Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-05 / 157. szám
Szabolcsi diákok a Bodrog mentén 900 helyett 1100 „Erzsébet“ háló Létezése óta már sok-sok nagylányt és menyasszonyt boldogított a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat. Népszerűvé vált „Erzsébet'’ hálószoba-garnitúrájuk az egyik leginkább keresett árucikk a bútorpiacon. Ebben az évben még boldogabbnak akarja látni a vegyesipariak kyl’ektivája a fcrjhezmenőket: terven felü'i mennyiség elkészítését is vállalták. Az első félév sikerrel .járt: a tervezett kilencszáz garnitúra helyett közel 1100-at készítettek. í lUHÍrtiap itt dutgosíak a növénytermelők (i Feli*rgyurinnti .illami Gazdaságban ni, amikoris mindenki meggyőződhet arról, hogy a főméltóságú Kormányzó Úr által kezdeményezett ínségenyhitő mozgalom nemcsak céljaiban, de kivitelében is kizárólag a földmíves jellegű ínséges lakosság munkaalkalomhoz juttatását szolgálta. A Szózat tudósítása igen örvendetes, mert legalábbis Szabolcs megyében a lakosság körében általánosan úgy tudják, hogy. . az itt gyűjtött összegek egyáltalán nem fordíttattak munkaalkalom nyújtására, hanem túlnyomó részben indokolatlan segélyekre. Mondják, hogy van olyan földbirtokos asszony, ki tekintélyes középbirtoka ellenére segélyben részesült. s vannak a segélyezettek között ház- és szőlőbirtokosok és nagy részük általában nem tartozik a földmíves jellegű lakossághoz. Én nem tudom, hogy ez tényleg így van-e, de hinnem kell, mert a mozgalmat intéző bizottság ezt a helyi lap közlése szerint előre így határozta el s az is bizonyos, hogy a Szabolcs megyei Horthy-akció lefolyása így él a köztudatban. Nagyon üdvös lesz tehát a bejelentett elszámolás, legalább tudni fogjuk a valóságot. Kívánatos volna azonban. hogy ez minél hamarabb megtörténjék, mert amit itt leírtam, az nem új dolog s akik itt meg- botránkoztunk a történtek felett, nem tudjuk megérteni, fogy a magyar királyi kormány lenőrző és megtorló intézkeSzeretik a szabolcsi békát a franciák és az olaszok Kevesen tudják, hogy az „Alkotmány” halászati tsz nyolc tagja békafogással foglalkozik. A békát a Magyar Állami Vadker veszi át, s Olaszországba és Franciaországba szállítja, ahol 108 éves platánfa Nyírbátorban Sokan megcsodálják azt a hatalmas ' platánfát, mely ott áll már több mint 100 esztendeje a volt Báni gyártelep udvarán. Az idősebbek elmondották, hogy ezt a fát a gyár alapítója Mandel j Eduár ültette még 1852-bén. 1952- | ben jubilált a platánfa és most I 108 esztendős.. Az irodák mögötti 'hatalmas udvart csaknem telje- | sen elfoglalja. A lombozata — j mint azt megmértük — 30 méter ] átmérőjű, a fa törzsének kerülete közel négy és fél méter, kgy-egy ága megfelel nagyobb fának. nagy sikere van a szabolcsi békáknak: inyencfalatnak számít. Nálunk sem vetik meg azért a finom békafalatot, s a jó fogásból jut hazai fogyasztásra is. Az idén közel 20 mázsa békát fogtak a tsz tagjai. A békafogásnak ősszel és tavasszal van a szezonja, amikor a békákat megcsípi a dér, összekuporodnak, s nem tudnak úgy ugrálni, mint nyáron.* . ősszel alighanem jó „békaszüretre” számíthatunk: jól sikerült az ívás, sok béka lesz az idén. BEFEJEZŐDTEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI TANFOLYAMOK Három egészségügyi és elsőse- ' gélynyujtási tarfolyam fejeződött | be sikerrel Nyíregyházán. A Vö- | röskereszt által szervezett tanfolyamok hallgatór a tanfolyam el- I végzése után lakóterületeiken | végzik az elsősegélynyújtás és az j egészségügyi felvilágosítás mun- I káját. Halálos kimenetelű szerencsétlenség Nyírpilis és Nyírbátor között Koda Ferencné nyírpilisi la kos június 30-án reggel gyalog indult el Nyírbátorba az orvoshoz, férje kíséretében. Útközben utolérte őket Karászi László vontató vezető. A férj leállította a j vontatót, s kérte annak vezetőjét, hogy beteg feleségét és őt vigye be Nyírbátorba. A vontató vezetője hosszas kérlelés után — látva. hogy az asszony tényleg beteg — engedett a kérésnek és felvette Koda Ferencet és feleségét. A Nyírpilist és Nyírbátort ösz- szekötő földúton igen sok a mélyedés és gödör. Egy ilyennél a vontatón gugoló Koda Ferencné kibukott, s a vontató keresztülment a mellkasán. Mire a szerencsétlen asszonyt Nyírbátorba vitték az orvoshoz, az csak a beállott halált tudta megállapítani. A szerencsétlenül járt asz- szonynak egy négyéves és egy kéthónapos kisgyermeke maradt anya nélkül. A szerencsétlenség ügyében folyik a rendőrségi vizsgálat. Bodrogkeresztúr alatt, a Bodrog partján kisebbfajta sátorváros húzódik meg a vízmenti hatalmas fák árnyékában. Festői környezet. A folyón túl Bod- rogzúg ligetes üdezüld gyepszőnyege terül el, a sátraktól jobbra a tokaji Kopasz-hegy magasodik, balfalöl pedig legyezősze- rűen szegélyezik a tájat a zempléni hegyek. Ézt a helyet, a sátortábort választotta otthonául két hétre mintegy négyszázhetven szabolcsi középiskf’ás fiú. Szünidejük alatt eljöttek, hogy dolgozzanak, hogy termővé tegyék a Bodrogzúgot. Munkájuk nagyjelentőségű. A Tiszalöki Erőmű létrejöttével ugyanis megemelkedett a Tisza és a Bodrog vizszíntje, s ennek következtében itt annyira feljött a talajvíz, hogy szinte „megsavanyodik” a fű. Ez a rész pedig kiváló kaszáló, jelentős mennyiségű takarmányt tenne tönkre a belvíz. Ezért született meg az elhatározás, hogy országunk KlSZ-íiataljai nyári mun- katáborozással elvezetik a belvizet. A munka, a hatalmas méretű csatornaépítés már tavaly, megindult. Megyénkből akkor is voltak itt a diákok, s most ők érkeztek elsőnek. Elégedett- vagyok velük .. — mondja Koszti Lajos, a tábor parancsnoka, miközben ladikunk csendesen szeli a Bodrog széles, sima tükrét. Kikötünk a túlparton, a Bodrogzúgon. A fiúk messzebb, beljebb dolgoznak. Léptünk alatt szinte felfröccsen a víz, ott csillog a fűcsomók tövén. Egy vargabetű után előtűnnek a fiúk. Az első száz.ad, a Kossuth Gimnázium diákjai alkotják az ..elővédet'. Barnára sülve, télmesztelenül, gumicsizmában szorgoskodnak. Szemmel láthatóan álakul kezük nyomán a 11—15 méter széles 3 méter mély csatorna,, pedig még csak néhány napja, hogy dolgoznak. Jókedv, és amellett komoly, figyelmes munka. Ez az első benyomásom 1 a fiúkról. Pedig nem könnyű a dolguk, hiszen megérkezésük óta minden nap zuhogott az eső, s ez nagyon megnehezítette a dolgukat. Csúszóssá, sárossá vált a talaj, de ez nem szegte kedvüket. Távolabb a Vasvári Gimnázium diákjai lapátolnak szorgalmasan, talicskázzék a földet a lefektetett deszkapallókon. Most nedves a föld. sok helyen víz-! ben állva kell dolgozni. Cselényi Pista brigádja előtt állapodok ! meg kicsit szemlélődni. A bri- 1 gád minden tagja igyekszik, Kozma Feri, Máté Sanyi és mind a többiek, hosszú lenne felsorolni a nevüket. Érdemes megemlíteni, hogy a diákokkal a tanárok is eljöttek. Pál György, Balku Jenő és Hor- nyák Mihály versenyt dolgoznak a fiúkkal, s bizony nehéz lenne lehagyni őket. Jó példa. A munkahely hosszában ott vannak a Nyíregyházi Pénzügyi Technikum, és tanítóképző, a kisvár- dai a mátészalkai, a tiszalöki, í a vásárosnaményi, a fehérgyar- | mati a nyírbátori középiskolák | diákjai, s derekasan birkóznak a | bodrogzúgi vizenyős talajai. A táborvezető nevetve meséli, hogy a közel ötszáz diák közül talán tíz ujján meg tudná számolni azokat a gyerekeket, akik kissé „kényelmesek”. Sátrakba húzódva várták, hogy elálljon az eső, szűnjön a dörgés és villámlás. Nagynehezen végeszakadt a „zene-bonának”. A diákok nevetve meséltek el egy kis történetet. Megérkezésük napján, hétfőn az esti órákban hatalmas záport kapott a tábor. Nenn hagyjuk, hogy porrá égjen egy falu... lekor gyorsan hozzáláttak „víz- sleníteni” a tábort. Később a iúk a zempléni hegyek oldalán j árom nagy fénycsóvát vettek j szre. — Ég valamelyik falu!,.Látjá-1 ok. milyen hatalmas fénye van! I legítséget , kell. nyújtanunk! | <em hagyhatjuk, hogy . leégjen aj alul Gyerünk!!! Valósággal megostromolták a áborparancsnókot. s a Vége az att. hogy két teherautó indult 1 tömve diákokkal a „veszélyen” lévő falu megmentésére, j ■'agy harminc-negyven, kilométer | ocsikáztak. míg valahol Olasz- I iszka környékén rátaláltak a tűzre.” Egy téglagyár reflekto- ! ai világítottak . az éjszakában, ■zt nézték tűznek a derék, se- ;((eni kész fiúk. Visszafelé akarok indulni, mikor egyikük a LÖzelben íüstfelhőket vett ész- e. Gyorsan elindultak a füst- ’ elhők irányába, s mikor közel :rtek hozzá, nagvot füttventett ; i „füst” és elindult a vonat!’ | gv sültek fel a diákok, de fel- i ülésük miatt egyáltalán nem I feli szégyenkezniük, hiszen segí- ö szándékuk mindent megma- 1 [yaráz. A szórakozás és az időjárás Az időjárás egyáltalán nem tegyes a szabolcsi fiúkhoz. Kálónként esővel öntözi őkét — íondolom, hogy nagyra nőjjenek — hátráltatja a munkát, s meggátolja. hogy szórakozhassanak, ioortolhassanak. Pedig alig várók. hogy elövehessék a focikat. Délután kettőtől szabad a dél- itánjuk, s már el is tervezték, nogy táborbajnokságot bonyolí- anak le foci és asztaliteniszben. Mintegy tizenhat rögtönzött futballcsapat alakult, s 2x20 perces mérkőzéseken döntik el az elsőség sorsát. Az egyik lelkes futballrajongó örömmel mesélte el, hogy a napokban ellátogat hozzájuk az MTK ifi csapata, hogy a tábor válogatottjával megmérkőzzék. Kultúrcsoportok is szerepelni fognak, s a közelmúlt napokban Öveges József Kossuth díjas fizikus tartott nagysikerű előadást fizikai érdekességekről. A táborban van mikrofon, rádió, hanglemezek. egyszóval lenne mivel eltölteni a fiúknak a szabadidejüket, csak éppen az eső... Jól vagyunk Oldalakat lehetne írni róluk, annyi epizód, oly sok minden adódik életükben. Annyit okvetlenül el kell mondani, hogy \z első napok eredményeit tekintve a brigádok között ez az élcsoport: 1. a 21-es, 2. a 12-es 3. a 20-as (mindhárom Vasvári G.) 4. a 41-es (tanítóképző), 5. a 45-ös (tiszalöki) brigád. A századok között első helyen a második század áll (Vasvári G.). Második helyen a kisvárdábó! való század következik. S az egész tábor munkájáról annyit, hogy’ az első napokban, bár alig tudtak rendesen dolgozni az eső miatt, mégis szépen haladtak, s többet csináltak, mint amennyit a tábor vezetősége az időjárást tekintve várt volna. Befejezésül: a diákok üzenik, ho°v itthon nem kell aggódni értük, a Bodrogban senki sem fürdik közülük, a fürdés ugyanis tilos. Továbbá, a koszt bőséges és ízletes, jókedvük van. s ezt még az eső sem tudja elrontani. Jól érzik magukat, festői környezetben szórakoznak, nihsn- nek. no és napi nyolc órában izmosodnak egy kicsit. (Bézi) dése hol késik az éji homály- I ban? Vagy talán ez is az arany | f középút politikája?” j,> Végül Kozma, ezt írja emlék- j iratában a bejelentés sorsáról: ! * „Persze ennek sem volt semmi j.( következményé”. Ebben nincs t semmi különös. Ugyan miért is t háborodott volna fel a földbir- , tokosok magyar királyi kormá- j nya azon, hogy, a inségakció pénzéből nem az éhező szegények. hanem „segélyre szoruló” földbirtokosok kaptak?! Ez pontosan megfelelt az ellenforradalmi Horthy-rendszer mo- , ráljáriak. erkölcsi felfogásának. A panamista. népelnyomó megyei urak arcpirulás nélkül ; hirdették, hogy tevékenységük < a legerkölcsebb, a legkeresz- • tyénibb, a legnemzetibb. Ami- , kor híre jött annak, hogy a < kormány esetleg újjá akarja j választatni j megyei tisztika- ■ rókát, a Szabolcs megyei törvényhatóság megbízásával Mi- . kecz alispán emlékiratban til- j takozott a terv ellen. Azt javasolta. hogy ”... a jelenlegi | tisztikar rendkívüli, időkben , teljesített emberfeletti munkás- j sága kivételes erkölcsi elisme-! rése gyanánt mostani állásában élethossziglan —« azonban a ' szükségessé váló időközi tiszt- j újítás alkalmával való élőmé- ■ netel lehetősegének biztosításé-1 val — továbbra is meghagyas- sék.,.” Egy percig sem furdalta tehát őket a lelkiismeret, éppen ellenkezőleg: kivételes erkölcsi elismerésre tartottak igényt. | (Folytatjuk) :i A sok eső legjobban a szatmári földeken hátráltatta a növényápolási munkákat. A Fehérgyarmati Állami Gazdaság ‘vezetői. párt- és - szakszervezete a dolgozókkal egyetértésben eiha- lározlák, hogy minden kínálkozó időt felhasználnak a növényápolásban előállt lemaradás megszüntetésére. Vasárnap reggel öt órakor már mindenki megjelent a munkahelyén. Az igazgató, a mezőgazdászok és a többi vezető dolgozó — összesen ötvenen — szintén szerszámot fogtak. A jó példának meg is lett az eredménye. A munkába állt 362 állami gazdasági dolgozó reggel öt órától délután egy óráig negyven hold kukoricát, húsz hold silókukoricát kapált meg. Negyvenkét holdról gyűjtötték össze és kazlazták a pillangós takarmányt. Ahol lehetett, tíz hold árpát is learattak s emellett végezték a herefélék kaszálását és a gyümölcsös permetezését is.
