Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

tttéf fi'alttár fmt «{|TK(ll/t((H Metszik a kerti fákat ■ KZ ViZM.P 1 ZMOtC S - $.7 AT MÁK MÍC.r.f-l B t ZÓ T TS-J’G A £ S a'. Mßfirf.l: T A NfC S ;,t-4 Pj A XVII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM Ära 50 iülór I960. JÜLIUS 30, SZOMBATI Mozi a városnak 13 miilióiiói - B negye minden községében lesz filmszínház a Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói a második negyedév folya­mán 301 ezer forint terven felüli nyereséget értek el. Az elmúlt három hónap alatt a vállalat dolgozói közül tizenöt főt jutalmaztak meg jó munká­jukért, közülük kettőt küldtek el Moszkvába, túristaútra a vál­lalat költségén, s huszonnégy főt részesítettek különféle segélyben. Ma már a film a dolgozók leg­alapvetőbb szórakozási és egy­ben művelődési formája is. Ezt tudják a Moziüzemi Vállalat dol­gozói és vezetői is, s a jövőben úgy végzik munkájukat, hogy ennek az alapvető feladatnak a lehető legjobban eleget tudja­nak tenni. Közelebbi terve a vállalatnak, hogy minden olyan községben, ahol kigyullad a villany és van alkalmas helyiség, ott mozit lé­tesítsenek. Ilyen szempontból nagy segítséget jelent munkájuk­hoz az egyre erősebb ütemben haladó faluvillamosítás. Igen nagy jelentőségű a Mozi­üzemi Vállalat távlati célkitű­zése. Termelési tanácskozást tartottak a Moziüzemi Vállalat dolgosói százalékkal többre teljesítették. A jó műsorpolitikával és a helyes propagandával azt érték el a vállalat dolgozói, hogy látogatott- sági tervüket is 105,7 százalékra tudták teljesíteni. Mindezek nyo­A közelmúlt napokban Nyír­egyházán, a Dózsa filmszínház­ban tartották termelési tanácsko­zásukat a Moziüzemi Vállalat dolgozói, ahol a második negyed­évben végzett munkáról adtak számot. Az elmúlt negyedévben kielé­gítően folyt a műszaki fejlesztés a vállalatnál. Három hónap alatt négy kes- kenyfilmű mozit nyitottak meg: Tiszadob—Reje tanyán, Tiszakanyáron, Aporligeten és Csengersimán. Ezen kívül megnyitották a megye első állandó szélesvásznú mozijai Kemecsén, illetve az ezt követő második szélesvásznú filmszínhá­zat Vásárosnaményban. Az el­múlt negyedéiben a működő mo­zik korszerűsítésére, felszerelések bővítésére összesen 956 ezer fo­rintot költöttek.A harmadik ne­gyedévben is tovább fog folyni a fejlesztés. Augusztus 20.-ára, alkotmányunk ünnepének tiszteletére például Csarodán fognak megnyitni egy olyan korszerű, süllyesztett néző­terű mozit, mely Nyíregyhá­zán is elkelne. A vallalat szép eredményt ért el az elmúlt negyedévben. A be­vételi növekedés is mutatja ezt. Második negyedéves tervüket 106,5 százalékra, az elmúlt év hasonló időszakához képest 7,2 Az ötéves terv folyamán meg fogják valósítani, hogy me­gyénk minden, a legkisebb községében is működjön mozi. Ugyanakkor hírt adtak arról is, hogy az ötéves terv folyamán Nyíregyháza a megye székhelye is gazdagodik. Az eddigi elkép­zelések szerint 1963-ban fog meg­épülni egy hatszázszemélyes új mozi, előreláthatólag tizenhároru- millió forintos költséggel, mely az ország egyik legszebb, s talán legkorszerűbb filmszínháza lesz. (Foto: FÉNYSZÖV. Márton Gy. felv.) Kétszáz mázsa paradicsom, százhaívan mázsa zöldpaprika holdanként a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben A nyíregyházi Dózsa Termelő­szövetkezet zöldségkertészetében szemet gyönyörködtető a tekinté­lyes területen termelt helerózis paradicsom és a formás bogyókat hozó cecci paprika. A szövetke­zet már korábban megkezdte ezeknek a termékeknek az érté­kesítését. Az idén, becslés szerint, a pa­radicsom kétszáz mázsát, a cecei paprika százhatvan mázsát hoz holdanként. Ez egyrész arra mu­tat, hogy a zöldségtermelés igen kifizetődő, másrészt megnyugta­tásul szolgálhat, hogy a nyíregy­házi és a Nyíregyháza-környéki termelőszövetkezetek szinte ma­guk képesek éllátni a majd meg­épülő konzervgyárat. A Dózsa Termelőszövetkezetben példátú 150—200 hold kitűnő minőségű földön tudnak majd zöldségfélét termelni a konzervgyár részére. S hortobágyi halgazdaságba mentek tapasztalatcserére a fehérgyarmati járás téeszeinek vezetői A téesz-járássá alakulás ered­ményeként mód nyílt a fehér- gyarmati járásban az egységes vízgazdálkodási rendszer kialakí­tására. A folyók, holtágak vizel­nek hasznosítására tizenötéves tervet dolgoznak ki, amelynek ke­retében igyekeznek majd kialakí­tani a rizs, a szántóföldi növé­nyek öntözését és a halastavakat. Halastónak sok szikes, régi tó­fenék lesz alkalmas, mintegy Húszmilliós erdőkár, letarolt kukoricaföldek a pusztító jeges orkán nyomában A legidősebb emberek sem emlékeznek olyan pusztító jeges orkánra, mint amilyen július 23-án Omboly—Nyírvasvári— Nyírkáta—Hod as;- vonalában mintegy tízezer hold terület fe­lett elvonult. A jeges orkán a száz kilo­métert meghaladó sebesség­gel száguldott, s Nyírvasván, de különösen Nyírkáta ha­tárában mérhetetlen károkat okozott. A tomboló elemek pásztásan tépték ki tövestől, vagy csavar­ták ki derékban az erdő negy­ven esztendős fáit. A műutakat eltorlaszolta a kitépett fák tö­mege s a határban lévő dűlő- utakon még most sem lehet ren­desen közlekedni. Az erdőgazdaság az álla­mi erdőben okozott kárt mintegy húszmillió forintra beesüli. A szántóföldeken, mintegy há­romezer holdon — amiből több mint kétezer hold a nyírkátai határba esik — teljes pusztítást vitt végbe a vihar. A kukorica, dohány, napraforgó és burgenya- táblakon apró csonkok marad­tak, amelyekről alig lehet fel­ismerni az eredeti növényt. A gabonakeresztek kévéit szétdo- oálta, kalászait leszaggatta a je­ges vihar. A nyírkátai Rákóczi Tsz hatvan hold dinnyéjét, re- j kordtermést ígérő gyümölcsösét j is nagyon tönkretette a vihai. j A fiatal fák kérgét legtöbb' he- i lyen egyszerűen lenyúzta. A ha- j tárban a hasznos és káros va- j dakat egyaránt elpusztította. Néhány emberről, akik sze­rencsétlenségükre a határ­ban tartózkodtak, a ruhát tépte le a jég s gyógykeze­lésben kell részesíteni őket. Sok lakóház és gazdasági epület tetejét tépte le az orkán. A nyírkátai Rákóczi Termelő- szövetkezetnek előzetes becslés j szerint négymillió forint kárt okozott a néhány perces ítélet­idő. Vincze Józseffel, a megyei ta­nács vb. elnökhelyei lesével és! a termelőszövetkezet elnökével jártuk be a szomorú képet nyúj­tó határt. Az is kiderült közben, hogy a többmillió forint értéket ígérő határ — sajnos — nem volt elemi kár ellen biztosítva a tagság ellenál­lása következtében. Az elnök, titokban, sajat. fele­lősségére csupán a dohányt biz­tosította be. így nagyon drága árat kellett fizetniök makacs maradiságukért. Azonban a szövetkezet veze­tősége, de maguk a tagok is, már nem azon siránkoznak, amin úgysem változtathatnak, hanem igyekeznek menteni, ami még egyáltalán menthető. Most, pár nappal a kártétel után ala­posan felmérik az egész határt. Oda, ahol semmi remény nincs ar­ra, hogy a tönkretett nö­vény termést hozzon, igye­keznek olyan másodnövény«* két tenni, amelyek hasznot hajtanak. A megyei tanács nagy segít­séget nyújt nekik ebben a tö­rekvésükben. Nyolcvan mázsa, rövid tenyészidejű Red-king ku­korica vetőmagot biztosítanak részükre. A tsz-ben vetnek majd kölest, muhart, szóját, pohán­kát. S a terület jelentős részén akarnak őszre való friss zöld­ségféléket termelni. Ilyen lesz majd a zöldbab, borsó, fürtös uborka és egyéb zöldség. Ezek­kel a gyors intézkedésekkel kí­vánják pótolni azt a hatalmas kárt, amely váratlanul érte a különben igen jqi működő ter­melőszövetkezetet."' S. A. Alkotmányi műszak kezdődött augusztus 20. tiszteletére téglagyárainkban Sikeres munka a második negyedévben A szokatlan időjárás kemény tói. A visaek leeresztésével több helytállást követelt az elmúlt na- igy fennakadás nélk?f foJyhat ^ pókban a téglagyárak munkásai-1 vkbb a termélés. 12 es Jel millió nyerstégla A Szabolcs-Szatmár megyei tervét. A betervezett 11 és íél- Épitóanyagipari Vállalathoz tar- millió nyerstéglával szemben 12 tozó négy téglagyárban sikeres £s félmilliót termeltek a négy munkát végeztek a második ne- ... . , ......... ... téglagyárban. Különösen a tisca­gyedevben. A fehérgyarmati teg­lágyéi* ' kivételével valamennyi berceliek és a tiszavasváriak tet- teljesítette forint- és nyerstégla- lek ki magukért. Tornádó-ventillátorok Gondoskodott a megyei vállalat a négy téglagyár részére Tornádó- árról is, hogy a nagy hőségben ventillátorokat darabonként 2210 dolgozó munkások felüdülést, forintos költséggel, melyeknek c nyerjenek. Ezért vásároltak mind | felszerelését megkezdték. A betonúzem példája Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére, augusztus 20-ra megkez­dődött a verseny a téglagyárak kö­zött. Ennek a nemes vetélkedés­nek a kezdeményezői a nyíregy­házi belonüzemiek voltak, akin- nek a kihívását a többiek el is fogadták. A műszak július 25-től augusztus 17-ig tart. s az értéke­lést minden nap pontosan vég­zik, a megyei vállalatnál. A ver­seny pontjai között szerepel a mozaiklap gyártási tervének túl­teljesítése, az egy műszakórár* eső nyersíéglaterv túlteljesítése, egy kemence légköbméterére eső égetett tégla mennyisége, valamint az üzemi rend és tisztaság. Az eredményekről naponta értesül­nek a téglagyárak. Ez a verseny biztosan újabb sikereket hoz a téglagyárban, s eredményeként még több tégla kerül az iparba, de ugyanakkor több lesz a dolgo­zók keresete Is. , 300—500 holdon és emellett a fo­lyók holtágai is ott vannak. El­gondolás szerint tíz halastavat le­hetne létesíteni, amikből egyet — a nábrádi Békeharcos Tsz-ben — már tavaly megépítették. A termelőszövetkezetek vezetői — összesen nyolcvanan — azért utaztak tegnap a Hortobágyra, hogy ott közvetlenül megismer- j kedjenek a haltenyésztéssel, a; halgazdaság hasznosságával. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom