Kelet-Magyarország, 1960. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

Vágánycsere XVn. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM. Ära 50 fillér i960. JŰLIUS 22, PÉNTEK. Vltáf pfhtér 1*1 tgymttljmfk* A NÉP BARÁTAI Boldogabb életet ígérve, a parasztokat erejükre ébresztve segítettek a haladás hírnökei, a népnevelők, hogy helyesen döntsön a falu népe. Hallgat­tak rájuk a töprengő emberek, s újra kezdték az életet. Nem hiába bíztak a gondtalanabb paraszti jövendő hirdetőibén, mért azok ott álltak mellettük. Igaz barátként józan fejjel, meleg Szívvel, szorgalommal és nagy akarattal segítettek a problémákban, osztoznak gond­ban örömben. Ezért szerették még a szántó-vetők a párt hír­nökeit, azokat az egyszerű har­cosokat, akiknek a szavára bi­zalommal építhetnek. Szárba szökkent a közösen vétett mag. beérett a kalász, gazdag az idei aratás. A hírnö­kök által folyammá dagadt el­határozás a sok-sok szorgalom, akarat, példa és fáradság rrte^érlelte az első ízes gyümöl­csökét. A töprengés örömmé változott, s ez elismerést is je­lent a népnevelőknek. Mégis vannak olyanok akik azt mond­ják, hogy most a nagy nyári munkák idején nincs szükség népnevelőkre. Pedig ezeknek az önzetlen embereknek a kezében is peng a kasza, zúg az arató­gép, s ott vannak mindenütt a* első sorokban. S, hogy van-e t zükség rájuk azt eldöntötte az let. Ők voltak az elsők, akik kö­vetelték, hogy egyénekre osz- szék fel a területeket a tisza- teleki Vörös Október Tsz-bem Csak nehezen tudták meggyőzni a tagokat ennek helyességéről. Most áldják őket, mert ennek eredményeként bevezették min­den növényféleségből a premi­zálást, s a legjobban dolgozó munkacsapatnak hat mázsa bú­za jutalmat tűztek ki az ara­tási versenyben. A pártszer­vezet népnevelőinek jő munká­ja vezetett sok helyen sikerre. A szövetkezet közgyűlésén ho­zott határozatok papíron ma­radtak volna Sonkádon is, ha a népnevelők nem magyaráz­zák meg annak helyességét. Ennek köszönhető, hogy az „egy család, egy sertés” moz­galom keretében több mint ötven sertést adtak a közösbe a szövetkezeti tagok, s tovább gyarapodott a közös sertésál­lománya. Ha értékben nem is fejezhető ki a népnevelő szava, annyit mégis megállapíthatunk, hogy százezrekre rúg, mert szavaik, tettük nyomán értik meg az emberek: ha időben vé­geznek az aratással, kevesebb lesz a szemveszteség. Mert nem minden a határozat. Annak végrehajtása azon múlik, ho­gyan értik meg az emberek. Sok-sok termelőszövetkezetünk­ben éppen a népnevelőknek volt köszönhető, hogy a közös ér­dek találkozott az egyéni ér­dekkel, s megéi'tették a premi­zálás jelentőségét is. Ott ahol a pártszervezetek nem foglalkoznak a népneve­lőkkel, s azok nem tudják mi a feladatuk, meg is látszik. Ne higgye senki, hogy most a nagy munkák idején nem foglalkoz­tatják különböző problémák az embereket. Meg inkább mint máskor. Latolgatnak, gondol­kodnak, számolgatnak. S bi­zony ahol pesszimista hang uralkodik, ott a népnevelők nem dolgoznak. Ez tapasztal­ható Vámosorosziban, Penyigén, a tiszadobi t>ózsa Tsz-ben. Itt egyesek a következőket han­goztatják: „Nem érdemes dol­gozni, mert gyenge lesz a zár­számadás.” Holott ez nem így áll. S nincs aki megmagyaráz­ná, mert a pártszervezet alszik, nem foglalkozik a népnevelők­kel. Nagyon gondos és körülte­kintő irányítást követel most a w politikai munka. Fő a gyorsa- t ság, az. hogy az emberekkel 2 minél előbb megértessük a - pártszervezet vagy a közgyű­lés határozatát. Mert most a munka közben is születnek olyan határozatok, amelyék az emberek gyors meggyőződésé­től függően valósulnak meg vagy maradnak el. Nem szabad, hogy ferde, ha­mis hangok befolyásolják az emberek munkakedvét. Ezt küzdötték le Tiszakóródon, ami­kor a hármas brigád elmaradt a munkában. S hogyan? Ügy, hogy a legjobbakat megbízták, végezzék el a munkát helyet­tük is. tie ezt visszautasították, s munkához láttak. Rájöttek, hogy ha nem dolgoznak, nekik jut kevesebb. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok a népnevelők, akik még munka után is vállalkoznak arra, hogy olyan tagokkal beszélgessenek, akik kevésbé vették ki részű- 2 két a munkából. Mért így csele- | kedtek Panyolán. Uszkán és « több helyen i Helyes az az elv, hogy a » brigádokban és a munkacsa- J patokban legyenek népnevelők. ♦ De ez még nem minden. Tévé- $ kenységük csak akkor eredmé- | nyes, ha hatással vannak a töb- 2 biekre is, s ennek fokmérője: $ ki hogy vesz részt a munká- 2 ban. A milotai népnevelők jó • munkát végeznek, itt mindén » tag becsülettel helyt áll. Bot- ♦ paládon viszont írásos felszólí- • tést küldtek annak a nyolc | embernek, aki nem dolgozik. ♦ Ez az intézkedés magában nem 2 helyes, csak akkor eredményes 2 ha párosul a személyes beszél- 2 getéssel. S nem kétséges: ered- t ményt csak akkor tudnak el- 2 érni, ha összefognak, s a mun- t kacsapat vagy brigád minden ♦ tagja azon lesz, hogy a mu- | lasztókat meggyőzzék hibájuk- t ról. J Dicséretet érdemelnek azok 2 a munkásnevelők is, akik sza- 2 badnapjukat áldozzák fel. Sok- 2 sok munkás segített és segít * az aratásban, akik az őszi és ♦ téli napokat együtt töltötték í a dolgozó parasztokkal. A Fe- * hérgyarmati Téglagyár, a KISZ. $ a Fémipari Ktsz és a földmű- ♦ vesszövetkezet a két téeszbe | közel 180 fős brigádot küldött í az aratás segítése érdekében. | Helyt állnak a népnevelők most 2 is, számíthatnak rájuk minden- J kor csak arra van szükség, J hogy pártszervezeteink gond- J dal és céltudatosan irányítsák 2 őket. ^ Farkas Kálmán augusztusiján tárgyalja a HMF Országos Titkársága a megyénk termelő­szövetkezeti községeiben íoiyó munkát A Hazafias Népfront Országos Titkársága augusztus hónapban tárgyalja a szabolcs-szatmári ter­melőszövetkezeti községekben fo­lyó népfrontmunkát. Értékelik az eddig elért eredményekét és kijelölik a Sorón következő fel­adatokat. A Széchenyi utcán befejezéshez közeledik a villamossínek cserélése. Felvételünkön javában folyik a munka, s éppen a Bessenyei és Sztálin téri szakaszon dolgoznak a pálya- munkások. (Foto: Hammel.j Családi hasak, napkösiatthon Hatvagtagú épífőhrigád dolgozik Jánk máj fison Jánkmajtis szövetkezeti köz­ségben „nagyot fordult a világ” ez év tavaszán. Nemcsak az emberek gondolkodásában, gaz­dálkodásában történt kedvező változás. Ennek alapján a falu lakásgondjainak végleges megol­dása is előtérbe került. Hatvan­tagú építőbrigádot szerveztek a tsz-ben, s ezek a lelkes „fecs­kék” tavasz óta szorgalmasan építik a szövetkezeti tagok csa­ládi házait. Harminc kislakás emelkedik magasba kezük nyo­mán. Nem félnek azonban a „komolyabb” építkezésektől sem. Csaholcon ők építik a kul- túrházat, amelyre a tanács mintegy 140 ezer forintot fordít. Ezenkívül a jánkmaj- tisl napköziotthont is a tsz építőbrigádja építi majd, amelyre közel félmillió fo­rintot fordítanak. A termelőszövetkezetben már építettek egy négyezer férőhe­lyes baromfiházat és az ötven férőhely es növendékistálló is . az ő kezük nyomán készül el. S mindezt saját erőből „varázsol­ják” elő a közösbeliek. Varga Gyula, az építési brigád vezető- j terveket kegzjt. melyék msgvalé- je — a szövetkezet vezetőinek, sitása revén tovább gyarapszü tagjainak megbízásából — újabb | majd a közös vagyon értéké. Az új kenyérnekvuló már megérkezett a nyíregyházi malomba. A nyíregyházi Dózsa Tsz is az első szállítók között van. Ök 800 mázsa bú­zát szállítanak folyamatosan. A beérkezett búzát először mi­nőségi vizsgálatnak vetik alá. Petró Ernő minőségi ellenőr hordozható induktoros vizsgáló készülékkel már a mérlegnél megállapítja a gabona nedvességtartalmát. Bélteki Sándorná laboráns, már az új liszt minőségét ellen­őrzi. Az analitikai mérlegen a finom liszt hamutartalmát el­lenőrzi. Ha 0,55 százalék alatt mutat a mérleg, úgy a finom­liszt hamutartalmát illetően minőségileg kifogástalan. Az 1959-60 év mérlege a város általános isKoláiban A város általános iskoláiban az elmúlt iskolai évben több miöt 300 nevelő foglalkozott nyolcezer gyermek tanításával. Az átlagé* tanulmányi eredmény 3,5 volt Kitűnő eredményt 820 tanuló, je­les rendűt 884 tanuló, jó rendűt 2536 tanuló ért él. A2 V. számú iskolában 3,95 volt az átlag, A gyakorlati foglalkozásokat az ötödik és hatodik osztályokban valósították meg. A III. és IV. számú iskolákban ipari jellegű, a többiekben mezőgazdasági jellegű oktatás folyt. A dolgozók esti iskolájában há­rom helyen összesen 180-an vizs­gáztak. A levelező oktatásban a VI. számú iskolában 150-ert vé­geztek. Felnőttek részére az év folyamán négyszer volt osztá­lyozó vizsga, mélyeken különböző osztályokból 150-en vizsgáztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom