Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

a hónap derekáig még átveszik a szerződött újburgonyát A megyei FOB legutóbbi ülésén a gabonafelvásárlás mellett a tej­termeléssel és a korai burgonya értékesítésével is foglalkozott. Az operatív bizottság tanulmá­nyozta a Tejipari Vállalat jelen­tését s megállapította, hogy a ter­melőszövetkezetek gazdálkodásá­nak megszilárdulása és az egyéni gazdák termelési kedve eredmé­nyeként a tejfelvásárlás tervét a vállalat teljesíteni tudja.- Ezen túlmenően rámutattak arra is, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai az árutej termelésében igen elmaradtak: a termelőszövetkezetek áru- tcj-termclése, egy tehén után, kétszerese a háztáji mennyi­ségnek. A nagyarányú eltolódásnak egyik magyarázata az, hogy a termelő­szövetkezeti családok több tejet fogyasztanak, nem vonják el ma­guktól, mint egyéni korukban. Ez azonban csak egyik része a dolognak. A másik, a súlyosabb, hogy — bár a háztáji gazdasá­gokban ez idő szerint több te-1 hén van, mint a közösben — a háztáji állomány takar­mányellátása nem kielégítő. Ez már megmutatkozott legtöbb helyen a legelők elosztásában, ahol a háztáji jószág sorsát ide­genként kezelték a termelőszö­vetkezeti vezetők, figyelmen kí­vül hagyva a kormány törekvé­seit, amelyek arra irányulnak, hogy a háztáji gazdaságból is számít az árura. A szénafélék betakarítása idején javult a hely­zet. Több helyen adtak már elő­leget takarmányból, vagy a munkaegység-teljesítés és a ház­táji szükségletet figyelembe véve kaszálnivalót osztottak ki a tagok részére. A következő időben szük­ség van arra, hogy tovább javít­sák a háztáji állomány takar­mányellátását. A bizottság javasolja a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak, hogy széleskörű tejtermelés: versenyt bontakoztasson ki a ter­melőszövetkezetekben a hozamok növelése érdekében. zöme most jelentkezik, illetve az importőr országok most is szíve­sen vásárolják korai burgonyán­kat. Éppen ezért a felvásárló hálózat még jú­lius 10—15-ig átveszi a szer­ződéssel lekötött szállítmá­nyokat. Kedvező a kereskedelmi válla­lat elgondolása, amely szerint azoknál a szerződő feleknél — tsz-eknél —, amelyek a szállítási idényben nem tudták valami ok­nál fogva átadni burgonyájukat, a vállalat és a tsz megegyezése alapján, szárfelhúzásos módon továbbszaporításra szánják a ko­rai burgonyát és a MÉK felárral vetőgumóátadási szerződést köt velük, vagy az így előállított vető- gumó megmarad a szövetkezet­nek. Leghamarabb Danes Barnáné és Pécsik M Kossuth Tsz adminisztrátorai tudjak meg ezt. Mindenkinek beírják a munkaegységkönyvébe az ellenőrzött tejesítményt. Hammel József felvétele. Kocsmák helyett több tejivót! Aki egy gyár és hűt jalu gondjait intézi Növekszik a termelőszövetkezetek árutej-termelése Mit mutat a munkaegységkönyv ? A Felvásárlási Operatív Bizott­ság élesen bírálta a kereskede­lem, a nyíregyházi vendéglátó- ipar káros szemléletét, amelynek következtében meg mindig nem oldódhatott meg Nyíregyháza megfelelő tejellátása s különösen hiá­nyát érzik a dolgozók a mo­dern, kulturált tejivóknak. A bizottság javaslatot tett a kereskedelmi szerveknek, hogy záros határidőn belül tanulmá­nyozzák a problémát s a város belterületén — mint például a Dózsa-mozival szembeni sarok­épületben, amely szégyene a vá­ros középpontjának — három­négy kocsmát szüntessenek meg s helyettük tejivókat létesítsenek. Gördülékeny a burgonya felvásárlása A bizottság értékelte a korai burgonyatermelés eredményeit. A MÉK igazgatójának tájékoztatása szerint mintegy ezer vagon bur­gonyát vásároltak meg eddig a termelőszövetkezetektől, egyéni gazdáktól. Az idei tapasztalatok alaján igen kedvezőek a lehetősé­gek a korai burgonya termelé­sére a fehérgyarmati, csengeri, mátészalkai tsz-járásokban, ahol korábban nem foglalkoztak ezzel a jövedelmező növénnyel. Általá­ban megállapítható, hogy a termelőszövetkezeti közsé­gekben, járásokban jobb ered­mények születtek a korai bur­gonya termelésében, mint a hagyományos termelő helyek egyéni gazdaságaiban. A hazai és a környező orszá­gokban uralkodó tavaszi időjárás következtében a korai burgonya szesítse, de mindez törvényha­tósági bizottsági határozatok alapján és szabályos formák között történik s éppen ezért azok a panama fogalmától tá­vol állanak. — Dehát a krumpli? — vá­gott közbe a miniszter. — Ami a krumplit illeti — válaszoltam én — mondják, hogy ezen a téren vannak visszaélések, a burgonya-akciót azonban nem a kirendeltség ellenőrzi, ez külö" szerv fel­adata, tehát konkrétumokkal nem szolgálhatok. Mivel azon­ban suttognak a krumpli-pa­namáról, magánvéleményem az, hogy ezeknek a suttogásoknak tárgyilagos tisztázása közérdek volna. — Kisöpröm az Augias is­tállóját — dörögte Vass mi­niszter, amiből azt kellett kö­vetkeztetnem, hogy ő sokkal többet tud, mint én, hogy ne­ki tények is jöttek tudomásá­ra. A kihallgatást végülis azzal fejezte be, hogy miután a vár­megyével és a krumpliakció embereivel szemben a legna­gyobb mértékig bizalmatlan, egy nyugalmazott főispánt küld ki a dolgok megvizsgálá­sára, engem pedig utasított, hogv helyi ismereteimmel és tanácsaimmal támogassam őt. Azt hittem, nagy dolgok fog­nak történni, Vass miniszter nagyszabású tisztító munkába kezd. S mi volt az eredmény? Parturiunt montes et nascitur ridicuius mus. (Vajúdnak a hegyek és nevetséges egér szü­letik.) Vagy még talán ennyi <cra. A vizsgálóbiztos megjelent Nyíregyházán és megkezdte a vizsgálatot. Két nap múlva ér­deklődésemre azt a választ kaptam, hogy a krumplipana­ma szálai Pest felé vezetnek, ezért a vizsgálóbiztos Pesti-e utazjk és ott fogja megkísérel­ni a tényállás kiderítését. Is­mét pedig pár nap múlva ar­ról értesített a vizsgálóbiztos, hogy megbízatását visszaadja, mert semmi kedve nincs ahhoz, hogy egészen kétes kimenete­lű vizsgálattal kellemetlenked­jék a vármegye urainak, ezek­nek a „kedves és rokonszen­ves jó fiúknak”, akik teljesen távol állnak minden panamá­tól, de a vármegye meghurcol­tatása mégis kellemetlen volna nekik. Rendben van — gondoltam — ez igazán nem tartozik rám, egészen a miniszter dolga. De aztán jött a komikus befeje­zés. A minisztériumból telefo­non közölték velem a megbí­zatás visszaadását s a minisz­ter nevében azt kérdezték tő­lem, kívánom-e a vizsgálat folytatását? Elképedtem. Hát kértem én valamire a minisztert? Nem ő hivatott-e engem? Nem ő kiál­totta, hogy „kisöpröm az Au­gias istállóját?” És most az én véleményemtől akarja füg­gővé tenni a vizsgálat folyta­tását? De lelohadt a miniszter harcias kedve! Bizonyára rá­jött, hogy az ügy kissé bonyo­lult, a vizsgálat port fog ver­ni és talán több ellenséget fog neki szerezni, mint barátot. A kezdeményezés felelősségét te­hát el akarta magától hárítani. Én mindig megvetettem azt, aki fél a felelősség elvállalásá­tól, hogy a krumpli-ügy azon­ban nem tartozott rám, ezért azt válaszoltam, hogy az ügy­höz semmi közöm nincseh, a vizsgálat folytatását nem kí­vánom. Mintegy két hét múlva a közélelmezési minisztérium lép­csőházában egy szabolcsi úrral találkoztam, ki egyike volt azoknak, aki ellen a lefújt vizs­gálat — joggal-e vagy jog nél­kül, azt nem tudom — irá­nyult. Megkérdeztem mi járat­ban van itt? — Vass minisztei’hez megyek — feleié. — egy kis jófajta szabolcsi dohányt hozok neki!' Nem kell hozzá magyarázat, milyen „d.>hány”-ról volt szó s miért szüntette be a vizsgála­tot a korrupciókról hírhedt pap-miniszter. (Meg kell még jegyezni, hogy Kozma nem azért támadta Mikeczéket és írt róluk elítélően, mert bán­totta volna a nép becsapása, a kisgazdákkal szembeni erkölcs­telen eljárás, a panama, ha­nem azért haragudott az ak­kori megyei vezetésre, mert az iszonyatos terrort is keveseite. Kozma ugyanis a legszélső- jobboldalibb fajvédőkhöz ■ tar­tozott.) így fejeződött be a szabolcsi nagy burgonyapanama. Nem néhány üzletember spekuláció­ja volt. hanem az egész akko­ri közigazgatás. korrupt me­gyei vezetés erköicstelen szü­löttje. (Folytatjuk) A ^közösségi munka és közös­ségi élet sok bajjal, gonddal, problémával indult ezekben a községekben. Sokan kérték, hogy tanácstagjuk magyarázza meg a téesz szeryezeti szabályzatának egyik-másik pontját, segítsen a gyárban és másutt szerzett ta­pasztalataival a szervezés prob­lémáit megoldani, intézzen el dol­gokat a megyei tanácsnál, más szerveknél és. vállalatoknál. Megbeszélték, hogyan tudják megszervezni az idényjellegű napköziotlhont, mikor árusítsa­nak a boltok és azt is, hogyan végezhetnék el a leggyorsabban és a legjobban az aratási, csép- lési feladatokat. Tiszakóródon az asszonyok kérték, hogy mast, a nagy dologidőben a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya utal­jon ki községüknek marhahúst és sertéshúst, mert erre szükség van, Tiszabecsen panaszkodtak az Ál­latforgalmi Vállalat felvásárlójá­ra, aki pontatlanul méri az át­vett állatokat. Harminc-negyven kilókat téved a mérésnél. Kér­ték, hogy tanácstagjuk intézked­A TIT Pécsi Nyári Szabadegye­teme 1960. július 4-én, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja meg­nyitó ünnepségét a Pedagógiai Főiskola dísztermében. A meg­nyitó ünnepségen dr. Bihari Ottó. a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kará­nak dékánja, a Nyári Szabad- egyetem tanácsának elnöke mond megnyitó beszédet. A megnyitás napján, délelőtt 10 órakor hangzik el az első élő­jén ebben az ügyben a vállalat­nál. Milotán a téesz kérte, hogy segítsen Hajdú elvtárs elintézni problémájukat: 90 mázsa cement­re kaptak kiutalást, de nem ad cementet a TÜZÉP. Egy másik községben egy idős bácsi szemé­lyi problémájával ment a foga­dóórára. Panaszkodott, hogy a községi tanács igénybe akarja venni a lakást, amiben lakix, és nem gondoskodik neki meg­felelő lakásról. Egy pásztor em­ber kérte, hogy intézze el Haj­dú elvtárs az SZTK-nál: több hónapja nem kap öt gyereke után családi pótlékot, holott ez neki járna. Sok problémát helyben el tud intézni Hajdú elvtárs, de sok jut belőle későbbi napokra is. Te­lefonon, levélben, vagy személve- sen intézi el hat falu és lakói­nak gondjait. Gyakori eset. hogy világos reggel van, mire hazaér faluról a lakására, s alig piheni ki magát, máris mennie kell a gyárba, mert otf is várja a kö­telesség, a munka. O. A. adás melyet dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója tart „A Mecsek vidék földtörténeti kialakulása” címmel. Ezt követően 11 órakor dr. Dom- bav Jáno6, a Régészeti Múzeum igazgatója „Baranya őstörténete'’ címmel tartja a második elő­adást. A két előadás után a megnyitón megjelenteknek bemu­tatják a Pedagógiai Főiskola bo­tanikus kertjét. ,fúliu<9 4-én nyitja kapuit a l’éesi \tári Szabadegyetem X Hajdú Sándor három éve igaz­gató a Nyíregyházi Dohánybevál­tó és Fermentáló Vállalatnál. Sokmlllió forintos tervteljesítés­ről és ezernél több dolgozó mun­kájáról gondoskodik. A vállalatnál most zárják a gazdasági évet. A gyárigazgató már tudja, hogy teljesítették a tervet és lesz nyereségrészesedés sük a dolgozóknak. Az újabb jó eredmények érdekében felkészül­nek a további feladatokra. Mű­szaki és termelési értekezlete­ken beszélik- meg a tervet és a versenyfelajánlást. Kezdődd: a zölddohány beváltási és szárítá­si idénye, s e munkával kapcso­latban sokmindenről kell gondos­kodnia az igazgatónak. Munká­sok is mennek hozzá válla’ati és egyéni problémáikkal, akiket mindig meghallgat és ügyük ér­dekében intézkedik. A 86-os körzet tannestaeia Mostanában különösen sok munkája van Hajdú elvtársnak. A gyár gondjainak intézése mel­lett a marxizmus-leninizmus estii egyetemre jár, és készül a vizs­gára. Tanulása sem zavartalan, ■mert más " kötelezettségének is eleget kell tennie: a tanácstagi kötelezettségnek. A 86-os megyei választókerületben ő a megyei tanácstag. Tiszakóród, Tfszacsé­hajtó bizottság miről tárgyait, milyen határozatokat hozott El­mondta, hogy milyen időszerű feladatok vannak. Este nyolc órá­tól éjfél utánig tartott a gyűlés, de még azután is ott maradtak emberek, hogy az őket érdeklő kérdésekre választ kapjanak ta­nácstagjuktól. A község lakóit most legjob­ban az aratás, cséplés, növény- ápolás, a téeszben a munkaszer­vezés és a tsz alapszabályzata foglalkoztatja. Őszintén elmond­ták, hogy mi a helyzet náluk és milyen problémáik, gondjaik vannak. De így volt ez másnap Tiszabecsen is. Egy jegyzetfüze­tet írt tele Hajdú elvtárs a két gyűlésen es a négy másik köz­ségben megtartott tanácstagi fo­gadónapon a közérdekű és egyé­ni problémákkal. cse, -Tiszabecs, Milota, Uszka és Magosliget téesz községek dolgait és az ott élő emberek gondjait intézi. ‘ A múlt héten pénteken Tisza­kóródon tartott beszámolót a me­gyei tanács vb. félévi munkájá­ról. Tájékoztatta a községet, hogv miről volt szó a legutób­bi tanácsülésen és hogy a végre­Sok-sok kérés, elintéznivaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom