Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
Fiatalokkal és öregekkel a ttiristrandi 53y tágas, füves udvar köze- 1 'apró gyermekek ülnek nem szén szabályos körben. Valit majszolnak. Talán éppen n találom őket ilyen meg- öen nagy csendben? Lehetsé- , hogy ők még nem tudnak an könnyedén enni és fecseg- egyidejüleg, mint a felnőttek? i tarka seregből messziről ki- ik két egyformán öltözött »ruhás kislány. Csak testvé- lehetnek. A két fehérruhás néni mellett felbukkan egy alasszony is, és a két kisírnál köt ki. Édesanyjuk, Póti iráSné. . kislányok kíváncsian nézetek, mint afféle idegent szo- , de a mellettük lévő szőke talembert” nem könnyű tóságából kizökkenteni, nyu- tan falatozik tovább, hátat lítva ahogy volt.-. Ö még csak most jött a közibe. Tavaly még nem vet- fel. Igaz Bandi? — mondta iné, de öcsi nem sokat tőik velünk.- Jár dolgozni?- Hogyne járnék! Most már vannak mind a hárman, ta- j r még otthon kellett hagy- j i Bandit és hazajárni hozzá, j ;is dolgoztam. De meg is 1 y mert több mint ötszáz mun- gységet teljesítettünk a fér- mel együtt. ik még vasárnap is szívesen mennének napközibe- Szóval a gyerekek itt van- együtt, a papa és a mama ig a mezőn?- Nem egészen. A férjem lkacsapatvezető és a rizsnek i felelőse, így ő ezzel el is foglalva teljesen. lényegé- én vállaltam egy telies rész lkát, csak a férjem nevére !y a munkaegység.- Szeretnek s gyerekek napbe járni?- Nagyon. Még vasárnap is lének már, annyira messze- ék. Én pedig jól járok szhogy itt vannak, nyugodtan ;ozhatom öt óráig, amíg haza t jönnek. És mindössze 1,60 ntba kerül egy gyermek na- ta. gyerekek már közben elin- ;ak. Számukra már letelt a nap. bólintok a kicsik felé. • Dehogy telt! — válaszolja né. — Meddig folytatják ; otthon a játékot' Alig le- ágyba nyomni őket. Ster, az öreg kanász hogy kilépek a kicsik után iskapun, látom, hogy alig par ■snyire tőlem, az út másik :lán botjára támaszkodva egv ebb férfi békésen szemléli a f békésebben legelésző serié- ] >t. Gondoltam, ha már a , óczi Tsz legfiatalabb „tag- ’ meglátogattam, odamegyek ! idősebbhez is. Valószínűleg | i a kicsik felének az összest korát... ‘ Ster József — mutatkozik és közben alaposan szemügy- 1 .•esz. rermelösaövetkexeti könyvtár ahat tkitottak a nagyhallái járásban nelkedctt az olvasók száma, > a könyvek kölcsönzési forrta az idén a nagykállói já- könyvtárban. A könyvtár izata is nőtt, újabb letet yvtárakat alakítottak egy-egy iég termelőszövetkezetében. | i a kis letéti könyvtárak tégy 100 kötettel rendelkez- , s negyedévenként, vagy a cségletnek megfelelően rövi- b időközökben is cserélhetik yvéllományukat. A járási yvtár célul tűzte ki, hogy a s minden terrrielőszövetkeze- ■n letéti könyvtárakat szervez. faluvégon Mire is terelődhetne leghamarabb a szó, mint Józsi bácsi „aranyaira”, a sertésekre. Az egész téeszből ezek állnak a legközelebb hozzá egész nap, reggeltől estig, dehát ez egy kanásznál nem is lehet másként. — Koca 18 van, malac pedig 25, mert még nem fialt mind. Sajnos, ez nemcsak a téesznek kevés, de nekem is, ugyanis emiatt kapok csak 12 munkaegységet havonként. — No, de a télen kipótolta egyéb munkával, nem panaszkodhat — kapcsolódik be a beszélgetésbe a hozánk lépő téesz könyvelőnő. — Az igaz, hogy akkor szépen kerestem, azért is .vállaltam el a sertéseket — tesz pontot a vita A rohodi Uj Élet Tsz-ben végére a kis nyáj őrzője és gondozója. „...csak kijövünk valahogy...“ Aztán a családról beszélgetünk. Üj tagok még a téeszben, de mindjárt az élre törtek, j ugyanis már április végén elér- j ték a 400 munkaegységet, május végén 560 körül, vagyis a munkaegység-terv szerint húszezer körül van a keresetük. Három fia kocsis. Zoltán. József és Sán- [ dór. Aztán azt kezdem számít-! gatni, mennyit kereshetnek még | év végéig, ha már itt tartanak, j de Józsi bácsi nem jósolgat,! csak ennyit szól, miközben ar- I comró! igyekszik leolvasni a ha-1 tást: „Reméljük, hogy csak ki-j jövünk valahogy”. G. B. I Helmeczi Gábor az állattenyésztési brigád vezetője. Szakértelme, munkaszeretete jól gyümölcsözik. Legszívesebben a fehér kocaállományt sorolja kedvencei közé. Tanyai gondok Perkedpusxtán Száztíz család él Bai kánvtól tíz kilométerre. Nem is olyan régen még valóban puszta volt itt. Nádfedeles, föld’oesüllyedt lakásokkal, amelyeket egyre több szép, egészséges épülettel cserélnek ki. Jut rádióra, bútorra. Nincs még villany a tanyán, de a gyermekek szorgalmasan tanulnak. A minap is megtelt az iskola, ézúttal azonban felnőttekkel: pártnap volt Perkedpusztán. öregek, fiatalok ültek az iskola padjaiban, ahol egykor tanultak, hogy ismerkedjenek a külpolitikai kérdésekkel, az elmaradt csúcstalálkozó okaival. Kezdetben bátortalanul hallatták szavukat, de amikor ismertté: vált a pusztán élők előtt a Szovjetunió ellen elkövetett agresszió. egyszerű szavakkal ítélték, el elkövetőit. Hallatta szavát Élek Ferencné 77 éves dédnagymama, aki szorongva ült az iskola első padjában, mint dédunokája, s szavaiból kicsendült gyermekei, unokái féltése, a, háború elleni gyűlölete. NemzetHczi “S“ az előadásban, de falutól, ve- . zetőktől távol élő emberek között lehet-e csak erről beszélni? A tanyai emberek éle'e. örömei, gondjai kerültek később előtérbe. Nem panaszkodtak. Elégedettek. Jól élnek, sokkal jobban, mint a cssléd- világban. Jókedvűek. Úgy élnek, mint egy nagy csalad Nincs veszekedés közöttük, összetartanak. Mégis többet várnak elsősorban a község, a járás vezetőitől. Hiányos az áruellátás, különösen hűsítő italokból kapnak keveset. Telepes rádiójukat gyakran hónapokig nem tudják használni telephiány miatt. Nincs mozijuk. Nem kémek mozihelyiséget. csak azt, hogy gyakrabban vetítsenek részükre kes- kenyfilmet. Szórakozni, művelődni akarnak. Már nem elég nekik, hogy jobb anyagi körülmények között élnek. Az értelmet, a tudást is gyarapítani szeretnék, többet igényelnek a szórakozásból. S amikor ezt teszik, jogos kívánságaikat juttatják kifejezésre. Felmerül *“nb£.;\,kí; mód, lehetőség arra, hogy a perkedpusztaiak is filmhez, nagyobb tudáshoz, több szórakozáshoz jussanak? Nem kérnek palotát, sem villanyt egyelőre. „A könyvhét alkalmából sok szeretette} ...44 Nagysikerű regényéi, az FB—86-oí dedikálja Berkesi András budapesti író a nyíregyházi Kossuth téren felál ított könyvnapi bódé előtt. (Foto: Márton.) Berkesi András az Októberi vihar és a Kopjások című regényeivel tett szert országos hírnévre: Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy rövid másfél év alatt mintegy kétszázötven előadást tartott az ország különböző vidéke n, üzemekben, gyárakban, egy het.e pedig az ünnepi könyvhét keretében Mándokon, majd Kisvárdán, a járási kultúrházban beszélgetett el az irodalomkedvelőkkel. Ismertette írói munkásságát, majd vita keretében válaszolt a feltett kérdésekre. Elbeszélte az Októberi vihar születésének körülményeit, melynek harmadik keletét most készítette el, s talán a közeljövőben már napvilágot lát — Kisvárdán nagyon tetszett nekem az ifjúság érdeklődése — újságolja. — Nagyon meglepett az az aktivitás, amit főleg a diákok mai irodalmunk iránt tanúsítanak. Az irodalmi vita során számos érdekes probléma is felszínre került, összefoglalva: okos és újszerű kérdések hangzottak el. Berkesi András megyénkben Nyíregyháza után kedden Kölesére is e látogaío.t, ahol az időszerű kulturális problémákról beszélgetett el a község dolgozóival. Ezután búcsúzott Szabolcstól, azzal, hogy rövidesen újra ellátogat hozzánk. Csallány, Mégis- várnák valamit, elsősoi ban a község vezetőitől. Azt, hogy többet legyenek közöttük, gyakrabban beszélgessenek velük a világ és saját sorsukról. Érzik, mondják is, hogy kell a jó szó a. tanyán. Mennyi visszahúzó, téves nézettel küzdenek még! Nem ismerik az összefogás erejét, a benne rejlő lehetőségeket. Többet akarnak termelni, gépeket, műtrágyát kérnek, de az önmagukon való segítés módját még nem ismerték fel. Nem az ő hibájuk. .Csak jó szót, biztatást várnak, megértést, baráti oe- szélgetést. Ritkán jut el hozzájuk népnevelő, még ritkábban újság. Ötszázan “naknyá*„, soha nem volt pártszervezet, nincs a tanyán egyetlen kommunista se.m. Vannak azonban becsületes dolgozók, a közösségért felelősséget érző paraszt- emberek, akik az önmaguk gondja mellett együtt éreznek, osztoznak másokéban is. Szenvedélyesen szólt az egyik tanyabeli gazda a mezőőrök felelősségéről, arról, hogy viseljék szívükön a mező őrzését. S aki szólt, mások érdekéért is hallatta szavát. Ha csak néhány kommunista alakítana pártszervezetet, s tartana kapcsolatot a községi, járási szervekkel, hirdetnék a párt politikáját, terjesztenék a tudást, másként értékelnék önmaguk s más országbeliek helyzetét is. Szélszérl “‘«Sj £ homokkal,. Jtt-ott sivár, alig termő futóhomokkal. Ök is szeretnének azonban gazdagon termő gyümölcsöst, villanyt, kul'túr- házati, jobb, könnyebb, szebb életet Csak azt nem tudjak még, hogyan juthatnak el rövid úton idáig. S hogy kevesebb legyen a pusztán élők gondja, több az örömük, gazdagabbak hétköznapjaik, látogassák őket gyakrabban a párt katonái. S ha mód van rá, alakítsanak pártszervezete' e népes településen is. Megéri a fáradtságot. Nagy Tibor Mikecz Mihályné könyvelő mutatta meg a rohodi Űj Elet Tsz fiatal gyümölcsösét. A 16 holdas almáskert jól fejlődik, idén már szép termést ígér. (Hammel József felvételei.) Egv juhról 5,7 kilogramm gyapjú a Hodászi Állami Gazdaságban ! A Hodászi Állami Gazdaság ál- j lattenyésztése sokat fejlődött az | elmúlt két esztendő folyamán, i Tehenészetben 9,8 literes az istállóátlag, sok tehén • hozama meghaladja a napi húsz litert. Az idei első négy hónapban elért tejtermelési eredmények azt mutatják, hogy a tervezett tehe- nenkénti 3147 literes évi átlagot 3300 literre tudják teljesíteni, így mintegy 25—30 ezer literrel több tejet adhatnak a népgazdaságnak. Másik erősségük az állattenyésztésben a juhászat. A bárányokat magasan az átlagsúly fölött tudják elválasztani. Az elmúlt hetekben 2170 darab juhot nyírtak meg. s a tervezett 5,02 helyett 5.7 kilogramm lett a nyírási átlagsúly. Gázálarcos tűzoltók a pincében Meggyulladt a s%én « gyógypedagógiai iskoh nineé iében a tűz fészkét. Megakadályozták, hogy nagyobb tűzkár keletkezzék. Ez az esei figyelmeztesse a vállalatokat és intézményeket arra, hogy nagymennyiségű szenet csak a tűzrendészeti előírásoknak megfelelően tároljanak, és az öngyulladás elkerülése érdekében gyakran ellenőrizzék a szén hőmérsékletét. 3 Hétfőn délben a nyíregyházi gyógypedagógiai iskolában arra lettek figyelmesek, hogy a pincéből ömlik a füst. A helyszínre hívott tűzoltók megállapították, hogy a pincében tárolt nagymennyiségű szén begyulladt, s az okozta a tüzet. A tűzoltók íústgézálarccgl hatoltak a pincébe, majd vízzel árasztották el
