Kelet-Magyarország, 1960. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05 / 132. szám

MAI NAPLÓ I960, június 5, vasárnap. ÉPÍTŐK NAPJA PEDAGÓGUS NAP Névnap (hétfőn): NORBERT. A NAP ESEMÉNYEI; 1919-ben, negyvenegy évvel ez- előtt kezdte meg működését az Országos Gyermeküdültetési Hi­vatal. Hétfő: 1896. június 6; a németeleméri es nádudvari csendörvérengzések kezdete. ★ A NAP KÉRDÉSE: Miért használnak több iskolában fémrudat az ugrómércén? Inkább lila foltok a gyermekek lábán, mint rúdtörés? A NAP POTKERDÉSE: Megy-e fel a skót—magyarra? —- Nem. En is skót vagyok. ★ TISZACSÉCSÉN, Móricz Zsig- mond szülőfalujában a nagy író születésének nyolcvanegyedik év­fordulójára kigyúl a villanyfény. A TIT ASZ az augusztus 30-i ha­táridőt azért hozta előbbre, jú­nius 30-ra, hogy a falu népe már villanyfénynél tarthasson meg­emlékezést Móricz Zsigmondról. ★ ..A MAKRANCOS HÖLGY” című Shakespeare darab 150. elő­adását tartja holnap a Vas me­gyei Vasvár községben a Déryné Színház nálunk már ismert tár­sulata. KIEMELKEDŐEN SZÉP tor­navizsgát tartottak a napokban a nyíregyházi Felsőfokú Tanítókép­ző Intézet gyakorló iskolájában. A négy alsótagozatú osztályból álló gyakorló iskola növendékei szabadgyakorlatokat, talajtornát, játékot, népi játékokat, népi tán­cot és balettet mutattak be. ★ A DÓZSA filmszínház június 6-tól, hétfőtől a műsortól eltérő­en a Mágnás Miska c. zenés ma­gyar filmet játsza. ★ MA ESTE a Déryné Színház vendégszerepei a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban. Műso­ron Rahmanov kitűnő darabja, a Viharos alkonyat. A darab igen jó szereposztásban kerül a közön, ség elé, többek között fellép Ger- bár Tibor, Feleki Sári, Kenderessi Tibor. Rendező: Kertész László, -ár FOLYIK a villanyhálózat épí­tése Gyügye községben is. A köz­ség több mint 400 ezer forinttal járul hozzá a beruházáshoz, amelyben közel 20 ezer forint társadalmi munka és anyag is van. ★ TÖBB MINT ÖTVENEZER forint forgalmat bonyolított le a nyíregyházi állami könyvesbolt a könyvnapok alkalmából. Legjob­ban a szépirodalmi könyvek „mentek”. ★ UJ TUDOMÁNYOS és ismeret- terjesztő kisfilmek érkeztek a TIT nyíregyházi filmraktárába. Közöttük a „Boszorkánykonyha” is. Az első magyar atomreaktor című keskenyfilmek. A filmek 10—20 forintért igényelhetők. ,P edagógusok kiállítása uyílt meg Nyíregyházán Tegnap nyitotta meg kapuit a pedagógusok szemléltető eszköz- és képzőművészeti kiállítása Nyír­egyházán, a II. számú általános iskola épületében. A kiállítást Horváth Gabriella, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizott­sága ágit. prop osztályának tanul­mányi felelőse nyitotta meg. A kiállítás anyagát a megye peda­gógusai állították össze, rendezte a pedagógus szakszervezet. Nyit­va szerdáig reggel nyolc és este hat óra között. Tranxia%toros rádió a bányászai sokban A szovjet bányászok sisakjá­ba kis tranzisztoros rádiót építe­nek bele, hogy állandó kapcso­latban álljanak a csoportvezető­vel, ami jelentős időmegtakarí­tást és komoly segítséget jelent veszély esetén. Mesejátékot adnak elő ma a Csillag utcai óvodások Ma mutatják be délután három órai kezdettel az Aranyszőrű ba­rika című mesejátékot a nyíregy­házi Csillag utcai óvodások. Az előadás helye a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház. A jegyek ára 8—6—4 forint. nyíregyházi rAdiö MŰSORA: VASÁRNAP: Az építők napján (színes, ze­nés műsor.) — Szív küldi. HÉTFŰ: Városaink, falvaink életéből. — A falu szerelmese (Tóth Árpád írása.) — Revizki: Erdei dal (el­mondja Károlyi Judit). — Inter­jú: Egy találmányról. — Zené­szek a határban. Fiatalok fóruma. — Szórakoztató muzsika. V 'i flz Eichmann-Ugv kulisszatitkai V_J 4 E ichmann budapesti tartózkodásának első szakaszában Krumey és Dieter Wisliceny segítségével azonnal hozzálátott a depor­tálás előkészítéséhez. Krumey, az előbb berlini, később frank­furti drogista, szintén régi SS- tag volt. Varsóban, Lwowban (itt mindjárt Oberländer volt bonni miniszter, Adenauer pártfogolnának hírhedt Nach- tigall-különítménye távozá­sa után), Amszterdamban és Párizsban teljesített szolgá­latot; mindenütt az volt a fel­adata, hogy minél több embert küldjön megsemmisítő táborok­ba. Bár jóbarátságban volt Eichmannal, az volt a vélemé­nye, hogy ö johrmn ért a meg­semmisítő táborok technikai szervezéséhez, több a gyakorla­ta. A kövér, lomha Wisliceny különleges tiszteletnek örven­dett az SS-körökben. Azt ter­jesztette, hogy Himmler sógora. Krumey a Majesticben lakott. Wisliceny a Lomnic Penzióban: itt volt annak a 300 SS-le- génynek a szállása is. akiket a „magyarországi akció” végre­hajtására küldtek Berlinből. Himmler és Eichmann úgy számítottak: elég lesz 300 em­ber is az akció végrehajtásá­ra. Hiszen a magyar fasiszták szívesen segítenek... Eichmann tehát megkezdte a jó kapcso­latok kiépítését a budapesti ná­cikkal. Magyarország német megszál­lásának első napjaiban néhány napig Budapesten tartózkodott Himmler és a Nürnbergben ki­végzett Kaltenbrunner SS-ge- nerális is. Itt tartózkodásuk alatt kezdte meg akcióit Eich­mann félmilliónyi magyar ál­lampolgár elpusztítására és hogy a magyar fasiszták részé­ről minden segítséget megkap­jon, hivatalosan bemutatták a magyar belügyminisztérium közbiztonsági és rendészeti ügyeit intéző Baky László ál­lamtitkárnak és „vitéz” Endre Lászlónak. Ott van az első ta­lálkozón Ferenczy csendőralez­redes, a későbbi „gettózó-trió” harmadik tagja is. Eichmann az emlékezetes majesticbeli beszélgetésen, ahol elbűvölte hallgatóit szelídségé­vel, modorával, többször is hangoztatta: „nem lesz depor­tálás". A Bakyval történt - ta­A budapesti kollégák Krumey ée Wisliceny — A trió: Endre, Baky, Ferenczy — Weesenmayer vallomása — Utazás Magyarországon 1944-ben lálkozón aztán megtárgyalják: hogyan kell megindítani az emberek összegyűjtését, szál­lítását, hogy minél gyorsab­ban érkezzenek meg a vesztő­helyekre. (Veesenmayer egy­kori követ, akit a magyar há­borús bűnösök perében kihall­gattak, a népbírósági tárgyalá­son elmondta: „Ha Horthyék vaskövetkezetességgel tagadták volna meg a német kívánságot a zsidókérdésben, annak meg­oldására sor nem kerülhetett volna. Nyomás lett volna, de — 1944 már a krízis éve volt — nem lett volna erő... Eich- mannak csak kis törzse volt. Ilyen gyorsan és súrlódásmen­tesen deportálni csak Horthyék teljes segítségével volt lehet­séges’’.) A feketeruhás SS-hóhér te­hát minden segítséget megka­pott civil barátaitól Budapes­ten. 1944. április 24-én Eich­mann — aki újra megerősí­tette, hogy „nem lesz deportá­lás”, vitéz Endre Lászlóval Wislicenyvel, Ferenczy csend- óralezredessel és másokkal — vidéki körútra indul. Az út célját egy Endre László által írt és kiadott szigorúan tit­kos rendelet foglalta ösz- sze még április elején: „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül meg­tisztítja a zsidóktól... Őket nemre és korra váló tekintet nélkül gyűjtőtáborokba kell szállítani... a német bizton­sági rendőrség tanácsadószerv­ként a helyszínre ki fog szálla- ni... Az elszállítás fogolyként történjék... jelen rendeletem szigorúan bizalmasként keze­lendő’’ — írta. Most aztán a rendelet első részének végre­hajtását ellenőrzik. Kassán két téglagyárba 15 000 embert zsú­folnak össze, Sátoraljaújhelyen megdicsérik a csendőröket: itt a Ronyva-parton, az elhagyott cigánytelepen, szögesdrót kö­zött 13 000 ember van össze­zsúfolva. (Erről az időszakról s általában a német megszál­lást követő, az üldözöttek sor­sát illető tényekről részlete­sen számol be Lévai Jenő két, adatokban gazdag, könyve, a „Fekete könyv” és a „Szürke könyv”). A magyarországi utazáson részt vett két orvos jelentése is fennmaradt. Ebben szó van az elhelyezés és táplálkozás, vízellátás embertelenségeiről és arról, hogy több telepen ki­ütéses tífuszjárvány dúl Ez 9 jelentés irattárba került Nem úgy Endre László jelentése a belügyminiszterhez — ezt azon­nal elküldték Horthynak is. Ebben található ez a mondat: „Valóságos szanatóriumok, la­kóik végre levegőre jutottak, eddigi életmódjukat egészsége­sebbel cserélték fel...” A „szabad levegőről” hama­rosan lepecsételt marhavago­nokba kerültek az otthonukból elhurcolt emberek. A munka­képes fiatal férfiakra és a dol­gozni tudó nők egy részére sürgős szüksége volt a pusz­tuló „harmadik birodalom­nak”. A nürnbergi nemzetköz» per aktái között van a feljegy­zés Hitler és Speer megbeszé­léséről (Speer a nácik munka­ügyi minisztere volt s a hír­hedt OT, a Todt-szervezet ve­zetője), ahol megállapodtak: néhány • hadiüzem építésére Magyarországról kémek mun­kaerőt. — A Führer személyesen fog érintkezésbe lépni a Reichs- führerrel (Himmlerrel) és rá­bírja, hogy a szükséges mint­egy százezer embert Magyar- országról, a megfelelő zsidó kontingensből bocsássa ren­delkezésére — szögezi le a je­lentés. Nem sokkal később a Sztó- jay-kormány minisztertaná­csán felszólalt Ruskiczay-Rú- diger Imre vezérezredes. — A németek igényelnek ötvenezer lovászt, erődítési munkálatokra további tíezer embert, a szerbiai bányákban a magyar munkások hatezer főre való fölemelését kérik és sürgősen ötvenezer zsidó mun­kaszolgálatost — mondja a ve­zérezredes. — A minisztertanács hozzá­járul az ötvenezer zsidó mun­kaszolgálatos kiküldéséhez, úgyszitén ahhoz is, hogy ezen munkaszolgáltosok családjai is kimenjenek — dönt az ápri­lis 26-i minisztertanács. A munkaképes emberek né­hány hétig vagy hónapig bír­ják a rabszolga-munkát. Aztán gázkamrába kerülnek, akár­csak az öregek, nők, gyermekek, akik néhány órát élnek csak » táborba érkezés után. A nürbergi nemzetközi tör­vényszék, amely a nácik által meggyilkolt milliók ügyében is kihallgatott minden vádlottat és tanút, megkérdezte tetteiről Höss Rudolfot is, az auschwit­zi tábor parancsnokát. Ebbe a táborba érkeztek jórészt azok- a vonatok is, amelyek Eich­mann és Endre László paran­csára indíttatlak el 1944 ápri­lisától kezdve Magyarország­ról. — Amíg Auschwitz parancs­noka voltam, ebben a táborban 2,5 millió embert végeztek ki és mintegy 500 000 pusztult el a járványoktól és éhségtől. Ez az odahozott emberek 70—80 százaléka volt. A többit kivá­logattuk és rabszolga-munkára használtuk. A kivégzettek és elégetettek sorában sok ezer szovjet hadifogoly is wlt. Eze­ket a Wehrmacht válogatta ki a hadifogolytáborokból és küld­te hozzám. A többiek Német­országból, Hollandiából, Fran­ciaországból, Magyarország­ból érkeztek. 1944 nyarán kö­rülbelül 400 000 Magyarország­ból érkezettet végeztünk ki Auschwitzban... — mondta Höss. kiilöüái'óii kiküldetés Csezmeg kartárs, a Nyírfal- kapysztai Homokkészletező Vál­lalat energetikusa járt már gyö­nyörű fővárosunkban, de hi­vatalos úton még soha, tekint­ve, hogy mindössze egy hete került a vállalathoz. Ez indo­kolja, hogy az öröm bolhája csípett belé, amikor a főnök lekvároskenyeret majszolva kö­zölte: — Csezmeg' kartárs holnap Pestre utazik hivatalos kikül­detésben. Értekezlet lesz! És Csezmeg kartárs másnap elegáns aktatáskával, három­szögre kötött nyakkendővel baktatott boldogan az állomás­ra, oldalán feleségével, aki ké­sőbb még a gördülő vonat után is kiabálta külön instrukcióit: — Pasztellszínű legyen az a nylon, kuligán! Dönci néniéket meglátogasd! Ottónak hozd a szájharmonikát! És ne igyál sokat fiacskám azokkal a pes­tiekkel. .. Az út viszontagságairól hall­gassunk, mindössze annyit, hogy a szájharmonika ára az étkezőkocsiban maradt, cseré­be azért a zöldszilvániért, ami derék energetikusunkban az energiát táplálta. Mondanom sem kell, hogy a jó öreg pesti flaszteron Csez- megünk mindjárt földibe bot­lott. Nosza, volt ott nyakbabo- rulás, elérzékenyedés. Se ‘vége, se hossza nem volt a „Hát te még élsz’’, „Hogy kerülsz ide”. „Megvan-e még a dadogó Fré­di néni”, stb. ilyenkor szoká­sos érdeklődésnek, mert amint kiderült, Füst Hugó, a derék földi már több esztendeje nem járt otthon. így történt, hogy a jó Csez­meg elhívta, ahogy illik, földi­jét a találkozás örömére egy­két pohárkára a legközelebbi pesti bicskanyitogatóba. Egy vidékiről ne mondhassák, hogy vidéki, Csezmeg mindjárt meg­rendelte a harmadik és a ne­gyedik túrt is. s hogy jobban csússzék, néhány adag lazacot kért majonézes osztrigával, aztán a cigánnyal elhuzatta meghatott földije fülébe a jó hazai nótákat. Aztán az értekezletre menet útközben megint földiekkel ta­lálkozott. Mintha egész Nyir- falkapuszta Budapesten adott volna egymásnak találkozót, úgy jöttek ä földiek. Végül már annyi földi jött, hogy Csezmeg alig látott pestit Pes­ten. Azok bizonyára Nyírfalka- pusztára utaztak. Elég az hozzá, hogy Csez- megnek éjfél után, két molett, hidrogénhajú nyirfalkapusztai dolgozó nő között az egyik éj­szakai mulatóban eszébe jutott az értekezlet. Másnap délben egy nyugdí­jas amatőr birkózó és egy evik- keres posláskisasszony támoga­tásával meg is érkezett a Köz­ponti Homokhivatalba, ahol a központiak éppen a második napirendi pontnál, az értekez­let utáni bankettnél tartottak és Csezmeget legott a hátukra kapták és ujjongva dobálták a levegőbe. S hogy megjött a vi­déki kiküldött, testületileg el­vonultak a Zokogó Macskába egy kis tapasztalatcsere-beszá­molóra. Három hét múlva Csezmeg haza is érkezett, s eredményes munkásságáért nyomban elő­léptették. .. ov. i. cm 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom