Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
r üf gépek és újítások a nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz-ben Nagy gondot fordít a szövetke- aet vezetősége a termelés korszerűsítésére, gépesítésére. A közelmúltban három darab hegesztőgéppel, egy fűrészgéppel és egy 10 tonnás excenterrel gyarapították gépparkjukat. Gondoskodnak a gépeket kezelő dolgozók szakmái oktatásáról: tizenhat embert oktatnak hegeszteni és többek közt 12 dolgozó műszaki rajzismereti tanfolyamra j jár. Jelentős újítások születtek a! szövetkezetben, melyék közül a hidraulikus gépkocsiszerelő áll-1 vány több tízezer forint megtakarítást jelent. Mátészalka nyerte a IKépbolt területi versenyéi A Szabolcs-Szatmár megyei Népbolt Vállalat boltjai között páros verseny folyt. Mátészalka, Nyírbátor és Kisvárda népboltjai területi versenyt folytattak. A vallalat vezetősége értékelte eredményeiket. Első helyezést ért el Mátészalka, második lett Kisvárda s a harmadik Nyírbátor Az első helyezett vándorzászlót és pénzjutalmat nyert. Egy édes „boszorkánykonyha" fiatal mestere Kovács Katalin karcsú, barna lány, a napokban múlt tizenkilenc éves. És tegyük hozzá mindehhez: a negyedik legjobb cukrász a megyében. Erről tett bizonyságot süteményeivel, marcipánáruival a mátészalkai megyei cukrászversenyen. Huszonöt közül a negyedik, s a legfiatalabb. — Már öt éve dolgozom ebben a szakmában. Tudja, valamikor, meg kisgyerek-koromban határoztam el, hogy vagy tornatanár, vagy cukrász lesz belőlem. Az utóbbit választottam, és nem rosszul. — Három évig tanultam a szakmát. Ebből egy évet a buda- tétényi SZOVOSZ iskolán, kitűnő eredménnyel. Azután visszakerültem ide, Tiszalökre. Ez a cukrászda az én második otthonom. Kis „boszorkánykonyhámban” érzem csak jól magam igazán. — És mesélni kezd, a munkáról, magáról... Hihetetlenül hangzik, de má- ■ sodmagával napi ezer tojást ver-: nck fel, dolgoznak bele a fagylaltba, tortába, süteményekbe. Ű készí'iela cukrászda áruanyagának mintegy hetven százalékát: A hűtő vitrinben, az üveg polcok mögött különböző tortaszeletek, krémes, pogácsa, puddin- gok, és még számtalan édesség. A kis bolt havi forgalma eléri a hatvan—hetvenezer forintot. Egyébként Kovács Kati készít- I menyei meghódították a falut. ] Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy nála rendelik a tortákat a lakodalmakhoz is. — Munka után, esténként, pedig elmegyünk a sörkertbe (a többesszám miatt elpirul), vagy j a halászcsárdába, egy kicsit táncolni, szórakozni. S amit még nem mondott el: Kati a tiszalöki leánytanács vezetője, erőssége a KISZ-nek, és jó sportoló. S mint mondják, í nemcsak ő büszke mesterségére, j de a falu is büszke rá... Csallány Géza. ezek kénytelenek voltak a helyi román katonai hatóságokat is bevonni a panamába. Neon volt nehéz. Ez ügyben az alispán dr. Roxin Teodor megyei román kormánybiztossal tárgyalt, aki hajlandó volt a legmesszebbmenő segítséget nyújtani. Persze nem ingyen. Maga Mikecz vallotta be fájdalmas emlékezéssel egy értekezleten, hogy a haszonból 1 millió 200 ezer koronát kellett Roxin úrnak juttatni. A felvásárlók, a szállítók, ebben az időben az OBKI megbízottai voltak, ezektől nyílván meg kellett szabadulni. Mikecz a • román kormánybiztos társaságában felutazott Budapestre és bevonták a panamába Ereky Károly akkori közélelmezési minisztert. Nem alkudoztak sokáig, hamar megegyeztek, hiszen az üzlet rendkívül zsírosnak ígérkezett. A miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint Szabolcsban a burgonyát zárolják és mindenféle eddig kiadott szállítási engedély hatályát veszti. Azaz gyakorlatilag az OBKI emberei nem vásárolhattak Szabolcsban burgonyát, azt nem szállíthatták el. Mikeczék megszabadultak legerősebb versenytársaiktól. A budapesti nagykereskedőkön, kívül néhány helyi ügyeskedőnek is volt .üzleti kapcsolta a Közvetítő Irodával — ilyen volt dr. Kállay Tamás, akinek 220—230 vagon burgonyára volt szerződése, amit mázsánkénti 160 koronáért vett volna át az OBKI. A krumplit Kállay mázsánként 45 koronáért vásárolta a szabolcsi kistermelőktől. A Mikecz-csoport nem akart Kállayval szemben olyan kíméletlenül eljárni, mint az idegen ügynökökkel, hiszen végeredményben brancs- beli volt, s ezért felajánlotta, hogy jó pénzért átveszi ezt a szerződést. Tekintve, hogy Kal- lay a saját szakállára nem tudta volna lebonyolítani az üzletet a zárolás miatt, a szerződést átruházta Mikeczre. Ennek fejében 800 ezer koronái kapott! Anélkül, hogy ő maga akár egy zsák burgonyát is látott volna. Nos. kezdődhetett az üzletelés! Nem volt többé akadály. Mikeczék egyeduralkodói voltak a szabolcsi burgonyapiacnak és 1919 szeptember 15-én Mikecz István személyesen kötötte meg a szerződést az OBKI vezetőségével 10 000, azaz tízezer vagon burgonya szállítására. Mikeczék eleinte 45 koronáért vásárolták a krumplit a megyében ügynökeik segítségével, akiknek nagyrésze hivatásos, de szolgálatot nem teljesítő katonatiszt. volt és 60 koronáért adták át az OBKI-nak. Mielőbb a íoovaszfókhoz! Ezt vallják a vasmegyeri Micsurin tsz tagjai is. Egyik négyholdas táblájukról átlag 90 mázsa szép korai burgonyát szedtek fel. Azonnal ládázlák és el is szállították. Szép összeg kerül érte a szövetkezet pénztárába. (Hammel felvétele) Az alapszabály következetes alkalmazásával javul a munkafegyelem a máriapócsi /öld i\ieső Tss-ben korica sínylette meg egy kicsit a megkésett kapálást. Most úgy segítenek magukon, hogy holdanként 30—35 kiló pétisóval megszórják az elmaradott kukoricát, ígv még ott is jó termésre számíthatnak. A szövetkezetben kiváló munkát végez Tárváj Miklós brigádja. Dicséretet érdemelnek olyan idős tagok is, mint Szabó József, Csekk Mihály, Ulánda Mihály és még sokan mások, akik minden nap ott vannak a mezőn. A rend, a fegyelem megszilárdulását jelenti, hogy a vezetőségnek jut már ideje olyan munkákra is, mint például a kocsisok ellenőrzése, hogy a rájuk bízott szerszámot, szekeret milyen rendben tartják. Példáé rendben találták Acs Ferenc, Zsámják Karoly és H. Tóth Ferenc kocsisok „felszerelését”. Akiknél hibázott valami, azoknál is csak egy-egy homlokszíj, vagy nyakló volt elfeselve. Nem lesz könnyű dolog a* aratással és az aratás alatt jelentkező más munkákkal megbirkózni, de a gépállomás nagyobb segítségével és a most megkezdett rend, fegyelemtartás következetes folytatásával még a jó szövetkezetek között zárhatják az esztendőt a máriapócsjak is. Cs. B. Minden mázsán 15 korona hasznuk volt! Ám ezzel nem elégedtek meg. egy hónap elteltével, 1919 októben 14-től a közélelmezési miniszter utasította az OBKI-t, hogy a szabolcsi burgonyát mázsánként 80 koronás árban vegye át. Természetes lett volna, hogy ezzel egyidőben emelkedjék a termelői ár is. A miniszter ennek eldöntését Mikeczékre bízta. A csoport értekezletet tartott, amelyről így számol be 7000—1920 sz. jelentésében az alispán: „Az értekezlet tagjai azon elvből kiindulva. hogy nem volna igazságos, miszerint azon gazdák, akik a burgonyájukat rögtön, az első alispáni felhívásra, az alispán rendelkezésére bocsátották s azért 45 koronás árt kaptak, rövidséget szenvedjenek, szemben azokkal, akik talán spekulációból magasabb árat várva tartották vissza burgonyájukat, a 45 koronás ár fenntartása melleit döntöttek.. Tehát maradt a 45 koronás felvásárlási ár és így a má- zsánkénti haszon egyszeriben 35 koronára ugrott! Ez nekik igazságos volt. S mindezt nem á'allotta a panamista vezérkar úgy beállítani, hogy a spekuláció ellen van. (Folytatjuk) pedig nem megy dolgosmi, azzal, hogy neki van kitartása. T. Csekk László hét holddal lépett be, de még egy kapavágást nem csinált, viszont a veje földjén, aki vasutas, nap mint nap dolgozik. Először munkaegység- levonással büntették őket (abból a munkaegységből vontak le, amit az őszi vetések és egyéb zöld leltár után kaptak), később pedig mind a hármuktól megvonták a háztáji földet is. Fegyelem és ellenőrzés Azok a tagok, akik néhány hete Mándiékra hallgattak, vagy azokat figyelték, ma már jórészt rendesen kiveszik részüket a munkából. A burgonyát háromszor kapálták, a napraforgó is rendben van. A dohányban sincs nagyobb hiba, csak a ku• t Önkiszolgáló boltban A kemccsei önkiszolgáló boltban naponta többszáz vásárló fordul meg. Az áruellátásra nincs panasz. A polcokat mindig idejében rendezik, s kiegészítik a gyorsan fogyó cikkeket. (Hammel felvétele) 3 A máriapócsi Zöld Mező Termelőszövetkezet is a télvégi hónapokban alakult, ekkor lett az egész község egy szövetkezet. Mint minden kezdetnél, náluk is sok problémával kell küszködni. Amíg nagyobb erőfeszítésre, minden dolgos kézre nem volt szükség, addig különösebb hiányosság nem volt. Amikor azonban megjött a szapora júniusi eső, együvé torlódott a kaszálás, kapálás és a gyakoribb növény-1 védelem, ekkor mindinkább érződött, hogy egyesek nem járnak rendszeresen munkába. A vezetőség, ha nem is az első napokban, de még mielőtt nagyobb baj lett volna, a talpára állt és néhány fegyelembontóval szemben az alapszabály szerint járt el. Az alapszabály előírja: „A tag . alapvető kötelessége, hogy a termelőszövetkezet közös munkájában legjobb képessége szerint résztve- gyen”.. Munkaegység-levonás és elveit háztáji föld A szövetkezet pártszervezete és a vezetőség először a meggyőző szó erejével próbálkozott, de amikor látták, hogy fegyelmi eszközöket is elő kell venni, attól sem riadtak vissza, mert a szövetkezet, az egész község érdeke, hogy néhány magáról megfeledkezett tag ne ronthassa a munkafegyelmet. Czapár László 20 holddal lépett a szövetkezetbe, még egy napot sem dolgozott; Mándi József, aki 24 holdat vitt a közösbe, a fiát elküldte ipán munkára, maga
