Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

Mi legyen a győrteleki j íűré§zteleppel ?

Uj, nagy. korszerűen gcpesi- íett, iparvagányos fűrésztelepet kapott Mátészalkán a Vegyesipari Vállalat. A Szovjetunióból érkező ipari fát itt szortírozzák, fűrészelik deszkának. A [vállalat megszünteti a termelést a győrteleki fűrésztelepen, mert a nagytelcpen jobbak az adottságok. Helyes ez az intézkedés. Azonban arra kellene törekednie a vállalatnak, hogy a régi telep, a gépek, épületek ne álljanak kihasználatlanul. Az a [terv, hogy ott a jövő hónaptól kezdve csak bérfűrérzelést fognak végezni. Ez az igény csak [kis mértékig látná el a fűrész- i telepet munkával.

A korábbi években Győrtele- ken foglalkoztak gyümölcsös lá- idák gyártásával. Most Is van a telepen nagyobb mennyiségű leszabott ládaanyag. Jók az

adottságok arra, hogy az üzem jobb kihasználása érdekében, és a ládaigények jobb kielégítése érdekében ládagyártó üzemet létesítsenek a fűrésztelepen. Legalább felhasználnák a széldeszkákat, amik a fűrészelésnél keletkeznek.

A megyében működő Göngyölegellátó Vállalat nem tudja kielégíteni Szabolcs-Szatmar ládaigényét, ezért más megyékből is küldenek ide ládákat, amiket ott gyártottak. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni a győrteleki lehetőséget. Ott kéznél vannak a ládagyártáshoz a feltételek és a brigádok is. Csupán az intézkedés hiányzik, hogy e fűrésztelepet gyümölcsös ládák gyártására állítsák. Érdemes ezen gondolkozniok az illetékeseknek.

EGYÜTT A GÉPPEL

Még u gyerekek is arainak Biriben

A biri Táncsics Termelőszövetkezet magtárépülete előtt cséplőgép zúg. Nos, nem éppen csépel, csak a kombájnnal aratott őszi árpát tisztítja. A megtisztított árpát izmos emberek zsákolják a rakár második emeletére és szétterítik, hogy tökéletesen megszáradjon. Itt találtam meg Kígyós! Mihály bri- gádvezetöt, o tájékoztatott a téesz aratási munkájáról.

42 hold őszi és 5 hold tavaszi árpájuk van. Az egészet kombájn aratja. Negyedikén kezdte meg a munkát a Nagykállói Gépállomás egyik kombájnja és az árpával valószínűleg végez is a héten. Négy munkást adott a téesz a géphez, kettő kőműves, egy kanász és egy tehenész. A két kőművesnek jelenleg nincs szakmai elfoglaltsága, a kanász

Az aralasi premizálási rendszeri másodlkán tárgyalta meg a téesz közgyűlése. A határozat értelmében egy höld gabona aratásáért 3ü kiló búzát és 8 forintot kapnak a tagok a törvényesen járó hat munkaegységen felül. Ez a határozat osztatlan örömet keltett az egész tagságban „Végre elértük, hogy jutalmazzák a jobb munkánkat,” mondták többen iá.

A tagok munkakedvével eddig sem volt semmi baj a kapálások idején, négyszer kapálták a cuHogyan premizálják a nyári nagy munkát a vásárosnaményi járásban ?

Amíg a megye egyes részein —, főként a homokos területen — kevésnek tartják a csapadékot, addig a vásárosnaményi járásban a júniusi eső olyan bőséges volt, hogy néhány községben akadályozta a kapálást és a takar- rnánybetakarítást is. Jelentősebb területen még ezután kell elvégezni a kukorica második, vagy

harmadik kapálását. Viszont itt van az év legnagyobb munkája is, az aratás. A járás párt- és tanácsvezetöi összeültek a termelőszövetkezeti elnökökkel és megtárgyalták, miként lehetne az aratási munkát úgy meggyorsítani, hogy az elmaradt növény- ápolásra is jusson erő.

Természetbeni prémium az aratóknak és a kapátoknak

Ügy döntöttek, hogy az aratást ifs családokra kell kiosztani, így « családtagokat bevonhatják ebibe a nagy munkába és bevezetik a természetbeni premizálást. Olyan javaslat született a jtanácskozáson, hogy a talponálló gabona learatásában résztvevők I holdanként 60 kiló természetbe- ni prémiumot kapjanak a munkaiegységen felül, a dűlt gabonát [aratók pedig 90 kilót. A csép- Jőcsapatok, ha a gép napi normáját túlteljesítik, a tervenfelüli mennyiség 6—8 százalékát természetben kapják meg. Aki még egyszer megkapálja a kukoricát, az holdanként egy mázsa csöves tengerit kap töréskor. A cukorrépa gazoló kapálást cukorral premizálják. A másodvetési tervek túlteljesítése és a háztáji állatok jobb ellátása érdekében úgy döntöttek, hogy a tag által beadott másodvetőmag termésének fele a tagé legyen.

4 prémium jó hatá«n

pán munkaegységre is learathatnak. Lónyán azonban van még kapálnivaló és egyéb munka is. Hasznos lenne, ha minél előbb learatnának, ennek pedig az a módja, hogy a családtagokat is bevonják a betakarítás nagy munkájába, esetleg azokat is, akik vállalatnál dolgoznak. Ezek a családtagok sokkal szívesebben mennek haza aratni, ha premizálják a több és jobb munkát.

A vezetőség Lónyán kívül is feltette egy-két helyen azt a kérdést „miből premizáljanak” „nem volt tervben” és így tovább. Ha egy héttel túlérik a gabona, 60—80 kiló a legjobb időjárás mellett is elpereg, ha pedig viharos; széles idők jönnek, másfél-két mázsa is lehet a veszteség. Van tehát miből premizálni. Ezt meg is értették az egész'járásiján' — egy-két vezető kivételével — és minden remény megvan arra, hogy gyorsan learatnak Beregben és az elmaradt második, harmadik kapálást is elvégzik.

Csikós Balázs

A pártszervezet is foglalkozott as aratással. A minél több ember munkába állításán és a premizáláson kívül a szemvesztesség csökkentésének lehetőségeit vizsgálták meg. Három fontos dolgot állapítottak meg; ne csak arra törekedjenek a tagok, hogy minél többet vágjanak le egy nap alatt, hanem arra is, hogy minél jobban, a lehető legkorábban kell munkába állni minden reggel, nagy gondot kell for-, dítani a kaparék összegyűjtésére és bekölözésére. A gyűlés után mindezeket külön-külön megbeszélték a tagokkal.

A kombájn után folyamatosan megy a másodvelés is. A terményt az aratással egyidőben teherkocsival szállítják el. össze- húzatják a szalmát és ideiglenes kazalba rakják, aztán már áll is neki a traktor és szántja a piros kukorica és a köles helyét, ugyanis ezt vetnek a 47 hold árpa helyére silónak. A rozs és búza után is végzik a tarlóhántást, lucernavetéshez készítenek elő 50 holdat. J

A maga módján a földműves- szövetkezet is kiveszi a részét az aratásból, kaszát, kaszakövet, kalapácsot, sört. frissítő italokat szállít egy stráfkocsival az aratóknak.

Előre megszervezték a 23 fős munkacsapatot a cSéplögépliez'is. A tagok szabadon . választhat bak majd a természetbeni, vágy munkaegységgel történő. fizetés között, ki melyiket kéri, azt kapja'

A szérűket a táblák melletti központokban jelölik ki és itt fogják elcsépelni a terményt.,

G. B.

14 liter a fejési átlag a kéki Búzakalász Tsz-ben

A kéki Bűzakalász Termelő- szövetkezetben sokat javult a munka ebben az évben. Tisztábbak a vetemények, idejében végeznek az aratással, több termést várnak holdanként, mint az elmúlt évben. Az állattenyésztésre, s ezen belül a fejési átlag növelésére is nagy gondot fordítanak. Jelenleg 30 tehén van a szövetkezetben és 14 liter a fejési átlag. A jó termés mellett az állattenyésztésből nyert forintok is hozzájárulnak a munkaegység értékének növeléséhez.

A termelőszövetkezetekben a j premizálás helyi alkalmazását közgyűléseken, illetve küldött- í gyűléseken tárgyalták meg miniden községben. Az ilki Dózsa i Termelőszövetkezetben a közgyűlés előtt 35—40 kaszásra számítottak. A premizálás ismertetése után hetvenötre szaporodott az aratók száma. A kocsisoktól kezdve minden egyéb munkát végző férfi jelentkezett aratni. Az aratógépnél segítkező tagoknak a munkaegységen felül minden learatott hold után két kiló gabonát adnak prémiumként. Az aratógépvezető, ha a napi 6 hold normáját túlteljesíti, a terven felüli terület minden holdja után 5 kiló gabonát kapJönnek a <

Tiszakerecsenyben, Tiszaadony- ban, Mátyuson, és mondhatni a járás minden községében nagy örömmel fogadta a tagság a premizálást. Tiszakerecsenyben például már a múlt hét végén a legtöbb családból kint voltak a családtagok is. Jónai Józseffel vele aratott Margit nevű lánya. Orosz Mihály Ilona lányával, Pólyik Bertalan Vilma lányával, de így sorolhatnánk Bartha Ferencet, Kassai Károlyt és a többi tagokat is, akik családjukkal együtt aratnak.

Egyedül Lónyán nem ilyen nagy a lelkesedés. A szövetkezet vezetősége úgy ismertette a preNagyvarsányban eltértek a járási javaslattól, ők a tervenfelüli termés 30 százalékát adják prémiumként a gabonából is. Tehetik, szorgalmas munkájukkal, a gondos fej trágyázással olyan jó termést érnek el, hogy a terven felüli 30 százalékkal is bőven honorálják a jó munkát. Ebben a községben a legelőrehaladot- tabb az aratás a járásban. Szó- szerint lehet venni, hogy a község apraja, nagyja a határban szorgalmaskodik. Aratás előtt a kapálással egyidőben arra is volt idejük, bogy két 'és fél kilométeres út földalapozását elkészítsék.

:saládtagok

mizálás tervét a tagsággal, hogy holdanként talponállóból 40 kilót dúltből pedig 60 kilót adnak. A tagság értesült arról, hogy Mátyuson a járási értekezleten elfogadott 60, illetve 90 kilót adják, így a lónyai Béke Tsz-ben a várt eredmény nem született meg. Ebben a szövetkezetben a vezetőség eddig is húzódozott a premizálástól. A takarmányberé- karításnál sem alkalmazták azt a módszert, ami a többi községekben jól bevált és bizony ez rányomta a bélyegét a munkára is. A kapálással és takarmánybetakarítással legjobban Lónyán maradtak el.

Van még értetlenség is

Vannak a megyében olyan szövetkezetek, ahol az eső, vagy a kezdeti szervezetlenség nem zavarták a munkát, minden rendben van, ha a tagság is úgy látja helyesnek premizálás nélkül, csuv A fiatal szakmunkások neveléséről

Az idősebb szakmunkások részéről még manapság js elhangzik: „En megszenvedtem a mesterségért”. E kijelentés mögött azonban nemcsak az a sanyarú sors, a kiszolgáltatottság és embertelen viszony húzódik meg mely a régi letűnt társadalomban volt jellemző, hanem más is. De nem is csupán egy vélemény ez a régi mesterről, akitől el kellett lopni a szakma fogasait. Akarva- akaratlanul érződik benne az is, amit ugyan nem mondanak ki, de gondolják: ,.ö is szenvedjen meg érte”. S ez az ,,ő” nem más, mint a fiatal szakmunkások serege, a felnövekvő új szakmunkásgárda, amely új viszonyok, között ismerkedik a mesterséggel. Ezek a fiatalok már nem a régi értelemben vett módon és viszonyok között szenvednek meg a mesterségért. Ez jó., helyes, s az idősebb generáció is egyetért vele. ,

Mégis előfordul: — ha burkolt formában is — a féltékenység' S ennek elsősorban az idősebb szakmunkások az okaj. Mert, bár igaz, közös az érdeke a fiatalnak és az idősebbnek, s. nincs k.enyérféltás .sem, a régi világban eltöltött soksok esztendő hatása azonban még él az idősebbekben, s így. vagy úgy kifejezésre jut. Ismerek, egy kivaló közel negyvenesztendős gyakorlattal .rendelkező munkást, akinek Ny.

üzem köszönheti, hogy ma már jólképzett ifjúmunkás-gárdája van. A gépek kezelésére ő tanította valamennyit. De csak egy bizonyos határig. A gép kényesebb részéről egyiknek sem magyarázott. Történt egyszer, hogy az egyik fiatal segéd — mivel nem értett valamit, de hiába kérdezte volna a mesterétől is — munkaidő után benn maradt az üzemben, és szétszedte a gépet- Rávirradt, mire megtalálta az összefüggéseket az alkatrészek között a szak könyv segítségével. Össze is rakta a gépet. Mikor megtudta az idősebb szakmunkás az esetet, azonnal az igazgatóhoz sietett. „Majd meglátja, hogy az a gyerek egyszer elrontja -a gépet. Igazgató elv- társ, ne ' engedjen meg máskor ilyet nélkülem”. E vélemény jóindulatot tükröz, a társadalmi vagyon féltésének hangja csendül ki belőle. De valami más is. Ne tudjon túl sokat egy elsőéves segéd. De akkor hogy állunk a régi koncepcióval? „Jöjjön rá maga, lopja el, ha tudja!” Tehát mindkettő baj? Nos korántsem általános ez a jelenség, hiszen főleg az idősebb generációnak köszönhető, hogy gyáraink, üzemeink jólképzett utánpótlással rendelkeznek.

Helytelen lenne azenban szó nélkül hagyni a káros jelenségeket, amelyek bizonyos mértékig igenis gátolják, akadályozzák a fiatal szakmunkások nevelését, továbbképzését, Báj, hogy a mesterek némelyike nem gondol ilyenkor arra, hogy szakmai féltékenységből fakadóan, há nem is közvetlenül, mégis gátolja a termelékenység emelését, az önköltség csökkentést. Márpedig ha erre gondolunk, s egy kicsit számolunk, rájövünk, hogy ez százezrekre rúg megyei viszonylatban. Hiszen ha az a fiatal munkás gyorsan elsajátítja a szakma minden csínját- bínját, jobban dolgozik, magasabb lesz a teljesítménye. Igaz, ez az ő javát is szolgálja, mert vastagabb lesz a boríték. De több lesz a termék is, s a nemzeti jövedelem nő. S ez nem lehet közömbös egy munkás számára semSok üzemünk sikerének éppen az az oka, hogy megfelelően foglalkozik a pártszér- , vezet, a KISZ s az igazgatóság a fiatal szakmunkások nevelésével. A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál működik a techni- ku->~ m i tagozata. Tavaly már •k” az első végzett n :k. De emellett nem

hanyagolják el a már iskolát végzetteket sem. Működik a technikus továbbképző is, problémáikkal a KISZ mellett a pártszervezet is foglalkozik, s nem egyszer taggyűlésen is megbeszélik a fiatal szakmunkások nevelését, képzésé1.

és tehenész pedig elvégzi a reggeli munkáját, amíg a kombájn indul, így nem kellett négy embert elvonni a kézi aratóktól, akik a géppel egyidőben kezdték az aratast, de nem az árpában,

hanem a rozstáblán. Ügy határoztak, hogy az árpán kívül " az egész búzát is géppel aratják, ugyanis a 29 kaszásnak marad munkája így is; hét hold rozs jut' egy kaszásra.

jNiiics baj a imin kakedvvel

korrépát, háromszor a kukoricát, az aratás - kezdetére készen .voltak mindennel, de most ez a jutalmazási rendszer még tovább fokozta a lendületüket. Az elnök, a könyvelő és az agronómus Kivételével mindenki résztvész.-az aratásban. Még több családtag segít, mint eddig. A gyerekek sem járnak iskolába, égyütt" aratnak a felnőttekkel; mire levágják és kévébe kötik a gabonát, ‘akkorra a gyerekek össze is hordják, csak keresztelni kell.

A pártszervezet gondja is. . .

2