Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-15 / 140. szám
As, alkohol bilincsei (2. oldal) ★ Munkára kész a Fehérgyarmati Gépállomás (3. oldal) Vll4f prslstiefrl »IrMW/wW Mára hatmillió tüntetőre számítanak Japánban (5. oldal) ★ Az Eichmann ügy (5. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM. Ára 50 iillér I960. JÚNIUS 15, SZERDA minden pere drágn! Nagyon kellett az eső. Már- mar olyan hangok hallatszottak innen is onnan is: „Nem fejlődik a kalász”, „Lesül a legelő”, „Nem lehet töltögetni a burgonyát” — és így tovább. A múlt hét eloszlatta az ilyen borúlátást, esőben kárpótolta az előző heteket is. Az egyhetes eső nemcsak örömet, hanem gondokat is hozott. Amíg a kapa a sarokban állt, nagyon „megugrott” a gyom, jobban mint a kultúrnövények. Nemhiába jár- 5 a az a mondás, hogy a földnek a gyom az édes gyermeke, Az lehet, hogy a földnek edes a gyom, de nekünk nem, ezért iparkodnunk kell segíteni a „mostohát”, hogy az kerekedjék felül. Júniusban egy hét igen hosszú idő, ha pihennie kell a kapának. A legutóbbi adatokból olvasva, nem mondhatjuk, hogy mindenütt minden rendben van. A burgonyának mintegy fele van feltöltögetve, a kukorica első kapálása úgy a kétharmada körül tart, újra gazosodnak a cukorrépaföldek es a dohány is kívánja már nagyon a kapát. Sürgős a kapálás, mert a gyom szedi a táplálékot — amiből oly drága minden gramm r—, fogyasztja az aranyat érő csapadékot és ahol nagyon erőre kapott, árnyékolja, fojtogatja a kukoricát; Egyedüli orvosság most a kapa. Ha újabb esők következnek — a meteorológia ígéri r— akkor is nagyon szükséges a gyors kapálás; ha száraz idő jön, akkor pedig nemcsak a gyomok miatt, hanem a csapadék tárolása miatt is sürgős a munka. Az első kapálás olyan, mint a növendék jószágnak az anyatej, a csibéknek az első hetek lelkiismeretes gondozása. Amelyik allat kiskorában nem kapta meg, amire szüksége volt, abból jó tenyészállat már nem lesz. így van ez a növénynél is; ha az első kapálás megkésik, besárgul a kukorica, aztán már a pétisóval is csak gyógyítgatni tudjuk, de a kezdeti bajt soha nem tudja kiheverni. Ha a burgonya nem fokozatosan kapja a-töltögetést, elvénül a szára es kevesebb lesz a kötés. Az első kapálás a legfontosabb, de nem elegendő még a két kapálás sem, A harmadik kapálás a kukoricánál legalább egy, másfél mázsával növeli a termést. Megyénkben 150 ezer holdon termelünk kukoricát. Ha minden hold egy mázsával terem többet, akkor mintegy 30 ezer darab sertéssel többet tudunk meghizlalni. Nagy dolog ennyi hús az ország éléskamrájában, a szabolcsiak zsebében pedig 50—60 millió forintot jelentene. Helyes most ez a jelszó, hogy mindenki a földekre! Természetesen, ha permeteznie kell a gyümölcsös brigádnak, akkor ők azt végezzék, az állattenyésztők sem hanyagolhatják el a jószágot, de csellengő ember ne legyen a tsz központokban. A becsületes, dolgos asszonyok nem tudnak ilyenkor kiskapuban beszélgetni, vagy a küszöböt nyergeivé lustálkodni. Az ilyeneket régen is megszólta a falu, most sem dicsérik, aki azt vallja, hogy tartsa el a férje. Levizsgáztak az iskolákban a 14—15 éves gyermekek, ők is sokat tudnak már segíteni. A termelőszövetkezetekben ter- mésztesen a családtagok bevonásának alapja a sokat hangoztatott egyéni terület-kiosztás. Elmaradás leginkább ott tapasztalható, ahol nem fogadták meg ezt a helyes tanácsot és nem vezették be a több, jobb munkát jutalmazó premizálást. A tiszalöki járás szövetkezeteiben éltek ezekkel a módszerekkel — nem maradt el az eredmény sem. Bashalmán az asszonyok többsége már ezideig 80—90 munkaegységet. szerzett. A kapálás meggyorsítása érdekében első — mint mindig — a felvüágosító szó, az egyéni és a közös érdek megmagyarázása, de néhány fegyelembontónál élni kell a közgyűlések által elfogadott fegyelmi szabályokkal is. A munkaegység-levonás, súlyosabb esetben a háztáji terület megvonása mind olyan eszközök a fegyelmi bizottság kezében, amikkel élni kell, ha a szép szó nem használ. Nagyon kevés van ilyen tag a termelö- vetkezetekben, • de a közösség érdekében szükséges őket ilyen rendszabályokkal is neveim, A termelőszövetkezetek vezetői dicsérjék meg a jói dolgozókat. Kerüljenek eló újra a versenytáblák es írják rá azoknak a brigádoknak, munkacsapatodnak a teljesítményeit, akid elen járnak, de írják lel a legjobban dolgozo tagok, sót a családtagok nevet is, A versenyben kitűnt brigádot, munkacsapatot néhány munkaegységgel, vagy kisebb pénzösszeggel is juia.maznatja a vezetőség. A gépállomásokon most vizsgálják, hogy melyik hogyan készült fel az araiasra. Akármilyen jól kijavítottak a kombájnokat, az arató- es cséplőgépekét, de ha állnak a kapagepek, a fűkaszák nem dolgoznak a termelőszövetkezetekben, akkor az a gépállomás nem készült lel jól az aratásra. A gépállomásnak szinte egynek kell leun.e a termelőszövetkezetekkel — az ö segítségük nemcsak gazdasági, gazdaságossági kérdés, hanem politikai munka, a termelőszövetkezetek megszilárdításának fontos láncszeme. Ha jól kisüt a nap, nemsokára szokülnek a kalászok, élesíteni kell a kaszát. A jövöévi kenyerünkért kell csatázni. Az idő rövid és tennivaló még sok van odáig. Most van itt az az idő, amikor elmondhatjuk: minden perc drága, — drága, ha munka nélkül telik el. Cs, B. Hatvanhét milliós beruházással 800 munkást loggiáikoztató, teljesen gépesített bútorgyár épül I\yíregyházán As építkezést jövő év elején kezdik és három év alatt Jejezik be A párt és a kormány ipartelepítési politikájának eredményeként született a közelmúltban egy határozat, amely kimondja, hogy az iparilag elmaradott területeken — így Szabolcs-Szatmárban, ezen belül Nyíregyházán — fokozottan kell ipari létesítményeket elhelyezni. A megye vezető szervei többször foglalkoztak a megye iparának fejlesztési kérdéseivel. Ankétokon vitatják meg a lehetőségeket, ezen kívül a párt- és tanácsvezetők. számos esetben sürgették az illetékes főhatóságoknál az ipari üzemek építését. A különböző minisztériumok részéről jónéhány ígeret hangzott el, amelyekből lapunk is közölt már néhány előzetes hírt. Egyet- le- minisztérium — a könnyűipari — nem ígért meg semmit, hanem igen gyorsan reagált: bejelentette, hogy 1960 június 3-ra meghívta a nyíregyházi városi tanács vb. illetékes képviselőit a városunkban létesitendő I. számú új bútorgyár beruházási programtárgyalására. Százmillió§ éri kapacitás Munkatársunkat a városi tanács vb. építési és közlekedési osztályán ezzel kapcsolatban a következőkről tájékoztatták: Az előkészületeket és a programtárgy a.-»st is Horváth miniszterhelyettes elvtárs irányította. A tárgyalások eredményeként véglegessé vált, hogy a Könnyűipari Minisztérium I. sz. új bútorgyára Nyíregyházán létesül, a Kallói úti külső állomástól délre, a Borbánya előtti területen. A kivitelezési terveket a Könnyűipari Tervezési Iroda készíti, szem előtt tdrtva a legkorszerűbb technikai követelményeket. Az üzem a legújabb kül- és belföldi bútoripari gépekkel dolgozik majd. Méreteire jellemző, hogy évi kapacitása 100 millió forint értékű. • A gyár a szokványos garnitúrákon kívül nagy mértékben állít elő a jövőben variálható — egységekből összerakható bútort is. A gyárlelepítés legfőbb célja, hogy enyhítse a nagymértékű bútorhiányt, feleslegessé tegye az importot, ugyanakkor a nagyipar javára billentse hazánk bútorgyártási mérlegét. (Eddig ugyanis a magyar bútoripart zömmel a kisipar és a kisipari módszerek jelentették.) Nagyüzemi módszerek, najjvlVAú gépesítés A nagyüzemi módszerek közül csak egyet: az új gyárban a bútorlapok ragasztásánál az eddig alkalmazott glutineny-- vek helyett hidraulikus prések beállításával műgyantát használnak majd. A kézi politúros fényezést gépi lakköntési és nitrolakkozási eljárás váltja fel. A belföldi fogyasztó tehát a gyár jóvoltából a külföldi bútorokkal minőségben és szépségben is egyenértékű és versenyképes árut kap. Nyíregyháza és környéke sok asztalosipari szakmunkással rendelkezik. Ök alkotják majd a gyár tórzsgardáját. Szerencsés a nyíregyházi telepítés a mun- kaeröeliátottságcn kívül azért is, mert a Szovjetunióból érkező nagymennyiségű faanyagot nem kell messzire szállítani. Ugyanakkor közel van városunkhoz a nagy halászi kendergyár is, ahoi már áttértek a pozdorja bútorlapok gyártására, és csak ebből az egy anyagból 6756 köbméter lesz a létesítendő bútorgyár évi felhasználása. A gyár előirányzott építési költsége meghaladja a 67 millió forintot. Az üzem teljes létszáma 800 fő, közöttük 300 lesz a szakmunkás. Az eddigi tapasztalatok alapján az olvasó közönség . sajnos hozzászokott már, hogy az előzetesen közölt építés-befejezési, illetve üzembehelyezési határidők a gyakorlatban eltolódnak. Éppen ezért mérlegeltük; közöl jük-e az új ipari üzem tervezett kezdési, befejezési és üzembehelyezési határidejét. Mégis arra az álláspontra jutottunk, megtesszük ezt, mert tudjuk, hogy a Könnyűipari Minisztériumban hozzáértő és lelkes emberek kezében van az építkezés sorsa, akik teljes felelősséggel átérzik Nyíregyháza iparosításának égető szükségességét. Az előkészítés eddigi menete is bizonyítja, hogy a minisztérium illetékese' gyorsan cselekszenek — bar nem ígértek semmit. Három és fél év máivá . . . 1960óan befejezést nyer a hatalmas létesítmény tervezése. 1961-ben már 5 millió 390 ezer, 1962-ben 29 millió 700 ezer, 1963-ban pedig 31 millió 530 ezer forint értékű lesz az új nyíregyházi bútorgyárba beruházott összeg. A korszerű üzem tervezett műkő, dtetési határideje 1963 decembere. Reméljük: nem csupán íós- latok lesznek előre közölt adataink, s azokat sorra megvalósítja a Könnyűipari Minisztérium dolgozóinak erőfeszítése. Amikor elismeréssel szólunk a bútorgyár városunkba való telepítéséről, kimondjuk: szeretnénk, ha a Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza iparosításában érdekelt más minisztériumok is megszívlelnék a sürgető kérést és a Könnyűipari Minisztérium gyors, eredményes intézkedésének példájára az ígérgetés és halogatás helyett tennének is Szabolcs e nagy problémájának megoldása érdekében. Kopka János. Fénycsűcsillárok — Nagyteljesítményű ventillátor Még a nyáron teljesen megitjodik a nyíregyházi tőposta Korábban már . beszámoltunk arról, hogy többszázezer forintos költséggel tatarozzák a nyíregyházi főposta épületét. Azóta már látható eredményt is hozott az Igyekezet: az épület utcai homlokzatát „új ruhába” öltöztették ;s az állványokat az udvari részre szállították át. A nagy munka a külső tatarozással még nem ér véget. Mint a posta főnöke közölte: szépítik az épület belsejét is. Mindenekelőtt az érdemel említést, hogy az ösz- szes ajtókat és ablakokat átfestik. Nagyobb munka lesz a felvételi nagyterem festése. Ugyancsak örömmel veszik majd a postán megforduló emberek, hogy javítják a terem világítását. Hamarosan három fénycsőcsillárt helyeznek el a felvételi teremben. Különösen nyáron kellemetlen, hogy napközben a 35 fokot is eléri a hőség a nagyteremben. A jelenlegi munkák során egy nagyteljesítményű levegőcserélő ventillátort is elhelyeznek a főpostán, amely kellemesebbé teszi a hőmérsékletet. Mindezeken felül a debreceni igazgatósággal tárgyalások folynak az épület homlokzatára különböző alkalmakkor elhelyezendő, villanó neondekoráció ügyében.
