Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-26 / 175. szám
Részrehajlás nélkül •eszrshajldí — bűvös, sok mindent eláruló szó. A szegény népek, reménytelen sorsukat látva, az akkor helyénvaló filozó- íiai igazságot szűrték lé maguknak: „Még Krisztusnak is maga felé hajlik a keze”, Ebbé sűrítették bele összés élettapasztalatukat arról a világról, amely nekik jószerrel csak munkát adott, de annak hasznát másók élvezték. Üj Világunkban a magamnak - és atyámfiainak-valóság a régi fárkastörvény maradványa, ez az „aki bírja, maija” élv, amely ma még fertőzi közéletünket, s gáncsot vet a közösség előrehaladása elé. „Előbb nekem, aztán újra nekem. .. majd a többinek is, ha jut” meglévő és nem kellemes kísérő jelensége a napjainkban átalakuló falu első lépéseinek. És éz olyan probléma, amelyet rövidebb, vagy hosszabb időn keresztül, az egyes községek sajátos viszonyai között tudnak mégoldani. S ha mutatkoznak is kezdeti eredmények, a részrehajlás, a magámnakvaló- ság újra és újra igyekszik teret hódítani, mert ez immár nem gazdasági kérdés, hanem az emberek tudatát fertőzte meg. Sorolni lehetné azokat az esetekét, amikor egy-egy érdekcsoport a saját hasznára igyekszik kerékkötőjévé lenni olyan dolgoknak, amelyek az egész közösség érdekét Szolgálnák. Sajátos és nem ritka az az eset sem. amikór a szövetkezeti vezetők adott pozíciójuk birtokában igyekeznek előtérbe helyezni saját érdeküket s ennék következménye az egész közösség szellemének megfertőzésé, vagy k tagok egy részének háttérbe szorítása — anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ax égvén boldogulása egybeesik a köeösségével Ennék az igén lényeges problémának a további elemzését érdemes égy olyan termelőszövetkezetnél elvégezni, ahol sók hu- za-vona, belső meghasoniás után az emberek tudatában mindjobban úrra lesz: az egyén érdeké, boldogulásának útia egybeesik a közösségével. A kisvarsányi Üj Élet Terme- lőszövétkezet — sok máshoz hasonlóan — a tél végén ölelte fel a község dolgozó parasztságát. A megindulásnál az általános nehézségeken túl is több probléma Jelentkezett. A megalakított brigádok között volt olyan, amelyből a sZörgós vetési munkák Idején az ötvén tág közül hár- man-négyen mentek dolgozni. Nagy visszahúzó erő volt a fögatosok lazasága is a munkában s a vezetés gyengesége, részrehajlása eredményezte a vihart például a háztáji földek elosztásánál. Voltak, akiknek az „egyéni buzgósága”, vagy a felülről jött „szerencse” eredményeként a háztáji gazdaságuk jóval meghaladta a törvényes területet s nyilvánvaló, akadtak jócskán, akik a „közelebb lévök” miatt ugyancsak hátrányos helyzetbe kerültek. Az ilyen és ehhez hasonló körülmények táptalajt adtak a vi- szálykodas elburjánzásának s nyilvánvaló, hogy éz nagymértékben rányomta bélyegét a szövetkezet szervezeti életére, a gazdasági év helyes kibontakoztatására úgyannyira, hogy a vezetőség mar nem volt így képes megoldani a feladatokat. ve igyekeztek áztan megoldani a hövényápoiás egy- részérték gépesítését s az aratásnál pedig — álig hitték volna ezt a tavaszon! a kézi kasza és a kévekötőgép mellett negyven holdon a legmodernebb, kétménetes betakarítást alkalmazták a tagok nagy megelégedésére. Helyes úton S ahogy rendeződtek lassan a dolgok, egyre kevesebb tápja volt a bizalmatlanságnak, úgy kezdtek a termelőszövetkezeti tagok küldöttgyűlései is okos, a közösség érdeket egyformán szem előtt tartó emberek hasznos gyülekezetévé válni. Az eredmények láttán á bizalmatlanság a bizonytalansággal együtt mindjobban háttérbe szorul a kisvarsányi Üj Élet Tsz-ben. A kétszer tizenkét forintos munkaegységenként! clő- lég, amit a tagok megkaptak s az az alap, amely biztosítja a tervezett 45 forintos zárszámadási részesedést, beszédes bizonyítéka annak, hogy a szövetkezet a helyes úton jár, Végezetül annyit, hogy az egyre izmosodo bizalom kétöldálu; a tagok bíznak a vezetőségben, az elnökben s az elnök pedig az egész kollektívában. Az elnök nemcsak a mindennapi odaadó munkájával tesz erről bizonyságot, hanem „hosszúlejáratú” kapcsolatot akar létrehozni; elhatározta, hogy a három éves szerződés helyett végleg megtelepszik a községben, Samu András Harminc fok Azt móndiá Bácsi Efid.fi:- * — Menjünk, komám a Zöld Mezöbi. Csak nézek rá, ázt góndo- lüfti, hogy tálán valami elintézni valója vá)i a rendőrségnek a szövetkezettel. Azonban hamar magyarázatot kapok. — Ma szabadnapos vagyok, ráérek. Segítsünk nékik egy kicsit áz aratásban. tgy indultunk el kettesben a kölesei Zöld Mező Tsz búzatáblái felé. A Nap „heted-magával" ontja sugarait. perzseli az emberek csupasz bőrét. Dolgoznak itt az aratásnál, a kukoricaföldön, mindenütt. Az idősebbek a kapálással vannak elfoglalva, a fiatalabbak a kaszát fogják; aratnak. özvegy Kiss Józsefné fekete kendöjé alól tekinget a sziporkázó égre, s néha széttekííil. várja, mikor hozzák már azt a „sert”, amit az elnök megígért. Kiss néni hetvenhat éves. De ilyenkor nem tud otthon maradni. Hajtja a vére. Azt mondja, ő is „lendít valamit" a tengerikapalásban. A z aratásnál aztán minden- féle népség gyűrkőzík. A Tamási család nyolcadmagával fogyasztja a rendeket. Ég á munka a kézük alatt. Dé itt Van a búzatáblákon a másik Kiss Jozséfné, Bálkü Istvánná is, akik hatvan esztendős létükre is markát szednék. Hiába, ók már régi időkből tudják, hbgy milyen kár, ha egy szent búza is elpereg. Harbüla Jancsi, még Kűri — még iskolások—felnőttéi komolysággal segítenék édesanyjuknak. És nagyon élvezik az egészét, mért ők még soha nem dolgoztak együtt eny- nyi sok emberrel. Kiss János, a növénytermelési brigádvezető verejtékét törülgetMegoldódtak a legégetőbb problémák Kisvarsányban Áprilisban választották — a járási szervek .javaslata alapján *— új elnököt a szövetkezét élére. Az elnöknek, Kanda Ferenc- p«k — mint a szövetkezet párt- titkára, Tóth Bálint elmondja —, kemény kézzel, de minden részrehajlás nélkül kellet munkához látnia. A pártszervezet segítségével — amelynek már nem kellett a személyi torzsalkodások labirintusában tapogatóznia — fokozatosan sikerült megoldani a legégetőbb problémákat: a háztáji terület, a munkafegyelem, a munkaszervezet kérdéseit. Úgymond, szereztek „ellenséget”, de ami örvendetes, mindjobban gyarapodott azoknak a száma, akik azt. mondták: „Az elnökünk, látjuk, becsületes ember, a javunkat akarja, érdemes rá hallgatni. vele dolgozni”! Tennivaló volt és van is bőven. Többek között például a kikelet előtt kaptak fakitermelési engedélyt, hogy szerfás istállókat építsenek, azonban az egyéb- irányú „elfoglaltság” miatt erdővágásra nem került sor, épület nincs, a kocák pedig a jövő hónapban fialnak. Most kölcsön faanyagból kell a fiaztatót megépíteni s erre a Balkányi Állami Gazdasággal szeretnének egyezséget kötni, ahöl van faanyag és a tsz a tél folyamán vissza tudná adni. A megalakulást követő első közgyűléseken haliam sem akart a tagság a gépállomás igénybevételéről. Az adott körülmények pedig —- több a nö a termelőszövetkezetben, mint a férfi — szükségessé tették volna a gépi munkát a növényápolásnál és az aratásnál is. Rendesebb kerékvágásba zökkenBiztató kezdeményezés - fanyar mellékízzel Megjegyzések az Országos Rendező Iroda műsoráról AZ ORSZÁGOS KRITIKA által dicsért és beharangozott „Tégnáp asszony, ma menyasz- szony” új falusi tárgyú műsor a hideg, esőre hajló este ellenére is telt házat vonzott vasárnap a szabadtéri színpad üléssoraiba. Már pénteken felkerült a plakátokra a nyíregyházi közönség előlegezett bizalma: minden jegy elkelt! Az érdeklődési elsősorban Szabó Pál, Tamási Áron, Simon István, Ignácz Rózsa neve es közös munkája fémjelezte. A cím varázsa és néhány országosan elismert művész fellépése csak fokozta az érdeklődést. ELÖLJÁRÓBAN szögezzük le: A keretbe foglalt tréfák, tréfás jelenetek, táncok, ének- és zsne- számök, valamint a közös és nagynevű művészek produkciója ieltétlenüi újszerű és követendő kezdeményezés. Sajnos — talán nagyképúnek tűnik a megallapi- lás — az első próbálkozás „szocialista tartalommal” megtűzdelt, népszínművekre emlékeztetett. Néhány évvel mintha vlsszaper- gett volna az idő vasárnap este a szabadtéri színpadon. Hát ilyenek, így élnek, ez a humoruk a mai falusi embereknek? A poének — egy-kettő kivételével — eléggé elcsépeltek és szokványosak, hogy úgy mondjuk, „jól beváltak” voltak. Nevetni, szórakozni így is lehetett, de csak bizonyos mellékízzel a seájszöglet- ben. SZÉCSI PERÉN C RENDEZÉSÉBEN nem sok ötlet volt és ami mégis akadt — inkább meghökkentett. Dicséretére legyen mondva, hogy néhány töréstől eltekintve, gördülékenyen bonyolította a műsort. A népszerű Mari néni es Gergely bácsi testreirt szerepében Völcsey Rózsi és Balazs Janos a tőlük megszokott színvonalón arattak megérdemelt tapsokat. Rózsahegyi Marika Anikója bajos, üde színfoltja volt a műsornak. Sajnos, művészi fejlődésében mintha megtorpant volna. Ragaszkodott a korábbi műsoraiban tetszést aratott régi receptekhez és helyenként — bosz- szantóan róssz volt. Kakas Lajos vérszegény figuráját Szirtes Adám próbálta több-kevesebb Sikerrel elfogadhatóvá tenni. — Pethes Ferenc könyvelő-alakítása meglehetősen ügyes, de helyenként túl hangos volt. Lorenz Kornélia és Béres Ferenc népdalénekesek a várakozásnak megfelelően járultak hozzá a műsor hangulatának emeléséhez. BORDY BELLA, mint táncos, méltán aratott megérdemelt sikert, jóllehet táncai emlékeztettek a hajdani Gyöngyösbökreta- mozgalomra. Mint koreográfus — táncai színvonala erősén vitatható. Tetézte a bajt, hogy a tánckar még nem forrott eggyé, technikai és főleg térformái szempontból vétették sok hibát. Sárközi Lajos és népi zenekara nem okozott csalódást, bár a műsorösszeállításban helyenként ők is á kitaposott úton járták es únáslg ismert számokat hallhattunk. A díszletek ötletesek és szépek voltak. Kár, hogy az előtérben kétoldalt elhelyezett virágok — bosszantó giccsek voltak. HA AZ OBI ELŐADÁSÁBÓL a nézőkben nem is maradt több, mint négy jelentős írónk, költőnk első közös próbálkozása és néhány jónevű művésszel való találkozás élménye, reméljük, hogy legközelebb színvonalasabb előadásnak tapsolhatunk. (Péter) vYvyv^yvwywywwyyvwwvvyvvyvy> MOZIK M ŰSORA BÉKE MOZI: Szomjúság. Magyarul beszélő szovjet film. Történet égy halálra ítélt város megmentéiről. Előadások kezdete: tél 5, fél7, fél 9 órakor, A fél kilences előadás jó idő esetén a Sztálih-térí Kertmoziban lesz. DÓZSA MOZI: Dandin György. Francia vígjáték, színes magyar filmen. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor, GORKIJ MOZI: Fehér vér. Napjaink égető kérdésé, egy fiatal pár drámája. Magyarul beszélő NDK film, Előadások kezdete: 4. 8 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Láthatatlan kötelék. Barátok, szerelmesek, harcostársak, egy emberöltő története. Magyarul beszélő színes Szovjet film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. — árnyékban vé igyekszik a csoporthoz, s újságolja. — A’ Balku csoport biféjétla a táblát, most másikba mégy. igyekezzünk, mert. ..ránk veri nek Wem kell itt bíztatni sem kit. Máté Endre bácsi félhajt a büfénél egy pohár málnát, s biztatja a marokssedöjet. hogy: Gyere na, bírod még? Pedig az öreg hatvanhárom éves. Máté Sándorné is biztatja a két fiatalembert. Sebők Istvánt ét Kozák Sándort, akik ugyancsak nekidülnek a kaszának. Ők gyakorlaton vannak az erdészeti szakiskolából. — Gyerünk, fiaim gyerünk — szól Máté néni a fiúknak. —• Nemsokára itt lesz a csirkepap- rikás. A Tóth testvérekkel együtt dolgozik Varga Mária, akit nagyon szorgalmasnak tartanák a többiek. Névéivé szól oda nekem, míg törli az arcáról a bőven csurgó verítéket. — Peri bácsi! Most a Holdon lenne jó! — Miért, té?> — Mert ott nincs ilyen bolond meleg. Máté Karolina a bátyjára. Teri meg a maga kaszására dúny- nyög a mgykirimájií szalmakalap alól. — Akkora rendét vágnak, hogy az isten se bírja utánuk összeszedni. Az emberek mát a bokáján is Csurog a viz. persze, a kaszások az ilyeL neken csak befelé bäzsä- lyognak és még jobban neki- éfeszlik a kaszát a búzának. De üzért nem rosszak ők, mert se- gitenek néha a marökszc&ésben. Ilyen népség közt igazán nem lehet megállni, hogy mi is, a rendőr komámmal neki ne gyürközzünk a munkának. És csudák csudája, őszre se vesz- szűk munka közben, hogy milyen meleg van. Szakács Férent, Maims ruhakőícsönzü a NürssYháíi Idzsef ilíila Művelődési Múmn A lakosság igényeinek még jobb kielégítése érdekében határozott úgy a József Attila Művelődési Ház vezetőségé, hógy a második félév folyamán alkalmi ruhakölcsönzőt nyit. Ez annál is inkább szükséges, mért a legtöbb városhoz képest Nyíregyháza ilyennel még nem rendelkezik és a magános kölcsönzők méregdrága áron teljesitik az alkalmi kívánságokat. A József Attila Művelődési Ház a második félév folyamán 5 menyasszonyi ruhát, ö koszorúslány ruhát, 5 szmokingot és 5 fekete báli ruhát szerez be és ezzel megnyitja az alkalmi ruhakölcsünzüt, E célra 33 ezer forintot forditnak. RELETMAGyARORSZAG A Magyar Szocialista Munká-spar Síaboics-Szaunár megyei Bizottsága e* a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Ballal Lajos. Kiadja: a Keletrtagyarorazág La?» kiadó Vállalat. Felelős euadó; far kis Pál. szerkesztőség: Nyíregyházai sztáUe tér lb Teli IS-"»: lő-Tl| 16-*2. Kiadóhivatal: Nyíregyházái Zsdaaoe u. L Ten 30-06. Kéziratot nem öntünk Meg, é* osna adunk vissza. Terjeszt! a Magyar posta. El«az*a> nétő a nelyt oo stahl vitátoknál *» kézcesí tőknél. szsDoies-üzatmar megyei Nyoma»- pari Vállalat. Nyíregyháza; Dózsa Qyörgp a *i 4.