösen a kukorica, a burgonya, napraforgó és borsó terméskilátásai térnek el bíztatóan a .tervezett átlagterméstől. Így a növénytermelésben — az elemi kár ellenére is — jóval több terméket takarítanak be, mim ahogy tervezték. (Emellett az elemi kárra biztosított és a jég által elvert termény értékét is megkapják.) A termelőszövetkezetekben a legnagyobb eltérést a tervektől általában áz állattenyésztés terén lehet tapasztalni. A Rákóczi Termelőszövetkezetben az állattenyésztés kérdése a felfejlődés első évében kevés eltéréssel megoldódik. Ehhez sok köze van annak, hogy a szövetkezetben saját erőből biztosítják a tervezett állatállomány jelentős részét. Év elején nyolcvankét szarvasmarhájuk volt. Most 148 van. Eddig kívülről egy darabot sem vásároltak; a különbözet saját szaporulatból és a tagok által beadott jószágból származik. A tehénállományt kétoze- resére, nyolcvan darabra növelik s ebből mindössze tizenötöt vásárolnak, az államtól, amire fedezetigazolásuk megvan. A sertéstenyésztésben ötven anyakoca volt a tervük. Ezt már biztosították, de év végéra nyolcvan darabot állítanak be, amihez az alapanyagot saját nrvelésű süldőkből adják. Ju.hászaíuk a tagok által behozott állománnyal kétszeresére növekedett. Törzsbaromfijuk is van, azonban a naposcsibét és a tervezett pulykát eddig, az elhúzódó vállalati baromflól- építkezás miatt nem tudták elhelyezni. Erre a közeljövőben kerül so-r. A termelés célja a szövetkezetekben is, mint mindenütt, különféle termékek előállítása; a köállítsanak elő. S hogy elég jó ütemben haladnak az árutermelés terén, az meglátszik abból, hogy június 30-ig árutervük egyharmadát teljesítették. Igen számottevő ez, ha figyelembe vesz- szük, hogy a mezőgazdaságban az áru hosszú termelési folyamat eredménye és jelentős része az év végén jelentkezik. Az eddigi jövedelem hízottsertésből, tejből, gyapjúból, korai burgonyából származott. Gabona áru-tervüket —. a jégverés ellenére, de a többtermés eredményeként — tudják majd teljesíteni. Cukorrépából, zöldségféléből, borsóból,, de különösen burgonyából — az edd gi kilátások alapján ítélve —‘magasan túlte.- jesítik majd árutervüket. Állathizlalási tervüket nem lesz nehéz teljesíteniök. A második negyedévre beütemezett hízottsertés tervüket kis híjával teljesítették, viszont húsz helyett 39 sőrét állítottak be a harmadiK negyedévre. A hiányzó sertéseket megvásárolják, van rá fedezet, a sőrének való pedig saját nevelésből telik ki. A tejtermelési tervüknek szintén eleget tudnak majd tenni, mert eddig kétötödét már teljesítették, s a tehenek nagyobb része a második félévben fog elleni, ekkor emelkedik a tej- hezam. Kilencvenkét ‘ tenyészsüi- dőt értékesítenek az idén és nyolcvan darab ürüt állítanak be hízónak. /Vem könnyű a gazdálkodás A Rákóczi Tsz 2040 holdon gazdálkodik. De tagcsított, táblás területe a kétszáz holdat sem éri el. Ilyen apróparceliás viszonyok között nem könnyű, a munkaégy-, séggei való tervszerű gazdálko- dás. A jó munkaszervezés és a tagok lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy nem hígítottak, fel a munkaegységet, s ahogy látszik, nem használják fel a tervezett munkaegység mennyiseget sem. Tiszavasváriban a kilenc terme őszövetkezet községi versenyben van egymással. A verseny első értékelésekor a Rákóczi Tsz a negyedik volt, a legutóbbi versenybírálat alapján az első helyre került. Eredményei és további kilátásai nagy buzditással vannak a szövetkezet tagjaira s az elsőség — amire számítanak — minden bizonnyal az övék marad. Samu András. 4 vitásén dolgoznak; a Toldi utca beépítési és a Kölcsey köz kerte- sítési tervét készítik. Hasonló stádiumban van az Incédi sor és a Bocskay utca végének beépítési tervezete: itt a kórházi dolgozók részére épülnek majd lakások. Záhonyban az ötéves terv J során 150 lakás készül. A hely- I kijelölést a napokban végezték^ s így a tervezés megindulhatott Ahol a tervek születnek • . • Látogatás a nyíregyházi tervezőirodában A tervezőirodában mintegy ] 60 ember: mérnökök, technikusok, betanított műszakiak, kisegítők dolgoznak a megye továbbfej-1 lesztéséért, szépüléséért. Havonta I 20—25 dokumentációt készítenek! el, körülbelül 200 millió forint I kivitelezési értékben. Napjainkban is az érdekes tervek sora kerül ki a kezük alól. Most többek között az Arany János utcai lakótelep további bő-; r Uj posta, lakótelep, iskolák
